My Blog

Blog

  • Mintha a 2001 jelenete elevenedett volna meg

    Az Egyesült Államok Utah államában rejtélyes monolitra bukkantak. A jelenet kísértetiesen emlékeztet a 2001 majmos-monolitos jelenetére.

    Helikopterről vadjuhokat számoltak a magasból a vadőrök Utah állam délkeleti, kieső részén, amikor szokatlan tárgyra lettek figyelmesek, mely a vörös sziklák között bukkant fel. A 3,6 méter magas tárgyon semmilyen jelzést nem találtak.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    „Sok évnyi repülés alatt ez volt a legkülönösebb dolog, amivel találkoztam” – mondta Bret Hutchings pilóta. –  „A helikopteren utazó biológus vette észre először a fémtárgyat, azt mondta, meg kell néznünk” – folytatta a pilóta, aki szerint a monolit tömböt „valami újhullámos művész” vagy a 2001: Űrodüsszeia című, 1968-as Stanley Kubrick-film egy rajongója állíthatta föl. A filmben idegen civilizáció üzenetét hordozza egy fekete monolit tárgy.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Utah állam repülésbiztonsági hivatala a múlt héten tette közzé a négyszögletes fémobjektum képét, egyben azt is írták, hogy „a hatóság dönti el, szükséges-e további vizsgálat”.

    A szövetségi kezelésben lévő területeken tilos engedély nélkül építményeket vagy műalkotásokat állítani. Az objektum pontos helyét azonban nem adták hírül, mivel félő, hogy felfedezők indultak volna a monolit tömbhöz, ami az eltévedés veszélyével járt volna.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    Eddig senki sem jelentkezett, hogy ő állította volna fel a fémtömböt a sivatagban.

    A legtöbben arra tippelnek, hogy szobrász alkotása lehet, néhányan John McCracken minimalista művész (1934-2011) keze nyomát vélik benne felismerni.

    3001 Végső űrodisszeia

  • Felesszük az élőhelyünket

    Egy új tanulmány elemzése szerint a század végére akár negyedével is csökkenhet az állatfajoknak szükséges élőhely. Ennek oka az emberiség növekvő élelmiszerigénye és a klímaváltozás.

    Szinte minden ismert madár, emlős és hüllő élőhelye csökkenőben van, főként az emberek földhasználata miatt, a mezőgazdasági és városi területek növekedése miatt. Az emlősök, madarak és hüllők világszerte természetes élőhelyük átlagosan 18 százalékát veszítették el eddig a földhasználat változása és a klímaváltozás miatt. A legrosszabb esetben a veszteség mértéke a következő 2100-ra 23 százalékra emelkedhet.

    A tanulmány 1700-tól napjainkig elemzi 16 919 faj geográfiai helyzetét. Az adatok segítségével jövőre vonatkozó becsléseket végeztek 2100-ig 16 különböző éghajlati és gazdasági-ökonómiai forgatókönyv alapján.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A fajok kihalással szembeni sebezhetőségének mértékét jelentősen befolyásolja annak a földrajzi területnek a nagysága, melyen élnek. A fajvédelem hatékony stratégiáinak kidolgozásához szükség van annak megértésére, hogyan változott a múltban a fölrajzi elterjedés mértéke, és hogyan fog változni a különböző alternatív forgatókönyvek megvalósulása esetén.

    Egyes fajokat súlyosabban érintenek a változások, mint másokat. A fajok 16 százaléka elveszítette természetes élőhelyeinek több mint felét, a veszteség az évszázad végére elérheti a 26 százalékot is.

    Főleg a trópusi területeken csökken a fajok földrajzi elterjedtsége. Mintegy 50 évvel ezelőtt a legtöbb mezőgazdasági fejlődés Európában és Észak-Amerikában zajlott. Azóta a trópusokon változtattak nagy kiterjedésű területeket mezőgazdasági területté: Délkelet-Ázsiában az olajpálma-ültetvények miatt irtották ki az esőerdőket, Dél-Amerikában a legelők kialakítása érdekében.

    Ahogy az emberi tevékenység egyre mélyebbre hatol a trópusokon, aránytalanul megnövekszik a fajokra nehezedő nyomás, mivel ezeken a területeken nagyobb a faji sokszínűség, és mivel ezeknek a fajoknak eleve kisebb a természetes elterjedtsége.

    A trópusok biodiverzitási hotspotok, rengeteg kis területen élő fajjal. Ha egy hektárnyi trópusi erdőt mezőgazdasági területté alakítanak, sok faj nagyobb arányban veszíti el élőhelyét, mint mondjuk Európában.

    Világvége a szomszédban

    Az eredmények szerint a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a fajoknak otthont adó földrajzi területekre. Az emelkedő hőmérsékletek, a csapadék rendszerességében bekövetkező változások jelentősen megváltoztathatják az élőhelyeket. Más tanulmányok előrejelzései szerint az Amazon nagy területei dús lombkoronájú esőerdőből szavannaszerű tájjá változhatnak a következő 100 évben.

  • Sanghaj a világ legokosabb városa

    Az Okosváros Expo Világkongresszuson Sanghajt választották idén a világ legokosabb városának. Ezzel első alkalommal ítélték az elismerést kínai városnak.

    A díjjal a sokszínűséget, a társadalmi befogadást és egyenlőséget, a biztonságot és az együttműködést szeretnék ösztönözni. Tavaly Stockholm részesült az elismerésben.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    Az Okosváros Expo Világkongresszust minden novemberben Barcelonában rendezik meg, ám idén a koronavírus-világjárvány miatt Barcelona mellett Sanghajban és New Yorkban tartották meg párhuzamosan, részben interneten, részben pedig élőben.

    Vu Csing, Sanghaj alpolgármestere szerint a város különösen nagy fontosságot tulajdonít a városfejlesztésben egyebek mellett a digitalizációnak és a kapcsolathálózat-építésnek. Sanghaj jelenleg 31 ezer 400 kültéri ötödik generációs (5G) bázisállomással, valamint közel 50 ezer kisebb, beltéri 5G állomással rendelkezik.

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    Sanghaj több mint 24 milliós lakosságával a világ második legnagyobb városának számít.

  • A klímaváltozás furcsa, de halálos következménye

    A klímaváltozás egy érdekes következményére figyeltek fel kanadai kutatók A klímaváltozás miatt melegebb teleken megnövekszik a vízbefulladásos halálozás aránya. A tanulmány szerzői arra figyelmeztettek, hogy különösen nagy a veszély idén, mivel a pandémia miatt sokkal többen sportolnak és mozognak a szabadban.

    Az ok a felmelegedés miatt kétes biztonságú fagyott területek. A felmelegedés miatt a téli szabadtéri jeges sportok egyre veszélyesebbé válnak. Kanadai kutatók a téli időszakban befagyott tavakon és folyókon bekövetkezett fulladásos halálesetek adatait vizsgálva megállapították, hogy a halálozások számának növekedése szoros kapcsolatban van az emelkedő hőmérséklettel.

    A felmelegedés miatt vékonyabb és gyengébb jég következtében az adatok szerint ötszörösére nő a fulladásos halálok száma. Különösen a kilenc év alatti gyerekek és a serdülők vannak veszélyben.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar/

    A világ számos északi régiójában élő őslakosok megélhetése nagy mértékben azon múlik, hogy télen eléggé befagynak-e a tavak, folyók és alkalmasak-e a vadászatra, halászatra, közlekedésre. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Oroszországban emellett rendkívül népszerűek a téli sportok és szabadidős tevékenységek, mint a korcsolyázás vagy a szánkózás. Viszont ahogy a bolygó melegszik, a téli jégtakaró stabilitása csökken és a tudósok szerint ez növeli a balesetekből eredő vízbefulladásos halálozások kockázatát.

    A kanadai kutatók az elmúlt harminc évben tíz országban bekövetkezett négyezer vízbefulladásos eset adatait dolgozták fel. Eredményeik szerint a magasabb hőmérséklet jó előrejelzője volt a vízbefulladások számában bekövetkező emelkedésnek.

    A kutatás szerint Kanadában és Amerikában volt a legmagasabb a jéggel kapcsolatos vízbefulladásos esetek száma. Ezeknek az országoknak az északi régióiban különösen akut a probléma az őslakos közösségekben. A befagyott tavakon közlekedő motoros szánokhoz különösen sok halálos baleset kötődik.

    A kutatás egyik legszomorúbb vonatkozása, hogy az áldozatok között nagyon sok a gyerek. Minnesotában a járművekkel történt végzetes balesetek áldozatain kívül a vízbe fulladtak csaknem fele kilenc éven aluli volt, akik nem vették észre, hogy a jég, amelyen játszottak, nem biztonságos.

    Fagyott égbolt

    Néhány országban, köztük Németországban és Olaszországban viszont sikerült visszaszorítani a téli vízbefulladásos halálozások számát. Az egyes helyi szabályozások tiltják a motoros szánok használatát a tavakon és a korcsolyázást is csak akkor engedélyezik, ha a helyi önkormányzatok biztonságosnak nyilvánítják.

  • Hát ennek milyen hangja van?!

    Egy filmben nagyon sokat számít, hogy egy karakternek milyen hangja van. Az teszi hitelessé a jellemét, fizikai tulajdonságait.

    Hogy ez mennyire fontos, azt jól illusztrálja, ha a karakter hangját lecseréljük normál emberi beszédre.

    Például milyenek lennének a Gyűrűk Ura orkjai normál emberi hanggal:

    Valljuk be, elég borzasztó. Akárcsak ez:

    Charly és a lélekrabló – Varázs Charly 1.

    És az eredeti jelenet, mielőtt kiütéssel győzök feletted:

    De még létezik egy övön aluli ütés is:. Ez a tipikus én kérek elnézést kategória.

    Az alkimista lányának különleges esete

  • Grönland a radar alatt

    Amióta a Grönland szigetét folyamatosan figyelik radarokkal, újabb és újabb felfedezések jönnek.

    Amerikai kutatók több mint 1,6 kilométer mélyen a grönlandi jégtakaró alatt hatalmas ősi tómeder üledékére bukkantak. A világon először fedeztek fel ilyen jégalatti domborzatot.

    A tómeder abban az időben alakulhatott ki Grönland északnyugati részén, amikor a térség jégmentes volt, de most teljesen fagyott. A kutatók szerint több millió éves lehet, és páratlan fosszíliákat, a múlt klímájának és életének kémiai nyomait tartalmazza.

    Fagyott égbolt

    A meder egykoron egy 7100 négyzetkilométernyi tó ágya volt. Az üledék benne 1,2 kilométer vastag. A repülőgépen elhelyezett geofizikai eszközök felvételei szerint legkevesebb 18 forrás táplálhatta a tavat északról. A kutatók számításai szerint a tó mélysége 50-250 méter lehetett.

    Az elmúlt években a kutatók találtak jégtakaró alatti, folyékony vizet tartalmazó tavakat mind Grönlandon, mind az Antarktiszon jégbe ékelődve, ám ez az első eset, hogy fosszilis tómederre bukkantak, amely akkor keletkezett, amikor még nem volt jég a területen, majd később betemetődött és megfagyott. Nincs bizonyíték arra, hogy a grönlandi medence folyékony vizet tartalmazna napjainkban.

    Egy dán-brit kutatócsoport szerint Az eddigi legpesszimistább előrejelzéseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három legnagyobb gleccsere, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy 1,3 méterrel emelje a világ tengereinek szintjét.

    A kutatócsoport történelmi felvételeket és más adatok seregét használta ahhoz, hogy kiszámítsa, mennyi jeget veszített a Jakobshavn Isbrae, a Kangerlussuaq és a Helheim gleccser a 20. században.

    Fagyott égbolt 2

    A kutatók kimutatták, hogy a Jakobshavn Isbrae több mint 1,5 trillió tonna jeget veszített 1880 és 2012 között, míg a Kangerlussuaq és a Helheim 1,4 trilliót, illetve 31 milliárdot 1900 és 2012 között.

    2000-ig a tengerszintek emelkedését az olvadó gleccserek és az óceánok melegedő vízének tágulása okozta. Az elmúlt két évtizedben azonban a világ legnagyobb jégmezői, a grönlandi és az antarktiszi  vált a tengerszint-emelkedés legnagyobb forrásává.

  • Kutyák és a szótanulás

    A világ különböző pontjain élő hat border collie méri össze tudását az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak nemzetközi kutatási projektjében. Az élőben közvetített tudományos kísérletben a kutyák szótanulási képességét vizsgálják a kutatók.  A Genius Dog Challengeben hat, szóértésben különösen tehetséges kutya méri össze tudását élő közvetítéseken.

    A mezőny legfiatalabb versenyzője a magyar Max. A pásztorkutya kétéves korára több mint 100 játék nevét tanulta meg.

    A tanszék munkatársai több mint két éven keresztül keresték a világban a kiemelkedő szóértéssel, szótanulási képességgel rendelkező kutyákat. A közösségi médiában közzétett felhívásra többen jelentkeztek, közülük az etológusok hat kutyát választottak ki, ezek mindegyike border collie, akik a világ különböző pontjain élnek. A projektben résztvevő kutyák egy része csaknem száz játék nevét ismeri.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A megmérettetésen Spanyolországból, Norvégiából, Magyarországról, Floridából, Brazíliából és Hollandiából származó kutyák vesznek részt. Bár a résztvevő különleges tehetséggel rendelkező kutyák mindegyike border collie, nem csak ez a fajta kutya képes erre a feladatra. Az azonban megfigyelhető, hogy a border collie-knál gyakrabban jelenik meg ez a képesség. A vizsgálat egyebek mellett azt segít megérteni, hogy miben különböznek ezek a kutyák társaiktól.

    Azok a kutyák, akik ilyen mértékben értik az emberi szavakat, nagyon ritkák és különlegesek. Tanulmányozásuk segíthet megérteni az emberi nyelv mechanizmusait is.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kihívás két szakaszban teszteli a kutyák tanulási képességeinek határát. Az első hét alatt a kutyáknak hat új játék nevét kell megtanulniuk. A második szakasz viszont kétszer olyan nehéz, mint az első, a kutyáknak egy hét áll a rendelkezésére, hogy 12 új játék nevét megtanulják.

    Az egyes szakaszok végén a kutatók élő közvetítésekben tesztelik a kutyákat a Facebook és a YouTube segítségével.

    A kihívást az ELTE Etológiai Tanszékének nemzetközi kutatócsoportja kezdeményezte a Családi Kutya Program keretében, amelyben csaknem 20 éve tanulmányozzák a kutya-ember kapcsolat viselkedési és kognitív aspektusait. A kihívásról a nemzetközi sajtó is beszámolt.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • A medve misztériuma

    Mintha egy orosz fantasy-ba pillantanánk bele. Pedig ezek a képek nem photoshoppal készültek (na jó, némi utómunkát leszámítva) , hanem valódi fotók.

    A képeken a leghíresebb orosz medve, Sztepán szerepel. A mackó ma már 28 éves, de egész fiatalon került az emberek közé. Három hónapos korában elárvult, elhagyta az anyja. A kismackót egy kedves emberpár, Szvetlána és Jurij Pantelenko fogadta örökbe.

    Tekintettel arra, hogy a medve élete nagy részében az emberek között töltötte, Sztepán igazi házimackóvá vált, szeret az emberek között lenni.  Ez a  barátságos és emberszerető medve rendszeresen modellje a híres orosz fotósnak, Mila Zdanovának. Olyan képek készülnek vele, hogy bármelyik orosz fantasy illusztrációja lehetne.

    Az alkimista lányának különleges esete

    A sárkány hívása – Igazlátó krónikák 1.

    Samhein aratása – Vörös Hold ciklus 1

     

  • Csupán 200 ezer év alatt született meg a Naprendszer

    Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium tudósainak vizsgálata szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt nagyon rövid idő, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer.

    Más csillagrendszerekhez hasonlóan a Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek a Naprendszerhez hasonlóan keletkeztek, csillagászok úgy becsülik, hogy körülbelül 1-2 millió évbe telik egy felhő összeomlása és a magfúzió beindulása egy csillag belsejében.

    Az új tanulmány a Naprendszert illetően számokkal szolgál. A kutatók a meteoritokban talált molibdén izotópjainak vizsgálata alapján jutott a következtetésre.

    Újonc a világűrben

    Korábban nem igazán ismertük Naprendszerünk keletkezésének időkeretét. Ez a tanulmány megmutatja, hogy ez az összeomlás, amely elvezetett a Naprendszer kialakulásához, nagyon gyorsan, kevesebb mint 200 ezer év alatt történt. Ha ezt egy emberélet időtartamához viszonyítjuk, a naprendszer kialakulását egy olyan várandóssághoz lehetne hasonlítani, amely kilenc hónap helyett 12 óráig tart.

    A Naprendszer legkorábban keletkezett szilárd anyagai a kalciumban, alumíniumban gazdag zárványok és ezek a minták közvetlen bizonyítékkal szolgálnak a Naprendszer keletkezésére. Ezek a mikrométertől centiméterig terjedő nagyságú zárványok a meteoritokban magas hőmérsékletű környezetben (több mint 1300 Kelvin) formálódtak valószínűleg a fiatal Nap közelében.

    Utána távoztak kifelé abba a térségbe, ahol a szenes kondritokat tartalmazó meteoritok kialakultak, és ahol ma is megtalálhatók. A kalcium-alumínium zárványok többsége 4,567 milliárd évvel ezelőtt keletkezett egy 40 ezer-200 ezer éves időtartam alatt.

    3001 Végső űrodisszeia

    A nemzetközi kutatócsoport megmérte a molibdén izotópjait és megállapította a szenes kondritokat tartalmazó meteoritokból, köztük a Földön talált legnagyobb szenes kondritból, az Allendéből származó különböző CAI-k összetételét. Azt találták, hogy a távoli molibdén izotopikus összetétele felölei a protoplanetáris korongban (fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek) keletkezett anyagok teljes körét, nem csak egy kicsiny darabét, így ezek a zárványok a felhő összeomlásának időszakában keletkezhettek.

    Mivel a csillagnövekedés megfigyelt időtartama (1-2 millió év) jóval hosszabb, mint a zárványok keletkezésének időtartama, a kutatócsoport képes volt hajszálpontosan megállapítani, hogy a Naprendszer kialakulásának mely szakaszát tanúsítja a zárványok keletkezése, és végül azt, hogy a Naprendszert alkotó anyag milyen gyorsan gyarapodott.

  • MANT – Irány az Űr!

    Irány az űr!

    Irány Noordwijk!

    A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) „Irány az űr!” elnevezéssel háromfordulós, űrkutatási csapatversenyt hirdet a magyarországi és a határon túli középiskolások számára.

    A tanulmányi verseny első online fordulójára 2020. november 9. – december 8. között kerül sor, ezt követi majd még egy online forduló februárban és a legjobbak 2021. májusában már személyesen mérik össze az univerzummal kapcsolatos tudásukat Budapesten.

    A versennyel azt szeretnék megmutatni a szervezők, hogy az űrkutatás, űrtevékenység minden reál – mai divatos rövidítéssel: STEM – tárgy tanításához használható hasznos, élő ismeretanyaggal szolgál és a fizika mellett kémiai, biológiai, földrajzi, informatikai ismereteket is érdekessé lehet tenni az űr témakörével.

    A verseny fődíja egy 3+1 fős utazás az az Európai Űrügynökség (ESA) legnagyobb létesítményébe, az Európai Űrtechnológiai Központba (ESTEC), a hollandiai Noordwijkba. A második díj belföldi utazás Magyarország egyik legjelentősebb űripari cége, a több űreszközhöz alkatrészeket szállító Admatis Kft. miskolci telephelyére, valamint a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszékére. A csapat tagjai egy-egy okosórát is kapnak. A harmadik helyezett nyereménye nagyszabású laborfejlesztés az induló csapat iskolájában. A további értékes nyereményeken felül, minden díjazott diák térítésmentesen vehet részt a MANT 2021. évi nyári Űrtáborában!

    A négyfős csapatok – három tanuló és egy felnőtt mentor – nevezését 2020. december 8. 16 óráig  (az első forduló utolsó napjának délutánjáig) várják az esemény honlapján: Irány az űr!, ahol minden további információ is megtalálható.