Kategória: Magazin

  • Megjelent az áprilisi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin áprilisi számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. Az angol Gareth D. Jones egy Vénusz-expedíciót kísér el útján, amelynek legénységét jobban érdeklik a különböző fedélzeti valóságshow-k, mint a munkája. A Monolit-díjas Komor Zoltán újabb kis abszurddal áll elő egy cisztacápáról. A Nebula-díjra jelölt amerikai Rhett C. Bruno egy hosszújáratú csillaghajó egyetlen ébren levő utasának gondolataiba enged bepillantást, míg a román Liviu Surugiu hősei a Szaturnusz gyűrűi közt tesznek rendkívüli felfedezést. Varga L. László novellájában egy család a fiúgyermek egyetemi tandíját igyekszik előteremteni, és közben akaratlanul is visszavonhatatlanul megváltoztatják az emberiség jövőjét. Az orosz Vlagyiszlav Krapivin történetében egy kisfiú új barátokat szerez, de vajon honnan kerültek elő olyan hirtelen? A havi retró C. J. Cutcliffe Hyne novellája London haláltusájáról szól a természeti csapások szorításában.

     

    Borító – Vladimir Manyukhin

    A központi tudományos rovat egy újonnan felfedezett, gigantikus csillagászati objektumot ismertet. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Velence jövőjéről, egy Boris Vian ihlette dalestről, a nemrég elhunyt remek kanadai színészről, Christopher Plummerről és a Perseverance marsjáró küldetéséről. A képregény a Szellemirtók-történet befejezése Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változata a kult-kedvenc Olaf Stapledon szuperember-regényének, a Fura Johnnak az első részét tartalmazza.

    A Galaktika 373. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

     

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A Brit SF-díjas Paul Di Filippo egy érdekes alternatív világba repíti el olvasóit, főhőse nem más, mint Albert Camus. A Drive-val világhírűvé vált James Sallis egypercese a gyász feldolgozásának holnaputáni módszerét vázolja fel. Majoros Sándor Déry Tibor-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író a Marson fedez fel valami egészen különös dolgot. A Nebula-, Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford ezúttal hazai pályán játszik, egy asztrofizikai rejtély nyomába ered. Ausztriát képviseli a lapban a Kurd Lasswitz-díjas Helmuth W. Mommers, akinek főszereplője virtuális világokban keresi a boldogságot. A havi retró a februárban 96 éve született Jókai Mór egy kevésbé ismert novellája, melynek érdekességét egy kapcsolódó tudományos cikk emeli ki.

    címlap kép – Derek Stenning

    A központi tudományos rovat egy repülő obszervatóriumot mutat be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Amazonas aranyáról, Sun Ra űrdzsesszéről, óraalkatrészek művészi újrahasznosításáról és a Star Wars jövőjéről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változata a Hugo- és Nebula-díjas Suzy McKee Charnas Nebulára jelölt regényének első részét tartalmazza egy vámpírról, aki a mai, modern világban keresi a helyét.

    A Galaktika 371. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

    A Galaktika 371. számának és az XL-nek Derek Stenning készítette a borítóként használt képet.
    Kövessétek őt Artstation oldalán, kreatív munkáit vétek volna kihagyni.
    https://www.artstation.com/derek_stenning

  • Interjú részlet Michael Walden a Csillagikrek írójával

    Szeptemberben megjelent, Michael Walden legújabb könyve a Csillagikrek, mely egy új SF sorozat első része. Az íróval készült teljes interjút, az októberi Galaktika hasábjain olvashatjátok.

     

    G: Látszik, hogy nagyon felkészültél ebből a témából, nagyon érdekel téged. Ha viszont kiderült számodra, hogy nagyjából nulla az esélye annak, hogy értelmes civilizációra bukkanjunk, akkor honnan jön az indíttatás, hogy mégis ilyen dolgokról írj?

     

    WSZ: Nyilvánvalóan örülnék, ha lenne más értelmes civilizáció rajtunk kívül. Nagyon szeretném megismerni a világegyetemet, és megérteni a működését. Úgy érzem, hamarosan ki fog derülni, hogy van vagy volt élet a Marson, fogunk élő vagy halott baktériumokat találni. Az is lehet, hogy azért nem találkozunk más fajokkal, mert már nincsenek.

    G: Legtöbbször úgy képzeljük el az idegeneket, hogy ők sokkal fejlettebbek nálunk, tanulhatunk tőlük, átvehetünk eszközöket, gondolkodásmódot. Egyfajta kisebbrendűségi érzés munkál az emberben?

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    WSZ: Talán azért, mert csak ők tudnának idejönni, mi nem vagyunk képesek eljutni hozzájuk. De az emberi elme annyira összetett, hogy lehet olyan idegen lény, aki technikailag képes eljutni hozzánk, azonban évek múlva kiderül róla, hogy hiányzik belőle valami, ami nekünk megvan, például egyáltalán nem érti, mi a zene. Akkor nem lesz nálunk fejlettebb művészi vagy filozófiai szempontból.

     

    Nézzétek meg a HungaroConon készült beszélgetést vele.

     

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi száma a nyári meleg ellenére is hideglelősre sikerült. A Philip K. Dick-díjas amerikai Adam-Troy Castro vérbeli SF-horror novellájával indul, mely sikerrel állítja fejtetőre a zsáner bejáratott szabályait. Huszár Karina hosszú elbeszélése a pszichoterápia egy lehetséges jövőbeni útját mutatja be – szintén hátborzongató felhangokkal. A román Liviu Surugiu hőse választási lehetőséget kap, milyen formában vezekelne bűnéért. Csakhogy azt sem tudja, mit követett el! A nemrég elhunyt Jean-Pierre Laigle a francia SF erőssége volt, első magyarul megjelent írása komoly filozófiai lecke egy fekete lyuk vonzásában ragadt űrhajóról. Bojtor Iván „Üres oldal”-a azt kérdezi, létezhetnek-e gyilkos könyvek? Roman Kulikov Oroszországból – a Kiket a Zóna egybekötött… című S.T.A.L.K.E.R.-regény társszerzője – a földi és egy idegen civilizáció virtuális küzdelmét mutatja be, különös végkifejlettel. A havi retró Jósika Miklós „Végnapok” című klasszikus, apokaliptikus kisregényének befejező része.

    Galaktika 365

    A központi tudományos rovat a Naprendszer érdekesebb tűzhányóit veszi sorra. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az első magánfinanszírozású emberes űrmisszióról, okos- és divatmaszkokról, a világ legveszélyesebb állatáról és egy 1983-as űrdiszkólemezről. A képregény James Hilton A Kék Hold völgye című regényének adaptációja, méghozzá annak is a befejező része.

    Galaktika 365XL

    A magazin XL-változatában Homer Eon Flint A bolygómentője olvasható, egy klasszikus, akciódús katasztrófaregény, mely gyökerestül felforgatja az egész Naprendszert.

    A Galaktika 365. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

     

     

  • Megjelent a júliusi Galaktika!

    A Galaktika magazin júliusi száma igazán nemzetközire sikerült. A lap a World Fantasy-díjas, izraeli születésű angol Lavie Tidhar novellájával indul, mely egy posztapokaliptikus világban boncolgatja a gépek és emberek kapcsolatát. A Kurd Lasswitz-díjas német Erik Simon szatirikus írása a párhuzamos univerzumok elméletét dolgozza fel szemléletesen, némi időutazással megspékelve. Lukha B. Kremo, az olaszok többszörös díjnyertese egy érdekes, megváltozott Földet tár elénk. Jezsi Tumanovszkij Oroszországból – a Kiket a Zóna egybekötött… című S.T.A.L.K.E.R.-regény társszerzője – egy különleges vadászbarátság történetét meséli el.

    A hazai írók közül Márki István egy időutazót kísér el a múltba, aki a szabályokat felrúgva igenis változtatni akar a magyar történelem menetén. Fedina Lídia, a Virokalipszis szerzője humorosan is hátborzongató históriájában pedig napjaink krízisére talál mitikus magyarázatot. Ezúttal a havi retró lett folytatásos, de megéri vele tartani, mert egy igazi klasszikus teszi tiszteletét az SF birodalmában: Jósika Miklós „Végnapok” című írása bolygónk távoli jövőjébe kalauzol el.

    Galaktika 364

    A központi tudományos rovat a terraformálás lehetőségeit boncolgatja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy virtuális tárlatvezető appról, a 30 éves Hubble űrteleszkópról, az űrturizmus távlatairól, Thom Yorke gépzenéjéről és a Star Trek jövőjéről. A képregény James Hilton A Kék Hold völgye című regényének adaptációja.

    A magazin XL-változatában befejeződik James E. Gunn Halhatatlanokja, és ráadásként még egy novella olvasható a szerzőtől.

    A Galaktika 364. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    Galaktika 364XL

     

  • Megjelent a májusi Galaktika! Csak nálunk, a Galaktika webshopján!

    Kedves olvasóink, ne feledjétek a Galaktika magazin jelenleg újságárusoknál nem kapható, csak a www.galaktikabolt.hu oldalon lehet megrendelni és előfizetni.

    A Galaktika magazin májusi számában új folytatásos kisregény indul: a Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjas SF Nagymester Jack Vance „A kiépített ügynök”-e, egy vérbeli James Bond-történet futurisztikus eszközökkel és technológiákkal. Varga L. László „Feltámasztás”-a korábbi novellájának, a „Helygép”-nek a hőseit indítja új kalandra az időben, míg az angol Gareth D. Jones írása is egy korábban megjelent mű folytatása, és egyben világpremier a Galaktikában. A Kurd Lasswitz- és Német SF-díjas Helmuth W. Mommers a virtuális ingatlanközvetítés jövőjét festi meg, míg Makai Máté a halhatatlanság előnyeit és hátrányait boncolgatja. Az orosz Roman Kulikov, a Kiket a Zóna egybekötött… című S.T.A.L.K.E.R.-regény társszerzője ezúttal egy saját, természetfölötti világba kalauzolja el erős idegzetű olvasóit. A havi retró J. Virág Béla elbeszélése a világvégével szembesülve is egymás vesztére törő emberekről.

    borítókép: Mike Winkelmann

    A központi tudományos rovat a vírusveszélyről szól mai világunkban. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt kartonból készült szobrokról, a Csernobil környékén kitört erdőtüzekről, otthonról nézhető színházi előadásokról, a tervezett nemzetközi holdállomásról és a kanadai Rush együttes csajkovszkiji ihletésű disztópiájáról. Új képregény is indul, James Hilton A Kék Hold völgye című regényének adaptációja.

    A magazin XL-változatában befejeződik Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának első kötete.

    A Galaktika 362. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Interjú Jezsi Tumanovszkijjal és Roman Kulikovval a legújabb S.T.A.L.K.E.R. könyv íróival

    Interjú Jezsi Tumanovszkijjal és Roman Kulikovval

     

    Az áprilisi Galaktikába, mindenképp érdemes beleolvasni, mert az írópárossal készült teljes interjút ott tudjátok elolvasni. A magazin kizárólag webshopunkon már elérhető, más módon nem kerül forgalomba.

     

    Mund Katalin: Hogyan s miért lettek írók?

     

    Jezsi Tumanovszkij: Korán elkezdtem olvasni, beiratkoztam az összes olyan könyvtárba, ahová egyedül el tudtam menni. És már az általános iskola első osztályában magabiztosan vágtam rá a kérdésre, hogy mi akarok lenni: sci-fi író. Persze a fejemet kitöltő ostobaságot hamar félresöpörte az élet, viszont amikor – már felnőttként – az első lehetséges alkalommal úgy döntöttem, hogy indulok egy irodalmi versenyen, meglepetésemre megkaptam az első helyezést. És azóta már nem félek megmutatni másoknak a szövegeimet. Ezt a művet közzétették egy rövid történeteket tartalmazó antológiában, később pedig megtaláltam az interneten magyar nyelven is. Irodalommal ténylegesen csak azután kezdtem komolyan foglalkozni, hogy Roman Kulikov javasolta, írjunk egy könyvet együtt. Addig a pillanatig még csak eszembe se jutott, hogy regényt írjak.

     

    Roman Kulikov: Sohasem terveztem tudatosan, hogy író legyek, bár mindig csodáltam azokat a szerzőket, akik emberek ezreit tudják elbűvölni a fantáziájukkal. Még tinédzserkoromban különféle, a képzeletemben megszülető jelenetekkel töltöttem meg a jegyzetfüzeteimet, de ezeket nem volt elég bátorságom összefüggő teljes egésszé formálni. Csak miután egy irodalmi pályázaton díjat nyertem ilyen rövid történetekkel, és sok lelkesítő véleményt kaptam az olvasóktól, döntöttem el, hogy írok egy könyvet. Első könyvem, a Progulka Limi (Lima útja) szövegét elküldtem néhány kiadónak. Legtöbbjük visszautasított, és már-már feladtam, amikor egy reggel, elektronikus levelezésemet megnyitva, a vágyott sorokat olvashattam: „Könyve elnyerte a tetszésünket. Meghívjuk a kiadóhoz, hogy megkössük a szerződést.” Azonnal megrendelték a folytatást is, plusz felajánlottak egy szerződést két további kötetre: felkértek, hogy írjak egy újragondolt változatot az Ogyisszei kapitana Blada (Blood kapitány odüsszeiája) című regényből, a nemes lelkű űrkalózról a kozmoszban. Később, tapasztalatokat szerezve, úgy döntöttem, itt az ideje megírnom a S.T.A.L.K.E.R. sorozat egyik könyvét (amit Jezsivel közösen alkottunk).

     

    M. K.: Mi adta az inspirációt a stalker-témában? Miért választották ezt az univerzumot?

    T.: Ezt elég nehéz megmagyarázni, de megpróbálom. Gyakran hallani, hogy ez az egész egy posztapokaliptikus képzeletvilág. Valójában viszont a volt Szovjetunió lakosai számára oly jól ismert „posztap” valóság testesül meg a játékban. És ezzel nem csak a valóban megtörtént csernobili katasztrófára utal. A játékos sétálgat egy kihalt világban, egy, a 90-es években ténylegesen széthullott országban. Ezen a helyen öntudatlanul is egymásba fonódik az ember tudat alatti vágya az önpusztítás iránt; a Szovjetunióval együtt elveszett csendes, békés élet iránti nosztalgia; valamint a fantasztikus elképzelések sora, ami dinamikát és veszélyérzetet ad ehhez az egészhez. Gyilkos egy koktél. Azt még sokan és hosszasan fogják értékelni, minősíteni, hogy az ukrán GSC társaság fejlesztői és Szergej Grigorovics mit is alkottak valójában. Véleményem szerint ez sokkal nagyobb dolog, mint egyszerűen kiadni egy sikeres játékot.

    Irodalmi szempontból a játék világa, ami alapján sok ember elkezdte megírni első történeteit, egyrészt mély és ismeretlen, másrészt eléggé körülhatárolt, és ezzel lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen emberi problémát megragadjunk és a lehető legkomplexebb módon feltárjuk a szövegben. Ráadásul a még kiadatlan játék rajongójaként én is enyhíthettem a bennem ébredező türelmetlenséget azzal, hogy hangot adtam a játékkal kapcsolatos várakozásaimnak a történeteimben.

    K.: Már többször is próbáltam megválaszolni ezt a kérdést, de még mindig nem értem pontosan, miért annyira vonzó számomra ez az univerzum. Tudom, hogy a játék első videója megfogott, és megváltoztatta az egész életemet. A S.T.A.L.K.E.R. játék indította el az irodalmi karrieremet: részt vettem egy pályázaton, új barátokat szereztem, és az első olvasóimat, akik segítettek megtenni a következő, merész lépéseket. A szabadság és a kaland addiktív légköre, a lehetőség, hogy az légy, aki csak akarsz, és nem az, amit a társadalom rád erőszakol. Úgy gondolom, nemcsak én választottam ezt az univerzumot, de ő is kiválasztott engem.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kiket a Zóna egybekötött…

    M. K.: Játszanak számítógépes játékokkal?

     T.: Természetesen. Az idősebbek bizonyára emlékeznek még az első komoly RTS-re, a Dune II-re. Nagy rajongója vagyok Frank Herbertnek, és a Dűne jól ismert világa a játékban esélyt sem adott fiatalkoromban, hogy kihagyjam. Nappal tanultam és dolgoztam, éjszakánként pedig bázist építettem, óvtam a homokférgektől, és gyűjtöttem a fűszert. J

    Aztán jött az UFO, az Unreal Tournament és sok gyönyörű, körökre osztott stratégia. Az Unreal után a stalkeres lövöldözős játék volt az első a „lövöldék” között, ami komolyan magával ragadott. Igaz, idősebb korban kevesebb idő jut játékra, de a WoT-ot néha még mindig előveszem. Azt hiszem, a stalker-játék sokkal több rajongóval bírna, ha multiplayer formátumban létezne. A számítógép ellen játszani már tizenöt évvel ezelőtt is eléggé untatott.

    Romannal már átbeszéltük, hogy is nézne ki a S.T.A.L.K.E.R., ha az EVE Online mintájára és arculatával készülne. Sajnálom, hogy ez csak a mi képzeletünk szüleménye.

     

    K.: Magától értetődik. A műfajok közül az FPS-eket szeretem leginkább, de a többit sem kerülöm. Elsősorban figyelemelterelés és lazítás céljából játszom. Természetesen nem vagyok profi, de az online csatákban sokaknak adhatnék előnyt. Mindig érdeklődéssel figyelem a játékipar híreit, megnézem a videókat, és lehetőség szerint kipróbálom, ami érdekel. Nagyon szeretem azokat a kooperatív rendszereket, ahol csapatként kell együttműködni. A kedvenceim között szerepel a Left 4 Dead, a Call of Duty és természetesen a S.T.A.L.K.E.R. Örömmel tölt el, hogy kapcsolatba léphetek a fejlesztőkkel, amikor felmerül egy ilyen lehetőség. Arról álmodozom, hogy létrehozzam a saját játékomat, vannak hozzá ötleteim.

     

    A teljes interjúért és fantasztikus novellákért vegyétek meg a Galaktika áprilisi számát.

    Galaktika 361

  • Vedd kezedbe a Galaktika magazint!

    Szívügyed a magyar és a külföldi fantasztikus irodalom? Akkor itt a lehetőség, hogy te is csatlakozz Magyarország egyik legrégebbi olvasótáborához, a Galaktika kitartó és összetartó közösségéhez.

    A koronavírus által kialakult helyzet miatt a Galaktika legújabb számát nem terjesztjük újságárusok vagy más külső partnereken keresztül, csak nálunk tudjátok megvenni online vagy a szerkesztőségben. Ha szeretnél hozzájutni a következő lapszámhoz, akkor fizess elő még most, így biztosítva magadnak, hogy ne maradjon ki egy se a gyűjteményedből.

    Csatlakozz te is az #olvassotthon #maradjotthon mozgalomhoz.

    Fizessetek elő, még ma!

    Előfizetések

    Kövessetek minket facebook oldalunkon és iratkozzatok fel a Galaktika bolt és a blog hírlevelére is.

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi számában folytatódik Dave Howardnak, a Leymann-transzfer írójának izgalmas kisregénye, az „Űrszemétszedők”. Theodora Goss, akinek hamarosan megjelenik Az alkimista lányának különös esete című regénye, a valóság és a képzelet keresztútjáról tudósít novellájában. Varga Csaba Béla a rasszizmus viszonylagosságáról mesél, Cadwell Turnbull hőse pedig egy egyszer megmutatkozott szupererőt próbál kétségbeesetten visszaszerezni. Fedina Lídia apokaliptikus környezeti katasztrófával riogat, Richard Fox kommandósa egy félresikerült kapcsolatfelvételt igyekszik helyrehozni, míg Vlagyiszlav Gyik S.T.A.L.K.E.R.-története a Zóna működésének rejtelmeibe avatja be olvasóit. A havi retró igazi különlegesség: Vörösmarty Mihály hol hátborzongató, hol kacagtató természetfölötti elbeszélése.

    A központi tudományos rovat az univerzum keletkezésének első másodpercét mutatja be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy sziget ökoszisztémájának megmentéséről, illetve annak kudarcáról, egy budapesti galériáról, ahol fémhulladékból újrahasznosított szobrok várják a betérőket, egy sámánisztikus cirkuszelőadásról és a 2020-as európai űrtervekről. A képregény Robert Sheckley novellájának, „A világűr polgárá”-nak adaptációja.

    A magazin XL-változatában Robert Silverberg kisregénye olvasható, „Az ezredes visszatér a csillagok közé”, egy galaktikus birodalom politikai machinációiról, valamint arról, mennyire nehéz eldönteni, ki áll a jó, és ki a rossz oldalon.

    A Galaktika 360. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában új folytatásos kisregény indul: Dave Howardtól, a Leymann-transzfer írójától az „Űrszemétszedők”. A közelmúltban elhunyt Mike Resnick emlékét idézi meg a szerző egy humoros novellája. A horvát Milena Benini egy különleges kapcsolatfelvétel történetét meséli el, Jules Winkler is ezt választja témájául, Genrih Altov pedig egy excentrikus tudósról ír, aki gömbvillámokat „szelídít”. A havi retró Cyril G. Wates elbeszélése egy rendkívüli felfedezésről, melyet talán már az ókori egyiptomiak is megtettek.

    A központi tudományos rovat Szodoma és Gomora pusztulásának új elméletét taglalja, miszerint a városokat meteorbecsapódás törölhette el a föld színéről. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy kommunikáló virágcserépről, az élelmiszer-termelés jövőjéről, újabb magyar műholdak fellövéséről, az I Monster elektronikus zenei duóról és a Vaják tévésorozatról. A képregény Robert Sheckley novellájának „A világűr polgárá”-nak adaptációja.

    A magazin XL-változatában ismét Cyril G. Watesszel találkozhatnak az olvasók, akinek utópiáját egy természeti katasztrófa és egy lázadás egy időben fenyegeti.

    A Galaktika 359. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!