Április 16-án Kaliforniában, a négynapos Star Wars Celebration rendezvényen mutatják majd be Az ébredő Erő második előzetesét, mely hivatalosan a május 1-jén kerül az amerikai mozikba, a Bosszúállók 2 előtt.
Akárcsak az első ízelítőnél, az új előzetesről is mindenféle pletykák és infómorzsák szállingóznak különféle forrásokból, például a Making Star Wars jóvoltából. Az ő honlapjukon a komplett karakter lista is megtekinthető – bár nem leszünk sokkal okosabbak tőle.
Ha minden igaz, az új trailer körülbelül 1 perc 50 másodperces lesz, és a következők várhatóak benne:
– Han Solo, Leia királynő, R2-D2 és C-3PO
– Egy sivatag planéta, rajta egy Csillagromboló roncsával
– A Yavin gázóriás, mely eddig leginkább a Yavin 4 nevezetű holdjáról, azon belül is a Lázadók Támaszpontjáról volt ismert
– Finn (John Boyega) és kék fénykardja
– Captain Phasma kapitány (Gwendoline Christie)
– Egy króm Rohamosztagos
– Kylo Ren (Adam Driver) különös sisakja
– Poe Dameron (Oscar Isacs), amint lelő egy TIE vadász-t
– Rey Solo (Daisy Ridley)
– Rose (talán Lupita Nyong). CGI karakter, aki egy kocsmát üzemeltet és valószínűleg egy Jedi
– BB-8
– Kylo Ren birodalmi siklója, amint TIE kísérőivel berepül egy Csillagrombolóba
– Még több Csillagromboló
– A Millenium Falcon
– X-szárnyúak, amint V alakzatba formálódnak
– Darth Vader megrongálódott sisakja, amint egy emelvényen nyugszik
Viszont:
Se Uber (Andy Serkis), sem pedig Luke nem lesz benne.
Nos, ez így elsőre talán nem valami sok, de remélhetőleg nemsokára képekkel, vagy magával a trailerrre is alá lehet majd támasztani az MSW értesüléseit. Jó eséllyel minden kiderül a Star Wars Celebration nyitó beszélgetésén, amelyen J.J. Abrams rendező és Kathleen Kennedy poducer is részt vesznek, egy meglepetés vendég társaságában. Az eseményt a StarWars.com élőben közvetíti. Kíváncsian várjuk!
Megérkezett a Terminator Genisys legújabb trailere, amiből kiderül: maga John Connor is visszautazik az időben. Vagy mégsem?
Hollywood rájött, hogy egy-egy univerzum rebootjához a legjobb megoldás az időutazás. J.J. Abrams így tudott egy új, alternatív Star Trek világot teremteni, és nemrég még az X-Men csapat is tet egy kirándulást a múltba. Még jobban adja magát a magas labda, ha az alapsztori lényege az időutazás – és a Terminator franchise esetében pont ez a helyzet.
Eljön az Ítélet Napja, elindul a háború a gépekkel, visszaküldenek egy terminatort az időben – de ezúttal mégis minden másképp történik. Például Sarah Connor sokkal fiatalabb, ráadásul a Trónok harcából ismert Emilia Clarke alakítja – nyilván azért, hogy egy ifjabb generációt is megszerezzenek nézőnek. Ahogy illik, egy új struktúrájú gépezet is feltűnik, ami a korábbi higanyra emlékeztető cseppfolyós anyag helyett egyfajta fémporrá bomlik le és ebből áll össze újra.
Az új előzetes nagyjából összefoglalja, miről fog szólni a sztori, és így már sokkal nézhetőbbnek tűnik az egész, a korábbi trailerekhez képest. Ha a harmadik és negyedik résznél jobb lesz, akkor már megérte…
David Lynch kivonul a kilencvenes évek kultsorozatának, a Twin Peaksnek a folytatásából, amelyet múlt év őszén hirdetett meg a CBS tulajdonában lévő Showtime.
A kábelcsatorna reményének adott hangot, hogy megmentheti a folytatás elkészítését. A hír hatására nem csak rajongók, de a sorozatban játszó színészek is elkeseredtek, ezért útjára indítottak egy mozgalmat, amely azt a célt tűzte ki, hogy a gyártó szánjon több pénzt a folytatás elkészítésére.
David Lynch Twitter-üzenetben jelentette be, hogy a pénzről kialakult nézeteltérések miatt nem lesz a rendezője a Twin Peaks kilenc epizódra tervezett folytatásának. Mint írta, nem kapott elegendő fizetséget arra, hogy úgy készítse el a filmet a forgatókönyvből, ahogyan azt érzése szerint meg kellene csinálni. Ahogy arról a BBC News beszámolt, Lynch a döntését közölte a színészekkel is, akik annyira elszomorodtak a hír hallatán, hogy egy videóban üzenték meg, milyen lenne a Twin Peaks David Lynch nélkül. (Hogy csak két példát említsünk, olyan, mint a kutya ugatás, vagy éppen a pincérnő „egyenruha” nélkül.) Több se kellett, hogy a közösségi oldalakon elinduljon a #SaveTwinPeaks mozgalom, amelynek keretében maga Ray Wise (ő játszotta Laura Palmer apját) is posztolt egy képet a Twitter falán, amelyen Linch-csel együtt látható.
A Showtime kábelcsatorna Lynch közleménye miatt szomorúságának adott hangot, de reményét fejezte ki, hogy megmentheti a Twin Peaks sorozat folytatását úgy, hogy mind Lynch, mind a társzerző Mark Frost „a fedélzeten marad”. Közölték, úgy vélik, „sikerült előrelépést elérni a Lynch-csel folyó tárgyalásokon a költségvetésről fennmaradt néhány kérdésben”.
Az eredeti tervek szerint mind a kilenc epizódot Lynch rendezte volna, aki közösen írta a forgatókönyvet és osztozott volna a produceri feladatokon Mark Frosttal, akivel annak idején is közösen dolgoztak.
Ahogy arról mi is cikkeztünk, már régóta napirenden volt a Twin Peaks folytatása, Lynch azonban egy ausztrál rendezvényen aggodalmát fejezte ki a munkálatok miatt. Az akkori pletykák arról szóltak, hogy a rendezőnek még nincs érvényes szerződése és több szereplővel sem sikerült még megállapodni a folytatásról. De hogy jó hír is legyen a rajongóknak: az biztos, hogy Kyle MacLachlan visszatér Dale Cooper szerepébe.
A Twin Peaks 1990-ben és 1991-ben két évadban futott. A történetben Dale Cooper (Kyle MacLachlan) FBI-ügynök egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány, Laura Palmer ügyében nyomozott a képzeletbeli, titokzatos Twin Peaks városkában. A sorozat három Golden Globe-díjat kapott. Lynch 1992-ben Twin Peaks – Tűz, jöjj velem! címmel mozifilmet is készített a tévésorozat nyomán, amelyet a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában mutattak be.
Az új széria napjainkban játszódik és „régóta várt válaszokkal” is szolgál majd – közölte korábban a Showtime. Kyle MacLachlan visszatér Dale Cooper szerepébe.
Lynch és Frost már megírta a folytatás forgatókönyvét. Az új sorozatot jövőre, az eredeti fináléjának 25. évfordulóján mutatnák be.
Április 13-án jelent meg a neten az Ant-Man film második előzetese, ami már több bepillantást enged a sztoriba, mint a januári teaser.
A Marvel legújabb szuperhős sztorijában egy csúcstechnológia segítségével hangya méretűvé lehet kicsinyíteni az embereket. Ugyanakkor akit lezsugorítanak, az szuperképességekkel bír. Például kis méretéhez képest rendkívül erős lesz.
A technológia megalkotója, Hank Pym a főhős a börtönviselt Scott Langot választja ki, hogy kipróbálja a technológiát, és egyúttal végrehajtson egy nagyszabású rablást.
Azt azért a Marvelnél is érezték, hogy ezt a sztorit még a szokásos szuperhősös történeteknél is nehezebb komolyan venni, és ezt jó néhány önironikus poénnal igyekeztek ellensúlyozni.
Talán éppen ezért kapta a főszerepet Paul Rudd, akit eddig leginkább vígjátékokból ismerhetünk. A főhősnő Evangeline Lilly (Lost, Hobbit-trilógia), illetve a veterán Michael Douglas.
A film az Egyesült Államokban július 17-én kerül mozikba, a magyar nézők július 23-tól láthatják.
Nyakunkon a 22. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, melynek repertoárjában ezúttal különösen ínyenc falatokra bukkanhat a szemfüles science-fiction/fantasy-rajongó. A Galaktika Szerkesztősége az alábbi alkotásokat szemelte ki az olvasóknak. (Persze, nem tilos ám más jellegű/műfajú filmek megtekintése sem, csak gondoltuk, megkönnyítjük a keresgélést.)
Ex Machina (2015)
Mint ahogy már egy korábbi cikkünkben írtuk, az Ex Machina az év egyik legvártabb filmje, ám sokáig kétséges volt, hogy egyáltalán bemutatják-e hazánkban.
A Teremtő, a Teremtény és egy külső Megfigyelő különös, már-már thrillerbe hajló szerelmi háromszöge adja az elegáns, mégis nyomasztónak ható történet ívét.
A hazai bemutató időpontja: április 30.
Autómata / Automata (2014)
Egy vagány poszt-apokaliptikus, robotos thriller Antonio Banderas-szal a főszerepben.
A hazai bemutató időpontja: nincs információ
A Girl Walks Home Alone At Night / Csadoros vérszívó (2014)
Iráni vérszívós western egy szerelmes vámpírlányról, szerencsére nem cukormázas kiszerelésben. A Sundance fesztivál egyik nagy kedvence: ,,Minta David Lynch és Sergio Leone közös iráni rock’n’roll gyereke lenne, akire Nosferatu vigyáz.”
A hazai bemutató időpontja: nincs információ
Spring / Újjászületés (2014)
Lovecraft-i horror, egy csipetnyi romantika, harc vélt és valós szörnyekkel. Kell ennél több?
A hazai bemutató időpontja: nincs információ.
What We Do In The Shadows / Hétköznapi vámpírok (2014)
Itt vannak. Köztünk élnek. És mit ád Belzebúba, éppen olyanok, mint mi.
A Flight Of The Conchords / Slágermájerek-sorozat alkotóinak fergeteges dokuparódiája.
A hazai bemutató időpontja: április 23.
Snowpiercer (2013)
Az új jégkorszakban az emberiség egyik utolsó menedéke egy vonat, a Snowpiercer, mely körbe-körbe utazik a bolygón. Aki a vonatot irányítja, élet és halál ura. Márpedig a hierarchikus rendszer elnyomottjai egy nap fellázadnak.
A hazai bemutató időpontja: nincs információ
A 22. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál időpontja: 2015. április 10 – 18.
Helyszínek: Uránia, Toldi, Puskin, Örökmozgó, A38
A program részleteiről bővebben itt tajékozódhatsz.
Hajrá, még nem késő, hogy jegyet szerezzetek az egyik tuti filmre!
Minden, amit tudni akartál a 2001. Űrodisszeia zenéjéről – de sosem merted megkérdezni.
Lassan már 47 éve, hogy 1968-ban bemutatták Stanley Kubrick méltán híressé vált sci-fi-jét, a 2001: Űrodüsszeia-t. A film még a mai napig képes izgalomba hozni a filmnézők fantáziáját: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a számtalan írás és kritika vagy vita, amit kiváltott a premiere óta a mű. Nem is meglepő, hiszen számos oldalról lehet megközelíteni: figyelemre méltó képi világot tár elénk, a cselekmény is több ponton elgondolkodtató, továbbá a kísérletezgető jelleg is erősen jelen van a filmben. Utóbbi a filmzenén érhető leginkább tetten.
A 60-as évek hollywood-i trendjével szemben, Kubrick nem külön a filmhez írt filmzenét használt művéhez, hanem inkább klasszikus zeneművekhez nyúlt. Így láthatunk például a Kék Duna keringőre „táncoló” űrszondákat és űrállomásokat, vagy egy emberszabású lényt, ami épp Strauss zenéjére ver szét egy állati koponyát. A nézők reakciói pedig igen sokfélék lehetnek: ezek a jelenetek elámíthatnak, értetlenkedést válthatnak ki vagy egyszerűen nevetségesnek tetszhetnek.
Azonban eredetileg nem a ma ismert művek kerültek volna a kultikusnak számító részek alá. A 2001 esetében is készült kifejezetten a filmhez írt zene vagy soundtrack (ahogyan az ekkor szokás volt). Az anekdota szerint az MGM stúdió Alex Northot kérte fel az készülődő projecthez, mint zeneszerző. Az ő nevéhez fűződnek olyan filmek zenéi, mint a Kleopátra (1963), a Nem félünk a farkastól (1966) vagy a Spartacus (1960). Az utóbbi esetében már dolgozott együtt Kubrickkel.
North el is kezdte a munkálatokat Kubrick utasításait követve: a rendező olyan zene komponálását kérte, amelynek komolyzenei darabokhoz kell hasonlónak lennie (egyszerűen azt is mondhatjuk, hogy másolásra kérte). Mindezt a 2001 első 50 percéhez képzelte el, a további terv szerint a mű második felében szintetizátoros effektek szólaltak volna csak meg. North el is végezte a munkát, azonban csak a film premierjén szembesült azzal, hogy fölöslegesen fáradozott: Kubrick nem az újonnan szerzett zeneműveket, hanem klasszikusokat illesztett jelenetei alá.
A kellemetlen helyzetet valószínűleg nem egy hirtelen jött ötlet szülte (ez abból következtethető ki, hogy North kevés instrukciót kapott), hanem Kubrick a munkálatok kezdete óta klasszikus szerzeményeket akart felhasználni, hiszen konkrét célja volt ezzel. De mi is volt ez a cél? Valószínűleg egy olyan alkotást akart létrehozni, amely különleges asszociációs láncot indítana el a nézőben, amelyet a zene és a képek együttese váltana ki. Hogy miféle gondolatokat ébreszthet bennünk, az természetesen teljesen szubjektív, de hogy kicsit közelebb kerülhessünk a mű megértéséhez, el kell indulnunk egy kis zenei és filozófiai (űr)utazásra, amely során meglátogatjuk az Űrodüsszeia fontosabb kulcsjeleneteit.
A 2001 rengetegféleképpen értelmezhető, egyik megközelítés ezek közül az, hogy Kubrick az emberiség fejlődését mutatja be filmjén keresztül. Ezen az utazáson a zene, mint irányítóelem már a legelső percekben velünk van, amikor még képi szinten el sem kezdődött a film. A sötét képernyő alatt Ligeti György Atmosphéres szerzeménye szólal meg, ami egészen a harmadik percig tart ki: aztán lassan bekúsznak a képernyőre az égitestek és a főcímnél felcsendül Richard Strauss később gyakran visszatérő Also Sprach Zaratushustra (Ímigyen szóla Zaratushustra) műve. Ezzel az igen hatásos nyitójelenettel kezdődik a kozmikus utazás is, ugyanis a nyitójelenetet szokták értelmezni az ősrobbanás, azaz a világ kezdetének szimbolikus megjelenítéseként is. A felvetés teljesen logikus, ha továbbnézzük a filmet: az emberi történelem előtti időben találjuk magunkat, ahol éppen az emberszabásúak egy csoportjának életébe csöppenünk bele. A lények mindennapi életét egy monolit hirtelen megjelenése zavarja meg, miközben Ligeti Requiem című különösen nyomasztó, földöntúli szerzeménye szólal meg. Arthur C. Clarke, az azonos című könyv szerzője úgy magyarázza a monolitot, mint egy, a mienknél magasabb szinten álló idegen kultúra jelenlétét, amely akár a filmbeli emberszabásúak, de később a Holdra látogató emberek, majd a Jupiterre érkező Bowman számára is mágikus és irracionális jelenség. Ehhez a gondolathoz igazodik a Requiem is: kellemetlen érzéseket kelt a nézőben, hosszútávon zavarja és a képsorokat nézve értetlenkedik is, hogy most tulajdonképpen mi is történik a képernyőn? Kubrick Ligeti kompozícióját egyfajta idősíkok közötti átkötő elemként használja: egyrészt a jövőbe mutat, amely a jelen lényeinek számára még félelmetes és érthetetlen, másrészt pedig a múltba is visszatekintünk a művel. Ahogyan a cím, a requiem / rekviem (halotti mise) is jelzi, a zene valaminek a végét is megjövendöli.
Egyes jelenetekre kivetítve a következőképpen néz ez ki. Például a monolit első megjelenése után láthatjuk nem sokkal azt a jelenetet, amikor az egyik emberszabású egy csontot kezébe véve azt először eszközként, később pedig fegyverként használja. A Requiem ezzel előre jelezte a lény állati öntudatának végét. Viszont a híres eszközhasználó jelenetben felszólaló Also Sprach Zaratushustra a Requiem párja, hisz Richard Strauss műve Ligetiéhez hasonlóan jelzőelemként funkcionál. A már taglalt jelenetben ez a szerzemény mutatja meg, hogy a néző itt bizony történelmi, sőt evolúciós pillanatnak volt szemtanúja: az emberszabású eszközként használt egy tárgyat, és ez által rálépett az emberré válás útjára.
De ha visszatekintünk a nyitójelenetre, akkor már tisztán látható, hogy a Zaratushustra ott is hasonlóan működik: azáltal, hogy a sötét képernyőn megjelennek a bolygók, a zene jelzi, hogy ezzel fontos állomásra érkeztünk, az univerzum létrejöttéhez, amiből pedig az év milliárdok alatt kialakult minden, amit ma ismerünk.
Az evolúciós utazás itt nem ér véget. Az emberszabású öntudatára ébredése után eszköze, a csont a levegőbe repül, majd egy éles vágás és az űrben találjuk magunkat, ahol űrhajók és szondák keringőjének lehetünk szemtanúi, s mindez alatt az ifj. Johann Strauss Kék Duna keringője hallható. Talán ez a 2001 egyik leginkább vitatott jelenete, hiszen rengeteg asszociációra ad lehetőséget. Az evolúciós értelmezésnél maradva, értelmezhetjük ezt a jelenetet úgy, mint az emberiség fejlődésének ünneplését. Bemutatja a Kubrick által elképzelt 21. század nagyszerűségét azzal, hogy az előző jelenetet (az eszközhasználat) és ezt szembe állítja egymással. A kiválasztott zene, a keringő kulturális műalkotás, amely megmutatja, hogy az emberiség intellektuális és művészeti értelemben is milyen magas szintre jutott a kezdetekhez képest. Az űrhajók és űrszondák is hasonló céllal jelennek meg a zene mellett: ezek a gépek igazolják, hogy az emberi faj milyen hatalmas utat is tett meg a puszta eszközhasználattól a magas szintű technológiáig.
A különböző klasszikus szerzemények és a képi világ, ahogyan a példák is mutatják, együttesen viszik végig az ember fejlődésének történetét az Űrodüsszeiában. A Requiem és a Zaratushustra egymásra felelgetése szépen, fokozatosan elvezet minket a 21. századból az emberiség elképzelt jövőjébe.
Ezt jól mutatja be a film második fele. A fejlődés útját kísérik kudarcok is (pl. mikor a HAL 9000 nevű számítógép, mint az ember által létrehozott gondolkodó tárgy megöli Pool-t és a Jupiterre tartó hajón utazó tudósokat is), de Kubrick végig pozitív marad, és a film végén egy újabb fejlődéséi ponthoz érkezik az emberiség. Ez a következőképpen jelenik meg: miután a hajó túlélőjét, Bowmant beszippantja a Jupiteren található monolit, abban megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán. Vagy Friedrich Nietzsche filozófiájára gondolva, azt is mondhatjuk, hogy Bowman ezáltal elérte az Übermensch, azaz az ember felett álló lény állapotát. A koncepcióhoz tökéletesen igazodik az eddig is alkalmazott zenei útmutató. Bowman útját a monoliton keresztül Ligeti jól ismert zenéje kíséri, amely igazodik a monolit korábban említett jelentéséhez. Később, amikor látjuk Bowmant halálos ágyán, majd magzatként újra megjelenve, lassan megszólal a Zaratushustra, amely ünnepli az emberi fejlődés új mérföldkövét.
Természetesen Kubrick kultikus alkotásának számtalan értelmezése lehetséges, amelyeken szintén érdemes lenne hosszú oldalakon keresztül elmerengeni, de talán a zene és a kép együttes kifejezőereje az, ami a mai napig elér a néző lelkéhez és felnyitja tudatát valami magas, kissé felfoghatatlan mondanivaló befogadására.
Nem tudjuk, mi a világrekord az egy filmhez készült trailerek számát tekintve, de az biztos, hogy a Bosszúállók: Ultron kora előzeteseit már nem győzzük számolni.
Íme itt egy újabb, ami a készítők ígérete szerint most már tényleg a legutolsó, a moziba kerülés előtt.
Az amerikai premier május 1-jén, a magyar pedig május 7-én lesz. És persze azt se feledjük, hogy a film előtt fog debütálni a Star Wars VII – Az ébredő Erő második trailere is.
Nem sokkal azután, hogy Maisie Williams visszatért az Egyesült Királyságba, a TARDIS fedélzetén találta magát. A BBC frissen poszolt Twitter bejegyzése szerint Westeros Arya Starkja ezúttal a Doctor Who univerzumában tűnik fel.
Maisie Williams brit származású tiniszínészt a világ a Trónok harcában ismerhette meg. Az HBO népszerű fantasy sorozatában ő játssza Arya Starkot, a Stark család fekete bárányát, aki a nőies elfoglaltságok helyett inkább a kardvívást részesítette előnyben. Williams nagy elismerést kapott alakításáért s talán éppen ennek köszönhető, hogy ezúttal egy másik kultikus sorozatban, a Doctor Whoban bizonyíthat.
A BBC beszámolója szerint Williams a forgatás első napján elmondta: nagyon izgatott, hiszen a Doctor Who fontos része a brit kultúrának. „Alig várom, hogy találkozzam a szereplőkkel és a stábbal. Külön öröm, hogy a forgatás helyszíne nincs messze a szülővárosomtól” – mondta Williams.
Steven Moffat, a Doctor Who producere és vezető írója szintén örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy együtt dolgozhat Williams-szel. Sokat nem mondott arról, hogy kinek a bőrébe fog bújni a Trónok harca sztárja, annyit azonban elárult, hogy váratlan kihívások elé fogja állítani a Doctort.
Moffat azt is elmondta, hogy a következő epizódok drámaiak lesznek. A The Girl Who Died (A lány, aki meghalt) című részt Jamie Mathieson, míg a The Woman Who Lived (A nő, aki élt) Catherine Tregenna írja majd.
A közeljövőben tehát nem unatkoznak majd a Doctor Who rajongók, de ha még ez sem lenne elég, úgy felhívnánk a figyelmet az áprilisi, 301. Galaktika XL változatára, amelyben Daniel Blythe: Doctor Who – Öntudat című munkája is olvasható. A rajongóknak külön öröm lehet, hogy a történet a 10. Doctor (vagyis a David Tennant által megformált Doctor) idejében játszódik.
Noha április 22-től a hazai mozikban is megtekinthető lesz a Lámpagyújtogatók című magyar sci-fi film, az alkotók elsősorban mégsem az emberiségnek szánják.
A kultúra terjesztése nem egyszerű dolog manapság, ezért a Lámpagyújtogatók alkotói egy jópofa és ironikus médiahackkel igyekeznek felhívni a figyelmet alkotásukra. Mégpedig azzal, hogy ez a film valójában egy űrüzenet, kifejezetten az Androméda-ködbe. A készítők ezt az üzenetet egy rakétába építve juttatják el a világűrbe a Föld napján, közép-európai idő szerint 19 órakor.
„Egy forró nyári délután kaptunk egy telefonhívást, miszerint honfitársaink jeleket vettek a világűrből és hogy erre válaszolva filmet kellene készítenünk magunkról emberekről, egy távoli galaxis idegen civilizációja számára. Mivel a nemzetközi űrügynökségek meglehetősen borsos áron dolgoznak, saját erőből el is kell mindezt juttatnunk Andromédába” – mondja el a film előzményeivel kapcsolatban a rendező, Százados Miklós.
Az idegen galaxisból érkező megbízás alapján a műfaj tekintetében szabad kezet kaptak az alkotók. „A Földön az emberek önmaguknak általában szórakoztató játékfilmeket készítenek; szerencsés esetben kapnak hozzá néhány százmillió forintos állami támogatást, azt használják fel a gyártáshoz. A magamfajta függetlenfilmes orvos-rendező kultúr sci-finek nevezi el a produktumot, amelyet az andromédiaiaknak készít, mint célközönségnek, és amelyre állami támogatást nem kap” -, mondja el a rendező, aki féltucat barátját kérte meg, hogy segítsenek, amiben tudnak. Százados Miklós hozzáteszi: nagyon sok szellemi muníciót kaptak azoktól az embertársaktól is, akik megszólalnak a filmben és a küldetést megismerve az első kérésre álltak rendelkezésre.
Az emberiség első filmes csillagközi üzenetét az „1.000.042 Lámpagyújtogató napja” elnevezésű eseményen, április 22-én 19 órától a WestEnd City Centerben lövik ki egy távoli galaxisba. Az érdeklődők a Cinema City országos mozihálózatában, illetve az eseményhez csatlakozó összes hazai moziban közösen tekinthetik meg a Lámpagyújtogatókat. A szervezők ígérik: mindez egyszeri és megismételhetetlen közösségi élmény lesz.
A film bemutat bennünket, embereket, illetve azt az időszakot öleli fel, amely az üzenet vételétől a rakéta kilövéséig tart. Negyvenkét ismert és elismert, különböző területeken sikereket elért embert kérdeztek meg a földi élet nagy kérdéseiről, az általuk adott válaszok pedig sűrű szövésű tartalommá álltak össze.
„A tartalom mögött a figyelmes szemlélődő számára gyönyörűen kirajzolódik az ember a maga szépségében, egyszerűségében, törékenységében és szerethetőségében” – mondja el Százados Miklós rendező, aki bevallja, már nagyon várja az andromédiai filmkritikusok visszajelzését, még akkor is, ha ez minden bizonnyal hosszú évekbe telik még.
Az alkotók bíznak benne, hogy a hazai mozik közönsége nem veszi zokon, hogy ennek a filmnek kivételesen nem ők jelentik a célcsoportját, mert ettől még számukra is tanulságos és élvezetes kikapcsolódást jelenthet a megtekintése.
Grandiózus látvánnyal csábítja a mozikba a nézőket a Mad Max: Fury Road. A főbb szerepekben Tom Hardy (Eredet, A sötét lovag: felemelkedés), Charlize Theron (Prometheus, Hancock, Aeon Flux), Nicholas Hoult (X-Men: Az eljövendő múlt napjai), Zoe Kravitz (A beavatott, X-Men: Az elsők, A Föld után) és Rosie Huntington-Whiteley (Transformers 3).
Az amerikai bemutatóra május 15-én kerül sor, a magyar premier Mad Max: A harag útja címmel május 21-én lesz.
