Kategória: Irodalom

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin májusi számát Naomi Kritzer Hugo-díjra jelölt novellája indítja, egy különleges nyomozás története. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos ezúttal vérbő politikai szatírába oltja hazai vonatkozású sci-fijét. A belga Frank Roger egy eltűnt utasszállító repülőgép nem mindennapi visszatéréséről mesél. Varga Csaba Béla nyomasztó disztópiája egy idegen elnyomás alatt nyögő Magyarországon játszódik. A Henry Lion Oldie álnév mögött rejtőző, Eurocon- és Aelita-díjas ukrán szerzőpáros a gyors meggazdagodás receptjét kínálja – intergalaktikus léptékben. A Nebula-díjas amerikai John Wiswell Brit Fantasy-díjra jelölt írása egy számítógépes játék belsejébe kalauzolja el olvasóit. Jávorszki András 2021-ben Preyer Hugo-díjat nyert elbeszélése azt járja körül, mit meg nem tenne az ember, hogy születendő gyermeke a legegészségesebb és legtökéletesebb legyen. A havi retro a skót Robert Louis Stevenson klasszikusa Hawaii varázslóiról.

    borító art: Alex Chen – Bloodsea

    A központi tudományos rovat a Jupiter-kutatás legfrissebb eredményeiről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az év sci-fi tévésorozatairól, Bulgakov A Mester és Margaritájának színházi feldolgozásáról, egy disztopikus gitárrock lemezről és a Nemzetközi Űrállomás első privát legénységéről. A szerkesztői előszó vendégszerzője ezúttal Erdész Róbert, zenész, a Solaris együttes vezetője. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.

    A magazin XL-változatát a Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon Nightingale című, eddig csak e-könyvként megjelent hard-SF regénye tölti meg, a nyomtatott kiadáshoz frissített és jelentősen kibővített szöveggel.

    A Galaktika 386. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin fennmaradását!

     

  • Megjelent az áprilisi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin áprilisi számát Márki István kisregényének befejező része indítja, a régmúlt feltárásának veszélyeiről. Az angol Gareth D. Jones Yorickot és csapatát kíséri el egy újabb útra a Brit-szigetek rettentő fenevadainak becserkészésére. A novella magyar megjelenése egyben világpremier! Erdész Róbert arra int, ne jelentkezzünk felelőtlenül alanynak bármiféle orvosi kísérletre, még ha anyagilag mégannyira megérné is. John Kessel Nebula-, Locus- és Sturgeon-díjas amerikai szerző az emlékezettörlés árnyoldalát vázolja fel. Emmerich Palmer elbeszélése – a 2021-es Preyer Hugo-pályázat második helyezettje – vadászokat kísér el egy idegen bolygó vadonába. A havi retro a szovjet-orosz Nyikolaj Karpov klasszikusa egy bezárt szoba titkáról.

    borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Lady eel

    A központi tudományos rovat a virtualitásban rejlő lehetőségeket vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a katasztrófa-előrejelzések szükségességéről, egy különleges e-színházi eseményről, a Solar Orbiter napszonda útjáról és az aranyhalak okozta ökológiai vészhelyzetről, a szerkesztői előszó vendégszerzője pedig ezúttal dr. Almár Iván csillagász, űrkutató. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.

    A magazin XL-változatában ismét Nyikolaj Karpovval találkozhatunk, akinek Halálsugár című regényét és néhány fantasztikus novelláját tartalmazza a bővített lapszám melléklete.

    A Galaktika 385. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Galaktika50 a szerkesztőséggel – Burger István top5 könyv, film

    Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?

    Top 5 film

    1.  Mátrix – A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
    2.  Avatar – Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
    3.  Brazil – Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
    4.  Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
    5.  Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.

    Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.

    Top 5 regény

    1.  Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
    2.  A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
    3.  Snow CrashNeal Stephenson elképesztő cyberpunk regénye elsöprő erejű alkotás.
    4.  Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
    5.  Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.

     

    Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry Harrison Éden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.

  • Idén lesz 50 éves a Galaktika magazin!

    Idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját a Galaktika, Magyarország leghosszabb múltra visszatekintő és legnívósabb tudományos-fantasztikus irodalmi folyóirata. A Kuczka Péter vezetése alatt működő szerkesztőség 1972-ben indította útjára a Kelet-Közép-Európában egyedülálló kiadványsorozatot, mely a novellák mellett verseket, tanulmányokat és ismeretterjesztő cikkeket is közölt. Fennállásának évtizedei során folyamatos megújuláson ment át, antológiából magazinná alakult, változott formátuma és terjedelme, csak egyvalami maradt állandó: a tartalmi válogatás igényessége és széles merítése. Az első évek elvárásaival, trendjeivel szemben haladva rendszeresen közölt műveket a Vasfüggönyön túlról is, emiatt hihetetlen népszerűségre tett szert a hazai értelmiség körében.

    1972 – az első szám Kuczka Péter szerkesztésében

    A rendszerváltás utáni megváltozott gazdasági helyzetben a magazin az egyre növekvő konkurencia ellenére is őrizte népszerűségét a kreatív csapat fiatalításának és a rajongókkal szorosabbra fűzött kapcsolatoknak köszönhetően. Az akkori kiadó végül mégis a lap szüneteltetése mellett döntött, és ez a kényszerpihenő 1995-től egészen 2004-ig tartott. Ekkor új menedzsment vezetésével, modernizált külsővel, de a tartalmi értékeket megőrizve indult újra a folyóirat.

    Ötven évvel később

    A Galaktika fennállása alatt háromszor nyerte el az Európai SF Szövetség Legjobb SF Magazin-díját, ahogy a benne megjelenő szerzők is több nemzetközi és hazai elismeréssel büszkélkedhetnek. A 380. lapszámán túl járó kiadvány a tudományos-fantasztikus periodikák mezőnyében világtekintetben is az élcsoportba tartozik mind korát, mind a megjelentetett írások mennyiségét tekintve, és ez az 50. évforduló még messze nem az út végét jelenti.

  • Megjelent a februári Galaktika!

    Már kapható a februári Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin februári számában idegen szemeken át figyelhető meg a világ. Az amerikai Joseph Green és Patrice Milton elbeszélésében a főszereplő feleségének látása kezd drasztikusan megváltozni. Molnár Csaba „bűn és bűnhődés”-története arra fut ki, mennyire nem mindegy, honnan szemléljük az eseményeket. Naomi Kritzer Locus Közönségdíjas és Hugóra is jelölt novellája érdekes módon teremt kapcsolatot két világ között. Dyta Kostova arról ír, hogy vajon csak mi nézünk-e ki saját szemünkön. Az uruguayi Carlos Federici civilizációnk leghíresebb „meséjét” tálalja új köntösben. John Wiswell Nebula-díjas, de Hugóra és World Fantasy-díjra is jelölt kisprózája egy rendkívül különös kísértettörténet. A József Attila-, Déry Tibor- és Márai-díjas Majoros Sándor novellája ugyanakkor még a halálon innen játszódik, de éppen csak. A havi retro a sci-fi atyjaként tisztelt angol Herbert George Wells egy kevésbé ismert írása egy hátborzongató éjszakai kalandról, ahol pont a látás hiánya a rémület forrása.

    G383 borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Miss Emerald

    A központi tudományos rovat a kialakulóban lévő új politikai-hatalmi világrendet ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt exportált napenergiáról, az új Mátrix-filmről, Jean-Paul Sartre időtlen drámájáról, a Gondolatátvitel című rovatban pedig Jókai Mór egy utópisztikus regényrészlete olvasható, melynek eszmeisége ma éppoly forradalmi, mint megírásakor. A képregény Képes Gábor novellájából készült, címe Ház a kráter szélén, rajzolója Várai Artúr.

    A magazin XL-változata Joseph Green A Világ Lustái című regényének első részét tartalmazza, melyben egy távoli bolygó földi telepeseinek és az őslakóknak kell összhangot találni a túléléshez.

    A Galaktika 383. száma újságosoknál nem kapható, keresse a Fény utcai szerkesztőségben, vagy fizessen elő a Galaktikabolton, ezzel is támogatva fennmaradását!

     

  • Metropolis Media kiadó – 2022 első félévben tervezett könyvmegjelenések és visszatekintő 2021-re

    Szeretnénk minden kedves olvasónak megköszönni hogy 2021-ben is velünk tartottak, rengeteg új taggal bővült a kiadó olvasótábora. Reméljük 2022 minden előrelátható és magunk mögött hagyott nehézség ellenére, egészségben és jókedvben telik majd.

    Kis összegzés a tavalyi évről mielőtt megmutatnánk milyen köteteket tervezünk 2022 első félévében.

    Legsikeresebb könyveink 2021-ből

    Egyértelműen a tavalyi év igazi csillaga az égen T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél című regénye volt. Érzékeny és kedves fantasy köntösbe bújtatott tanmese az elfogadásról és szeretetről.
    Klune kitűnő regénye mellett Sárközi Károly írása is megtalálta a közönségét. Az író képes volt mindenféle sallang és realitástól való elrugaszkodás nélkül írni a magyar nép történelméről, mindezt úgy hogy amatőr történészek és profi hozzáértők is élvezni tudják.

    Szokás szerint a S.T.A.L.K.E.R. sorozat kötetei iránt hatalmas volt az érdeklődés, februárban pedig már érkezik is a következő történet A Minótaurosz Projekt címen ismét Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij párosától.

    A St. Mary krónikák és Theodora Goss Athéna Klub sorozata is az olvasók kedvence lett. Míg Jodi Taylor művei már bejáratott sorozatként van jelen, az Athéna Klub hölgyei friss szereplőkként lopták be magukat az olvasók szívébe a magyar származású amerikai írónővel együtt.

    A spanyol horror és dark fantasy fenegyereke, José Antonio Cotrina pedig egészen új irányba terelte az ifjúsági fantasy zsánert Vörös Hold ciklus trilógiájával. Az író következő kötete azonban nem Rocavarancolia világába térünk vissza. Az Ariadna és az Árnyak földje már inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek szóló thriller fantasy komoly témákkal és borzongató hangulattal. A könyv várhatóan februárban jelenik meg.

    Szépirodalmi köteteink pedig egyre szélesebb körben terjednek el, érezhetően mostanra kezdik felfedezni az emberek hogy érdemes kortárs európai irodalmat olvasni. A Csuka-átok, A beginák éjszakája, A valószerűtlenség elmélete és az Álmok sivataga is magasan az elvásárokon felül teljesítettek eladások tekintetében.

    2022 első félév tervezett megjelenések

    • Február
    • Március
      • T. J. Klune: A suttogó ajtón túl
      • Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem – borító tervezés alatt, még változhat!
      • Nicholas Dimitroff: Dealer of Realities (eredeti cím)
    • Április
      • Radek Rak: Baśń o wężowym sercu (eredeti cím, munkacím: Mese a kígyószívről)
      • Michael Walden: Egy maréknyi sötétség – Cosmos Redshift Seven 2. rész
    • Május
      • A. G. Slatter: All the murmuring bones (eredeti cím)
      • Guy Morpuss: Five minds (eredeti cím)
  • 2021 Hugo-díj nyertesek

    A 2021-es Hugo-díjakat december 18-án az idei 79. Worldconon hirdették ki. A koronavírus által szűlt nehézségek és változó emberi szokásokkal magyarázva, idén egy régi elmaradást is pótoltak végre, hiszen videójátékokat is díjaztak. Már régóta kijárt volna ez a díj, hiszen rengeteg olyan videójáték van amelyek története vagy éppen a narratíva újító és egyedi, mindez köszönhető magának a videójáték eszköztárának.

    Mivel nagyon sok kategória van mi most a szerintünk legrelevánsabb vagy legérdekesebb díj nyerteseit írtuk le.

    Teljes lista: KATT

    Legjobb könyv

    • Network Effect, Martha Wells (Tordotcom)

    Legjobb Novella

    • The Empress of Salt and Fortune, Nghi Vo (Tordotcom)

    Legjobb sorozat

    • The Murderbot Diaries, Martha Wells (Tordotcom)

    Legjobb képregény

    • Parable of the Sower: A Graphic Novel Adaptation, written by Octavia Butler, adapted by Damian Duffy, illustrated by John Jennings (Harry N. Abrams)

    Legjobb Videójáték

    • Hades (publisher and developer: Supergiant Games)

    Lodestar-díj a legjobb Young Adult könyvnek

    • A Wizard’s Guide to Defensive Baking, T. Kingfisher (Argyll Productions)

     

  • Interjú Petra Hůlovával, az Apatolvaj című könyv szerzőjével

    Interjú Petra Hůlovával, az Apatolvaj című könyv szerzőjével

    Mund Katalin: Mikor és hogyan döntöttél úgy, hogy író leszel?

    Petra Hůlová: Soha nem hoztam ilyen döntést. Miután 2002-ben sikeresen debütáltam, folytattam az írást. Minden egyes befejezett regényem után úgy érzem, hogy talán ez volt az utolsó.

    M. K..: Mi inspirált az Apatolvaj című könyv megírásában? Honnan jött az ötlet?

    P. H.: Néhány évig én is ilyen patchwork családban éltem, mint amit a regényemben is leírok. A mostohaanya figuráját, akit Miki szívből gyűlöl, nagyon is magamból építettem.

    M. K.: Kivel szimpatizálsz? Mikivel vagy a szüleivel? Milyennek látod Mikit?

    P. H.: Ennek a lényeges kérdésnek az eldöntése, hogy „kinek van igaza, és ki téved”, mindig az adott olvasótól függ. Biztosra veszem, hogy nem könnyű erre a kérdésre válaszolni, de éppen ez az egész regény lényege.

    Apatolvaj

    M. K.: Miért helyezted a cselekményt a közeljövőbe, amikor ez egy ma is általános probléma?

    P. H.: Mert a közeli jövőnk már elkezdődött.

    M. K.: Mi a legfontosabb üzenet, amit ezzel a regénnyel el akartál mondani?

    P. H.: Ha képes lennék egy-két szép mondatba összefoglalni a mondandómat, úgy érezném, hogy rossz regényt írtam. Másrészt az üzenet olvasónként más és más lesz.

    M. K.: Ki az ideális olvasója a regényednek?

    P. H.: Bárki, akit érdekel a család és a szeretet témaköre.

    M. K.: A könyveidet mindig Barna Otilia fordítja magyarra. Ismered őt személyesen? Szeretsz vele együtt dolgozni?

    P. H.: Igen, évek óta barátok vagyunk. Otilia a szülővárosomban, Prágában lakik, és teljes mértékben megbízom a fordítói kompetenciájában.

    M. K .: Min dolgozol mostanában?

    P. H.: Épp most jelent meg a legújabb regényem, amit 12+-os fiataloknak írtam. Egy 13 éves ikerpárról szól, akik egy időalagúton átesve Prága 1968-as orosz megszállása idejére érkeznek, és elhatározzák, hogy megváltoztatják a történelem menetét, hogy elkerüljék az országom további 22 éves orosz megszállását.

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin decemberi száma Paul Di Filippo roppant szórakoztató, Brit SF-díjas kisregényének első felével indul, melyben egy meggyilkolt feltaláló próbálja rendőrkézre adni gyilkosait. Varga Csaba Béla visszatér a „Fénygyermekek” világába, hogy alternatív univerzumbeli hazánkat egy vérfagyasztó katasztrófával szembesítse. Az angol Gareth D. Jones tovább folytatja Yorick-sorozatát, és ez a novellája ismét világpremierként lát napvilágot magyar fordításban. Szarvas Szilvia Preyer-pályázaton második helyezést elért történetének színhelye egy kórház a Naprendszer szélén. A Zsoldos Péter-díjas Toochee egy zseniális technikával kitervelt ékszerrablás izgalmas beszámolóját írta meg. A havi retróban befejeződik Alekszej Tolsztoj kisregénye, a főszereplők megindítják támadásukat a Hold és a földi tőzsdék ellen, ám az eredmény még őket is meglepi.

    Galaktika 381

    A központi tudományos rovat a Hold egy lehetséges végzetének esélyeit latolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a környezetszennyezésről az antik Római Birodalomban, a 2021-es év fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, Billy Idol kiberpunk lemezéről és a járványok kozmikus terjedésének eshetőségeiről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    borító: Guillaume Maillard (Franciaország) – kép címe: Kaiju envoi

    A magazin XL-változata Alekszandr Kazancev klasszikus űrhajós SF-jét közli, a mozikban is sikert aratott Viharok bolygóját.

    A Galaktika 381. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Interjú Barna Otíliával az Apatolvaj című cseh regény fordítójával

    Nemrég jelent meg Petra Hůlová újabb elképesztő regénye végre magyar nyelven is. A Mostoha sors című fekete humorú regénye után, most az Apatolvaj megjelenése kapcsán Mund Katalin (Metropolis Media és Galaktika magazin főszerkesztője) beszélgetett a könyv fordítójával, Barna Otíliával.

    Interjú

    Mund Katalin: Hogyan kerültél kapcsolatba a cseh nyelvvel?

     

    Barna Otília: Gyerekkoromban sokszor jártunk Prágában, ez volt az első kapcsolatom a cseh kultúrával. Pár évvel később megismertem és nagyon megszerettem a Psí Vojáci zenekart, úgyhogy én az ő albumaikat hallgattam rongyosra kamaszkoromban a walkmanen. Persze a számok csehül voltak, egy árva szót sem értettem belőlük, mégis nagyon betaláltak. Aztán amikor gimiben el kellett gondolkozni azon, hogy merre tovább, mindent egy lapra tettem fel: elkezdtem csehül tanulni, hogy bejussak az ELTE cseh szakára.

     

    K.: Hogyan lettél műfordító?

     

    O.: Igazából nem tudom, így alakult. Valahogy úgy érzem, hogy ez csak úgy ott lógott a levegőben… A nyelvek mindig is érdekeltek, a cseh irodalom pedig túl izgalmas ahhoz, hogy meghagyjuk a cseheknek. A maradék meg a nem létező véletlenek műve volt, de azért ebben is nagy szerep jutott a már említett Psí Vojáci zenekarnak, pontosabban az együttes lelkének és motorjának, Filip Topolnak. Akkoriban Kocsis Péterrel évente megszerveztük Budapesten a cseh kultúrát népszerűsítő Bohémia Fesztivált, melynek keretében zenei betétként mindig ellátogatott Pestre a Psí Vojáci. ‘98-ban úgy alakult, hogy a fesztivál után Filip velünk jött vissza Prágába. Rajka magasságában valahol defektünk volt, vagy valami történt a kocsival, erre már nem emlékszem pontosan, mindenesetre keresni kellett egy szervizt, ahol megbütykölik a jó öreg 120-as Skodánkat. Az autóra várva Filip mesélte, hogy épp most fejezte be a könyvét, ami nemsokára megjelenik, és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem lefordítani. Hát, még mennyire, hogy volt… Ékszerész Károly útja Korzikára címmel adta ki pár év múlva a Korma kiadó.

     

    K.: Mit szeretsz ebben a munkában?

     

    O.: Többnyire én választom ki, hogy mit szeretnék fordítani, a legfőbb kritérium pedig az, hogy nyelvileg bejöjjön nekem. Innentől kezdve szinte mindent szeretek benne. Minél nagyobb a kihívás, annál jobb. Ideális esetben elég időm is van a fordításra, de ez sajnos nem mindig alakul így. Ha nyom az idő, azt annyira nem szeretem, de mindig kárpótol utána, mikor kezemben tartom a kiadott könyvet. Mondjuk, a célegyenesben már mindig annyira el vagyok fáradva, hogy jön a fogadkozás: ez lesz az utolsó, de miután leadtam az anyagot, és egy kicsit fellélegeztem, már megint hiányzik az intellektuális munka.

     

    K.: Hůlovától ez már a negyedik könyv, amit lefordítottál. Mennyire érzed magadhoz közel az írónőt? Miért?

     

    O.: A 2000-es évek elején első könyvének, a Nagyanyám emlékezetének megjelenésekor Jáchym Topol, a neves cseh kortárs író úgy jellemezte az írónőt, hogy új csillag tűnt fel a cseh irodalom egén. Kicsit kétkedve fogadtam ezt az erős kijelentést, de a regényt végigolvasva egyáltalán nem éreztem túlzásnak. Sajátos stílusa, zseniális metaforái engem teljesen magával ragadtak. Ez az oka annak, hogy tőle fordítottam a legtöbbet. Az ő stílusára tudok leginkább ráhangolódni, sőt időnkét még nyelvújítói szerepkörben új szavak alkotásán is el kell hogy gondolkozzak, ha ezt kívánja az eredeti mű. És nagyon szeretem az ilyen kihívásokat.

     

    K.: Milyen volt az Apatolvaj című könyvet fordítani? Mi okozott különösen nagy nehézséget (ha volt ilyen), és mi volt benne a legélvezetesebb?

    Apatolvaj

    O.: Az Apatolvaj egy gyerek szemszögéből elmesélt történet, így értelemszerűen ennek a nyelvezete egyszerűbb, mint amit Hůlovától megszoktam. Így maga a fordítás gyorsabban is ment, mint általában. Talán pont az volt benne a legnehezebb, hogy ne legyen nyelvileg túl bonyolult, ugyanakkor túl egyszerű se. Itt elsősorban a rengeteg szóismétlésre gondolok, ami magyarul túl sok lett volna, úgyhogy ebből jelentősen visszavettem.

     

    K.: Megszeretted a könyvet?

     

    O.: Szerettem az elejétől fogva, máskülönben el sem kezdtem volna, de ha nagyon őszinte akarok lenni, egy kicsit hiányzott a fordítás során Hůlová fanyar szarkazmusa. 🙂

     

    K.: Mi tetszett benne?

     

    O.: A témaválasztás nagyon erős. Nekem ugyan nincs gyerekem, mégis számtalanszor azon kaptam magam, hogy hosszasan agyalok egy-egy részleten. Nem fordítóként, emberként.

     

    K.: Kinek ajánlanád?

     

    O.: Bárkinek, aki szeret olvasni, és szereti a cseh irodalmat, de nyilván elvált szülők, különösen a váltott elhelyezés tapasztalatával rendelkezők számára talán ez a könyv több is lehet egy irodalmi élménynél.

     

    K.: Amikor nem műfordítasz, mit csinálsz szabadidődben?

     

    O.: Próbálom megteremteni az anyagi hátteret a következő műfordításhoz. 🙂 Ilyenkor is fordítok, csak nem könyveket, hanem kereskedelmi szövegeket, illetve magánórákat adok: csehet tanítok magyaroknak, és magyart cseheknek. Ami a szabadidőmet illeti, van egy kutyám, ez 2-3 óra meditatív sétát jelent naponta, műfordításos időszakban ilyenkor szoktam rágódni az első nekifutásra nem megoldott fordítási problémákon. A növények is közel állnak hozzám, úgyhogy a tavalyi covid-lockdown alatt beszereztem speciális égőket, és minden magot elültetek, ami a kezem ügyébe akad. A citrusfélék és a tamarindok nagyon hálásan nőnek, a mangó, az avokádó és a gránátalma viszont biztos nem engem választana az év kertészének, de azért még ők sem adták még fel teljesen. Érdekel még a tarot, a szakrális geometria, az asztrológia és hasonló dolgok.