Megkezdődött a Moonfall című sci-fi triller forgatása Montreálban. A 136 millió dolláros költségvetésű film írója és rendezője Roland Emmerich.
A Holdat egy rejtélyes erő kimozdítja a pályájáról. Mielőtt a kísérőbolygó becsapódása bekövetkezne, és ezzel elpusztulna a földi élet, egy űrhajóscsapat leszáll a Hold felszínére és megkísérli megakadályozni a katasztrófát.
A tipikusan Roland Emmerich-féle „egy kis csapat megmenti a világot” filmnek a főszereplői között találjuk Donald Sutherlandet is. A 85 éves színészlegenda a NASA titkos archívumának kezelőjét játssza, aki lelkiismereti válságba kerül, mert döntenie kell: elmondja-e, hogy valójában hogyan zajlottak a hetvenes évek elején az Apollo holdmissziói.
A szereplők között van még Halle Berry, Stanley Tucci, A Tróok harcában megismert John Bradley. és a komikus szerepeiről ismert Charlie Plummer is.
A Moonfall forgatókönyvét a rendező Emmerich Harald Kloserrel és Spenser Cohennel együtt írta.
A Lionsgate már tavaly megvette a film forgalmazásának észak-amerikai jogait. A produkciót 2022-ben mutatják be.
A filmet a Huayi Brothers finanszírozza, de a közelmúltban létrehozott SPG3 Entertainment is a produkciós társak között szerepel. A svájci és Los Angeles-i központú producercég a forgatás alatt a járvány elleni védekezési költségeket állja.
Simon De Thuillières a Középkor nagy rajongója, és előszeretettel készít grafikákat a középkori kódexek stílusában. Szívesen készít középkori „moziposztereket”. Hogyan is néztek volna ezek ki, Franciaországban, ha már több száz évvel ezelőtt lett volna mozgókép. Te felismered, melyik SF vagy misztikus filmről van szó?
A Galaktika magazin szeptemberi száma a változó világ legkülönbözőbb fajtáit teszi vizsgálatának tárgyává. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) most induló folytatásos történetének hősei például a mohácsi vész eseményeit változtatják meg, új irányt szabva a történelemnek. Shiv Ramdas indiai szerző ugyanakkor Hugo- és Nebula-díjra is jelölt novellájában egy ismert történelmi eseményt helyez egészen újszerű megvilágításba. Tamás J. Bertalan rejtélyes krízishelyzettel szembesíti az emberi társadalmat, míg Gareth D. Jones immár jól ismert csapatát indítja újabb nem mindennapi lények felkutatására. Novellájának magyar megjelenése egyben világpremier is. Varga Csaba indiai témájú írásában világvége-hívők szektájába kalauzolja el olvasóit. A havi retró Will H. Gray elbeszélése, melyben egy kapzsi méhész kis híján bolygóméretű kataklizmát idéz elő.
A központi tudományos rovat hiperszonikus harci eszközöket mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a napkutatás legújabb eredményeiről, egy lebegő szigetvárosról, az olvadó gleccserekről, az USA első klímamenekültjeiről, egy elektronikai hulladékokból készült dizájner-karóráról és a Vektor nevű, űrmetált játszó együttesről. A képregény Alekszej Tolsztoj A vurdalak családjának adaptációja.
A magazin XL-változatában folytatódik a lengyel klasszikus, Jerzy Żuławski Hold-trilógiája a második kötettel, címe A Győztes.
A Galaktika 366. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az MKKE értesített minden kiadót, hogy a 91. Ünnepi Könyvhét mégsem kerül megrendezésre. Az eseményt tavasszal halasztották el a szeptemberi időpontra, remélve, hogy a járvány tombolása alább hagy, sajnos az ellenkezője történik. Egy alternatív megoldás gondolata azonban már tervben van.
A szervezők állásfoglalást kértek Müller Cecíliától a rendezvénnyel kapcsolatban. A levélben „járványügyi szempontból nem támogatom” értesítést kapták.
Azonban alternatív formában szeretnék az eseményt megtartani. Ehhez az MKKE a kiadók segítségét kérte.
„Ha az eredetileg tervezett hagyományos formában nem is lehet idén a a Vörösmarty téri eseménysort megtartani, azt szeretnénk, ha „virtuális Könyvhét” formájában a kiadványok és események szeptember 17- 20 között a az „Ünnepi Könyvhét” Facebook és Instagram-oldalakon is egységes arculattal és konstrukcióban megjelennének. A minél szélesebb közönség elérését egy kidolgozás alatt álló kampány keretében, országos médiumok segítségével valósíthatnánk meg.”
Reméljük átvészeljük ezt az időszakot is, mi pedig készülünk nektek könyvheti akciókkal új megjelenéseinkre és más könyveinkre. Figyeljétek facebook oldalunkat és webshopunkat vagy iratkozzatok fel a webshop hírlevelére.
A nemzetközi sztárvendégek mellett számos magyar nagyágyú is csatlakozik az ingyenes jövőfesztiválhoz
A megváltozott körülményeket és a biztonsági szempontokat szem előtt tartva a Brain Bar szervezői úgy döntöttek, hogy a 2020-as jövőfesztivált online rendezik meg. Az idén kifejezetten a válság utáni újrakezdésre fókuszáló, Reboot! (újraindítás) címet viselő esemény új időpontban, 2020. szeptember 15-17. között jelentkezik, az online közvetített előadások pedig ingyenesen megtekinthetők lesznek bárki számára. A nemzetközi előadók mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar vendégeinek listájához, többek között Hosszú Katinka, Moldován András és Kajdi Csaba is egy-egy érdekes témában szólal majd meg.
Új időpontban, ingyenesen és online követhetik az érdeklődők a hatodik Brain Bar jövőfesztivált. Az idén Reboot!, azaz újrakezdés címet viselő rendezvény célja, hogy magas szintű tudással segítse a közönséget a koronavírus utáni világban. 2020. szeptember 15-17. között bárki megtekintheti a legnagyobb nemzetközi és hazai elmék előadásait, beszélgetéseit és vitáit a Brain Bar Facebook oldalán élőben streamelt eseményen. A válság számos aspektusát körbejáró előadások mellett a Brain Bar idén is a jövő legizgalmasabb álláslehetőségeivel várja az érdeklődőket: a Future Jobs virtuális karrierexpón a következő nemzedék szakembereit keresik, elsősorban kommunikációs, marketing, műszaki és analitikai területeken.
A korábban bejelentett vendégek mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar előadóinak csapatához, mint például a háromszoros olimpiai bajnok úszónő, Hosszú Katinka, vagy az egyik kereskedelmi csatorna üzleti showműsorának szókimondó befektetőjeként megismert Moldován András, étteremlánc-tulajdonos és sertésmogul. A magyar előadók táborát erősíti a Visage Model Management ügynökség alapítója, Kajdi Csaba is, aki az elmúlt években a magyar közösségi média egyik legmeghatározóbb alakja lett, valamint Vas Alexa Zsófia, a Low-Cost Robotics alapítója, aki gyermekek számára tervez 3D-nyomtatott művégtagokat, és Karacs Attila, K1-es Európa-bajnok, a TEK közelharc-oktatója is, aki megcáfolja az önvédelemmel kapcsolatos legismertebb tévhiteket.
Természetesen számos nemzetközi sztárvendég előadását is nyomon követhetik az érdeklődők. A jövőfesztiválon olyan szakemberek szólalnak majd meg, mint David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki a hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni, vagy Aliya Hamid Rao szociológus, aki a nemek közötti egyenlőség témáinak, valamint a nemi szerepek változásainak szakértője. Agyunk működéséről tudhatunk meg többet Dr. Hannah Critchlow fiatal agykutatótól, illetve Európa jövőjéről, várható válságokról, veszélyekről és megoldásokról tart majd előadást David Engels történész.
Az idei fesztiválra előzetesen megvásárolt belépőjegyek automatikusan érvényesek lesznek a 2021-es Brain Bar rendezvényére, vagy 30 napon belül visszaválthatók.
A Galaktika magazin augusztusi száma a nyári meleg ellenére is hideglelősre sikerült. A Philip K. Dick-díjas amerikai Adam-Troy Castro vérbeli SF-horror novellájával indul, mely sikerrel állítja fejtetőre a zsáner bejáratott szabályait. Huszár Karina hosszú elbeszélése a pszichoterápia egy lehetséges jövőbeni útját mutatja be – szintén hátborzongató felhangokkal. A román Liviu Surugiu hőse választási lehetőséget kap, milyen formában vezekelne bűnéért. Csakhogy azt sem tudja, mit követett el! A nemrég elhunyt Jean-Pierre Laigle a francia SF erőssége volt, első magyarul megjelent írása komoly filozófiai lecke egy fekete lyuk vonzásában ragadt űrhajóról. Bojtor Iván „Üres oldal”-a azt kérdezi, létezhetnek-e gyilkos könyvek? Roman Kulikov Oroszországból – a Kiket a Zóna egybekötött… című S.T.A.L.K.E.R.-regény társszerzője – a földi és egy idegen civilizáció virtuális küzdelmét mutatja be, különös végkifejlettel. A havi retró Jósika Miklós „Végnapok” című klasszikus, apokaliptikus kisregényének befejező része.
A központi tudományos rovat a Naprendszer érdekesebb tűzhányóit veszi sorra. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az első magánfinanszírozású emberes űrmisszióról, okos- és divatmaszkokról, a világ legveszélyesebb állatáról és egy 1983-as űrdiszkólemezről. A képregény James Hilton A Kék Hold völgye című regényének adaptációja, méghozzá annak is a befejező része.
A magazin XL-változatában Homer Eon Flint A bolygómentője olvasható, egy klasszikus, akciódús katasztrófaregény, mely gyökerestül felforgatja az egész Naprendszert.
A Galaktika 365. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Július 18-án reggel elhunyt Halldóra Thoroddsen izlandi írónő, az Ablak című regény szerzője. Az Európai Unió Irodalmi Díjával is kitüntetett regényében fantasztikus érzékenységgel írt az öregségről, az időskori szerelemről és az elmúlás folyamatáról. Sajnos ő maga nem érhette meg, hogy mindezt ténylegesen megtapasztalhassa, hiszen 70 évesen, ereje teljében távozott. A mindig életvidám, nagyon kedves és segítőkész írónő az előző napokon még örömteli képeket posztolt a Facebookon arról, ahogy az unokáival játszik. Semmi nem utalt a váratlanul bekövetkező szomorú eseményre.
Facebook-falán az ismerősei személyes emlékek megosztásával emlékeznek meg róla.
Halldóra Thoroddsen 70 éves korában hunyt el
A menye írta 22-én:
„Múlt csütörtökön nyári virágokat vettünk, az új házba most először. Pénteken hatalmas vihar kerekedett, senki sem számított rá így, a nyár kellős közepén. Szombatra virradóra elhervadt a legszebb virág, a többi azóta is szomorúan kókadozik. A bimbók viszont tovább élnek. Nyugodj békében, drága Halldóra, vigyázunk a bimbókra.”
A Galaktika magazin júliusi száma igazán nemzetközire sikerült. A lap a World Fantasy-díjas, izraeli születésű angol Lavie Tidhar novellájával indul, mely egy posztapokaliptikus világban boncolgatja a gépek és emberek kapcsolatát. A Kurd Lasswitz-díjas német Erik Simon szatirikus írása a párhuzamos univerzumok elméletét dolgozza fel szemléletesen, némi időutazással megspékelve. Lukha B. Kremo, az olaszok többszörös díjnyertese egy érdekes, megváltozott Földet tár elénk. Jezsi Tumanovszkij Oroszországból – a Kiket a Zóna egybekötött… című S.T.A.L.K.E.R.-regény társszerzője – egy különleges vadászbarátság történetét meséli el.
A hazai írók közül Márki István egy időutazót kísér el a múltba, aki a szabályokat felrúgva igenis változtatni akar a magyar történelem menetén. Fedina Lídia, a Virokalipszis szerzője humorosan is hátborzongató históriájában pedig napjaink krízisére talál mitikus magyarázatot. Ezúttal a havi retró lett folytatásos, de megéri vele tartani, mert egy igazi klasszikus teszi tiszteletét az SF birodalmában: Jósika Miklós „Végnapok” című írása bolygónk távoli jövőjébe kalauzol el.
A központi tudományos rovat a terraformálás lehetőségeit boncolgatja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy virtuális tárlatvezető appról, a 30 éves Hubble űrteleszkópról, az űrturizmus távlatairól, Thom Yorke gépzenéjéről és a Star Trek jövőjéről. A képregény James Hilton A Kék Hold völgye című regényének adaptációja.
A magazin XL-változatában befejeződik James E. Gunn Halhatatlanokja, és ráadásként még egy novella olvasható a szerzőtől.
A Galaktika 364. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Ahogyan más események, úgy a 91. Ünnepi Könyvhét is elmaradt azonban most új időpontban de a régi megszokott helyszínen lesz megtartva.
Új időpontban, a megszokott helyszínen várj az Ünnepi Könyvhét a kiadókat és az olvasókat.
A koronavírus-járvány miatt sajnos el kellett halasztanunk az eredetileg június elején megrendezendő 91. Ünnepi Könyvhetet. Örömmel jelentjük, hogy megvan a könyvvásár új időpontja: 2020. szeptember 17–20. (csütörtöktől vasárnapig). A hagyományoknak megfelelően a Vörösmarty tér ad helyet a rendezvénynek.
Várjuk a régi és új olvasókat/kiadókat!
A Metropolis Media kiadó is ott lesz természetesen és beszerezhetitek az idén megjelent köteteket illetve új könyvekkel is készülünk, az egyik leginkább, az olvasók és általunk is várt könyv Theodora Goss: Az alkimista lányának különlegesesete de nem ez lesz az egyetlen újdonság.
forrás: https://unnepikonyvhet.hu/
Kövessetek minket facebookon, ne maradjatok le könyvmegjelenéseinkről és a Könyvhéttel kapcsolatos további információkról.
José Antonio Cotrina regénye a Metropolis Media kiadó Popcorn sorozatának legújabb kötete. Young adoult könyv, ajánlható azoknak, akik épp azt keresik, mit olvassanak, ha már „kinőttek” a Harry Potterből. És felnőttként is elgondolkodtató olvasmány, a történetnek más és más szintje nyílik meg különböző életkorokban.
Rocavarancolia, a csodák és varázslatok királysága haldoklik. Egy végső, vesztes háború romjain az egykori dicső birodalom – erős vezető nélkül – szétforgácsolódik a különböző hatalmi harcokban. Minden évben egyszer, Samhein éjszakáján megnyílnak a mágikus kapuk a világok között, és lehetőség nyílik arra, hogy a démiurgosz a Földről ifjakat hozzon, akik megfordíthatják a dolgok menetét, megmenthetik a mesés szférát a bennük lévő mágikus esszencia segítségével. A tizenkét fiatal egyetlen feladata, hogy életben maradjon ebben a világban addig, míg a titokzatos Vörös Hold felkel, de hamar kiderül, a túlélés bizonyul a legnehezebbnek a földlakók számára.
A démiurgosz furcsa pipafüstje utólag többükben felveti a kérdést, vajon tényleg szabad akaratukból döntöttek-e úgy, hogy idejönnek. Ezenkívül hamar világossá válik, hogy a „kihirdetett” csodák királysága valójában az univerzum legijesztőbb városa: Rocavarancolia természetes állapota a káosz, veleszületett természete a rendetlenség. Az épületek olyanok, mint egy építős játék darabkái, amiket szétszórt egy rosszcsont gyerek. Ez a romba döntött, sötétségbe boruló világ árnyakkal és rémülettel van tele. Pontosabban: egyszerre borzalmas és bámulatos. Egy félelmetes fekete angyal csodálatos kecsességgel repül az égen, nyomában lángoló denevérekkel; rongymadarak szelik a mindenséget, a gyerekek után kutatva; a repülő fürdőkádakat daloló madárijesztők „vezetik”, groteszk énekükkel jelezve érkezésüket. Semmi sem az, aminek látszik, minden szépség titkos csapda, gyilkos délibáb. A mozdulatlan tűz, benne az égő emberekkel a pokol őrjítő és végeláthatatlan ismétlődését példázza; a szobrok valójában kővé vált lények; a tízágú csillag titokzatos szimbóluma újra és újra felüti a fejét. Alakváltók, vámpírok, kísértetek népesítik be ezt a birodalmat, mindnyájan azon fáradozva, hogy megmentsék a romos királyságot, és persze a hatalom az övék legyen.
José Antonio Cotrina: Samhein aratása – Vörös Hold ciklus I. rész borító: Nagy Gábor
A történések nemcsak kívül, hanem belül, pszichikai síkon is zajlanak: a gyerekek rég elfeledett emlékeket élnek át újra, egyiküknek megjelenik halott édesanyja, családi házuk mintha valóságosan is ott lenne. A rejtélyek világa először kalandnak tűnik, később már rémálomnak, azonban tudják, a hazatérésre évente csak egyszer van esély, az év legmágikusabb éjszakáján.
Rövid időn belül kiderül számukra, hogy nem egyszerűen idehozták, hanem „betakarították”, „learatták” őket, a mesés királyság vezetősége pedig fogadásokat kötött, hányan maradnak életben.
Egy „elveszett” gyerekcsapat egy vad helyen, felnőttek nélkül, az életben maradásért küzdve. Eszünkbe juthat erről A Legyek Ura, illetve a Kétévi vakáció, ahol szintén gyerekek csoportjának kell megküzdenie az ismeretlennel és túlélnie. A „sziget” tematika ezekben a regényekben „kísérleti laboratórium”[1], a gyerekek közötti dinamika vizsgálati terepe: ki lesz a vezér, ki lázad ellene, ki verseng vele, ki működik együtt, milyen kapcsolatok alakulnak közöttük.
A tétek itt is kőkemények: egy gyerek meghal, másik kettő pedig élet-halál közt lebeg. Elkeseredésükben azon tanakodnak, ki miért került ide a Föld legkülönbözőbb pontjairól. Az egyik lány, Marina ideérkezése előtt írt egy elbeszélést, aminek a cselekménye kísértetiesen hasonlít arra, ami velük történik. Bruno születése óta vonzza a balszerencsét, ez itt is hasonlóan működik. De a végső kérdésekre egyelőre nem találnak választ.
Hector kitüntetett szerepet kap a történetben: bár állandóan csetlik-boltik, a többiek közül éleslátásával tűnik ki, és az egyik vezető kísértet titokzatos jelekkel próbálja segíteni őt, ezzel együtt az egész gyerekcsapatot (a fiú a fejében „hallja”, amit mond neki, és a nő fekete köddel jelzi az elkerülendő veszélyes helyeket). Alexander, a legvagányabb fiú „kövér”-nek hívja, és Röfihez hasonlítja, egészen konkrétan utalva A Legyek Urára, amit Hector nem olvasott. Alex, halála előtt, szándékosan „átírja” a könyvbeli történet végét, és azt mondja társának, határozott célzattal: a kövér fiú megmenti társait…
A kegyetlen birodalom folyamatosan rostálja őket, learatja, és betakarítja… És hogy hogyan alakul a csapat sorsa… azt megtudjuk majd a következő kötetekből…
