My Blog

Blog

  • A nagy mérés: Mennyi a Tejútrendszer tömege?

    A Hubble és a Gaia űrteleszkóp eddigi adatai alapján eddigieknél pontosabb becslés született galaxisunk tömegéről. A Tejútrendszer becsült tömege 1500 milliárd Napénak felel meg.

    Az egyik legalapvetőbb kérdés egy galaktikával kapcsoltban, hogy mennyi lehet a tömege. A csillagászok évtizedek óta tesznek erre kísérletet, de az intenzív próbálkozások ellenére a legjobb becslések között is eltérések mutatkoznak.

    Az Európai Űrügynökség Gaia-missziója során gyűjtött adatok és a NASA Hubble űrteleszkópjával végzett megfigyelések alapján a tudósok arra jutottak, hogy a Tejútrendszer a galaxis középpontjától mért 129 ezer fényévnyi sugárban 1,5 ezer milliárd naptömeget nyom.

    A korábbi becslésekben elég nagy volt a szórás:  500 millió és 3000 milliárd naptömeg közötti értéket állapítottak meg. A hatalmas eltérés elsősorban a sötét anyag eloszlásának mérésére használt módszerek különbözőségeiből adódott. A sötét anyag akár a galaxis 90 százalékát is alkothatja.

     

    Mivel nem tudjuk közvetlenül megmérni a sötét anyagot, ezért nagy a Tejútrendszer tömegét övező bizonytalanság. Mivel a sötét anyag nehezen megfogható, csupán csak a gravitációs hatását észleljük, a kutatóknak különleges módszert kellett alkalmazniuk a Tejútrendszer megméréshez, amelyhez a gömbhalmazok sebességét vették alapul. Ezek a sűrű csillaghalmazok nagy távolságban keringenek a galaxis spirális lemeze körül. Minél nagyobb tömegű egy galaxis, annál gyorsabban mozognak a csillaghalmazok a gravitáció hatására.

    A legprecízebb mérésekkel megállapították a sebességet, amellyel a halmazok távolodnak vagy közelednek a Földhöz képest, ez a látótér vonala mentén észlelhető sebesség. Ugyanakkor meg tudták mérni a gömbhalmazok oldalirányú mozgását is, melyből már kikalkulálható volt a teljes sebesség és ebből következően a galaxis tömege.

  • Ilyen lesz a japán holdjáró

    A JAXA, a Japán Űrkutatási Ügynökség a Toyotával együtt mutatta be közös fejlesztés alatt álló holdjárójukat. A jármú az Apollo expedíció holdautójához képest igazi luxusjármű.

    Hosszúsága 6,0 méter; szélessége 5,2 méter magasság: 3,8 méter.

    Belső lakótere 13 köbméter.

    Elektromos meghajtású, a töltésről napelemek gondoskodnak. Hatótávolsága 10 000 kilométer.

    Kényelmesen elfér benne két ember, vész esetén akár négy is.

     

    Hermetikusan zárt légterében kényelmesen, űrruha nélkül utazhatnak az űrhajósok. Kültéri munkákhoz kényelmesen felvehetik az űrruhát.

    A tervek szerint 2029-ben landol a Holdon. A földi legénység előtt, egy külön misszió keretében érkezik meg a Holdra, ott várakozik a megérkező űrhajósokra, akik távirányítással hívhatják majd magukhoz.

     

    https://www.youtube.com/watch?v=1kd2nFHAAtU

    (via)

  • Óriás napkitörés nyomaira bukkantak a grönlandi jégben

    Évtizedek óta szemmel tartjuk a Napot azon aggódva, hogy egy erős napkitörés ha eltalálja a Földet, komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban, akkor kiütheti bolygónk elektromos rendszereit, alapjaiban rengetve meg az emberi civilizációt.

    Svéd tudósok most Grönlandon egy több mint kétezer éve történt hatalmas napkitörés bizonyítékaira bukkantak. A jégmagokban talált bizonyítékokat alapján Kr.e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak a Földre. A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek. Ez a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek.  A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint a Kr.e 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény (SPE) volt.

     A Nap által kibocsátott a töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a Föld felé. Egy nagyon erős koronakidobódás esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges.  Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.

  • Sosem látott felvételek a Holdra szállásról

    Korábban nem látott eredeti felvételeket tartalmazó új dokumentumfilm mutatja be az Apolló-11 missziót. A Sundance Filmfesztiválon bemutatott, egyszerűen csak Apollo-11 című filmet hétvégén mutatták be az amerikai mozik.

    Az dokumentumfilmhez olyan eredeti felvételeket is találtak az amerikai Nemzeti Archívum raktárában, amelyek eddig nem kerültek nyilvánosságra. A filmkockákat szakértőcsapat digitalizálta, ezt használta fel a produkció. A film fele olyan képekből áll, amelyeket korábban nem láthattunk. A film talán leglátványosabb jelenete, amikor az egész mozivásznat betölti a NASA óriási lánctalpas szállítója.

    Az 1972-ben már készült egy dokumentumfilm Moonwalk One címmel, de ehhez csupán a tekercsek egy részét használták fel. A felvételeket, 177 darab 65 milliméteres filmtekercset Dan Rooney, az archívum filmszekciójának vezető munkatársa fedezte fel. A tekercseken alig szerepelt valami információ, nem utalt rá igazából semmi, hogy az Apolló-11 eredeti felvételei lapulnak bennük a Maryland külvárosában lévő raktár nulla Celsius-fok alatti tároló helyiségében. Az archívum 279 tekercset bocsátott a dokumentumfilm rendelkezésére 16-, 35-, 60- és 70 milliméteres filmszalagokkal. A 65- és 70 milliméteres filmek a korszak luxusformátumának számítottak, az 1950-es és 60-as években a mozikban vetítették őket. A NASA valószínűleg azért nem használta a filmeket, mert nehéz volt ezt a nagy formátumot kezelni, és megfelelő felszerelés és szakértők sem álltak rendelkezésre. A NASA a Kennedy Űrközpont földi műveleteit rögzítette ezekre a nagy formátumú szalagokra. A nagy formátumú képek mellett sok kisebb formátumú felvétel is született, amelyeket az űrhajósok készítettek a misszió során, de ezek már a YouTube-on is láthatóak voltak.

     

    A filmben korábban már publikált felvételeket is láthatunk, de ezeket újradigitalizálták, restaurálták, és kitűnő minőségben, színesben láthatók. Ilyen jelenet például a holdmodul leszállása.

    A dokumentumfilmben a misszióról eredetileg közvetítő narrátor, Walter Cronkite legendás CBS műsorvezető hangja, valamint a legénység és a houstoni irányítóközpont eredeti párbeszéde hallható.

     

  • Szaltózó robot-gepárd

    A cambridgei Massachusetts Institute of Technology (MIT) műszaki egyetem egy újabb videóban mutta be, hogyan is állnak a Cheetah (Gepárd) nevű robotjuk fejlesztésével.

     A körülbelül kutya méretű, négylábú robot rendkívül mozgékony, régi merev ízületei már meglepően mozgékonyak. Képes a legváltozatosabb terepeken mozogni, egy ember csak futva képes lépést tartani vele, mert sebessége már elérte az emberi gyaloglás dupláját. Amivel mégis felhívta magár a figyelmet, hogy parancsra képes nagyot ugrani. Ez az első robot, amely képes helyből hátra szaltót ugrani.

    Fél évvel ezelőtt még  tesztfázisban:

    (via)

  • Fantasy hajók

    Modestas Malinauskas litván művész néhány évvel ezelőtt még tűzoltóként dolgozott, de a vörös sárkány kergetéséről a fantasy festészetre váltott.

    Ezek a festmények először a fantáziájában és álmaiban születtek meg. Minden képnek egyedi története van, de néha nem olyan könnyű azokat szavakkal elmondani. A legegyszerűbb módja annak, hogy kifejezze magát, hogy megfesti történeteit.

    Inspirációt az utazásaiból és az élete során szerzett különböző tapasztalataiból merített. Amit látott, és amit érzett, azt a vásznon, olajjal örökíti meg.  Festéskor gyakran használ művészkést és réteges technikákat.

    (via)

  • Visszatért a Crew Dragon

    Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról a Crew Dragon, ezzel tökéletes sikerrel zárul a SaceX űrtechnológiai vállalat Demo-1 küldetése.

    A küldetés során mindig a visszatérés jár a legnagyobb kockázattal. A szakemberek és Elon Musk, a SpaceX alapítója és vezérigazgatója is ekkor volt a legfeszültebb, mivel a kapszula hőpajzsát és ejtőernyős rendszerét sokkal nehezebb a földön tesztelni, és ezért még viszonylag kipróbálatlan volt.

    Régen a NASA űrhajósai a Csendes-óceánon landoltak, ezzel szemben a Crew Dragon az indítási helyéhez közel, a floridai Cape Canaveraltól kb. 450 km-re ereszkedett az Atlanti-óceánba.

    A visszaúton sem volt üres a kapszula, Az egyik ülésbe Ripley, a kisérleti bábu volt bekötözve, de emellé körülbelül 150 kilogrammnyi rakomány belekerült a kabinba, főleg kísérlet minták, és egy meghibásodott űrruha részegység.

    A visszatérés és landolás:

    A közvetítés felvétele

    A NASA és az amerikai űrkutatás fellégezhet, újra ember szállítására alkalmas űrrendszerrel rendelkeznek, így megszűnik a függőségük az orosz Szojuz rakétáktól. ANASA 8 milliárd dollárt költött a kereskedelmi űrrendszerek, a SpaceX és a Boeing projektjeinek a támogatására.

    A Crew Dragon Demo-2 küldetés júliusban várható, ekkor már két űrhajós is lesz a kapszula fedélzetén.

    (via)

  • Földi meteorit a Holdon?

    Több olyan meteoritot találtak már a Földön kutatók, amely az összetétele alapján valószínűleg egy Holdon történt aszteroida-becsapódás révén a Földre. Sőt,  három különböző típusú meteorit – a Shergotty, a Nakhla és a Chassigni, vagyis az  SNC-meteoritok –  a kémiai összetételük alapján feltehetően a Marsról származnak. De ellenkezőjét eddig még nem ismertük.

    Big Berta, az egyik holdkőzet, amit az Apollo-14 legénysége hozott a Földre.

    Egy ausztrál kutatócsoport szerint, amelyik a Holdról származó kőzetminták vizsgálatával foglalkozik, az egyik kőzetmintáról összetétele alapján erősen feltételezhető, hogy valójában a Földön alakult ki. Véleményük szerint a kőzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygónkba, több milliárd évvel ezelőtt.

        A Curtin Egyetem csapata Apollo 14 holdmisszió által gyűjtött és az amerikai űrkutatási hivatal által kölcsönadott kőzetmintákat tanulmányozták. Felfedezték, hogy az egyik 1971-ből származó 1,8 grammos minta kőzettani hasonlóságot mutat a Földön gyakori, a Holdon azonban meglehetősen ritka gránittal. A minta kvarcot is tartalmaz, amely még ritkább a Holdon. Ráadásul ebben a mintában a cirkon kémiája nagyon különbözik a holdkőzet-mintákban valaha elemzett cirkonszemcsékétől és jelentős hasonlóságot mutat a Földön talált cirkonokéhoz.

    Alan Shepard, az Apollo-14 legénységének tagja

    Kimutatták, hogy a minták alacsony hőmérsékleten formálódtak, valószínűleg víz jelenlétében és oxidálódott körülmények között. Ez még jobban valószínűsíti, hogy inkább alakult ki a Földön, mint a Hold felszínén.

    A kutatók elmélete szerint az ősi kőzetdarab egy nagyjából akkora aszteroida becsapódása során lökődhetett ki a Földről, amekkora kiirthatta a dinoszauruszokat.

    (via)

  • Magán-űrrepülőtér épülhet Oroszországban

    Dmitrij Rogozin, az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz vezérigazgatója február közepén bejelentette, hogy tervek között szerepel az űrturizmus felfuttatása. Az ehhez szükséges magán-űrrepülőtér építéséről állapodott meg az oroszországi Nyizsnyij Novgorod megye önkormányzata, fejlesztési vállalata és a KoszmoKursz elnevezésű magáncég. A szuborbitális űrturizmusra szakosodó központ a tervek szerint 2,6 milliárd rubelből (egy rubel 4,20 forint) épül fel.

     A magánbefektetésekből megvalósuló projekt keretében, amelyet Roszkoszmosz állami űripari vállalatnak is még jóvá kell hagynia, hatfős csoportok számára 15 perces szuborbitális – a világűrt elérő, de a Föld körüli pályára nem álló – repüléseket fognak kínálni. Ez hasonló űrugrás lesz, mint a virgin Galactic cégé.  Az űrrepülőtér építését a tervek szerint jövőre kezdik meg, és még a végleges elkészülte előtt, 2023-ban megkezdik a hajtóművek tesztelését és a próbarepüléseket.

    Nem ez lesz az első magán űrrepülőtér. 2011-ben Richard Branson brit milliárdos felavatta a világ első, kereskedelmi célokra készült űrrepülőterének terminálját. Az Új-Mexikóban található Spaceport America területéről indul majd a SpaceShipTwo űreszköz, amelynek segítségével űrugrásokat hajthatnak végre a fizető érdeklődők.

    Az orosz projekt körül sok kétely felmerül. Februárban még Rogozin arról beszélt, hogy Jurij Gagarin „útvonalán” repülhetnek hamarosan az űrturisták, vagyis egyszer megkerülve a Földet. Ebből lett az űrugrás, ahol 5-6 percet tölthetnek majd a súlytalanság állapotában egy mintegy 30 négyzetméteres kabinban.

    A projekt egy többször felhasználható űrhajót ígér, amelyben mindenkinek személyes ablaka lesz, az utasok 180-220 kilométeres magasságból tekinthetnek majd le a Földre. Ez jelenleg több, mint amit  a Virgin Galactic kínál. Épp ezért hihetetlen a beharangozott viteldíj is. Richard Brenson 200 000 dolláros, kb. 55 millió forintos jegyárával szemben, a Kozmokursz mindössze 250 000 rubeles, vagyis alig egymillió forintos jegyárat ígér.

     

     

     

  • Így fog kinézni Sonic a filmadaptációban

    Irtó bizarul fog kinézni Sonic a nagyvásznon. Ugyan ez nem jelenti azt, hogy a Sonic adaptáció nem nyújt majd jó szórakozást, de a jól ismert karakter szinte nem is hasonlít a játékokban ismert aranyos, szerethető mására. A Sonic franchise szerelmesei is furcsállták, hogy ennyire emberszerű lett a gyorsan futó sündisznó.

     

    Lehetséges, hogy mozgásban jobban fog kinézni a kék sünike, lehet, csak a kimerevített képeken néz ki furcsán a kabalaállatka. Viszonyításképpen mellékeljük, hogy hogyan is nézett ki Sonic a 90-es években.