Blog

  • Supergirl Zöld Lámpás bolygóján

    A Supergirl képregény 22. részében Karát a Zöld Lámpás bolygójára viszi küldetése, s vele tart Krypto, a szuperkutya is.

    Valljuk be, egy emberi arckifejezést nem kis feladat megrajzolni, egy kutya arca pedig még nagyobb kihívás, hogy az ugyanolyan érzelemkifejező legyen, mint az emberé, s át tudjuk érezni, hogy mit is akar közvetíteni. Kevin Maguire, a mű rajzolója, rendkívül jó munkát végzett ebben a tekintetben.

    A két hős annak reményében érkezik a bolygóra, hogy nyomokat talál majd Rogol Zaarral és Krypton elpusztításával kapcsolatban. De vajon mit talál? Mindez kiderül a képregényből.

    Az író Marc Anreyko, a rajzoló Kevin Maguire volt, a borítóért pedig Terry Dodson és Rachel Dodson a felelősek.

    Íme, néhány betekintő kép:

     

  • Hamarosan PC-n is játszható a Halo 5: Guardians

    A Halo 2 óta nem kaptunk Halo játékot számítógépre, ugyanis a Microsoft úgy döntött, hogy a COD és a Battlefield mellett már nincs szükség több FPS-játékra PC-n, így több híres űr-lövöldét kihagytak azok, akik nem vettek maguknak Xbox konzolt.

    A Microsoft nyilatkozatai szerint amíg nem jön ki az új Halo Infinite, addig nem foglalkoznak más Halo projektekkel, mindezek ellenére mégis úgy tűnik, hogy megszegik a szavukat. Az Amazon UK weboldalán ugyanis frissítették a Halo Guardianst ábrázoló képeket, és a játék dobozán egy apró változtatást véltek megfigyelni a vásárlók. A dobozon a „Csak az Xboxon” feliratot lecserélték „Konzol exkluzív”-ra, ami feltehetően arra utal, hogy PC-n is elérhető lesz a Halo 5.

    A „Konzol exkluzív” felirat megjelenése azért fontos, mert az összes olyan játék rendelkezik ezzel a kiírással, ami Xboxra és PC-re is megjelent, tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy nemsokára PC-n is játszhatunk a méltán híres videojátékkal. A konzol exkluzív játékok közé tartozik a Gears of War 4 és a Forza Motorsport 7 is egyébként.

    Reméljük, hamarosan tényleg feltelepíthetjük a számítógépjeinkre a Halo 5-öt, hiszen lassan 14 éve nem tudtunk szörnyecskéket ölni a Halo-ban billentyűzettel és egérrel a kezünkben.

  • A legnagyobb japán dinoszaurusz csontváz

    A japán Hobetsu Múzeum kutatói bemutatták a világnak az országban talált eddigi legnagyobb dinoszauruszt. A „Mukawa-dinoszaurusz” nevét a városról kapta, amelynek közelében felfedezték.

    Az ősmaradvány feltárását japán legészakibb prefektúrájában a Hokkaido Egyetemi Múzeum és a helyi Hobetsu Múzeum kutatói közösen végezték.

    A Mukawa dinoszaurusz egyfajta hadrosaurusz vagyis egy növényevő dinoszaurusz, életében körülbelül 8 méter hosszúságú volt.

    Dinó-akció

    A csontokat még 2013-ban fedezték fel a városban, egy 72 millió éves felső kréta kori rétegben. A csontváz kiváló állapotban maradt fenn, mert abban az időben ez a terület a tengerfenéken, mintegy 80-200 méter mélyen feküdt. A csapat a csontokról négy és fél év alatt mintegy 6 tonna kőzetet távolított el. Általában egy hadroszaurusz csontváz 255 csontból áll, a kutatók összesen 157 csontot – köztük a koponyát és a farokcsontokat – találták meg.

    A Japánban valaha talált legnagyobb fosszilis dinoszaurusz csontvázat mostanra sikerült teljesen kiszabadítani sziklás ágyából. Yoshitsugu Kobayashi, a Hokkaido Egyetem professzora szerint nagy az esély rá, hogy egy új fajjal van dolguk, mert a csontváznak olyan jellemzői vannak, amilyeneket más hadroszauruszoknál még nem láttak.

    (via)

  • Sikerült a lehetetlen: fordított szűrő

    Mindennapi életünkben gyakran használunk szűrőt, gondoljunk csak a minden nap használt kávéfőzőre, vagy tea filterre. Az elv egyszerű: a szűrőn nyílások vannak, a nyílás átmérőjénél kisebb darabok áthullanak, a nagyobbak fenn maradnak.  Tudósoknak most sikerült megvalósítani az elképzelhetetlent: elkészítették a fordított szűrőt.

    Ez a membrán a nagyobb dolgokat engedi át, és a kisebbeket tartja vissza. Nem kell csodára vagy varázslatra gondolni, továbbra is a fizika törvényszerűségeit használják ki. A rugalmas membrán a kinetikus energiával operál, a nagyobb energiája darabokat engedi át.

    (via)

  • Anna and the Apocalypse előzetes: Karácsonykor énekelve megy majd a zombihent

    A zombis vígjátékoknak elég sok rajongójuk és piacuk is van, elég a 2009-es Zombielandre gondolni, melynek hamarosan forog a második része is. Ezúttal azonban egy karácsonyi zombis musicalről lesz szó, az Anna and the Apocalypse idén decemberben kerül mozikba és várhatóan felsöpri egy csomó nézővel a padlót. Lesz itt vérengzés, éneklés, Justin Bieberből is élőhalott lesz, szóval elég jó mókának tűnik első blikkre a film. A briteknek egyébként is egyedi humoruk van, így megéri majd benevezni az Anna and the Apocalypse-re, mely egy 2010-es BAFTA-díjas rövidfilmnek, a Zombie Musicalnek az egész estés verziója.

    Ha valaki megunta már, hogy folyton a Reszkessetek, betörők!-et és a Die Hardot nézi újra és újra, annak az Anna and the Apocalypse egész jó alternatívát jelenthet.

  • Mint egy igazi szörnyeteg

    A mikrovilág, ahogyan még nem láthattad.

    Mindennapi tárgyainkat és a minket körülvevő életformákat már sokszor megmutatták nekünk a mikroszkóp alatt. De a Microworld Unseen ennél most sokkal tovább merészkedik. A Beauty of Science új projektje a világot akarja megmutatni nekünk sokkal kisebb részleteiben. A pásztázó elektronmikroszkóp alatt soha nem látott részleteket fedezhetünk fel a mikrovilágból.

    Egészen elképesztő minőségű felvételeket készítettek a kutatók.  Ebben a videóban az Ázsiában élő, meglehetősen jelentéktelen Pseudozizeeria maha nevű kicsi pillangót mutatják be. Ilyen mértékű nagyítás mellett egészen furcsa szörnyetegnek tűnik.

    (via)

  • Kevin Feige szerint eljött a női szuperhősök ideje a Marvelnél

    A Marvel iszonyú sokat tett a szuperhősös filmekért, legtöbb fontos karakterük azonban férfi. Vasember, Amerika Kapitány, Pókember és a többiek mind megkapták a maguk kis szóló filmjüket, 2008 óta azonban nem volt még egy olyan filmje se az ismert képregénygyárnak, amelyben egy maskarás hősnő volt az egyedüli főszereplő. 2019-ben jön a Captain Marvel, aztán rebesgetik még a Black Widow filmet is, Kevin Feige szerint pedig ezek az alkotások megnyithatják majd az utat a többi női szuperhős előtt is, hogy saját egész estés mozikban szerepeljenek.

    Várom már azt az időt, amikor az emberek nem kapják majd fel a fejüket arra, hogy egy szuperhősös filmben nő a főszereplő. Hanem inkább azt kérdezik majd magukban, hogy miről fog szólni a film? Honnan jön ez a karakter? – árulta el Kevin Feige, a Marvel stúdió elnöke, aki azt is hozzátette, az olyan filmek, mint mondjuk a Catwoman azért nem működtek anno, mert nem voltak jó filmek. Nem pedig azért, mert női főhősük volt.

    Az újítást egyébként a Marvel már idén megkezdte, hiszen az Ant-Man 2-ben az Evangeline Lilly-féle Wasp már kvázi főszereplő volt. Kiderül, hogy meddig kell várni az MCU-ban egy hasonló áttörésre, mint amit a DC Wonder Womannel össze tudott hozni.

  • Biológiai alapú drónirányítás

    Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék és az MTA-ELTE Biológiai és Statisztikus Fizikai Kutatócsoport biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták egy új csoportos drónvezérlés megalkotásához.

    Éjszakai csoportos repülés (hosszú expozíciós idejű fotó)

     A világban mára több millió drón repked az égen, és szinte mindegyikhez tartozik egy pilóta is a földön. Az ELTE kutatói most olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokba csapódva megszabadulhattak földi irányításuktól: a drónok egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, csoportosan kerülve el az akadályokat, akárcsak a madarak

    A kutatócsoport már 2014-ben felhívta magára a figyelmet, a Vicsek Tamás által vezetett kutatócsoport készítette a világ első tíz egyedből álló kültéri önszerveződő kvadrokopter flottáját. A csapat most az Amszterdami Vrije Egyetem magyar származású professzorával, Ágoston E. Eibennel egészült ki, aki a drónok megújult vezérlő algoritmusát evolúciós stratégiákkal optimalizálta.

    A kutatóknak terepen harminc, valósághű szimulációban akár ezer nagysebességű drón szoros együttműködését sikerült ütközésmentesen megvalósítaniuk akadályokkal terhelt környezetben. A vezérlést biztosító algoritmus az élőlények csoportos mozgását leíró modellek alap összetevőit egészíti ki drónspecifikus mozgásjellemzőkkel és bizonyos fokú intelligens útvonaltervezéssel. A bonyolult vezérlő algoritmus számos paraméterét az ELTE szuperszámítógépein futtatott evolúciós algoritmus segítségével optimalizálták az adott feladathoz.

    A robotikai rendszerek intelligenciája világszerte szédületes ütemben fejlődik, ezt a jelenlegi kutatás a csoportos intelligencia szintjére emeli. Ha az önvezető autók mintájára az önvezető drónok is térhódításnak indulhatnak, a pilóta nélküli csoportos feladatmegoldásnak számos érdekes és hasznos alkalmazása nyílhat meg például a precíziós mezőgazdaság, természetvédelem, katasztrófavédelem, vagyonvédelem vagy akár a csomag- és utasszállítás területén is.
    (via)

     

  • A hétvégén ingyenesen kipróbálható a The Division

    A The Division napjaink egyik megosztó szerepjátéka, ahol a távoli jövőben a világot felemésztette a zöldhimlő. Az apokaliptikus helyzetben csak egy megoldást talált az emberiség, mégpedig azt, hogy helyre kell állítani a civilizációt, és akik nem állnak be a sorba, azt természetesen puska golyókkal kell megkínálnunk.

    A The Division összekeveri az online szerepjátékok rendszereit, a lövöldözős játékok menetével, és így egy szuper akciójátékot kapunk, amiben a főszereplőnk azt keresi, hogy honnan származik a világot letaroló vírus, ki a felelős érte, és hogy milyen ellenszert tudnának bevetni az emberiség túléléséért.

    A játék nem pusztán az egyjátékos mód szerelmeseinek kedvez, ugyanis van egy úgynevezett Sötét Zóna, ahol online egymás torkának eshetünk, fantasztikus tárgyak és a hírnév reményében.

    A játék igen szórakoztató, viszont rengeteg hibája volt a megjelenéskor, szerencsére mostanra a Ubisoft fejlesztői a legtöbbet kiküszöbölték. Így viszonylag élvezhető formában van a The Division.

    Ha felkeltettük az érdeklődésedet, a játékot most ingyenesen beszerezheted, és játszhatod hétfő éjjfélig. A  program elérhető Uplayen, vagy pedig Steamen. Amíg az ingyenes hétvégén vásárolod meg a játékot, 70%-os leértékelést is kapsz a The Divisionhöz, ami talán nem is olyan meglepő, hiszen hamarosan, 2019-ben már érkezik is a második része játéksorozatnak.

  • Egy sci-fi író világa

    A sci-fi íróknak rendszerint nehéz dolguk van. Gyakran egy olyan világot kell megteremteniük a semmiből, mely a jövőben létezik, amelyről jóformán semmi ismeretünk nincs, vagy amely meglehetősen különbözik a saját világunktól. Mindeközben egy bizonyos szinten a realitás talaján maradva, hogy a történet, a cselekmény hiteles legyen.

    Kim Stanley Robinson azok közé az szerzők közé tartozik, akiknek meg van az ehhez való készségük. Az idén 66 éves író kezei közül számos regény kikerült már, legtöbbjük a társadalmi, környezeti, gazdasági kockázatok témájával foglalkozik. Talán nem túl meglepő, hogy a Kaliforniai Egyetemen a doktori disszertációját Philip K. Dick munkásságából írta.

    Robinson nevéhez fűződik a Mars-trilógia. A vörös bolygó gyarmatosításáról olyan realisztikus képet adott, hogy már-már útmutatóul szolgálna a valóságban is, ha meglennének a megfelelő eszközeink.

    Van persze olyan regénye is, amely a Földön játszódik. A 2013-as Shaman az emberiséget 30000 évvel ezelőtt ábrázolja. Erre a munkájára nagy hatással volt az 1991-ben Ausztria és Olaszország között megtalált Ötzi és az ő felszerelése, valamint az 1995-ben felfedezett francia Chauvet barlang rajzai, melyek több tízezer évesek.

    Óriási előkészület és utána olvasás van a szerző minden projektje mögött. Gondoljunk csak a marsi kalandokra (Mars-trilógia), arra, hogy milyen az élet 300 évre innen (2312), vagy éppen a globális felmelegedés problémáira (Globális felmelegedés-trilógia), s persze sorolhatnánk még.

    Egy Robinson könyv kivitelezése évekkel a publikálás előtt kezdődik meg, amikor is az író összegyűjt néhány könyvet és linket, amelyek témájukból adódóan egy jó ötlet alapjait képzik. Egy fejezet megírása után pedig máris tudja, hogy mi az, aminek még jobban utána kell néznie, hogy javíthasson az esetleges hibákon, hiányosságokon, így újabb kutatómunka következik.

    Éppen ezért munkái hitelesek, érdemes bármelyiket elolvasni.