Kategória: Irodalom

  • Megjelent az áprilisi Galaktika és Galaktika XL!

    A Galaktika magazin áprilisi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének befejező részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer vérbeli krimivel szolgál, és a helyszín sem mindennapi: a Mars. A szintén Nebula-díjas amerikai Lawrence M. Schoen visszatér a bölénykutyák világába, az Eurocon- és Aelita-díjas orosz Kir Bulicsov (Túlélők, Az utolsó háború) pedig Aliszáról mesél, a kislányról, aki bárhová megy, mindig az események sűrűjében találja magát. A havi retróban Szerb Antal repíti vissza olvasóit a 19. század legvégére, egy hátborzongató történet erejéig. A Galaktika és a Neumann János Számítógép tudományi Társaság közös novellapályázatának dobogósai is bemutatkoznak, élükön a korábbi Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídiával (Virokalipszis).

    Galaktika 397 áprilisi szám – borító: Albert Ramon Puig (Spanyolország)

    A központi tudományos rovat a Mars törtnetének pusztító katasztrófáiba enged betekintést. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood kedvenc apukájáról, a synthwave zenei stílus úttörőjéről, titokzatos mélytengeri hőhullámokról és az új Dungeons & Dragons mozifilmről. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Verne Nemo kapitányának hősei indulnak új kalandokra több külföldi és egy magyar szerző tolmácsolásában.

    A Galaktika 397. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Könyvismertető – David Diop: Éjjel minden vér fekete

    Márciusban jelent meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában David Diop Éjjel minden vér fekete című könyve. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta. 

    A Szenegálban született és Franciaországban nevelkedett író második regényével számos rangos irodalmi díjat nyert el, köztük a Nemzetközi Booker-díjat, amit minden évben egy angolra fordított és az Egyesült Királyságban vagy Írországban kiadott könyvnek ítélnek oda, továbbá a francia Prix Goncourt des Lycéens díjat, ami a Goncourt-díj kistestvére, és amiről középiskolás diákok szavazatai alapján döntenek. A regényt számos nyelvre lefordították, eddig több mint 30 országban jelent meg.

    A regény egy fiatalember megőrülését mutatja be, és azoknak a szenegáliaknak állít emléket, akik az első világháború alatt Franciaországért harcoltak az afrikai fronton. Diop könyvét szenegáli dédapjának első világháborús katonáskodása ihlette, aki soha nem mesélt a háborúban átélt élményeiről, talán ezért is izgatta annyira az írót, hogy mi történhetett vele.

    Kevesen tudják, hogy a francia hadseregnek volt egy ún. gyarmati gyalogos hadteste is. Kezdetben Szenegálból toborozták őket, majd további afrikai gyarmatokról. Az első világháborúban körülbelül 200 000 ilyen katona vett részt, akik közül több mint 135 000 harcolt Európában, és közülük 30 000 hunyt el a frontokon. „Csokoládé” katonáknak is hívták őket, ami nem a bőrszínre utal, hanem arra, hogy csak látszat katonák, tehát nem eléggé képzettek a komolyabb harcokhoz. Inkább csak egy feláldozható embertömeg, akik úgy néznek ki, mintha katonák lennének, de olyan könnyű őket legyőzni, ahogy a kés a vajon vagy az olvadt csokoládén hatol át. 

    Alfa, a főhős (az ő monológja ez a regény) egy húszéves fiatalember, aki barátjával, Mademba Dioppal vonul be a háborúba. Ám Mademba súlyosan megsérül, és könyörög Alfának, hogy ölje meg, és ezzel kímélje meg a hosszú szenvedéstől. Alfa azonban képtelen a kérésének eleget tenni, inkább végignézi barátja haláltusáját, majd szörnyű bosszút áll. Minden éjjel átlopózik a német táborba, és lemészárol egy német katonát, akinek a kezét levágja és trófeaként az övére tűzi.

    A könyv eredeti címe Frère d’âme (Lélekben testvérek vagy Több mint testvérek), és arra a kapcsolatra utal, ami a főhőst a barátjához kötötte. Mi azonban az egyik fejezet címét választottuk a könyv címének, hasonlóan az angol kiadáshoz, mert úgy gondoltuk, hogy ez a cím sokkal érdekesebb értelmezési lehetőségeket ad. Éjjel nem látszik a bőrszín, a háború borzalmai közepette elveszítik jelentőségüket az etnikai különbségek, a fehér és a fekete ember egyaránt meghal. Az éjjel ugyanakkor lehet az őrület éjszakája, ami Alfa elméjében tombol, és lehet a lélek sötét éjszakája is, ami nem tudja befogadni a háború horrorisztikus vérontását, borzalmait, a rengeteg értelmetlen halált, azt a képtelen és vak sötétséget, amiben ezek az alapvetően jóindulatú emberek, a katonák ölik egymást, parancsra.

    A rendkívül személyes hangvétellel íródott műben a szerző olyan általános érvényű kérdéseket jár körül, a legszebb irodalmi eszközökkel, mint a közösséghez tartozás, a barátság és a tisztelet. Az író arra keresi a választ, mit jelent emberségesnek vagy embertelennek lenni a háború borzalmai közepette. A regény kiindulópontja egy ellentmondás, amit Alfának nem sikerült feldolgoznia: nem tudja megadni barátjának a kegyes halált, mert abban a hitben nevelkedett, ahol az emberölés nem elfogadott. Lehet, hogy az ellenség kezdte el a gyilkosságot, de Alfa úgy érzi, ő nem fejezheti be azt. A regény az utólagos megbánásról és vívódásról szól. Ez vezet az őrület egyre mélyebb bugyraiba. 

    A főhős most hagyta el először a faluját, írni, olvasni sem tanult meg. Már nem gyerek, de még nem is férfi. A háborúban, a többi afrikai fiatalhoz hasonlóan, nem is tudja, miért harcolnak, semmit nem ért a történelemből, ez nem is az ő háborúja, de most mégis gyilkolásra kényszerül, annak ellenére, hogy az emberölést tiltja a vallása és erkölcse is. A barátja azt kéri, hogy ölje meg, ami az identitását, erkölcsi alapelveit megingatja. Minden összeomlik, nem maradnak kapaszkodói, és ekkor előbugyognak a lelke legmélyén rejtőző belső tartalmak.

    A csupán 150 oldalas remekmű olyan katartikus erővel bír, ami sokáig az olvasóval marad. Kőkemény dráma és lírai leírások keverednek a fekete mágia, a horror és az afrikai mondavilág elemeivel. A regény szinte azonnal magába szippant, nem ereszt, és a végén egy olyan fordulattal zárul, ami hátborzongató és felkavaró, és ami után nehéz visszazökkenni a hétköznapi valóságba. 

    Nem csoda, hogy ennyi díjat nyert ez a könyv, aminek külön hátborzongató aktualitást kölcsönöznek a határ túloldalán, a szomszédunkban zajló háborús események.  

     

    A Francia Intézettel közösen egy könyvbemutatót is sikerült szervezni David Diop regényének. Az alábbi linken elérhető az eseményről készült videó.

  • Élménybeszámoló – Melchior a patikárius mozielőadásról

    A Művész Mozi adott helyet az Észt Intézet által támogatott filmvetítésnek március 23-án, ahol Indrek Hargla történelmi krimisorozata alapján készült mozit volt szerencsénk megnézni. A film az első kötet (Melchior a patikárius és a Szent Olaf – templom rejtélye) eseményeit igyekszik követni.
    A vetítés előtt az Észt Intézet igazgatója, KREET PALJAS köszöntötte a nézőket. Érződött hogy az Intézet munkatársai, szívüket-lelküket beleadták, hogy összejöjjön ez az esemény. De milyen film is lett a Melchior, a patikárius?

     

    Apteeker Melchior

    Pár éve már, hogy olvastam az első Melchior regényt, így bizonyos részletekre már nem egészen emlékszem a kötetből, de szerencsére két olyan barátommal néztem meg a filmet, akik más-más szempontból tudták a filmet értékelni. Egyikük épp egy-két hónapja olvasta az első részt (most olvassa a harmadikat) a másik viszont még soha nem olvasta egyik részt sem, így igazán jót tudtunk a filmről és a könyvekről beszélgetni a vetítés után.

    Amit elsőre szeretnék kiemelni, hogy a film látvány szempontjából gyönyörű. A helyszínek, a ruhák mind hozzáadnak a filmélményhez. Kapunk egy élő-lélegző várost, elhisszük, hogy Tallinn valóban ilyen lehetett az 1400-as években, azonnal megfog minket a film hangulata.
    Egy lovag halála indítja be az eseményeket, a város bírója, Wentzel Dorn (Alo Kõrve) felkéri az ifjú patikáriust Melchiort (Märten Metsaviir), hogy legyen a segédje a nyomozás során. Nem szeretném a cselekményt és a fordulatokat elárulni, ezért ez egy spoilermentes beszámoló lesz.

    A film cselekménye nagy vonalakban követi az első kötetet, a film írói között természetesen a könyvek alkotója, Indrek Hargla is ott van, ami okot ad a bizakodásra. A történetben apróbb változtatások történtek, amelyek szerencsére nem csorbítják az eredeti mű cselekményét és karaktereit túl nagy mértékben. Persze aki soha nem olvasott egy Melchior kötetet sem azoknak ezek fel sem fognak tűnni, aki frissen olvasta…nos ott már van némi keserű szájíz minden jó ellenére. Ami számunkra (akik olvasták a könyveket) kicsit hiányzott az két dolog volt.

    Melchior sajátos nyomozási módszerei nem lettek annyira kidomborítva mint a könyvekben. Persze itt is hallgatózik, fülel az utcai szóbeszédekre, de nincs meg az a jellegzetes melchioros információgyűjtés. Akik ismerik a könyveket tudják miről beszélek, akik meg nem…nos nekik így is egy élvezhető karakter a filmbéli patikárius. Itt jön a következő hiányzó elem: nem igazán látjuk Melchiort mint patikáriust. Természetesen még így is többet tud mint egy az átlag emberek, viszont jobb lett volna többet látni őt amint használja a tudását nyomozás közben, ahogyan a könyvekben.

    Mivel a film 90 perces, nem lehet minden olyan apró részletet belevinni mint a könyvben, én úgy is ültem le a filmhez, hogy elsősorban mint filmet nézem és nem könyvfeldolgozást, de azért voltak olyan történetszálak és változtatások amit indokolatlannak éreztem. Ilyen például Melchior és jövendőbeli feleségének a kapcsolata, annak kibontakozása. Szerencsére maximum 10 percet vesz el a filmből, talán még annyit se, azonban nem ad hozzá semmit egyik karakter megértéséhez sem. Inkább éreztem egy kötelező romantikus szálnak, amit az átlag nézőközönség érdekében tettek bele.

    Nehéz egyensúlyozni filmkészítés közben, hiszen a limitált időkeret miatt itt-ott csorbítani kell az eredeti alkotást, vagy éppen kibővíteni. Wentzel Dorn alakja a filmben olyan mintha csak a poén kedvéért lenne ott. A könyvekben nem ennyire pallérozatlan, igaz annyira komikus, és a színész játéka annyira sokat hozzáad, hogy engem nem zavart karakterének lebutítása. Vannak viszont olyan változtatások amelyek jól szolgálják a cselekményt és érthető módon azért kellett megejteni, hogy filmként, széles nézőközönségnek is érthető és élvezhető legyen a történet.
    Ilyen változtatás az is, ami miatt megkezdődnek a gyilkosságok. A könyvben egy megfoghatatlan dologgal állunk szemben, ezt a filmben fizikálissá tették, adva egy csipet történelmi fikciós rejtélyt az egésznek (akik szeretik a Keresztes lovagok történeteit örülni fognak) és érthetőbb, ki mit akar.

    A színészek mindegyike észt és kiválóan játszanak. A fiatal Märten Metsaviir (Melchior szerepében) nem a legtapasztaltabb a színészgárdából, érezhető volt helyenként a tapasztaltabb kollégái mellett, hogy az ő játéka kicsit halványabb, de benne a lehetőség, hogy a következő filmekre beleszokjon karakterébe, hiszen alapvetően egy kiváló fiatal színészről van szó. Reméljük a következő részekben kap olyan instrukciókat a rendezőtől, ami által karaktere még inkább idézni fogja az olvasók által ismert Melchiort, de még így is egy szimpatikus karaktert formált meg. A film kicsit másként fogta meg a családi átkot is, annak mondjuk kifejezetten örültünk, mi akik olvasták a könyvet, hogy nem erőltették bele azt a bizonyos jelenetet a filmbe ami már a regényben is kellemetlen olvasásélmény volt, megy is a vita közöttünk, hogy szándékosan volt így megírva, vagy Indrek Hargla nem tudta jól kezelni az adott jelenet leírását. 

    Kiemelném a Spanheimet alakító Marko Matverét, számomra a Dorn bírót alakító Alo Kõrve mellett még ő volt az akit mindig kifejezetten jó érzés volt látni a vásznon.   

     

    A filmről úgy jöttünk ki, hogy egy jó történelmi krimit láthattunk, de egyetértettünk abban, hogy a könyv ha nem is jobb, de több mint a film. A film meghozza az ember kedvét a könyvekhez, hiszen akinek tetszett a film, annak a könyv még jobb élmény lesz.

    Ha lesz lehetőség a következő részeket is így magyar felirattal megtekinteni, mi biztosan elmegyünk. A film szövegét a könyveket is fordító Rácz Nóra fordította, köszönjük a munkáját.
    Az észt nyelv pedig külön réteg a filmben. Iszonyatosan jó hallgatni, aki szereti ezt a nyelvet, annak pláne érdemes megnéznie.

     

    Észt Intézet honlapja: LINK

    A filmet még egyszer meg lehet tekinteni ingyenesen, észt nyelven, magyar felirattal Veszprémben április 17-én.

     

    A hétrészes könyvsorozat első 4 részét hihetetlen kedvezményesen tudjátok megvenni a Galaktikabolton!

    Az ötödik kötet (Melchior és a tallinni krónika) szokásos 25%-on elérhető.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

     

     

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének második részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. Az SFWA Nagymester Robert Silverberg (Majipoor-trilógia) elbeszélésében az ősi mítoszok titánja éled fel, és dönt úgy, hogy bosszúhadjáratra indul. A lap amolyan nőnapi csokorként három női szerzőtől közöl írásokat. Az Aurora-díjas Tanya Huffnál egy olimpiai közvetítés sikerül meglehetősen rendhagyóra, Orosz Adél egy különleges szolgáltatásban rejlő lehetőségeket vázol fel, Vincze Ágnes pedig nem mindennapos párkapcsolati visszaélést leplez le. A S.T.A.L.K.E.R.-sorozat új szerzőjét egy interjú és egy novella mutatja be. A havi retró Andrej Platonov meséje egy rendkívüli kislány rendkívüli képességéről.

    A központi tudományos rovat egy gigantikus, tenger alatti vulkánkitörésről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a szén-dioxid megkötésének új módszeréről, a sci-fi és az Oscar-díj viszonyáról, egy bámulatos viráginstallációkat készítő japán művészről és a frissen fellőtt mikroműholdak problémáiról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában ismét Andrej Platonové a szó, „Kozmikus ösvény” című kisregénye merész tudományos spekulációkat vonultat fel, és emellett még négy novellája is belekerült az előfizetői exkluzív kiadásba. A Galaktika 396. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Új korszak a STALKER sorozatban: interjú – részlet Alekszej Gravickijjal

    „Az embernek mindig azt kell csinálnia, amiben örömét leli”

    interjú – részlet Alekszej Gravickijjal

     

    Február végén jelent meg Alekszej Gravickij, a már jól ismert STALKER világában játszódó regénye A Zóna ködében a Metropolis Media kiadónál, a mű méltó a korábbi kötetek és az eredeti mű (Piknik az árokparton) minőségéhez. A teljes interjút a márciusi Galaktikában olvashatjátok majd el.

    AG (Alekszej Gravickij)

    G (Galaktika)

    G: Itt nem a klasszikus S.T.A.L.K.E.R. történettel van dolgunk, a karakterek nagyon alaposan kidolgozottak, akár azt is kimondhatjuk, ez inkább egy fejlődésregény, és ez mindhárom szereplőre, Mogorvára, Nyámnyilára és Moonlightra is igaz. A Zónában együtt töltött néhány hét komoly hatással van jellemük formálódására. Vannak olyan konkrét emberek a környezetében, akikről őket mintázta?

    AG: Mogorva egy kitalált karakter. Rajta nagyon sokáig gondolkodtam, már jóval a regény előtt megszületett. Nyámnyilát az ellensúlyának szánva találtam ki. Moonlightnak viszont megvan a prototípusa. Szükségem volt egy olyan karakterre, aki lelkesedést és humort ad a sötét narratívához. És nagy valószínűséggel ki is találtam volna egy megfelelő figurát, ám egy jó barátom, amint megtudta, hogy S.T.A.L.K.E.R. témában írok, azonnal javasolta, írjam be az egyik közös barátunkat a könyvbe, aki a játék nagy rajongója. Vicceljük meg vele. Viccből belementem, majd elgondolkodtam: miért ne duplázhatnám meg a tréfát. Így Moonlight megkapta barátunk külsejét, becenevét, néhány jellemző kiszólását és jellemvonásait. De csak az elején. Később a történetben olyan, a valóságtól elrugaszkodott események, helyzetek játszódnak le, melyek nyomán hősünk már tényleg hősként viselkedik, nem pont úgy, mint prototípusa.

    G: Szerzőként hármuk közül ki a kedvenc szereplője, és miért?

    AG: Azt kérnék, hogy válasszam ki kedvenc gyermekemet? Mindhárman egyformán kedvesek. Ráadásul külön, egymás nélkül nem is létezhetnének.

    G: Olvasóként valami hepiendre számítottunk, hogy Mogorva és Nyámnyila végül eljut a Monolithoz, de a sztori vége nyitva maradt, ahogy az a jó könyveknél szokott. Hisz az optimista befejezésekben?

    AG: Hát, először is, az A Zóna ködében című regénynek van folytatása. Szóval még nem ért véget. Másodszor, a regény első megjelenése óta eltelt tizennégy év alatt minden korosztályból annyi olvasó kért már tőlem felvilágosítást erről, hogy az életkorokhoz kötődően nagyjából tucatnyi eltérően tragikus befejezésem is van hozzá.

    Őszintén szólva, nem hiszek a hepiendekben. A Zóna nem az a hely, ahol boldog véget érnek a történetek. Ez olyan, mintha írnék egy sztorit egy halálraítéltről, abban reménykedve, hogy a végén a főhős kiszabadul, meggazdagodik, megházasodik, és kedvenc céges repülőgépével elszáll a naplementébe. No persze lehetne ilyet írni. Csak nem lenne igaz. Vagy valami egész más műfaj. Én igyekszem a lehető legrealistább lenni, és ahogy látom, ez az, ami megfogja az olvasóimat.

    G: Ha elérné a Monolitot, mit kívánna tőle?

    AG: Sztrugackijék ezt már megírták: „Boldogságot mindenkinek ingyen, és senki se maradjon elégedetlen.Én egy ma nagyon fontos módosítással békét is kérnék hozzá.

     

    A kötet 25% kedvezménnyel megvásárolható a Galaktikabolton, a teljes interjút pedig a Galaktika 396. márciusi számában olvashatjátok el.

     

    S.T.A.L.K.E.R. – A Zóna ködében

     

     

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének első részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. Az Aelita-díjas Szergej Sznyegov két feltaláló hőse gépének segítségével próbálja megnövelni egy egész bolygó lakosságának boldogságszintjét. Kovács Attila elbeszélésében egy tizenéves srác kezd nyomozni a szisztematikus buszkésések ügyében, és valami sokkal nagyobb rejtélyre bukkan. A. T. Greenblatt Hugo- és Nebula-díjra is jelölt elbeszéléséből az derül ki, hogy a szuperhősök élete sem fenékig tejfel. Ezt a tematikát folytatja Claude Lalumière írása a szuperjók és szupergonoszok harcáról. A 2022-ben a Preyer-pályázaton 2. helyezést elért H. R. Polack megváltozott világot fest le történetében, melynek állat és ember hőse megpróbálja leküzdeni fajaik elidegenedését, de vajon sikerülhet-e nekik? A havi retró Francis Stevens (Gertrude Barrows Bennett) novellája két hajótöröttről és egy igen különös szigetről.

    A központi tudományos rovat a legutóbbi jégkorszak titkairól igyekszik fellebbenteni a fátylat. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új magyar mozis sci-firől, egy, a Jupiterhez készülő európai űrszondáról, egy vulkanikus sziget élővilágáról és egy dallamos death metált játszó bandáról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában további két írást olvashatunk Francis Stevenstől, a női SF és horror egyik úttörőjétől.

    A Galaktika 395. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Metropolis Media – 2023 első félév megjelenés tervek

    Így január végéhez közeledve, egyre pontosabban látjuk a tavaly már beütemezett 2023-as első félév megjelenéseit. A Metropolis Media kiadó, amely egyben a Galaktika fantasztikus magazinnak is otthont ad, idén is olyan irodalmi különlegességeket hoz olvasóinak, amelyek egyedülállók és igazi csemegék minden könyvmoly számára. Megtalálhatja magának mindenki a neki valót.

    A lista még bővül és kristályosodik dátumokat és címeket tekintve.

    Január

    David Diop: Éjjel Minden vér fekete

    fordító: Balla Katalin

    David Diop: Éjjel minden vér fekete borító: Varga Balázs

    státusz: előrendelhető

     

     

    Fülszöveg

    Alfa Ndiaye, a szenegáli fiatalember azelőtt soha nem hagyta el faluját, ám az I. világháborúban besorozzák a francia hadseregbe, ahol „csokoládé” katonaként harcol. Amikor barátja, Mademba Diop súlyosan megsérül a csatában, és könyörög neki, hogy ölje meg, kímélje meg a hosszú és gyötrelmes haláltól a senki földjén, Alfa képtelen irgalmasan végezni vele. Társa szörnyű szenvedése és saját gyávasága azonban egyre inkább az őrületbe taszítja. Hogy megbosszulja barátja halálát, és bocsánatot nyerjen önmaga szemében, hátborzongató szertartásba kezd…

    Ez a gyilkosságokkal és fekete mágiával fűszerezett regény a háború borzalmas eseményeinek egy fejezetét mondja el a szóbeli történetmesélés eszköztárával, annak kérdését feszegetve, hogyan küzdhet meg az ember saját démonaival, és meddig mehet el, hogy jóvátegye vélt vagy valós bűneit.

    David Diop könyvét számos díjjal jutalmazták: Los Angeles Times Szépirodalmi Könyvdíj (2020), Prix Goncourt des Lycéens (2018), Europese Literatuurprijs (2020), Strega-díj (2019).

     

    Február

    Radek Rak: A kígyószív legendája

    fordítók: Hermann Péter, Keresztes Gáspár

    Radek Rak: A kígyószív legendája borító: Varga Balázs

    státusz: előrendelhető

    Fülszöveg

    Radek Rak műve a galíciai felkelés legendás parasztvezérének, Jakub Szelának sorsát meséli el. Tényeket keverve  fantasztikus elemekkel, történelem és mítosz között egyensúlyozva, csodákból sző legendákat a főszereplő alakja köré. Különleges mesevilágba csöppenünk, melyben egy parasztfiú elindul szerencsét próbálni, hogy megszerezze magának a titokzatos, szépséges leányt, úr akar lenni, ehhez próbákat kell kiállnia, elveszti a szívét, és csak a Kígyókirályhoz eljutva szerezheti vissza.

    A költői szöveg tele van burjánzó erotikával, iróniával és humorral, amelyet mind-mind az emberi szívek homálya táplál. Ez a regény a mindnyájunkban benne rejlő jóról és gonoszról, az egyenlőtlen esélyekről, Galíciáról és Lengyelországról, az urasági korbács ütéseiről, elvesztett szívekről szól, és arról, hogy mindenkinek meg kell harcolnia a maga küzdelmét. A mese törvényeivel ugyanis nem lehet szembeszállni, a hősnek valójában önmagát kell legyőznie.

    A szerző ezzel a könyvvel elnyerte Lengyelország legrangosabb irodalmi elismerését, a Nike-díjat, továbbá a  Janusz A. Zajdel-díjat és a  Jerzy Żuławski irodalmi nagydíjat is.

     

    Alekszej Gravickij: A zóna ködében – S.T.A.L.K.E.R.

    fordító: Sándor Gábor

     

    státusz: előkészületbe

    Guy Morpuss: Öt elme

    fordító: Tamás Dénes

    Guy Morpuss: Öt elme Egy test. Két hazugság. Három Gyilkosság. Négy gyanúsított

    státusz: előkészületbe

     

    További tervezett kötetek az első félévben, még pontos információk nélkül:

     

    Roman Kulikov: Captain Blood

    A. G. Slatter: The path of thorns

    Robert, J. Sawyer: The Oppenheimer alternative

    Jezsi Tumanovszkij: Menekülés a valóságba

    Petra Hulova: A mozgalom

    T. J. Klune: In the Lives of Puppets

     

     

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári száma Lawrence M. Schoen egy rendhagyó kapcsolatfelvételről szóló, Nebula-díjra jelölt kisregényének befejező részével indul. Benyák Zoltán egy elektromos áram nélküli jövőbe viszi el olvasóit. A lengyel Tomasz Kołodziejczak Janusz A. Zajdel-díjas novellája egy ősi foglalkozás visszatéréséről ír, amit a tudomány nem könnyít meg. A 2022-ben a Preyer-pályázaton 3. helyezést elért Kispál Márton posztapokaliptikus története érdekes módon visszafelé halad az időben. A román Liviu Surugiu hősei a halhatatlanság délibábját kergetik. A havi retró Ambrus Zoltán meséje egy ajándékról, mely legalább annyira bizonyul átoknak, mint áldásnak.

    A központi tudományos rovat azt latolgatja, hogyan alakulhatott volna az evolúció, ha nem halnak ki a dinók. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új navigációs műholdflottáról, az Addams család feltámadásáról, egy elektronikus zenei alkotóművészről és egy félig élő okosóráról. Interjú szólaltatja meg a friss Monolit-díjas Varga Csaba Bélát. A képregény Fedina Lídia novellájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változatában ismét Varga Csaba Béláé a szó, legújabb regényének főszereplői A Mars titánjai.

    A Galaktika 394. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin decemberi száma Lawrence M. Schoen egy rendhagyó kapcsolatfelvételről szóló, Nebula-díjra jelölt kisregényének első részével indul. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándor távoli jövőben játszódó novellája játékosan állítja pellengérre a mai politika világát az egyszerű emberek szemszögéből. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina egy zárt, föld alatti társadalmat mutat be, mely még annál is furcsább, mint elsőre hinnénk. Greta May írásában idegen fiatalok vizsgáznak… belőlünk, földlakókból. A 2018-ban a Preyer-pályázaton 2. helyezést elért Jassó Judit egy hajmeresztő negyedik típusú találkozás évtizedekkel később is ható következményeiről mesél. A havi retró Zigizmund Krzsizsanovszkij klasszikus weirdje egy második életre kelt csecsemő és egy orvos elképesztő története, amely csak több mint 60 évvel megírása után jelenhetett meg. A központi tudományos rovat az exobolygó-kutatás legfrissebb eredményeivel ismertet meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Avatar 2. részéről, az Artemis I holdi küldetéséről, egy új fejlesztésű, hidrogénüzemű repülőről és radioaktív gyémántakkumulátorokról. A lapban két interjú is olvasható, egyrészt az idén 90 esztendős Almár Ivánnal, másrészt a sikeres S.T.A.L.K.E.R.-írópárossal, Roman Kulikovval és Jezsi Tumanovszkijjal. A képregény Fedina Lídia novellájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

     

     

    A magazin XL-változatában Thorne Smith vidám regényének befejező része található meg, egy különleges sugár által életre keltett istenszobrok éjszakai életéről.

     

    A Galaktika 393. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Metropolis Media – 2022 év végi összegzés

    Miután azt hittük, hogy 2021 után nem lehet nehezebb, sajnos 2022 a covid mellett más megpróbáltatásokat is hozott nem csak itthon, hanem az egész világban. A Metropolis Media kiadó és Galaktika magazin szerkesztősége azonban az őket érintő nehézségek ellenére is kitartott és rengeteg új, kiváló hazai és külföldi író művét hozta el olvasóinak.

    2022-ben megjelent köteteink:

     

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A Minótaurosz projekt (GFK)

    fordította: Sándor Gábor

    José Antonio Cotrina: Ariadna és az Árnyak földje

    fordította: Varju Kata

    T. J. Klune: A suttogó ajtón túl

    fordította: Szente Mihály

    Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere (GFK)

    fordította: Egri Zsuzsa

    Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem

    fordította: Mézner Mariann

    Michael Walden: Egy maroknyi sötétség – Cosmos Redshift Seven 2. (GFK)

    A. G. Slatter: A csonthárfa dala

    fordította: F. Nagy Piroska

    Márki István: Villámok a felhők mélyén (GFK)

    Jodi Taylor: Átkozott hazugságok és a történelem – St. Mary krónikák 7. (GFK)

    fordította: Szente Mihály

    C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai

    fordította: F. Nagy Piroska

    María José Ferrada: Kramp, avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben (Szépirodalmi Könyvek)

    fordította: Varju Kata

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A végzet markában – a hexalógia záró kötete (GFK)

    fordította: Sándor Gábor

    Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior 5. kötet

    fordította: Rácz Nóra

    Kristian ​Novak: Cigány létére

    fordította: Bognár Antal

    Robert J. Sawyer: Kvantuméj

    fordította: Tamás Dénes

    Gert Nygårdshaug: Mariposa mozgalom – Egy ökoterrorista története

    fordította: Petrikovics Edit

    Mund László – Héthy Zsófia: A Kövér és a Sovány

    Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

    fordította: Szente Mihály

    Szerencsés Dániel: Szike

    Ronil Caine: Luna

    S. A. Barnes: Síri csend

    fordította: F. Nagy Piroska

    Rafał Kosik: g.A.I.a.

    fordította: Nemere István

     

    Köszönjük, hogy ezt az évet is velünk töltöttétek, jövőre újra találkozunk! 🙂