Az idén 50 éves Galaktika magazin júliusi számának egy része Jules Verne legendás hősét, Nemo kapitányt idézi meg. Eric Choi Aurora-díjas kanadai szerző elbeszélése visszarepíti olvasóit az első világháború idejébe, amikor az ellenséges hatalmak mind a Nautilus titkát keresték. Mike Adamson a Verne-regény angol fordításának titkairól rántja le a leplet. Gregory L. Norris ugyanakkor a távoli jövőben egy balesetet szenvedett űrhajóst próbál kimenteni az óceán fenekéről.
A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia egy hazai rejtély nyomába ered: hová tűnt Petőfi? Az Aelita-díjas Dmitrij Bilenkin űrhajósai egy idegen bolygó felszínén tesznek rendkívüli felfedezést. Kiss Ferenc robonista átiratai irodalmi klasszikusainkat gondolja újra. A Nebula-, Sturgeon- és Locus-díjas John Kessel írásában a memóriatörlést állítják az orvostudomány szolgálatába. Tarja Kauppinen egy világkatasztrófa talán utolsó túlélőit kíséri el felderítőútjukra. A lap méltatással és egy régi novella újraközlésével emlékezik meg a nemrég elhunyt Moldova Györgyről. A havi retro a francia költőóriás Guillaume Apollinaire egy abszurd története.
borítókép – Vyacheslav Safronov (Oroszország)
A központi tudományos rovat az atomenergia holdi hasznosításának lehetőségeit boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az új Doctor Who-ról, a Claypool Lennon Delirium zenei társulásról, egy igazán zöld épületegyüttesről és a harcról a kórokozók ellen az űrhajók fedélzetén. A képregény Fredric Brown egyperces-trilógiájának feldolgozása a veszendőbe ment nagy felfedezésekről. Rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata a brit katasztrófairodalom klasszikusát tartalmazza, melyben Fred M. White nem kevesebb mint hétféle módon végez Londonnal.
A Galaktika 388. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktikamagazin júniusi száma az ukrán fantasztikus irodalom előtt tiszteleg. Az Eurocon-díjas Volodimir Arenyev elbeszéléséből kiderül, hogy a régi idők varázsa a lakótelepek világából se tűnt el. Maksz Kidruk vérbeli hard-SF-jének hősei a Marson próbálnak boldogulni. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina disztópiájában a nagy háború túlélői sem élhetnek békében. Olekszij Zsupanyszkij tinédzsere a környék macskabolond vénasszonyával húz ujjat – vesztére. A Bronz Csiga- és Roszkon-díjas Marija Galina egy különleges múzeumba invitál tárlatvezetésre, míg az Aelita-díjas Olekszij Gedeonov meséjével a háború borzalmaira hívja fel a figyelmet. Az e havi szám egyetlen magyar szerzője az eddig fordítóként ismert, most íróként is bemutatkozó Horváth István, aki egy 18. században játszódó etnohorrorral tesz hitvallást arról, hogy minden elnyomó hatalom előbb-utóbb elkerülhetetlenül bukásra van ítélve. A havi retrót az ukrán nemzeti irodalom egyik atyja jegyzi, Mihajlo Kocjubinszkij. Civilizációtól elzárt apácakolostorában az emberben lakozó Gonosz üti fel a fejét.
Galaktika387
A központi tudományos rovat kultúránk hajnalát idézi meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a közelmúltban elhunyt Vangelisről, magyar egyetemisták majdnem-műholdjairól és arról, hogyan termelhető napenergia sötétben is. Hosszabb írás foglalkozik a kortárs ukrán fantasztikus irodalom helyzetével. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változata a Nebula- és Brit SF-díjas Gergory Benford munkásságából ad újabb válogatást egy kisregény és két hosszabb elbeszélés formájában.
A Galaktika 387. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Mindenkinek szeretnénk megköszönni, aki ellátogatott a 93. Ünnepi Könyvhéten a Metropolis Media és Galaktika standjához. Hihetetlen sokan jöttetek, Michael Walden és Márki István dedikálása is remek esemény volt. Most pedig szeretnénk veletek ismertetni milyen könyveket is tervezünk kiadni az év második felében, elsősorban a nyári és kora őszi megjelenésekről lesz szó.
J. Cooke: A világítótorony boszorkányai
Megjelenés: 2022. július
Fordította: F. Nagy Piroska
Liv az egyedülálló édesanya, három lányával egy távoli skóciai szigetre költöznek, hogy a nő elkészíthessen egy falfestményt egy renoválásra váró, több mint százéves világítótoronyban. Remek lehetőség ez a kis családnak az újrakezdésre. Lassan Liv rájön, hogy a világítótorony alatt lévő barlangban régen olyan nőket tartottak bebörtönözve, akiket boszorkánysággal vádoltak.
A helybéliek próbálják Livet figyelmeztetni a túlvilági erőkre a világítótorony környékén, vadakra és embergyermekeket utánzó rémségekre, akik veszélyesek és meg kell őket ölni. Ezeket a lényeket egykor a boszorkányok teremtették, bosszúból, tartja a szigeti legenda.
J. Cooke: A világítótorony boszorkányai – borító Varga Balázs
Huszonkét évvel később Luna visszatér a szigetre, hogy eltűnt testvéreit és édesanyját megkeresse. Mikor kap egy telefont, hogy húga Clover életben előkerült, ő azonnal örömmel indul el, hogy újra találkozzon testvérével, megdöbbenésére testvére még mindig hét éves!
Luna attól fél, hogy Clover esetleg egy ilyen rém, akiről a szigeti legendák szólnak. Elhatározza, hogy felderíti a világítótorony boszorkányainak titkait, ám arra nem számít, ő rá hogyan hat az egész.
Az írónő kötete egy csavaros gótikus horror, misztikus elemekkel.
Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior sorozat 5. rész
Megjelenés: 2022. augusztus
Fordította: Rácz Nóra
A sorozat ötödik kötete végre magyarul is érkezik! Aki eddig is követte Melchior történeteit, az nem fog csalódni.
Külön öröm, az idén (2022) bemutatták az első kötet cselekményét feldolgozó egész estés mozifilmet, mely jövő tavasszal Magyarországon is vetítésre kerül az Észt Hét keretében.
Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior sorozat 5. rész
Maria José Ferrada: Kramp – avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben
Maria José Ferrada: Kramp – avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben – borító Varga Balázs
Az írónő önéletrajzi ihletésű regénye még 2017-ben jelent meg először hazájában, ahol azóta megnyerte a három legrangosabb chilei irodalmi díjat. A kötet egy utazóügynökről és lányáról szól, és főleg azokról a találkozásokról, amelyek az apa és lánya, illetve a meglátogatott kuncsaftok között zajlanak.
A könyv bemutatója ősszel, valószínűleg még a Könyvfesztivál környékén lesz megtartva, közösen rendezve a Cervantes Intézettel.
Ezek voltak a már biztos megjelenések, és most a tervben lévő kötetek amelyeknek még nincs magyar címe, illetve borítója.
Megjelenés: 2022. augusztus-szeptember
Fordította: Varju Kata
Gert Nygardshaug: Mengele Zoo
Egy alapvetően környezetvédelmi témára összpontosító regény, amely még 1989-ben jelent meg először.
Fordította: Petrikovics Edit
Guy Morphus: Five minds
Szeretnél örökké élni? Remek, akkor csak négy másik elmével kell megosztoznod egy testen hozzá. Egy érdekes tudományos fantasztikumba oltott krimi történetet kapunk.
Fordította: Tamás Dénes
Becky Chambers: The Long Way to a Small, Angry planet
A sokak által várt Wayfarerssorozat nyitókötete is érkezik, reményeink szerint késő ősszel, vagy télen. A történet egy igazán őrült és furcsa legénységet mutat be, akik féreglyukakon keresztül járják be a világűrt, hogy felfedezzék azt. Minden regény egy-egy karakterre fókuszál a legénységből.
Fordította: Szente Mihály
Ezeken kívül még több cím van tervben, azokról később fogtok bővebb információkat kapni.
93. Ünnepi Könyvhetet 2022. június 9-12. között lesz megtartva, ahol idén a Metropolis Media a Galaktika kiadója is ott lesz. A tavalyi évben sajnos a kiadó nem tudott részt venni az eseményen, idén azonban ott leszünk!
Könyvújdonságaink mellett Michael Walden (Csillagikrek, Egy maroknyi sötétség, Eshtar trilógia) és Márki István (Villámok a felhők mélyén) írók dedikálnak majd június 11-én szombaton 15 órától, így aki szeretne személyesen is találkozni velük és a kiadó szerkesztőségének tagjaival semmiképpen se hagyja ki ezt a napot. Keressetek minket a Vigadó téren, az információs pult másik oldalán, közvetlenül a színpaddal szemben!
Napjaink Magyar Királyságában a végéhez közeledik a boldog aranykor, ahogy a világpolitikát uraló Német Császárság válsága az országba is begyűrűzik. Tüntetések, merényletek törik szét az évszázados nyugalmat. Bessenyei Péter, a fennálló rendszer lojális híve mégis úgy érzi, sínen van az élete, hiszen gyönyörű menyasszonya, biztos munkahelye van, és a jövőben is biztató kilátások várnak rá. Ekkor kerül kezébe elhunyt nagyapja levele, ami egy párhuzamos világ létezését tárja fel, ahol hazája a Nagy Háború befejezésekor vélhetőleg nem a győztesek oldalán állt.
Péter eleinte nem hiszi el a leírtakat, de megmagyarázhatatlan jelenségek kezdődnek: egy ismeretlen valóság helyszínei, lakói, élethelyzetei tűnnek fel a mindennapokban, melyek zavart keltenek, és újabb lökést adnak a küszöbön álló társadalmi változásoknak. Péter fokozatosan megérti nagyapja szerepét az események alakulásában, majd azt is, hogy a gyorsuló folyamatból magát sem vonhatja ki. Egyik pillanatról a másikra a politikát alakító erők érdeklődésének középpontjában találja magát, és azt is megtudja, hogy milyen szerepet játszik a történtekben a másik világban élő, számára ismeretlen szerb tudós, Nikola Tesla.
Vincent DeLuz kapitány és a Redshift Seven legénysége a szabadúszó kalandorok izgalmakkal teli hétköznapjait éli, amikor váratlanul felbukkan egy ősi ellenség, a fomor faj, ami kihalással fenyegeti az emberiséget. Befolyásuk alatt a Koalíció hadereje a hindu kultúra egyik fellegvárát, a csaknem védtelen Bhavnagar bolygót készül ostrom alá venni. Vincenték egyetlen reménye, hogy az idővel versenyt futva megelőzzék a szörnyű flottát, és a Koalíció-hű űrhajókat szembeállítsák az elnyomó szörnyetegekkel. Ám a Redshift Seven családként együtt élő tagjainak a saját bőrén kell megtanulnia, hogy a fomor olyan ellenség, amivel nem lehet a szokványos módon felvenni a harcot. A kataklizma, ami következik, alapjaiban rengeti meg az emberiség birodalmainak életét.
Michael Walden legújabb könyvében a galaxis ősi múltjából megjelenő idegenek és a tuathadédanann faj titokzatos hagyatéka csap össze egymással. Szabad akarat, mesterséges intelligencia és vallás; a Cosmos Redshift Seven olyan kihívás elé néz, amit a legénység nem biztos, hogy sértetlenül át tud vészelni.
„Ne szépítsük, csináltam én már ritka nagy marhaságokat. Sokszor voltam vakmerő, de még sosem tettem tönkre ennyi embert, és sosem végeztem akkora rombolást, mint ebben az esetben.”
Max nem érzi jól magát a bőrében. Amíg a kollégái a teutoburgi erdőbe indulnak, hogy megfigyeljék a rómaiak és a germánok egyik legnagyobb csatáját, ő maga kénytelen beérni azzal, hogy egy rettenetesen elhízott, undok és ordenáré királynét üldözve rohangál a westminsteri apátság körül.
Aztán a St. Mary soron következő – rendkívül sikeres – küldetése után a Thirsk régészei előkotornak a földből egy rejtélyes rendeltetésű, ősrégi kardot. A lelet az egyetem archívumába kerül, ám néhány nappal később balszerencsés, sőt tragikus események történnek az ásatás helyszínén. Egyes múltjárók és biztonságiak – igen, Markham is nyakig benne van – biztosra veszik, hogy a két dolog összefügg, és akcióba lépnek.
Max, aki sosem rajongott a szabályokért, ezúttal túl messzire megy, amiért sokan megfizetnek, többek között ő maga is: a jelek szerint soha többé nem vehet részt küldetésben. A kérdés az, hogy az adott körülmények között sikerül-e helyrehoznia a dolgokat. A kilátástalannak tűnő helyzetben őrült nagy dobás kell ahhoz, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba.
Miren O’Malley családja valamikor régen alkut kötött a tengerrel: minden nemzedékből egy gyereket megkap a tenger királynője, cserébe a hajóik minden útjukról sértetlenül térnek vissza a kikötőbe, és ők jólétben élhetnek. De immár hosszú évek óta nem tudják teljesíteni az alku rájuk eső részét, s a család lassan elszegényedik. Miren nagyanyja elszánta magát, hogy helyreállítja a régi dicsőséget, akár unokája szabadságának árán is.
Sötét családi titkokról, varázslatról, boszorkányságról, a tengerben élő mitikus lényekről, valamint erős nőkről és rajtuk uralkodni vágyó férfiakról szól ez a lenyűgöző, félelmetességében is gyönyörű történet.
Az idén 50 éves Galaktika magazin májusi számát Naomi Kritzer Hugo-díjra jelölt novellája indítja, egy különleges nyomozás története. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos ezúttal vérbő politikai szatírába oltja hazai vonatkozású sci-fijét. A belga Frank Roger egy eltűnt utasszállító repülőgép nem mindennapi visszatéréséről mesél. Varga Csaba Béla nyomasztó disztópiája egy idegen elnyomás alatt nyögő Magyarországon játszódik. A Henry Lion Oldie álnév mögött rejtőző, Eurocon- és Aelita-díjas ukrán szerzőpáros a gyors meggazdagodás receptjét kínálja – intergalaktikus léptékben. A Nebula-díjas amerikai John Wiswell Brit Fantasy-díjra jelölt írása egy számítógépes játék belsejébe kalauzolja el olvasóit. Jávorszki András 2021-ben Preyer Hugo-díjat nyert elbeszélése azt járja körül, mit meg nem tenne az ember, hogy születendő gyermeke a legegészségesebb és legtökéletesebb legyen. A havi retro a skót Robert Louis Stevenson klasszikusa Hawaii varázslóiról.
borító art: Alex Chen – Bloodsea
A központi tudományos rovat a Jupiter-kutatás legfrissebb eredményeiről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az év sci-fi tévésorozatairól, Bulgakov A Mester és Margaritájának színházi feldolgozásáról, egy disztopikus gitárrock lemezről és a Nemzetközi Űrállomás első privát legénységéről. A szerkesztői előszó vendégszerzője ezúttal Erdész Róbert, zenész, a Solaris együttes vezetője. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változatát a Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon Nightingale című, eddig csak e-könyvként megjelent hard-SF regénye tölti meg, a nyomtatott kiadáshoz frissített és jelentősen kibővített szöveggel.
A Galaktika 386. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin fennmaradását!
Az idén 50 éves Galaktika magazin áprilisi számát Márki István kisregényének befejező része indítja, a régmúlt feltárásának veszélyeiről. Az angol Gareth D. Jones Yorickot és csapatát kíséri el egy újabb útra a Brit-szigetek rettentő fenevadainak becserkészésére. A novella magyar megjelenése egyben világpremier! Erdész Róbert arra int, ne jelentkezzünk felelőtlenül alanynak bármiféle orvosi kísérletre, még ha anyagilag mégannyira megérné is. John Kessel Nebula-, Locus- és Sturgeon-díjas amerikai szerző az emlékezettörlés árnyoldalát vázolja fel. Emmerich Palmer elbeszélése – a 2021-es Preyer Hugo-pályázat második helyezettje – vadászokat kísér el egy idegen bolygó vadonába. A havi retro a szovjet-orosz Nyikolaj Karpov klasszikusa egy bezárt szoba titkáról.
borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Lady eel
A központi tudományos rovat a virtualitásban rejlő lehetőségeket vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a katasztrófa-előrejelzések szükségességéről, egy különleges e-színházi eseményről, a Solar Orbiter napszonda útjáról és az aranyhalak okozta ökológiai vészhelyzetről, a szerkesztői előszó vendégszerzője pedig ezúttal dr. Almár Iván csillagász, űrkutató. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változatában ismét Nyikolaj Karpovval találkozhatunk, akinek Halálsugár című regényét és néhány fantasztikus novelláját tartalmazza a bővített lapszám melléklete.
A Galaktika 385. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?
Top 5 film
Mátrix– A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
Avatar– Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
Brazil– Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.
Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.
Top 5 regény
Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.
Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry HarrisonÉden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.
Végre betekintést nyerhettek a játékosok és más érdeklődők az új Dűne videójátékba. A gameplay trailer 2022. február 15-én mutatta meg, nagyjából hogyan is fog kinézni mozgásban a legújabb videójátékos próbálkozás Frank Herbert klasszikussá vált scifi-fantasy világában.
A játék központi eleme, mint általában a korábbi Dűne játékoknál, most is az Arrakis feletti teljes kontroll és a Fűszerkibányászásával járó végtelen hatalom megszerzése.
A játékot publikáló cég a Funcom, akiknek leginkább a Conan Exiles nevezhető legsikeresebb játékuknak. A Dune: Spice Wars-t egy kisebb francia indie stúdió készíti. A Shiro Games ambiciózus és kreatív csapat, legismertebb játékuk a Northgard. Ez utóbbi egészen új alapokra helyezte a 4x játékok mechanikáit. Az új Dűne is leginkább ehhez lesz hasonlítható.
A hangulat és zene az első trailer alapján jól illik a Dűne világához. A fejlesztőcsapat (Shiro Games) oldalán lévő „behind the scenes” videó szerint játékuk alapját Frank Herbert eredeti könyveit veszik alapul és szeretnék saját interpretációjukat megmutatni a közönségnek, hogy miként képzelik el ennek a fantasztikus könyvsorozatnak és történetnek a világát. A cég marketing igazgatója szerint „csodálatos inspirációt” nyújtanak a könyvek, reméljük a játékmenet és a mechanika sem fog csalódást okozni és nem csak az egyébként nagyon fontos hangulat lesz közel tökéletes. A Dune: Spice Wars jelenleg korai hozzáféréssel (Early Access) megvásárolható, pontos megjelenési dátuma még nincs.
Fejlesztő: Shiro Games Kiadó: Funcom Megjelenés: 2022 Státusz: Early Access (Korai hozzáférés)
A Galaktika magazin februári számában idegen szemeken át figyelhető meg a világ. Az amerikai Joseph Green és Patrice Milton elbeszélésében a főszereplő feleségének látása kezd drasztikusan megváltozni. Molnár Csaba „bűn és bűnhődés”-története arra fut ki, mennyire nem mindegy, honnan szemléljük az eseményeket. Naomi Kritzer Locus Közönségdíjas és Hugóra is jelölt novellája érdekes módon teremt kapcsolatot két világ között. Dyta Kostova arról ír, hogy vajon csak mi nézünk-e ki saját szemünkön. Az uruguayi Carlos Federici civilizációnk leghíresebb „meséjét” tálalja új köntösben. John Wiswell Nebula-díjas, de Hugóra és World Fantasy-díjra is jelölt kisprózája egy rendkívül különös kísértettörténet. A József Attila-, Déry Tibor- és Márai-díjas Majoros Sándor novellája ugyanakkor még a halálon innen játszódik, de éppen csak. A havi retro a sci-fi atyjaként tisztelt angol Herbert George Wells egy kevésbé ismert írása egy hátborzongató éjszakai kalandról, ahol pont a látás hiánya a rémület forrása.
G383 borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Miss Emerald
A központi tudományos rovat a kialakulóban lévő új politikai-hatalmi világrendet ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt exportált napenergiáról, az új Mátrix-filmről, Jean-Paul Sartre időtlen drámájáról, a Gondolatátvitel című rovatban pedig Jókai Mór egy utópisztikus regényrészlete olvasható, melynek eszmeisége ma éppoly forradalmi, mint megírásakor. A képregény Képes Gábor novellájából készült, címe Ház a kráter szélén, rajzolója Várai Artúr.
A magazin XL-változata Joseph Green A Világ Lustái című regényének első részét tartalmazza, melyben egy távoli bolygó földi telepeseinek és az őslakóknak kell összhangot találni a túléléshez.
A Galaktika 383. száma újságosoknál nem kapható, keresse a Fény utcai szerkesztőségben, vagy fizessen elő a Galaktikabolton, ezzel is támogatva fennmaradását!
Új korszakot igyekszik nyitni a Marvel-moziverzuma amelyet nem csak az eszméletlen költségvetésű mozifilmek (Eternals, Pókember: Nincs hazaút, Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája, Doctor Strange az Őrület Multiverzumában, Thor: Szerelem és mennydörgés ), de a tévéképernyőn megjelenő sorozatok is tovább bővítenek (WandaVision, Loki, A Sólyom és a Tél Katonája, What if…? Sólyomszem). A Moon Knight 2022. március 30-án lesz látható először a Diseny+ csatornán.
Holdlovag(valódi nevén Marc Spector) bőrébe Oscar Isaac (Jelenetek egy házasságból, Dűne, Ex machina) lehel majd életet és tehetséget. A színész már bizonyította milyen változatos karakterekben képes hozni magas színvonalú játékát. Egy másik nagy név is feltűnhet az olvasóknak, Ethan Hawk aki már a trailerben is hátborzongató jelenlétével szegezi a nézőt a képernyőre, mint Arthur Harrow megformálója.
A trailer rögtön megcsavarja a nézők fejét háromszor. Marc nem emlékszik arra mi történik vele éjjel, rémálmok gyötrik és többszörös személyiségzavarban szenved. Ennek egyik egyértelmű jele a trailerben, hogy azt hiszi az ő neve Steven. Elképzelhető, hogy a képregényekhez hasonlóan az időben visszafelé haladva fogjuk megismerni Holdlovag háttértöténetét, hogy miért öltötte magára Honszu (Khonszu) az egyiptomi holdisten kinézetét és mi is történt vele a múltban.
Ethan Hawk karakteréről sokat még nem lehet tudni. Annyi tűnik biztosnak, hogy a képregényekben egyetlen egyszer tűnt fel a Moon Knight Vol. 2. részében és egy őrült tudós aki valamilyen módon arra törekszik, hogy megszüntesse a fájdalmat az emberi testben, ehhez pedig kísérleti alanyokra van szüksége.
