My Blog

Blog

  • Novemberben érkezik az Assassin’s Creed: Rebellion

    Assassin’s Creed játékokból manapság már Dunát lehetne rekeszteni, majdnem minden platformra érkezett már egy-egy átgondolása a történelmi sci-fi játéknak. Az Assassin’s Creed játékok kijöttek már 8bites otthoni konzolokra, számítógépekre, modernebb 3D-s konzolokra, és még lecsukható, gombos „buta telefonokra” is.

    Ha már ilyen sok kiadás megszületett az ugrálós kalandjátékról, az okostelefonok sem maradhatnak ki a mókából, ugyanis novemberben, alig pár héttel a mostani Assassin’s Creed Odyssey megjelenése után, ismét a kis képernyőn élvezhetünk egy újabb Assassin’s Creed játékot, ami most a megszokottól eltérően nem egy kalandjáték, hanem vérbeli stratégiai játék.

    A játék alapja, hogy egy újfajta Animust fejlesztettek ki a tudósok a jövőben, amivel különböző emlékképeket egyszerre elérhetünk, és így különböző korszakok assassinjait toborozhatjuk a seregünkbe, hogy többedmagunkkal megküzdhessük a templomosokkal.

    Már most előrendelheted a játékot, és ha a megjelenést követő 10 napban letöltöd az appot, akkor bónusz pénzt, meg karaktereket kapsz. Hogy tényleg egy igényes játékot, vagy csak egy újabb pénznyelő gépet készített az Ubisoft, az egyelőre rejtély, de ha valamelyest felkeltettük az érdeklődésedet, akkor akár megnézheted a játék trailerét lentebb:

  • Képregényt készítettek Neil Armstrongról

    A New York Times besteller szerző, Brad Meltzer egy gyermekkönyvvel bővítette műveinek sorát, amely az I am Neil Armstrong címet kapta.

    Az illusztrációt Christopher Eilopoulos készítette, továbbá Meltzer együttműködött a munka során Charlie Justiz pilótával is, aki a NASA-nak dolgozott. Az író már több híres személyről is készített képes könyvet, s most a híres asztronauta került a fókuszba.

    A könyvből nyilvánosságra is került néhány oldal, mutatjuk:

  • Babaváró fotók Alien módra

    Újabban egyre nagyobb divat a leendő babával, pontosabban a nagy pocakos kismamával készített családi fotók. De mi történik akkor, ha egy fantáziadús művész – a jelen esetben Li Carter – találkozik  egy Sci-Fi és horrorrajongó házaspárral. Todd és Nicole Cameron ráadásul a Halloween szerelmesei is, ezért valamilyen egészen különleges fotósorozatot szerettek volna. Az első néhány kép szokványos családi kép, de utána elszabadul a pokol.

    (via)

  • Menő új ruhában tér vissza Pókember 2019-ben

    Sok rajongónak nem tetszett az, amit a Marvel csinált a Pókemberrel, ugyanis már a Civil Warban és a Homecomingban is nagyon erősen összekötötték a karaktert Tony Starkkal. Nem elég, hogy két ruhája is rettenetesen high-tech lett a fiatal szuperhősnek, de Vasember erősen bele is nyúlt Póki fejlődésébe. A képregényekben ugyanis ő alkotja meg a szerkentyűit, sőt az Insomniac-féle videojátékban tudósként láthatjuk Peter Parkert. Az MCU-ban azonban kissé függött a Bosszúállók egyik legfontosabb alakjától, aki ráadásul apafiguraként pátyolgatta a feltörekvő hőst. Jó, mondjuk szabad értelmezésről van szó, hiszen May néni is jó fiatal lett, ráadásul Stark még rá is ment a nőre, de az ilyen húzásokat muszáj az ember elviselni. Megköveteli a modern kor nézőközönsége, úgy látszik.

    2019. július 5-én jön az amerikai mozikba a Pókember: Idegenben, ebben a főszereplőt pedig a legújabb lesifotók alapján teljesen új kosztümben láthatjuk. Kérdés, hogy a CGI mit változtat rajta, de egy biztos, a rajongóknak addig is lesz miről agyalniuk. Például, hogy ezt a ruhát a Tom Holland által játszott Peter Parker dobta-e már össze. A sztori egyébként nem az Infinity War előtt fog játszódni – mint az Ant-Man & The Wasp -, így továbbviszi az eddig látott történéseket. Remélhetőleg jó irányba.

  • Hawking utolsó munkája

    Fél évvel a halála után publikálták a világhírű tudós, Stephen Hawking utolsó kutatását. A professzor vezette csoport – Sasha Haco, Malcolm J. Perry és Andrew Strominger – Hawking halála előtt néhány nappal fejezték be a tudományos kutatást.

    A publikációt a nyilvánosságnak Malcom Perryt, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője mutatta be. A kutatás a fekete lyukak információ paradoxonjával foglalkozik, vagyis megőrződik-e a bekerülő információ. Egy elmélet szerint az anyaggal együtt az információ is elveszik, ez azonban ellentmond a kvantummechanika törvényeinek. Ezt az ellentmondást vizsgálta a két tudós.

    A kvantummechanika törvényei szerint a világon minden lebontható információkra. Ez az információ sohasem tűnik el, még abban az esetben sem, ha egy fekete lyuk nyeli el. Az energia megmaradás törvényéhez hasonlóan ez az információ megmaradás törvénye.

    Hawking már korábban bebizonyította a fekete lyukak párolgását. Albert Einstein munkájából levezette, hogy a fekete lyukaknak van hőmérsékletük, és mivel a forró testek hőt vesztenek az űrben, a fekete lyukak párolognak, azaz elképzelhetetlenül hosszú idő alatt, de elenyésznek.

    Hawking szerint a fekete lyukak fizikájában még nagyobb lehet a bizonytalanság, mint a kvantummechanikában. A fekete lyukak valódi, fizikai objektumok. Ha egy objektumnak van hőmérséklete, akkor tulajdonságai között szerepel az entrópia is, amely egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi. A publikált kutatás szerint egy fekete lyuk entrópiáját rögzíthetik a fény részecskéi, melyek a fekete lyuk eseményhorizontját veszik körbe.

    A publikáció még csupán első eredmény, a kérdések megválaszolására még sok kutatásra lesz szükség.

    (via)

     

  • James Gunnra bízták a Suicide Squad 2-t

    A galaxis őrzői rendezője néhány érdekes humorú Twitter-üzenettel magára haragította a Disney-t, így nem ő fejezi be Star-Lordék trilógiáját a 3. epizóddal. Ehelyett James Gunn a hírek szerint a DC-hez igazol, ahol a Suicide Squad második részét fogja írni. A pletykák szerint teljesen szabad kezet adnak a kreatív szakembernek, aki így azt csinálhat Harley Quinnékkel, amit csak akar. A folytatás pedig nem fog görcsösen ragaszkodni az első felvonáshoz, melyet David Ayer hozott tető alá 2016-ban, de inkább hasonlított videoklipre, mint egy rendes filmre. Ami már csak azért is vicces, mert a film Oscart is kapott.

    Mivel a DC-nél továbbra is második részként hivatkoznak a James Gunn-féle Suicide Squadra, valamilyen szintű folytatásról lehet szó. De nem lennénk meglepve, ha az alkotó teljesen kifordítaná magukból a karaktereket. Ha már A galaxis őrzői 1-2 esetében ez olyan jól összejött neki. Na, és persze, ami még fontosabb, hogy ezek a filmek még a Marvel többi darabjához képest is különösen szórakoztatóak lettek.

    Elképzelhető, hogy Gunn megnyeri magának a Suicide Squad 2 rendezését is, amely azért lenne érdekes húzás, mert Joss Whedont már elcsábították a Marveltől a DC-hez. Így újabb direktorváltásnak lehetünk szemtanúi.

  • Manipuláció a negyedik dimenzióból

    Az örökösök egy 1901-es regény, amely az angol irodalom két erőteljes alakjának, Joseph Conradnak és Ford Madox Fordnak (korábban Hauffer) közös munkájaként született meg. Kettejük stílusának vegyítése nem nagyon ad lehetőséget a gyors, lendületes olvasásra. Ami jelen esetben nem megy a történet rovására, sőt! Ez az, ami segíti megteremteni a környezet érzelmi hangulatát, továbbá mély betekintést enged a társadalmi életbe. Ez a fajta alapos leírás annyira magába szippantja az olvasót, hogy az már képes levonni saját következtetéseit, hogy mi is történhetett, képes kitölteni az üresen hagyott helyeket, melyeket a szerzőpáros a fantáziánkra bízott.

    Egy olyan téma merül fel a kötetben, amely napjainkban is nagy visszhangot csap. Vagyis a sajtó és annak ereje. A mű egy töprengés arról, hogy mi lenne, ha egy negyedik dimenzióból érkező személy nagy erejű manipulációval hatna a politikára, gazdaságra, hogy ezzel tönkre tegye a társadalmat. Az újságok, heti és havi magazinok döntő fontosságúak a cselekményben, mivel ezek jelentik az egyetlen módot a nyilvánosság széleskörű tájékoztatására. Akad még egy-két információterjesztésre alkalmas eszköz, de egyik sem olyan erőteljes, mint a nyomtatott sajtó, és aki azt képes kontrollálni és manipulálni, annak a kezében óriási hatalom összpontosul.

    A Conrad-Hueffer páros írásmódja jól illik a sci-fi műfajához, gördülékenyen haladnak az apró részletek felett, amelyek az olvasó számára nem túl fontosak, miközben nagy hangsúlyt adnak a cselekmény szempontjából releváns pontoknak. Hősünk egy újságíró, aki egy napon, amint mit sem sejtve sétál, egyszerre észreveszi, hogy ott van mellette valaki más is. Egy rejtélyes, elbűvölő nőszemély, aki történetesen a negyedik dimenzióból jött. Az olvasó először nem kap választ arra a kérdésére, hogy a nő hogyan is került oda, vagy gonosz terveit mi motiválja. Újságírónk története viszont annál hamarabb lelepleződik.  Innentől pedig beindul a sztori. A két karakter jól kidolgozott, csakúgy, mint a körülöttük lévő világ.

    A történet zsenialitása abban rejlik, ahogy megmutatja, hogy egy újságíró vagy egy cikk csak egy aprócska fogaskerék a szerkezetben, mégis felelősséget kell vállalniuk saját szférájukért.

     

     

     

  • Kiderült, ki fogja játszani Cirit a The Witcher adaptációban

    A közelmúltban nagy port kavart a hír, hogy elképzelhető, hogy Cirit egy fekete nő fogja játszani, mégis kihátrált a döntésből a showrunner Lauren Hissrich.

    A The Witcher könyvek és a játékok is Lengyelországból származnak, így nem csoda, hogy a rajongók felháborodva fogadták a hírt, fekete nő játszhatja Cirit a készülő szériában. A fanok nyilvánvalóvá tették, hogy a hollywoodi produkcióban nincs helye a politikának, viszont ha egy mellékszereplő mindenképpen fekete lesz, hogy képviselhessék a diverzitást, azzal telitömik a médiát polkorrekt üzenetekkel.

    Cirit tehát Freya Allan fogja játszani az új szériában, egy kevésbé ismert színésznő, aki egy kicsit talán túl fiatalnak tűnhet a szerepre, de biztosan van annyi sminkmennyiség hogy eladható legyen. Persze az is fontos, hogy jól játsszon, és ugye nagyon fontos része az egész The Witcher saga-nak Geralt és Ciri apa-fogadott lány kapcsolata. Elképzelhető, hogy a sorozatban rámennek a titkos románc történetszálra a két karakter között, úgy viszont igen érdekes lesz, nézni az ex-Superment, ahogy egy 17 éves lányra hajt.

    A fanok már rámentek Freya Allan képeire, és fel is öltöztették Photoshopban a lányt, hogy láthassuk, vajon hogy fog kinézni a színésznő a The Witcher sorozatban. Íme:

  • Robot rovar

    Fejlesztők rovarként viselkedő robotot mutattak be.

    Egészen elképesztő, hogy az elmúlt néhány évben hova fejlődött a robotika.  Különösen látványos ez az élet lemásolásának a terén. Hiába, amit a természet egyszer már kitalált, minek újra feltalálni. A robotszamár után jött a robot hal, a robot madár, és most itt a robot rovar.  A kutatók kifejlesztettek egy programozható, önálló, szabadon repülő robotot, melyet a szárnyai mozgását a természet inspirálta. Képes lebegni, hihetetlen gyorsan felgyorsulni, és nem okoz neki gondot egy gyors manőver, akár egy akrobatikus bukfenc sem.

    Egyelőre még több mint 30 centiméter széles, még várni kell a légy vagy szúnyog méretű változatra. De komoly eredmény, hogy a mylarból készült szárnyainak mozgása kevesebb energiát igényel, mint egy drón propeller meghajtása.

    A bionika (biomimikri, biomimetika vagy biomimézis néven is ismert) olyan új, több szaktudományt átfogó tudományág, amelynek célja az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba, abból a megfontolásból is kiindulva, hogy a természetben fennálló természetes kiválasztódás az optimális megoldásokat jelenti egy-egy problémára.

    (via)

  • Nézzük, milyen, ha az égbolt fagyott

    Jeff Carlson Fagyott égbolt című műve egy igazán elbűvölő, szerethető könyvnek bizonyul. A történet maga briliáns, érdemes elolvasni.

    A helyszínektől kezdve a társadalmi hierarchiáig, az író egy egészen idegen világot mutat az olvasónak. A naphalak például egyszerre félelmetesek és lenyűgözőek.

    Belemenni a történetbe és bármi apró részletet elárulni belőle felesleges, mivel ez egy olyan könyv, amit minden olvasónak magának kell felfedeznie az első betűtől az utolsóig. Hogy aztán felnézhessen az égre, és elgondolkodhasson egy pillanatra. Talán annyit róla, hogy Europa (mármint a hold) igencsak központi szerepet játszik a történetben, ráadásul egy jól reprezentált Europáról beszélünk. Érezni, hogy sok, megfelelően végzett kutatómunka rejtőzik a regény mögött, írását ugyanis pontos adatokra alapozza a szerző.

    A karakterekre jellemző a szolidság, ez nem az a könyv, ahol mindenki szét akarja verni a másiknak a hátsóját. Ahogyan a dolgokat kezelik, az kellőképp valóságosnak hat, hihető, hiteles. Pont úgy ahogy a jövő világát sem tökéletesnek vagy apokaliptikusnak jósolja Carlson, hanem a kettő közötti állapotot teremti meg. Az idegenekkel való kapcsolatfelvétel is kissé más irányt vesz fel, mint azt megszokhattuk, s ez mindenképp pozitív.

    Egy űropera jellegű, old school, de kőkemény sci-fi regényért, amely néhol talán még horrorisztikus elemeket is tartogat, mindenképp szerezzétek be a Fagyott égboltot. Aztán meg a második részt is.