My Blog

Kategória: Hírek

  • Edgar Rice Burroughs vetélytársa: George Allan England

    A Galaktika 327 retro rovata ismét egy itthon nem ismert, de figyelemre méltó írót mutat be: George Allan England amerikai felfedezőt és sci-fi írót. Első, magyar nyelven olvasható novellája a „Zuhanás”.

    FMIB_35492_George_Allan_England_is_Sealing-Rig

    George Allan England (1866-1936) korának népszerű írója volt, írásait számos magazin leközölte. Összesen 330 novellája és 5 regénye jelent meg, utóbbiak sorozat formátumban. Első írása, a „The Time-Reflector” 1905-ben jelent meg a the Monthly Story Magazine-ben. Később több írása is Frank A. Munsey magazinjában volt olvasható. Az akkori olvasóközönség imádta, igazi riválist jelentett a kor másik népszerű írójának, Edgar Rice Burroughsnak (Tarzan-könyvek szerzője). England művei közül a legnépszerűbb a „The Thing from – Outside” volt, ami első megjelenése után, 1926-ban a legelső science fiction magazin, az Amazing Storiesba is bekerült. Regényei közül a három részre osztott sci-fije, a Darkness and Dawn (1912-14) a legismertebb. A történet két emberről szól, akik a Földet elpusztító meteor becsapódás után ezer évvel később ébrednek fel. Céljuk, hogy a halott bolygón újjá építsék az emberi civilizációt.

    Műveitől nem feltétlen a műszaki pontossággal megalkotott gépek leírását vagy tudományos eszmefuttatásokat kell várnunk, sokkal inkább az embert általában foglalkoztató kérdések bukkannak fel. Gyakori témája például a halhatatlanság, szocialistaként pedig nagy előszeretettel vizsgálta a kapitalizmus negatív hatásait és a szocialista eszméket. Ezenfelül még gyakran merített ihletett példaképei munkáiból is. Például a „The House of Transmutation”-ban felfedezhetőek H. G. Wells Dr. Moreau szigetének hatása, a már említett „The Thing from – Outside” Algernon Blackwood „The Willows”-át idézi meg, de Jack London stílusa is felfedezhető England műveiben.

    darkness_and_dawn

    A Galaktika 327-ben olvasható novellája, a „Zuhanás”- t azon England-írások közé sorolnánk, amelyekben az emberiség örök problémáit elemzi. Maga az írás először 1916-ban jelent meg a Snappy Storiesban. A megjelenéshez képest száz évvel később, azaz 2016-ban járunk: egy ifjú hölgy, Jeanne Hargreaves épp Japánba utazik az Imperatrice nevű léghajóval. Egy szerencsés véletlen során találkozik kedvenc írójával, Norford Hale-el, azonban a lány nem élvezheti ki teljesen a pillanatot, ugyanis az őket szállító hajó váratlanul meghibásodik, és végzetes zuhanásba kezd.

    A „Zuhanás” felépítésében sokban idézi a 19-20. században nagy népszerűségnek örvendő tudományos románcokat (scientific romance): a későbbi fantasztikum irodalmát idéző háttér a cselekménynek, sok akció és az elmaradhatatlan szerelemi szál. Viszont ha a két szereplő párbeszédeire figyelünk, megtaláljuk „az englandi témákat”. Olyan a mai napig felmerülő problémák kerülnek szóba, mint az emberiség elkényelmesedése, az irodalom hanyatlása, vagy a múltba való visszavágyás. Továbbá érdekes gondolat az is, hogy habár az ember technológiai fejlődését sikeresnek láttatja a mű, a társadalmiról már nem nyilatkozik ilyen pozitívan.

    George Allan England novellája igazi irodalmi csemege a sci-fi fejlődése iránt érdeklődők számára, de azok is kellemes olvasmánynak találhatják, akik visszavágynak a nagy romantikus művek korába.

  • Csütörtöktől vasárnapig a XIV. Újbudai Ünnepi Könyvhéten várjuk olvasóinkat!

    Idén a XIV. Újbudai Ünnepi Könyvhéten várunk minden kedves érdeklődőt a 8-as pavilonnál! A fesztiválra a Zsoldos-életműsorozat második darabjával, a Távoli tűzzel készülünk, melyben Gregor Man, a Viking visszatérben megismert űrhajós-geológus a Gámán, a Tau Ceti második bolygóján már nem az őskori dzsungelben küzd az életéért, hanem egy, az ókori társadalmakra emlékeztető, ám nem kevésbé könyörtelen világban.

    ujbudai konyvhet

     

    Munkatársaink minden nap reggel 10-től este 7-ig várják az érdeklődőket, minden könyvünk 20% kedvezménnyel kapható, a fesztiválra Zsoldos Péter Távoli tűz című (két kötetes) regényével készülünk és kapni lehet a fantasztikus Galaktika bögrét is. Bár a szerkesztőségünkbe a hétfői napon (június 12.) érkezik a Távoli tűz, de webshopunkon már előrendelhető.

    Helyszín:
    Budapest XI. kerület, Kőrösy József utca
    Allee Bevásárlóközpont melletti sétány

    Bővebb információk: http://ujbuda.hu/tags/ujbudai-unnepi-konyvhet

     

  • Csak rád vár a Távoli tűz

    Nyerd meg a legújabb könyvünket!

    Június közepén jelenik meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban Zsoldos Péter nagy sikerű Gregor Man-trilógiájának második része, A Viking visszatér folytatása, a Távoli tűz.

    Gregor Man, a  Tau Ceti második bolygóján ragadt űrhajós már nem az őskori dzsungelben küzd az életéért, hanem egy, az ókori társadalmakra emlékeztető, ám nem kevésbé könyörtelen világban. Érvényesülhet-e a Földről hozott tudás, a 25. századból hozott etika egy olyan közegben, amely alapvetően az erőszakra és a hiedelmekre támaszkodik?

    tavoli-tuz-I-270x450

    Június 13-án kisorsolunk egy példányt a regényből. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    A játékunk lezárult.
    A nyertes: Kempelen Balázs (Veszprém)
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Kapható a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin 327. számát A. Bertram Chandler nyitja: az Óriásölő felemelkedésének lehetünk tanúi egy olyan világban, amely üldözi a másságot. Ray Nelson látomásában a Föld urai nem azok, akiknek látszanak. Jurij Kruglov S.T.A.L.K.E.R.-novellájának Zónája most egy végtelenül emberi történetnek ad helyet: van olyan erő, ami nagyobb nála. Ian R. MacLeod két lány tragikus sorsát villantja fel, melyek egy ponton összefonódnak.

    A magyar szerzők közül Márki István a „Mi lett volna, ha…?” örök kérdését feszegeti egy párhuzamos világ Magyarországán; Varga Csaba Béla írásában egy titokzatos éjféli látogató hagy maradandó nyomot maga után; Acsai Roland víziójában pedig az anyabolygót megfojtotta az űrszemét, a túlélők között farkastörvények uralkodnak.

    A havi retro George Allan England „Zuhanás” című novellája: egy kiszámítható világban tragédia kell ahhoz, hogy megleljük a romantikát.

    Galaktika_327_320x450

    A képregény Vagyim Sefner írásának („A négylábú tyúk”) adaptációja (Kiss Ferenc és Haui József alkotása). A Kapcsolatfelvétel Petr Stančík (Múmiamalom) és Görgey Eta könyvbemutatójáról (Időcsodák 3) számol be. A Filmrovat az SF-filmkészítés két nagy csapdáját elemzi. A világűrt jelentő deszkák az Antarktisz gyermekei című produkciót ajánlja.

    A tudományos főanyag a Hold héliumlelőhelyeinek témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások drónirányító szemüvegről, a „Click-on” karról, a műholdak megsemmisítéséről, a Kínai Digitális Enciklopédiáról, valamint a hőmérsékleti rekordok problémájáról.

    Az XL-kiadás Lloyd Biggle Jr. A Nagy Mű című szatírikus űroperájának első részét tartalmazza.

    A Galaktika 327. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Ian R. MacLeod a Galaktikában

    Itt a június és az új Galaktika is, benne új sci-fi -és fantasynovellákkal. A következő szám tartalmából először Ian R. McLeodot mutatnánk be.

    MacLeod brit sci-fi és fantasy író. A 90-es évekig köztisztviselőként dolgozott, majd úgy döntött, szabadúszó író lesz. Novellák és regények publikálásába kezdett, amit hamar szakmai elismerés, majd díjözön követett.

    Eddig 7 regénye és számos novellaválogatása jelent meg. A Song of Time (2008) című regényéért, amiben egy hegedűművész szemén keresztül ismerjük meg a közeljövőt, Arthur C. Clarke-díjat nyert a Legjobb SF kategóriában 2009-ben. Egy alternatív történelmi könyvért, a Wake up and Dream (2011) Sidewise-díjat kapott (1995 óta ezzel jutalmazzák az alternatív történelem műfaj alkotásait). Rövidebb hangvételű történetei is hasonló nagy elismerésben részesültek. 1999-ben a „The Summer Isles” kisregényért elnyerte a Sidewise –és a World Fantasy-díjat, a „The Chop Girl”-ért pedig World Fantasyt kapott 2000-ben. Ezen kívül a „Snodgrass” című novelláját 2013-ban a Playhouse drámasorozaton belül adaptálták annak 2. évadában.

    IanRMacLeod
    Ian R. MacLeod

    Magyarul MacLeod művei közül eddig 3 novella olvasható: „Elmúlt varázs” (Galaktika 207), Látogató Tauredből (Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2017), és a júniusi Galaktikában az „Isabel bukása”. A történet egy Isabel nevű Hajnalénekesről szól, aki lelkiismeretesen látja el egyházi közösségének mindennapi teendőit. Egy nap egy hiba következtében Isabel egy ismeretlen helyre nyerhet bepillantást: egy másik templomba. Ott találkozik Genyával, akin keresztül új élmények tárulnak fel a tanonc előtt.

    A brit író novelláját két dolog teszi igazán különlegessé a szépen kibontott és jól felépített cselekményen túl. Isabel és Genya történetét MacLeod egy legendaként meséli el nekünk, egy modern történetíró vagy történész megközelítésével. Már a novella elején említi, hogy Isabelre különböző források különböző módon utalnak, teljesen ellentmondó módon írják le őt és történetét. Majd előlép a mindentudó elbeszélő, aki letépi az évszázadok alatt a mesére telepedett rétegeket, és megosztja velünk az „igazságot”. Ez a kétféle hang keveredik a műben, amivel más történetmesélőkhöz hasonlóan szintén bizonytalanságban tart minket az elbeszélő, viszont végig megmarad a legenda jelleg.

    Az „Isabel bukása” egy az elbeszéléshez hasonló ősi és misztikus környezetben játszódik. A durván 50 ezer karakteres írásban egy főleg az arab kultúrára alapuló, csak nők által lakott misztikus közösség tárul elénk. A novellában megjelenő tanoncok egy minaretekkel körülölelt városban, Ghezirah-ban élik mindennapjaikat, és ellátják közösségük teendőit: megtisztítják a tükröket, figyelnek a Sabil felé fordított lencsékre, ellenőrzik azok működését, tanulmányozzák a fény viselkedését; mindezt azért, hogy biztonsággal tudják használni a Sabil fényét.  A történet során további szabályokat és helyeket (pl. a Szó katedrálisa) ismerünk meg.

    arab_scene

    MacLeod világépítésében még akad egy nagyon érdekes dolog az arab kultúra kreatív felhasználásán túl. A későbbiekben Isabel és Genya találkozásánál Genya számukra titokzatos és idegen tárgyakat mutat, mint például a „szivárvány lemez” (azaz CD-lemez), de a könyvekre is hasonló csodálattal néznek. A mi korunk tárgyainak behozatalának szintén van egyfajta elbizonytalanító hatása, de ezzel együtt fel is kelti az olvasó figyelmét: Vajon a jövőben vagy a múltban vagyunk? Az ehhez hasonló apró részletek beemelésével lesz egyszerre ősi és modern ez a világ. MacLeod amellett, hogy egy fantasztikus környezetet teremt Isabel történetéhez, képes annak minden egyes szabályát, részletét és árnyalatát bemutatni, és többé-kevésbé teljesen körbejárni a novellájában. Annyira átélhetővé tette Ghezirah-t, hogy a „legendát” olvasva végig azt kívántam, hogy sose kelljen elhagynom ezt a misztikus helyet.

    Ha kíváncsiak vagytok az „Isabel bukására”, keressétek a Galaktika 327-t június 6-tól az újságárusoknál.

  • Galaktika TV: Heti beszámoló #3

    Marci és Mikul 3. heti bejelentkezése filmekről, sorozatokról, irodalomról, tudományról. Többek között téma a Homecoming, Trónok Harca, Twin Peaks, Star Trek, Far Cry, a pángalaktikus gégepukkasztó és a Jupiter. No és sok minden más.

    A csatornánkat a https://www.youtube.com/c/GalaktikaHuSF címen találjátok. Ne felejtsetek el feliratkozni!

  • H. G. Wells árnyékában: George Griffith a Galaktikában

    A Galaktika 326 retro rovatában egy itthon kevésbé ismert, ám a science fictionben megkerülhetetlen írótól, George Griffith-től olvashatjáok, a „Pólustól Pólusig” című novellát.

    georgegriffith

    Griffith (1857-1906) angol sci-fi író és a késő Viktoriánus kor és az Edward-kori Anglia híres felfedezője, utazója. Újságíróként kezdte, később a kor legnépszerűbb ponyvamagazinjaiban (pl. Pearson’s Weekly, Pearson’s Magazine) publikált. Első írása 1892-ben született: The Great War of 1892 (Philip Howard Colomb írása) hatására megírta a The Angel of the Revolution szinopszisát. Később ebből született meg az azonos című regény is; ezt tartják Griffith legjobb és leghíresebb művének, továbbá az úgy nevezett marvel talesek (olyan történetek, amelyekben levegő meghajtású gépekről és légi vagy vízi csatákról olvashatunk) egyik legelső darabjának is.
    Írásaiban sokkal inkább a történet dominál, a tudományos rész mai szemmel inkább megmosolyogni való. Viszont ha irodalomtörténeti szemmel nézzük Griffith műveit, mondhatjuk, nem különböznek a mai sci-fi írók alkotásaitól. Hűen követte korának tudományos elméleteit, s azokat bele is építette történeteibe. Így életművében például találkozhatunk a darwini evolúcióelmélettel, ami főleg a világépítésében köszön vissza. Ezen felül Griffith számos jövőbeli eseményt vázolt fel műveiben, korának politikai eseményeit alapul véve.

    polefrompole

    Griffith életében és később is számos íróra volt hatással. A nagyobb hírnévre szert tevő kortársa, H. G. Wells például tőle kölcsönözte a „Pax Aeronautica”-motívumát (a légi közlekedés drámaian megváltoztatja a jövőbeli hadviselést) a The Shape of Things to Come regényéhez, de Griffih hasonlóan nagy hatással volt William Morris politikai utópiájára is, a „News from Nowhere”-re. Az SF későbbi írói közül Michael Moorcock érzi úgy, hogy Griffith munkássága nagyban befolyásolta. Irodalmi hagyatéka azonban nemcsak bizonyos szerzőknél tűnik fel, hanem a science fiction fejlődésén is érezteti hatását. A műveiben gyakran szereplő „repülőgépek” a 70/80-as években megszülető steampunk al-zsánerre ismerhetünk rá (műveit néha proto-steampunk jelzővel is jelölik).

    Hosszabb elbeszéléseken kívül Griffith számos novellát is írt, ezek közül magyarul eddig a „Villámsarok” jelent meg Szentmihályi Szabó Péter Homályos zóna című válogatásában, és most a 326-as Galaktikában a „Pólustól pólusig”. A mostani történet egy Jules Verne kalandregényeit idéző írás: egy professzor, egy fizikus és egy filozófus elhatározzák, hogy megpróbálnak eljutni a Föld középpontjába, majd keresztülmenni a belsején, hogy egyik sarkponttól a másikig jussanak.

    Aki már olvasott 19. századi romantikus románcot (pl. H. G. Wells művei), vagy bármit a Viktoriánus kor szórakoztató irodalmából (pl. Sherlock Holmes-novellákat), tudja, nagyjából mire számíthat Griffith-nél. A novella középpontjában a kaland áll, amit fantasztikus elemek (pl. a szánokból összerakott „repülőgép”) tesznek izgalmassá, s végül, hogy hihetőbb legyen a mese, hosszas, de érthetően előadott tudományos magyarázatokat kapunk. Ezek mai olvasóként inkább viccesek, mint komolyan vehetőek, de tökéletes korrajzot ad a 19. század tudományos világáról. A „Pólustól pólusig” középpontjában az akkori kort izgalomban tartó földrajzi felfedezések és geológiai elméletek uralják (pl. Charles Lyell művei). A novella tudományos része szerint a Föld belső magjában található egy alagút, amin ha átutazunk, az Antarktisztől eljuthatunk az Arktiszra. Habár az írás már bőven 100 éves, a benne felmerülő gondolatkísérlet még mindig érdekes lehet számunkra, a néhol bájosnak tűnő magyarázatok ellenére is (pl. kérdéses, hogy a kalandorok kabinja kibírná-e az alsóbb rétegekben a ráható gravitációs erőt). H. G. Wells Időgépéhez hasonlóan Griffith hitelesen adja elő korának tudományos elméleteit, és ezeket később a cselekményben felhasználja az izgalom fokozására is (pl. az expedíciót vezető professzor folyamatosan emlékezteti társait a felmerülő problémákra vagy lehetséges veszélyekre). A végeredmény egy mai szemmel is izgalmas kaland némi nosztalgikus érzéssel.

    Ha érdekel, hogy honnan indult a science fiction, vagy csak szereted a Viktoriánus/Edward kori irodalmat, ne hagyd ki George Griffith novelláját! Olvasd el a Galaktika 326-ban.

  • Nyerj Galaktika bögrét!

    Egyesek szerint, ha stoppal vagy más módon útra kelünk a galaxisban, akkor mindenképpen vigyünk magunkkal egy útikalauzt. Továbbá egy törölközőt. Mi viszont úgy gondoljuk, van egy harmadik tárgy is, ami nélkülözhetetlen: mégpedig a bögre.

    Bárhová is vessen a sors, egy bögrével bármikor otthonossá tehetjük környezetünket. Legyen szó a saját lakásunkról, a munkahelyi asztalunkról vagy egy wampa jégbarlangjáról a Hoth bolygón. Szürcsölhetünk belőle kellemes, forró italokat, tarthatuk benne ceruzát, vagy akár fegyverként használhatjuk, ha meg kell verekednünk egy predatorral.

    Bíztunk benne, hogy a galaktikus utazásokat kedvelő olvasóink bögre-pártiak, ezért legyártottuk egy darab Galaktika feliratú bögrét, majd leklónoztuk néhány ezer példányban. A készletet jelenleg egy interdimenzionális raktárunkban tároljuk, ahonnan fénypostával bármikor tudunk szállítani kedves megrendelőinknek. A bögre kapható a szerkesztőségünkben, vagy megrendelhető az interneten. Az ára 1490 Ft (ezért a pénzért még egy vogonnak is megéri), de a Galaktika Klub tagjainak viszont csak 1290 Ft.

    Annak érdekében, hogy felhívjuk az univerzum figyelmét a mi fantasztikus, új termékünkre, őrületes bevezető akciót találtunk ki. Május 30-án kisorsoljuk azt az egyetlen, megismételhetetlen bögrét, amiből a többit klónoztuk!  Plusz egy klónozottat. De nem mondjuk meg, melyik melyik.

    A sorsoláson automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játunk véget ért! A nyertesek:
    Hiripi Ferenc (Bp)
    Dr. Tóth Péter (Maglód)
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Fagyott égbolt: könyvajánló

    Amikor elkezdtünk foglalkozni a Fagyott égbolttal, érdekesebbnél érdekesebb témákba botlottunk. Először is ott volt a Jeff Carlson által feltöltött videó, melyben a könyv keletkezéséről mesélt. Felcsigázta kíváncsiságunkat a salzburgi jégbarlang-rendszer, amelyről az író az Europa jeges világát mintázta, így megnéztük magunknak az Ausztria területén elterülő földi csodavilágot. Majd eszünkbe ötlött: most kezdte meg „haláltáncát” a Cassini űrszonda, mely a Szaturnusz rendszer előtt járt a Jupiternél is. A Cassini közvetve foglalkozott az Europával, így az űreszköz 20 éves munkáját foglaltuk össze egy külön cikk kedvéért. Adva volt a következő téma is: beszéljünk egy keveset az Europáról. A téma mindenképp érdekes, hisz a NASA ezen a holdon feltételezné a Naprendszeren belüli földönkívüli életet. Végül elérkeztünk a végcélhoz, újra az Európán vagyunk, de most már a huszonkettedik században, a 2113. évben.

    Europa-Cool

    Az emberiség hatalmas mennyiségű pénzt ölt egy felfedező út megvalósításába, melynek célja a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Europa. A motiváció egyszerű: ahhoz, hogy csillagközi fajjá váljunk, üzemanyagra van szükségünk. Az Europán pedig a vízjégből kinyert anyag segítené meghajtani az űrhajókat, ezzel dinamikusabbá téve a kereskedést, a terjeszkedést az űrben, a Naprendszerben, és ki tudja, egyszer talán azon kívül is.

    Azonban egy csapásra minden megváltozott, amikor egy furcsa dolog került elő a masszív jégréteg alól: egy apró bogár elpusztult maradványa. Ezzel bebizonyosodott, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. Majd az emberek kutatócsoportot küldtek a holdra, és megkezdődött az igazi kaland.

    Jóval színesebb ez a befagyott világ, mint amennyire az elsőnek tűnhet. A regény főszereplője, Vonnie társai elvesztése után összetalálkozik a naphalaknak nevezett, értelmesnek tűnő, ám állatszerű élőlényekkel. Vonnie nagy nehezen, de megmenekül előlük, s megkezdődik a vita közte és a kutatócsoport között, miszerint jogos-e, ha saját célokra használnák fel ezeket a halakhoz hasonlatos lényeket. Egyelőre nem tudni, hogy az emberi intelligenciához mérve fejlettek-e vagy sem, de Vonnie nem akarja veszni hagyni az óriási felfedezés esélyét.

    A regény nagyon pontos tudományos adatokat vonultat fel, sőt a naphalak anatómiája is teljesen valóságosnak hat. Csillag alakú testük nagyban megkönnyíti a mozgásukat a felszín alatt, illetve különleges gesztusaikkal kommunikációjuk is egyértelműnek, logikusnak hat. Látszik, Carlson figyelembe vett minden lehetséges részletet, az égitest jégtakarójától kezdve, a napfény hiányán át, egészen az izolált környezetig.

    europa_red_by_jaime_sanjuan-d93l1br

    Mivel mostanában népszerű tendencia a női főszereplők szerepeltetése, azt hihetnénk, Carlson is csak kötelezően tuszkolta bele Vonnie-t a történet középpontjába. Természetesen nem újdonság, ha egy alkotásban nő a főhős. Sőt, láttunk is sok kiemelkedő művet ennek jegyében. Azonban sokszor érezni azt, hogy ezek a szereplők nem elég kidolgozottak, csak üres héjak, vagy nem hitelesek nőként.  De Vonnie  nem egy sztereotípia, és nem is egy túlságosan kontrasztos, vérbeli kemény csaj. Vonnie egy esendő ember. Egy nő, akit a férfiak igenis kiszorítanak a felelősségteljes munkákból, akinek nem hiszik el, hogy a naphalak értelmes lények, s akinek a kutatásait is megkérdőjelezik. Carlson sikeresen megtalálta az egyensúlyt, és remek női főszereplővel gazdagította a science fiction zsánerét.

    Az Europa vad és jeges világa hitelesen van ábrázolva, ajánlott nagy nyári hőségben olvasni, garantálom, hogy azonnal dideregni kezd az olvasó.

    fdf7f6c788ded840d71dcd926c99938d

    Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Fagyott égbolt minden szempontból érdekes regény. Az alapfelvetés újszerűen hat, érdekesek az anatómiai pontossággal bemutatott naphalak, a különleges jégvilágot is hasonló precizitással mutatja be. A regény vége számos nyitott kérdést hagyott, melyekre a két folytatás fog választ adni. Reméljük, hogy hamarosan olvashatjuk őket.

    Összegezve tehát Jeff Carlson Fagyott égboltja egy újszerű, izgalmas, kiemelkedően érdekes SF-thriller. A naphalaktól kezdve, a női főszereplőn át, az Europa kutatásának politikai felütéséig minden összefüggésben van egymással. Mindenkinek tudnám ajánlani, aki izgalmas thrillerre vágyik, vagy akit érdekel egy kiváló sztori tudományról, idegen civilizációról, az emberi gyarlóságról, és társadalmunk erős kritikájáról.

  • Alien: Covenant – kibeszélő

    A Prometheus-hoz hasonlóan az Alien: Covenant is megosztó film lett. Olyannyira, hogy két vloggerünk, Marci és Mikul sem értenek egyet abban, hogy jó vagy rossz filmmel van dolgunk. Lássuk, mi a véleményük!

    Figyelem! A videó spoileres. Azoknak ajánljuk, akik már látták a filmet.

    Korábbi posztjaink Alien: Covenant témában