Kategória: Tech

Ilyen lesz a Marsra utazók űrruhája

Loren Grush, a The Verge munkatársa kipróbálta, milyen űrruhát viselni. Mégpedig nem is akármilyet, hanem azt, amit a Marsra utazó űrhajósok számára terveztek. A tapasztalata egyetlen szóban: fárasztó.

Az űr és a kozmosz meghódításának gondolata az emberiség kezdete óta motoszkált a fejünkben. Azonban csak a hidegháború időszaka alatt, az Egyesült Államok és a Szovjetunió űrversenye során lett az emberek kezében az a technológia, amivel ezt véghez is lehet vinni.

Az asztronauták biztonsága rendkívül fontos szempont egy mai űrbéli küldetés tervezésének folyamán. Egy biztonságos és hogy használható űrruha megtervezéséhez és kivitelezéséhez sok szakember, biológusok, mérnökök valamint légköri tudósok szakértelmére is szükség van. Az űrruháknak ellen kell állnia a különböző gravitációs erőknek és a földitől eltérő légköri és időjárási körülményeknek.

Az Észak- Dakotai Egyetem Emberi Űrhajózási Laboratóriumában az ilyen űrruhák prototípusait fejlesztik, melyeket a Hold, illetve a Mars körülményeinek megfelelően alakítanak ki. Ennek érdekében mindkét égitest, valamint a világűr környezeti tényezőit is behatóan vizsgálták a tudósok és a prototípusokat az Antarktiszon és a NASA-nál szimulációkban is alaposan tesztelték. Ezek alapján különböző körülményekhez (Mars, Hold, világűr), különböző típust fejlesztettek az űrruhákból.

Mivel egy ilyen űrruha elkészítése ennyi tervezésbe és tesztelésbe kerül, csak személyre szóló ruhákat csinálnak az asztronauták részére. A nyomáson és a sugárzáson kívül az űrhajósoknak a hőmérséklettel is meg kell küzdeniük, és ez a veszély nem csak az űrruhán kívülről jöhet. Mivel egy űrséta akár 6-7 órás is lehet, az űrhajósoknak a saját testhőmérsékletük problémákat okozhat, ezért az űrruha része egy folyadékhűtős rendszer, ami behálózza az egész testet, így elvezeti a hőt az emberek testéről.

Ugyan ezek a monstrumok rendkívül nehezek a földi gravitáció mellett és korlátozzák az emberek mozgását, azonban ezt a kis áldozatot el kell fogadniuk az űrhajósoknak a biztonságuk érdekében. Ezen kívül az űrruhák súlya a holdi vagy marsi gravitációban lecsökken, így ez kevésbé akadályozza a használóit, valamint az űrhajósképzés során megtanulják a jelöltek pontosan és precízen használni ezeket a felszereléseket, így a munkájukat is profin tudják végezni, bármilyen környezetben legyenek.

augusztus 28, 2017
Megvan az első exohold

Már a 20. században is elég felkapott volt az exobolygók témaköre (bolygók, melyek más csillagok körül keringenek, mint a mi Napunk), mind a tudomány, mind pedig a science fiction iránt érdeklődők körében. Sokáig a létezésük csupán feltételezés volt, azóta viszont több, mint 3500 ismert exobolygót különböztettek meg, köztük az idén februárban felfedezett TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 3 bolygó akár lakható is lehet.

Azonban míg a naprendszerbeli szomszédjaink számos holdját ismerjük, az exobolygók holdjairól eddig kevés információnk volt. Sőt, bizonyítani sem tudtuk a létezésüket. Egy csapat csillagász a Columbia Egyetemről nemrég nagy valószínűséggel felfedezte az első holdat, ami a naprendszerünkön kívül esik.

A mérések alapján az ’exohold’ mérete nagyjából akkora, mint a Neptunusz, és egy Jupiter nagyságú bolygó körül kering, aminek azonban a Jupiternél tízszer nagyobb a tömege. Ekkora égitesteknél azonban nem valószínű, hogy egymás közvetlen közelében alakultak ki, sokkal elképzelhetőbb, hogy a hold valahol máshol jött létre, az exobolygó pedig a hatalmas gravitációjával befogta, és pályára állította maga körül.

A módszer, amivel az exobolygókat és a körülöttük keringő holdakat keresik a kutatók, nagyon hasonlít ahhoz, amit Galilei használt a Jupiter holdjainak felfedezésekor: a bolygó fényének pislákolását figyelte, amelyet az előtte elhaladó holdak árnyékoltak be. Itt is ugyanez a technika, csak éppen távcső helyett a NASA Kepler Űrtávcsövét használják.

Dr. David Kipping, a Columbia Egyetem csillagász professzora szerint még kevés esély volt a bolygó holdjának pontos megfigyelésére és ezért még nem jelentették be hivatalosan, de az eddigi teszteket sikeresen teljesítette és ígéretesnek tűnik. A pontosabb megfigyelések érdekében a Kepler szonda helyett a Hubble Űrteleszkópot tervezik használni a csillagászok 2017 októberétől, addig 50-50 % a valószínűsége, hogy exoholdat vagy valamilyen más égitestet találtak.

augusztus 26, 2017
Segítünk eljutni a MI és a Robot kiállításra!

A MI és a Robot című kiállítás a mai robotika és mesterséges intelligencia „előszobája”: arról a folyamatról mesél közérthető formában, amely a drónok, önvezető autók és a Go játékban is győzedelmeskedő gépagyak világához vezetett. A tárlat június 7-én nyílt és szeptember végéig lesz látogatható. Klubtagjaink közül néhány szerencsés azonban ingyen megnézheti a gyűjteményt.

Június 20-án kisorsolunk két páros és egy darab családi belépőt (ez utóbbi két felnőtt és három gyerek belépésére jogosít) a MI és a Robot című kiállításra. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

És még valami: aki megnyeri a jegyet, az nemcsak az időszaki kiállítást, hanem az NJSZT állandó tárlatát is megtekintheti. Mindez a Szent-Györgyi Albert Agora épületében található, a belépők pedig az Agora programjain való részvételre is szólnak.

Még nem vagy tagja Galaktika Klubnak? Lépj be most!

A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

Játékunk lezárult. A nyertesek:
Elek István (Szeged) – páros jegy
Vas Magdolna (Baja) – páros jegy
Csányi László (Szentes) – családi jegy
Gratulálunk!

június 15, 2017
Fagyott égbolt: az Europa jegén és alatta

Van-e élet a Földön kívül? Gyakran tesszük fel a kérdést, és még mindig nem kaptunk egyértelmű válaszokat, bizonyítékokat a témában. Mindig akadnak lelkes UFO-vadászok, akik általában elfogult űrlény-hívők, s szerintük az idegenek már köztünk élnek. Akadnak olyan teóriák is, miszerint egy kozmikus valóságshow részei vagyunk, de az sem ritka ilyen körökben, hogy egy idegen civilizáció hozott minket ide erre a bolygóra. Az SF-ben járatos olvasóknak is sokszor elkerekedik a szemük ezek hallatán, egy valamiben azonban egyetérthetünk: most már tényleg ideje lenne valahol életet találni az univerzumban!

Alapvetően a tudományos fantasztikumnak, mint műfajnak gyakran egyik népszerű témája, hogy léteznek rajtunk kívül is fejlett civilizációk a világűrben, de ahogy a konteók esetében is történik: ahány írás, annyi elmélet született már. Azonban az SF alkotások, melyek űrlényekkel foglalkoznak, legnagyobb részben másik naprendszerbe, csillaghalmazba, alternatív univerzumba helyezik el az idegen fajokat. No de mi van akkor, ha az élet itt van az orrunk előtt? Mondjuk a saját Naprendszerünkben.

A Jeff Carlsonnal és a Fagyott égbolt című regénnyel kapcsolatos cikksorozatunk előző részében a Cassini űrszondáról volt szó, mely 1997 óta járja a világűrt pazar felfedezések sorát megmutatva a földi tudósoknak. A Cassini ugyan csak érintőlegesen foglalkozott a Jupiter rendszerével és az Europával (képeket készített, majd továbbhaladt a Szaturnusz rendszerébe), mégis felkeltette a szakemberek érdeklődését.

Vastag jégrétege alatt, az Europa hold masszív óceánt rejt, mely folyékony vizet, és olyan anyagokat tartalmazhat, melyek elengedhetetlenek a földi értelemben vett élet kialakulásához. Ha van is élet a mélységes és sötét óceánban, akkor is csupán a földi tengerekben is előforduló mikrobákhoz lehetnek hasonlatosak. Az Europa felszínét folyamatos sugárzás támadja, ami elpusztíthatja az organikus anyagokat, így a felszínen egészen biztosan nem fogunk életre lelni.

A felszín helyett inkább az alatt vizsgálódnának a kutatók. Legalább tíz centiméter mélyre fúrva már komoly információkkal szolgálhatna a jégtakaró. Például speciális mikroszkópok kereshetnének akár holt mikrobákat a felszín közeli részekben, más eszközök pedig szerves anyagok után kutathatnának. Rengeteg mérés, és különböző, ilyen célokra fejlesztett eszközök szükségesek az esetleges bizonyítékok kutatására, hiszen ha bármilyen életre utaló jelre bukkannánk, azt 100%-os bizonyossággal kell bizonyítani. Azt mondani sem kell, ha az Europa képes életet biztosítani különböző mikroorganizmusoknak, az szenzációs, de egy csöppet ijesztő felfedezés is lenne: valóban nem vagyunk egyedül a végtelen univerzumban.

Legközelebb 2022-ben indítanak oda küldetést, ami az Europa Clipper névre hallgat, és kimondottan a Jupiter holdjával fog foglalkozni, életet keresve az Europa jeges világában. Néhány évvel később pedig egy olyan űrhajó követné őt, ami képes lesz a felszínen is landolni, hogy onnan közvetlenül lehessen vizsgálódni és élet után kutatni a holdon.

A BBC Newsnak így nyilatkozott Dr. Robert Pappalardo, a NASA, és az Europa Clipper misszió tudósa:

„Tényleg megpróbálunk potenciális lakhatóság bizonyítékaira lelni az Europán, – az élet alap összetevőit keressük: főként vizet, amely olyan kémiai vegyületeket tartalmaz, amik az élethez szükségesek. Megpróbáljuk megérteni az óceánt, a jégburkot és a hely földrajzát. Ha ezek eredményeit összevegyítjük, megkapjuk az Europán lévő aktuális aktivitási szintet.”

Tehát, ha van is élet a jégtakaró alatt, még sok évet kell várnunk arra, hogy bebizonyítsák. Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni: az élet jelenléte alatt nem zöld (vagy szürke) emberkéket értünk, vagy harminc méter hosszú gilisztákat pengeéles fogakkal, hanem apró, szabad szemmel nem látható mikroorganizmusokat. Ám évmilliók során ezekből a kicsiny lényekből, ha az evolúció feltételei érvényesülnek, akár sokkal összetettebb létformák is kialakulhatnak.

Cikksorozatunk következő részében Jeff Carlson Fagyott égbolt című regényével fogunk foglalkozni.

május 24, 2017
Fagyott égbolt: a Cassini űrszonda felfedezései

A sci-fi műfajának alapeleme az elvágyódás, a misztikus világűr, a felfedezés varázsa, és a szokatlan, nem e világi földrajzi helyek. Azonban azt se felejtsük el, hogy otthonunk, a Föld önmagában egy csoda. Szülőbolygónkon is megannyi gyönyörű táj, szélsőséges körülmények között élő lény található. A fantasztikumért nem mindig kell másik bolygóra látogatni, megtalálhatjuk azt a Földön is. Jeff Carlsonnal is a nászútján jött szembe az ihlet, melyet fel is használt Frozen Sky című művéhez, melyet most először olvashat magyarul a nagyérdemű.

A magyarul Fagyott égbolt címen megjelent regény a Jupiter negyedik legnagyobb holdján, az Európán játszódik, ahol a történet főhősére, Vonnie-ra és társaira megannyi kalandos felfedezés vár.

Ám mielőtt a regénnyel foglalkoznánk, ejtsünk pár szót az Európáról, a Cassini-Huygens űrszonda eredményeiről és az Európa rejtélyes jégvilágáról.

A Cassini-Huygens űreszközt 1997-ben bocsátották ki a világűrbe, azzal a feladattal, hogy a Szaturnusz környezetét vizsgálja, illetve hogy eljuttassa a Huygens leszállóegységet a Titán hold felszínére. A Jupitert és holdjait közvetlenül nem kutatták, azonban remek fotókat készített az űrszonda az útja során.

A küldetés azonban számos új, nem várt és meglepő eredményt is produkált, nézzük is őket sorjában:

A Titan hasonló felszíni képződményekkel rendelkezik, mint a Föld, légköre van, amelyben szerves anyagokat is lehet találni, és a holdon metántartalmú csapadék hullik alá, tavakat létrehozva. Lehetséges lenne tehát az élet a Földön kívül? Ráadásul nem is kell annyira „messzire” menni érte? A Naprendszer egyre inkább meglepi a tudósokat, hiszen az Európa hold után a Szaturnusz rendszerében feltételezhető az élet, vagy az arra alkalmas környezet. A Szaturnusz másik nagy holdjából, az Enceladus a felszínéről vizet tartalmazó anyag lövell ki. A felszín akár hatalmas vízóceánt is rejthet.

A Szaturnusz mindkét pólusánál gigászi hurrikánok tombolnak, és az északi póluson szabályos hatszög alakú képződmény van jelen, melyről eddig nem sokat tudtak elmondani a kutatók. A hexagon egy nagyon erős örvényzóna, melynek pontos magyarázata még hátra van, de a küldetés utolsó részében behatóbban fogják vizsgálni a jelenséget.

A Cassini programot eredetileg négyévesre tervezték, de azóta kétszer is meghosszabbították. Azonban most már tényleg a nagy befejezésre készül az űrszonda, ugyanis idén április végétől megkezdődtek pályamódosításai, melynek eredményeképpen hamarosan a Szaturnuszba csapódik.

Az űreszköz pedig még „haláltánca” közben is bámulatos dolgokkal kápráztatja el az emberiséget. Ahogy halad elkerülhetetlen végzete felé, a Cassini minden korábbinál jobban meg fogja közelíteni a Szaturnuszt. Huszonkét keringés alkalmával a gyűrűk belső pereme és a bolygó között halad át, így pazar képeket láthatunk majd a legbelső gyűrűkről és persze magáról a Szaturnuszról is.

A 110 ezer kilométer per órás sebességgel mozgó Cassini saját, hatalmas tányérantennáját használja védőpajzsként, hiszen ekkora sebességnél a legapróbb szemcsék is végzetesek lehetnek a szonda számára.

Azonban, arra a tudósok sem számítottak, hogy a bolygó és gyűrűi közötti nagyjából kétezer kilométer széles sávban pormentes üresség tátong. A különleges környezet mellett szokatlanul csöndes arrafelé az űr. A Cassini mindeddig a rádió és plazmahullám-vizsgáló rendszerét használta a különböző űrbéli részecskék emberi fül számára hallható hanggá konvertálására. Amíg az eszköz a gyűrűket járta, másodpercenként több száz ilyen részecskét tudott rögzíteni, azonban az üres térben megszűntek a hangok. Csupán néhány alkalommal lehetett felfedezni a részecskék „dallamát”.

Tehát már csak pár hónapja maradt hátra a nagyszerű űrszondának, de ez alatt az idő alatt is számíthatunk meglepő felfedezésekre.

Az elmúlt húsz év során a Cassini űrszondának köszönhetően többet tudtunk meg a Jupiterről, a Szaturnuszról és azok holdjairól. Köszönjük a munkát, Cassini!

A cikksorozat következő részében a lehetséges élettel foglalkozunk a Naprendszerben. Irány az Európa!

május 17, 2017
Exoszkeletonnal tennék biztonságossá az idős emberek mozgását

Amellett, hogy az ember képes a magasabb szintű, logikus gondolkozásra, a fejlett kommunikációra és arra, hogy biztonsággal közlekedjen két lábbal, az evolúciónak köszönhetően még arra is képessé váltunk, hogy bizonyos veszélyhelyzetekben, mondjuk ha elesnénk, meg tudjuk előzni a komolyabb sérüléseket. Ahogy azonban öregszünk, a reflexek és az izmok lelassulnak és legyengülnek, az idősebb generációnak ezért veszélyes nagyon, ha elveszítik a mozgáskoordinációjuk felett az uralmat.

A Scientific Reports írása alapján azonban a kutatók hevesen dolgoznak azon, hogy egy különleges exoszkeletonnal megvédjék az időseket az esés okozta sérülésektől. Az eszközt nagyjából úgy kell elképzelni, hogyha a viselője elveszítené az egyensúlyát, a gépben bekapcsolnak bizonyos adaptív mechanizmusok. A tudósok szerint ezzel az eszközzel elég komolyan meg lehetne könnyíteni rengeteg ember életét.

De hogyan is kell az egészet elképzelni? Az exoszkeleton olyan algoritmussal dolgozik, mely képes előre meghatározni, hogy vélhetően a viselő az izommozgása alapján el fog-e esni. Ha arra jut a gép, hogy igen, akkor az eszköz az ellenkező irányba fejt ki erőt. Egyszerű fizika ez, a kisgyerekek korán megtanulják a hatás-ellenhatás törvényét. A teszteléshez nyolc idősebb embert és két, az egyik végtagjukat részlegesen elveszített jelentkezőt kértek meg, akik direkt egy olyan futópadon mozogtak, melyet arra találtak ki, hogy a használóját kibillentse az egyensúlyából. A kutatók arra jutottak, hogy az exoszkeleton használatakor sokkal kevésbé állt fenn a veszélye, hogy a tesztelők elesnek, mint a gépezet használata nélkül, mely arra utal, hogy az algoritmus működőképes.

Az exoszkeletonok fejlesztése és tesztelése az elmúlt években igencsak populárissá vált a tudományos életben, a kutatók pedig legfőképp arra igyekeztek megoldást találni, hogy a lebénult embereken segítsenek. A korábbi eszközök azonban igencsak nehezek és nagyok voltak, ez az új exoszkeleton már egy másik irányvonalat képvisel, hiszen a viselete sokkal kevésbé akadályozza az embert és könnyebb is hozzászokni. Ami egyelőre a tömeggyártás és az idősek mozgását biztonságossá tévő exoszkeleton közé áll, az a további tesztelés, hiszen eddig mindössze 10 emberen volt rajta az eszköz. Ahhoz, hogy biztonságosnak lehessen mondani, még jóval több jelentkezőre van szükség, akik kipróbálják, így egyelőre csak prototípusról beszélhetünk.

május 13, 2017
Stephen Hawking szerint 100 éve van hátra az emberiségnek

A világ egyik leghíresebb elméleti fizikusa, Stephen Hawking eddig is szeretett a világvégével fenyegetni, most azonban az eddigieknél még komolyabb jóslattal állt elő a tudós. Szerinte, ha 100 éven belül az emberiség nem kolonizál egy új bolygót, akkor ki fog pusztulni. A Föld rengeteg problémával néz farkasszemet, melyek egyre komolyabban fenyegetik a jövőjét, így a globális felmelegedés, a túlnépesedés és az aszteroidák is gondot jelentenek. De valóban összehozható, hogy egy másik bolygóra költözzünk?

Az első és legnyilvánvalóbb megoldás a Mars lenne, mint második lakóhely, azonban a körülmények ott sokkal rosszabbak. A föld mérgező, rettenet hideg van, ráadásul a levegőt se tudnánk belélegezni. Egy marsi kolóniának folyamatosan szüksége lenne arra, hogy például palackozott levegőt szerezzen magának, és ha a Földnek teljesen vége lenne, akkor az utánpótlás elég nehezen lenne megoldható. A Tejútrendszerben minden bizonnyal vannak olyan bolygók, amelyek hasonlóan jó feltételeket biztosítanának az emberiségnek, mint a Föld, azonban a teleszkópjaink nem elég jók, hogy csak ránézésre megmondhassuk, hogy hogyan néz ki egy exobolygó. Ráadásul több száz évig tartana elutazni odáig, ha találnánk egy lehetséges új lakhelyet, ami pedig azért rizikós, mert a legénység valószínűleg nem érné meg, hogy odaérjenek.

Ha kolonizálni akarunk egy másik bolygót, akkor bizony oda elég embert kell vinni, mert balesetek történhetnek, és egyéb tényezők, mint a belterjesség akadályozhatják, hogy a népesség szaporodjon. A NASA missziói legfeljebb 6 emberrel dolgoznak majd, a SpaceX bolygóközi transzport rendszere alkalmanként 100 embert vinne a Marsra, de ez egyelőre a gyakorlatban még nem létezik.

A Mars terraformálása, azaz földszerűvé alakítása még szóba jöhetne, de legalább 100 000 évbe telne, hogy a levegő belélegezhetővé váljon. De még enélkül is, annak a kevés embernek az odaszállítása dollárbilliókat emésztene fel, amire addig, amíg a helyzet tényleg nem élet-halál kérdése, nem fog sor kerülni.

Még ha sikeresen kolonizálnánk a Marsot, és hasonló stílusban tengetnénk ott az életünket, még akkor se biztos, hogy túl sok időt tudnánk nyerni magunknak. Hiszen egy legalább olyan mértékű környezetpusztítást, mint amit az ember végez a Földön, egy jó állapotban lévő bolygó se élne túl nagyon sokáig.

Stephen Hawking kijelentése meglepte a világsajtót, ugyanis a tudós eddig 1000 évet jósolt az emberiségnek.

május 6, 2017
Az Alien franchise előtt tisztelegnek a Reebok új cipői

A Reebok a világ egyik legismertebb sportszergyártója, mely a súlyemelő és sportcipők mellett hasonló vonalon indult el 2016-ban, mint a Nike egy évvel korábban. Utóbbi cég önbefűzős cipőinek híre bejárta a világsajtót, de a Reebok is kedvezett 2016-ban a sci-fi rajongóknak, ugyanis piacra dobták az 1986-os, Aliens című filmben látott cipők replikáját, azt, amelyet Ellen Ripley hordott. A csavar ott volt az egészben, hogy amikor az Alien Stomper a vásárlók előtt is elérhetővé vált, a cipők csak férfi méretben voltak kaphatóak. Ez pedig egy csomó rajongót kiakasztott, hiszen Sigourney Weaver karaktere az egyik első olyan női szereplő volt a sci-fik történetében, aki egyedül is ki tudott és mert állni magáért.

Most az Alien Stomper két új változatban jelenik meg, ugyanis a Reebok javítaná hibáját, ezek pedig talán még jobban néznek ki, mint az első, fehér-piros változat. A cipők a „Final Battle” nevű pakkban jelennek meg, a sárga a P-5000-es exoszkeleton előtt tiszteleg, a másik pedig a filmbéli Alien-királynőre emlékeztet.

Az alienes cipők július 18-tól lesznek elérhetőek és a Reebok tájékoztatása szerint unisex méretben kerül eladásra az újdonság, így pedig már mindenki örülhet. Alább mutatunk még pár képet a cipőkről, mindent a szemnek alapon, illetve látható az eredeti, 2016-os változat is.

május 4, 2017
Androidok fogják működtetni a jövő Disneylandjét?

Aki azt hitte, hogy az HBO által elképzelt, humanoid robotokkal feltöltött kalandparkok a valóságban soha nem jöhetnek létre, az nagyot tévedett. A legfrissebb hírek szerint ugyanis a Disney azt tervezi, hogy a látogatókkal kommunikáló android is megtalálható lesz az általuk működtetett theme parkokban. A robot a leírás szerint puha lesz, mozogni és kommunikálni is fog az emberekkel és vélhetően egy-egy ismertebb Disney karakter külsejét viseli majd. Rögtön kézenfekvő felvetés mondjuk azt mondani, hogy a Big Hero 6-ből Baymax lehet az első ilyen figura, ami tiszteletét teszi Disneylandben. Főleg, hogy a Disney kérelme alapján egy végtagokkal rendelkező, levegővel vagy gázzal feltöltött robotról lesz szó. Persze a legszigorúbb biztonsági előírásokat szem előtt tartja majd a világszerte ismert cég, már ha lesz valami az ötletből.

Az elmúlt évtizedekben Disneylandben alapvető és már-már megszokott dologgá vált, hogy Mickey egérnek, Donald kacsának vagy éppen Goofynak beöltözött színészek játszottak együtt a gyerekekkel. Mert a Disney ezért fizette őket. A robotok alkalmazása azonban egy következő lépés lehet egy még interaktívabb jövő felé. Azonban senki ne számítson arra, hogy ezek a gépek mesterséges intelligenciával is fel lesznek vértezve. Senki nem akar egy Westworld vagy épp Mátrix inspirálta világot, ugye?

A tervezett robot nem rendelkezik majd mesterséges intelligenciával, helyette emberi kezelő adja majd neki az utasításokat, gombok nyomogatásával. Így a robot tulajdonképpen egy túlméretezett bábu lesz majd Disneylandben. A cég theme parkjaiban még nem volt arra példa, hogy humanoid gépek az emberek között sétálgattak volna és ha az ember belegondol a dologba, ebben van némi balesetveszély is, de a szórakoztatóipar már csak ilyen. A látogatók most már nem bort és kenyeret, meg gladiátorharcokat akarnak, hanem olyan robotokat, amelyek kedvesek a gyerekeikkel és akár meg is lehet ölelni őket.

április 11, 2017
CeBIT: digitalizáció és 5.0-ás társadalom

Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom (Society 5.0) kialakulása a központi téma a németországi Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.

A kiállítást vasárnap este nyitja meg Angela Merkel német kancellár és Abe Sindzó, az idei partnerország, Japán miniszterelnöke. A hannoveri vásárvárosban több tízezer négyzetméteren berendezett kiállítás hétfőtől látogatható. A rendezvényen 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A technológiai innovációval foglalkozó új, feltörekvő cégek – startup vállalkozások – aránya történelmi csúcsra emelkedik, a 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A péntekig tartó kiállításra 200 ezer szakmai látogatót várnak.

Az idei CeBIT minden eddiginél látványosabb lesz, átélhetővé teszi a digitális átalakulást, ami annak tulajdonítható, hogy a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett folyamat – a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása – egyre több kézzel fogható, használható terméket eredményez. Így például az egyik csarnokban vezető nélküli kisbuszok – a svájci PostAuto AG gyártmányai – szállítják a látogatókat, a Digitalizáció élőben (Digitalisierung live) nevű szekcióban pedig gyakorlati példákon keresztül mutatják be, hogy miként alakítja át a digitalizáció a gazdaság teljes értékteremtési láncolatát.

A CeBIT-re szervezett több mint kétezer előadáson, konferencián sok „sztár” is fellép, nagy várakozás előzi meg például a robotika úttörőjének számító japán Isiguro Hirosi prezentációját, az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden online fórumát és a technológiai fejlődés legnagyobb hatású kortárs teoretikusai között számon tartott Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója előadását – mondta egy berlini sajtóbeszélgetésen Hartwig von Saß, a CeBIT kommunikációs vezetője.

A kiállítás valamennyi fő témájára jellemző, hogy testközeli módon ábrázolja, miként hatja át az informatika és a digitalizáció az üzlet és az élet egyre több területét. A virtuális valóság (VR) témakörét tekintve például a berlini Charite egyetemi klinikai kutatói arról tartanak bemutatót, hogy miként készülnek VR-alkalmazásokkal nehéz műtétekre, az egyik vezető autógyártó vállalat pedig „virtuális autószalon” fejlesztésével érkezik a CeBIT-re.

Az egyelőre határtalannak tűnő lehetőségeket megnyitó mesterséges intelligencia (AR) területén a többi között bemutatnak egy szinkrontolmács alkalmazást, amely „lenyűgözően jól működik” – mondta Hartwig von Saß.
Hozzátette: kiemelt téma a dolgok internete (IoT) is, amely ágazati előrejelzések szerint áttörés előtt áll, a következő két évben várhatóan 50 milliárd úgynevezett buta dolog – vagyis nem okostelefon, okosóra vagy hasonló készülék, hanem például közlekedési lámpa vagy raktári polc – kapcsolódik rá az internetre.

A CeBIT egyik nagy erénye éppen az IoT révén emelkedik ki, ezen a területen ugyanis szinte teljesen hiányoznak még a nemzetközileg elismert eljárások, szabványok, a kiállítás viszont összehozza az ágazat legtöbb szereplőjét és a terület szabályozásáért felelős döntéshozókat.

Az együttműködést szolgálja a partnerország, Japán által szervezett tanácskozások sora is – emelte ki Maszuda Hitosi, a japán állami külkereskedelmi fejlesztési ügynökség (Jetro) berlini képviseletének vezetője, hozzátéve, hogy mindenekelőtt a japán-német kapcsolatok elmélyítésére törekednek. Mint mondta, a japán és a német is fejlett ipart működtető, „termelő nemzet”, ami ugyan versenyhelyzetet jelent, de az érdekek sok területen közösek, így az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kialakításában is.

Tavaly csupán 11 japán cég jelent meg a CeBIT-en, az idén viszont a partnerországi cím révén több mint tízszer ennyi, 118. A kiállítók csaknem fele startup cég, ami szokatlannak tűnhet a japán gazdaságról kialakult képhez képest, valójában viszont az erős megújulási, innovációs készséget jelzi – mondta a szakember.

A több mint 7000 négyzetméteres nemzeti stand a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-ás társadalom témája körül épül fel. Az elképzelés szerint a gyűjtögető és halászó-vadászó („1.0-ás”), majd a mezőgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdődik az 5.0-ás társadalom kora, amelyben a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a természet ajándékaként fellelhető javak – növények, halak, vadak -, vagy a föld, vagy az ipari termelést megalapozó kőszén és a kőolaj, vagy az információ jelenti, hanem az „innováció kultúrája”, amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva őket.

A japán kormány koncepciója alapján ebben a gondolkodási keretben a társadalom elöregedésétől a robotok munkájára támaszkodó ipar előretörésén keresztül a környezetszennyezésig valamennyi nagy kihívásra megfelelő választ lehet adni. A CeBIT-en azt mutatják be, hogy hol tart most ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása.
Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külső csontváz (exoskeleton) technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminőségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetőnek előnyös – mondta Maszuda Hitosi.

Forrás: MTI

március 18, 2017