Hajnalban ködös elmével és csipás tekintettel még azon gondolkodtam, ugyan miért árasztották el ismerőseim a különböző social media felületeket magyar vers részletekkel. A válaszra akkor sikerült ráeszmélnem amikor szembejött velem egy tavalyi bejegyzésem, így be is ugrott, hogy április 11-e, nem csak a Magyar Költészet Napja, de egyben József Attila és Márai Sándor születésnapja is egyben.
A science fiction nem önállóan prózai vagy filmes műfaj. Rengeteg hazai és külföldi költő írt verset a tudományos fantasztikum zsánerében. Egykoron pedig maga a Galaktika is lehozott nem egy ilyen műalkotást mi pedig ezekből szemezgettünk és az általunk vélt legjobbakat hoztuk el nektek. Ha pedig ti is tudtok hasonló verseket írjátok meg facebook oldalunkon kommentbe a poszt alá.
Szabó Lőrinc: Asztronauták (1979, Galaktika 34)
Keresztes József: „Summa technologiae” (1981, Galaktika 42)
A Galaktika magazin áprilisi számát Lloyd Biggle, Jr. humoros kisregényének befejező része nyitja egy galaktikus biztonsági szolgálat ügynökéről, akinek a beépülés lett volna a feladata, de hirtelen egy idegen bolygó politikai cselszövéseinek kellős közepén találja magát. Jules Winkler neve ellenére magyar szerző, amit már témaválasztása is jelez: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alternatív történetét vázolja fel… de melyik a valóság? A Könyvfesztiválon vendégünk lesz Petr Stančík, a Múmiamalom szerzője. A könyvhöz hasonlóan meredek hangvételű novellája erősen korhatáros kalandozás az irodalom vadregényes tájain. Phyllis Ann Karr egy vérszívó nyárspolgár lányát pszichoanalizálja. Bodor Áron arra kíváncsi, létezhet-e bizalom egy extrém posztapokaliptikus világban. A havi retro a gyerekkönyveiről ismert Edith Nesbit hátborzongató históriája.
A központi tudományos anyag az űrszemét szaporodásának veszélyét vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy tervezett kínai űr-naperőműről, egy újabb animációs cukirobot-filmről, Arjen Lucassen dallamos űrmetáljáról, az Európai Űrügynökség különleges állásajánlatairól, rugalmas robotkarok kifejlesztéséről és a MANT nyári űrtáboráról. Új képregény indul, egy román szerző és grafikus páros munkája. A magazin XL-szakaszának nagyját Hanns Kneifel regénye, a klasszikus tévésorozatból ismert Orion űrhajó újabb kalandja foglalja el. Izgalmas kalandok az űrben, idegen bolygókon és a tenger alatt.
A Galaktika 349. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!
A Galaktika magazin márciusi számát Lloyd Biggle, Jr. humoros kisregényének első része nyitja egy galaktikus biztonsági szolgálat ügynökéről, akinek a beépülés lett volna a feladata, de hirtelen egy idegen bolygó politikai cselszövéseinek kellős közepén találja magát. A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia, a Virokalipszis szerzője az ember önpusztító tevékenységéről ír, melynek során meglepő irányból érkezik a segítő kéz. Az Embercsempészekkel is remekelő Brit SF-díjas Dave Hutchinson ismét egy szétzilált Európába repíti olvasóit, de ezúttal egy erdőszéli csetepaté a történet tárgya. Bojtor Iván mitikus dobosa a modern világba hozza magával az ősi idők átkát. Az argentin Sergio Gaut vel Hartman hősei a párhuzamos világok fölötti uralomért küzdenek. A Zsoldos-díjas R. J. Hendon azt a kérdést feszegeti, létezhet-e bűnhődés a halál után. Ethel Watts Mumford retrója egy olyan férfit mutat be, akinek a számára megfordult az idő folyása.
A központi tudományos anyag a mítoszok valóságtartalmát vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a végítélet órájáról, egy különleges űrexpedíció tévés krónikájáról, egy robot grafikusról, egy holland multiinstrumentalista nagyszabású produkcióiról, az antarktiszi űrállomás-szimulációkról és egy hamarosan nyitó űrkaland-kiállítás csodáiról. A képregény Fedina Lídia, Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc közös munkája, „Mimikri” címmel. A magazin XL-szakaszát M. P. Shiel klasszikus katasztrófaregényének, A bíbor felhőnek befejező része tölti meg. Felégetett városok, természeti csapások, egy titokzatos és halálos jelenség az óceán közepén, valamint egy rendkívüli szerelem a hozzávalói ennek a nem mindennapi csemegének.
A Galaktika magazin februári számát a Nebula- és Brit SF-díjas Gregory Benford novellája nyitja, melyben pénzéhes szerencsevadász ér utol egy menekülő kolóniahajót, de ami ott fogadja, az egészen más, mint amire számított. Az első elbeszélésével bemutatkozó Szente Mihály a robotika törvényeinek egy hátborzongató kivételét idézi meg. Az uruguayi Carlos Federici a kapcsolatfelvétel lehetőségét egy közlekedési balesethez hasonlítja. Boldog Daniella azt kérdezi, van-e Facebook a halál után. Az Aelita- és Roszkon-díjas orosz Vagyim Panov a környezetünkben megbúvó különleges emberekkel szembesíti hősét.
A lap nagy része foglalkozik a Mars gyarmatosításával. A központi tudományos anyag mellett két novella is a vörös bolygót választotta színteréül. A Nebula-díjas William Ledbetter olvasói egy rendkívüli felfedezésnek lehetnek tanúi. A Zsoldos Péter-díjas Toochee ugyanakkor a telepesek túlélésért folytatott küzdelmét mutatja be.
A havi retro M. P. Shiel elbeszélése arról, hogy egy különleges természeti jelenségnek köszönhetően mit láthat meg egy ember a Holdon. Shiel világhírű regényének, A bíbor felhőnek első része tölti meg a magazin XL-szakaszát. „Minden világvége-történet anyja” ez, ahogy az irodalomtörténet megemlékezik róla.
A lapban olvashatók még cikkek többek közt úszó városokról, egy miskolci színielőadásról Babits nyomán, egy új japán Godzilla-rajzfilmről, indiai gleccser-sztúpákról és az ESA diákműhold programjáról. „A marslakó és a mágus” című képregényt Evelyn E. Smith novellájából Matheika Gábor rajzolta.
A Galaktika magazin januári számát Ronil Caine, a Lilian és a Rémteremtő szerzője nyitja, kisregényének befejező része időben visszafelé jelenít meg két különös öngyilkosságot. Keith Roberts, (Gőzkorszak) sárkánymestere a határ őrzését kontrollálja egy rendkívül komplex jövőbeli világban. Alekszej Kalugin idegen bolygóján különös szél fúj, pusztulást hoz mindenkire. Gerardo H. Porcayo kaotikus víziójában egy trauma-elimináló szakember napjai tárulnak fel. Marija Galina MI-terapeutája különös dolgokat tud meg páciensétől egy furcsa bolygóról.
A magyar szerzők közül Nemere István (Elveszettek) idegen fiatalok nem mindennapi vizsgafeladatáról ír, míg Komor Zoltán az arcplasztika egészen új módjáról. A havi retro Alice Brown „Bolygó Teuton” című klasszikusa.
Befejeződik Haui József és Nemere István képregénye, a Titok a kráter mélyén. A Filmrovat a Világok őre című alkotást értékeli. A Szférák zenéje Kool Keith doktor-alteregóját mutatja be. A Tudomány a következő Holdra lépésért folyó versenyt járja körül. Az Obszervatórium a marsi InSight-misszióról számol be. A lapban olvashatók még érdekes írások az önjáró taxiról, az önsötétítő autóablakról, a „legokosabb” okosbögréről, valamint a 21. század legnagyobb orvosi kihívásáról.
Az XL-kiadás Marija Galina „Dagor” című lovecrafti kisregényét és egy elbeszélést („Ganka és a koboldja”) tartalmaz.
Jasper Fforde – Monokróm című könyvét boncolgattuk, amely igazi különlegesség a már unalomig ismételt disztópiákon belül.
A Monokróm fülszövege
A kromatokrácia világában az vagy, amit látsz. A társadalom hierarchiája ugyanis polgárainak korlátozott színlátásán alapszik.
Eddie Russett följebb akar lépni. Amikor azonban apjával Kelet-Kárminba költözik, terve, hogy átlagosnál jobb vöröslátását kihasználja egy előnyös házasságkötés érdekében, egykettőre zátonyra fut. Végzetes hattyúk, alávaló Sárgák és megszeghetetlen szabályok állják útját, rejtélyes halálesetek, valamint két zűrös kapcsolat, egy ráerőltetett bányarémmel és egy lázadó Szürke angyallal. Vajon lesz-e ereje kitörni az agyonszabályozott kasztrendszerből? Nem lesz egyszerű, hiszen a kíváncsisága lépten-nyomon bajba keveri.
A Jane Eyre-eset sikerszerzőjének új regénye sokkal több egy szokványos disztópiánál, mert egyben annak paródiájával is szolgál.
„Az SF és a fantasy mesteri elegye, ami a hangsúlyt a karakterekre helyezi a technovarázslatok helyett. Ráadásul borzasztó vicces is.”
– Los Angeles Times
„Kihagyhatatlan!”
– Miami Herald
A Galaktika webshopján megvásárolható, ha kedvet kaptatok hozzá!
Marci és Mikul a sikeres diploma megszerzése után, újra itt vannak a Galaktika TV kamerája mögött és azonnal belevetették magukat könyvekbe, filmekbe és mindenféle érdekességbe.
A csatorna motorja immár újra beindult, és sűrűbben fognak érkezni a videók különböző témákban. Lesz videojáték blokk, irodalom és filmek/sorozatok, amikor pedig esedékes ezeket szépen összefűzik egy videóba, mint a mostani videó esetében, ahol a srácok a Toronyház elolvasása után nem csak a könyvről de a filmről is beszélnek egy keveset.
Katt a linkre és vagy a videóra, ha tetszett mehet az a like gomb nyomkodás! 🙂
Annyi biztos, hogy mostantól sűrűbben érkeznek majd a videók, mindenki örömére!
Időközben már megjelent a decemberi Galaktika is!
A Galaktika magazin decemberi számát Ronil Caine, a Lilian és a Rémteremtő szerzője nyitja, kisregényének első része időben visszafelé jelenít meg két különös öngyilkosságot. Juan Pablo Noroña isten háta mögötti garázskocsmájában furcsa beszélgetést vizionál: pingvin és ember között. Jodi Taylor St. Mary-krónikákból ismert múltjárói visszaugranak az időben egy koronázásra, de a történelem, persze, mást tartogat számukra. J. G. Ballard, a Toronyház írója egy időn és téren túli világot képzel el egy lakatlan szigeten, amelyben flóra és fauna fantasztikus módon átalakul. Andrej Szalomatov szürke angyala azt bizonyítja, hogy az igazság egyre kevésbé fekete vagy fehér.
A magyar szerzők közül Varga L. László egy kudarcos időutazás paródiáját villantja fel, míg Huszár Karina egy idilli virtuális valóságot épít a figurák köré, amely kegyetlenül kitaszítja az oda nem illőket.
A havi retro J. D. Beresford „Egy jelentéktelen kísérlet” című apokaliptikus novellája.
A Galaktika magazin decemberi számát Ronil Caine, a Lilian és a Rémteremtő szerzője nyitja, kisregényének első része időben visszafelé jelenít meg két különös öngyilkosságot. Juan Pablo Noroña isten háta mögötti garázskocsmájában furcsa beszélgetést vizionál: pingvin és ember között. Jodi Taylor St. Mary-krónikákból ismert múltjárói visszaugranak az időben egy koronázásra, de a történelem, persze, mást tartogat számukra. J. G. Ballard, a Toronyház írója egy időn és téren túli világot képzel el egy lakatlan szigeten, amelyben flóra és fauna fantasztikus módon átalakul. Andrej Szalomatov szürke angyala azt bizonyítja, hogy az igazság egyre kevésbé fekete vagy fehér.
A magyar szerzők közül Varga L. László egy kudarcos időutazás paródiáját villantja fel, míg Huszár Karina egy idilli virtuális valóságot épít a figurák köré, amely kegyetlenül kitaszítja az oda nem illőket.
A havi retro J. D. Beresford „Egy jelentéktelen kísérlet” című apokaliptikus novellája.
Folytatódik Haui József Nemere István karakterei alapján írt képregénye, a Titok a kráter mélyén. A Filmrovat a Blame! című alkotást értékeli. A Szférák zenéje a Queen együttes sci-fi rapszódiáit mutatja be. A Világűrt jelentő deszkák Szepes Mária regényének táncadaptációját értelmezi. A Tudomány az űrbe telepíthető atomfegyver lehetőségét járja körül. Az Obszervatórium az Európai Űrügynökség CanSat-versenyéről számol be. A lapban olvashatók még érdekes írások a hologram-előadókról, magánrakétákról, a beszéddel irányított háztartásról, valamint a globális felmelegedés aktuális problémáiról és a legújabb betegségekről.
Az XL-kiadás Charles Nuetzel A Vér Királynője című regényét tartalmazza, az Alien egyik korai előképét.
A Galaktika magazin novemberi számát az Eurocon-, Aelita- és Bronz Csiga-díjas Kir Bulicsov, a Túlélők szerzője nyitja, írásában egy játszótér építése és egy róla szóló cikk rejtélyes módon több idősíkot is összeköt. William Ledbetter Nebula-díjas novellája egy űrkolónia különös lázadását vizionálja, melyben az emberség győz a hideg értelem felett. Claude Lalumière időben és térben is távoli világában egy bérgyilkos igazságot oszt, nem is akárhogyan.
A magyar szerzők közül a friss Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia „Isteni zűrzavar”-ában egy új típusú eredettörténet bontakozik ki, míg Márki István egy világégés után újjáéledő civilizációt épít fel, amelyben, természetesen, a történelem ismétli önmagát.
A havi retro Móra Ferenc „A veriszkóp” című novellája.
Folytatódik Haui József Nemere István karakterei alapján készült képregénye, a Titok a kráter mélyén. Interjú: dr. Almár Iván beszél a SETI paradigmaváltásáról. A Filmrovat a Disenchantment című sorozatot értékeli. A Szférák zenéje a Coheed&Cambria együttes utolsó két lemezét mutatja be. A Tudomány közeli jövőnk világának éhínségét járja körül. Az Obszervatórium a gödöllői Űrakadémiáról számol be. A lapban olvashatók még érdekes írások a Motorola legújabb fejlesztéséről, egy robotizált kertészetről, az őskori kihalás okairól, a katari elektromos autó teveiről, valamint az Art Moments fesztivál környezetvédelmi vonatkozásairól.
Az XL-kiadás Arthur Machen Rettegés című klasszikus rémregényét és Pierre Gévart darabját (Viszontlátásra, Monsieur Verne!) tartalmazza. Utóbbi a két legendás író, Jules Verne és H. G. Wells elképzelt találkozásáról szól.
Itt a lehetőség: Terjesztési és adminisztrációs munkatársat keres a legnagyobb magyar SF profilú kiadó a Metropolis Media, amely a külföldi science fiction és fantasy mellett a magyar kortárs irodalomnak is elkötelezettje.
Feladatok:
kapcsolattartás a kereskedelmi partnerekkel (bizományosi és egyéb értékesítés)
a saját értékesítési folyamat menedzselése (webshop, akciók, vásárok stb)
árubeszerzés
nyilvántartások vezetése
kimenő számlák kiállítása
kintlévőségek kezelése
hibabejelentések kezelése és teljes körű ügyintézése
Elvárások:
könyvszakmai/lapterjesztői, értékesítési területen szerzett legalább 1 éves tapasztalat
rutin az ügyfelek kezelésében
precizitás, felelősségvállalás
nagyfokú önállóság
Ismeretek:
Microsoft Office (kiváltképp Excel) programok felhasználói szintű ismerete
webes ismeretek
Előnyök:
sci-fi, továbbá a könyv- és lapkiadás szeretete
projektszemlélet
könyvelő program használata
Számlaképesség
WordPress alapszintű ismerete előny de nem feltétel
Grafikai programok (Photoshop, Canva, InkScape) alapszintű ismerete előny de nem feltétel
Amit kínálunk:
kiszámítható jövedelem
szuper munkahelyi légkör, fiatalos csapat
mindig van kávé
Munkakezdés: azonnal
Munkavégzés helye: Budapest, iroda
Munkavégzés ideje: heti 30 vagy 40 óra
Kérlek, önéletrajzodat fizetési igény megjelölésével küldd a szerkesztoseg@galaktika.hu címre! Hamar behívunk, és ha megfelelsz és megegyezünk, kezdhetsz is!
