Az Intergalaktikus Tanács úgy dönt, hogy mielőtt elpusztítaná a Földet, próbára teszi az emberiséget. Egy véletlenszerűen kiválasztott földlakónak megadják azt a képességet, hogy egyszerűen bármit megtehet, pontosabban valóra válthat, amit csak akar. De ha az adottságát gonosz dologra használja, a jó öreg anyabolygónknak lőttek.
Ez az alapsztorija az Absolutely Anything című komédiának, melyben az animált Intergalaktikus Tanács tagjainak a Monty Python színészei kölcsönözték a hangjukat. A Jim Carrey mintájára mindenhatóvá tett főhőst Simon Pegg alakítja, akit többek között ismerhetünk az új Star Trek és Mission: Impossible filmekből, de szerepelt a Haláli hullák hajnala, a Paul és a Világvége című horror- illetve sci-fi vígjátékokban is. A jó csaj posztját pedig Kate Beckinsale (Underworld-széria, Az emlékmás) tölti be. Továbbá ez Robin Williams utolsó filmje: a Pegg kívánságára beszélni tudó kutya az ő hangján szólal meg.
A Vanity Fair legújabb számának címlapsztorija az új Star Wars film, amelyben az alkotók újabb részletinformációkat csepegtettek a decemberben bemutatásra kerülő alkotással kapcsolatban.
Azt már az április közepén tartott Star Wars Celebration óta tudjuk, hogy kik a történet főhősei: kicsoda Finn, Rey, Poe Dameron és Kylo Ren. Most azonban egy új karakter nevére is fény derült: a rajongók által csak Chrometroopernek elnevezett, spéci páncélt viselő rohamosztagos neve Phasma kapitány, és a Trónok harcából ismerős Gwendoline Christie alakítja. Íme egy új fotó róla.
De a magazinban láthatunk képet arról is, ahogy Kylo Ren (Adam Driver) a Birodalom maradékából létrejött Első Rendhez tartozó hóruhás rohamosztagosokkal nyomul.
Poe Dameron pedig láthatóan ragaszkodik kedvenc X-szárnyújához.
És az is biztos, hogy ezúttal sem maradunk kikötői söpredék nélkül.
Egy forgatási fotón további lényeket is láthatunk.
A magazin címlapján pedig együtt a régi és az új generáció néhány tagja.
A Vanity Fair egy rövid videót is közzétett a címlapfotózásról.
A Syfy csatorna egy közel hatórás mini-sorozatot készít Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényéből, mely az 1953-as megjelenése óta a science-fiction irodalom egyik alapművének számít – közölte az Entertaintment Weekly.
Az eredetiben Childhood’s End címet viselő történet Clark Őrangyal című novelláján alapul, amelyet 1950-ben publikált a Famous Fantastic Mysteries magazin. Magyarul az első változata 1990-ben jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadónál F. Nagy Piroska fordításában, bővített kiadása pedig a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban látott napvilágot 2008-ban.
A történet szerint egy idegen faj (a titokzatos Főkormányzók vezetésével) békésen az uralma alá hajtotta a Földet, és ezzel az emberiség számára új korszak veszi kezdetét. Ebben az utópiában a jövevények harmóniát és jólétet ígérnek a földlakóknak, ám mindennek ára van: korlátokat szabnak a fejlődésnek, az emberi identitásnak és kultúrának.
A regényt Matthew Graham (Doctor Who, BBC Life on Mars, Ashes to Ashes) adaptálta.
A főbb szerepekben:
Charles Dance (Trónok harca) – Karellen, a Főkormányzók nagykövete.
Mike Vogel (A bura alatt) – Ricky Stormgren, egy középnyugati farmer, akinek fenekestül felfordul az élete, mikor az emberek nagykövetévé nevezik ki a Főkormányzók közt.
Julian McMahon (Kés/Alatt) – Rupert Boyce, egy rejtélyes amerikai vállalkozó.
Charlotte Nicdao (Please Like Me, Camp, Slap) – Rachel Osaka, a briliáns zoológus.
Colm Meaney (Star Trek: Az új generáció, Csillagkapu: Atlantisz, Hell on Wheels) – Wainwright, egy nagy hírszervezet erős, magabiztos tulajdonosa.
Megregényesítik az utolsó olyan Doctor Who epizódot, melyen még Douglas Adams dolgozott. A The Pirate Planet (A kalóz bolygó) című történet várhatóan jövőre jelenik meg regény formájában.
A The Pirate Planet a Doctor Who 16. évadjának a második története volt, melyet 1978-ban négy epizód hosszúságban (!) vetítettek a BBC-n. A készítőknek akkoriban szándékában állt, hogy könyv formájában is megjelentessék a sztorit, mivel azonban Douglas Adams nem tudott megegyezni a könyvkiadóval, az adaptációból végül nem lett semmi. Most azonban úgy tűnik, hamarosan könyv formájában is elérhetővé válik a The Pirate Planet sztorija.
A történet „megregényesítését” az a James Goss vállalta, aki már korábban is hozzányúlt Adams Doctor Who-s munkásságához. A rajongók körében ismert, hogy a brit sci-fi író három történettel gazdagította a Doctor Who univerzumot. Az egyik a The Pirate Planet volt, a másik a City of Death (A halál városa), míg a harmadik a Shada. Ez utóbbi egy sztrájk miatt sosem került adásba, viszont könyvként nagy sikert aratott és magyarul is megjelent. (És ha már magyar kiadásoknál tartunk, felhívnánk a figyelmet, hogy a Galaktika 301-es lapszámának XL-kiadása Daniel Blythe Doctor Who-regényét tartalmazza.) A City of Death pedig az a történet, melyet James Goss már megregényesített és amely május 21-én jelenik meg.
James Goss nyilatkozataiban reményét fejezte ki, hogy a rajongók a The Pirate Planetet is annyira szeretik majd, mint amennyire a másik két Douglas Adams sztorit, bár – mint mondta – ez egy kicsivel keményebb diónak ígérkezik, mint a népszerű City of Death. Goss arról is beszélt, hogy egy kutató segítségét is kéri abban, hogy minél teljesebb sztorit tudjon írni. Ez a kutató Jem Roberts, aki amellett, hogy megírta Adams életrajzát, hozzá is fér az író cambridge-i St John’s College-ban található archívumához. Goss ugyanis talált utalásokat arra, hogy a The Pirate Planet sztorija még a bemutatottnál is gazdagabb lehet. Izgalmas munka vár tehát Goss-ra, aki reméli, talál majd ötleteket és feljegyzéseket az archívum egy rég elfeledett mappájában…
Április közepén Anaheimban zajlott a 2015-ös Star Wars Celebration rendezvény, ahol többek között Az ébredő Erő és az új Battlefront játék előzeteseit is bemutatták. Azonban csak május 1-jén került ki az internetre az a videóinterjú, ami Erik Varszegi LEGO Master Builderrel készült az eseményen. Varszegi 20 éve dolgozik a LEGO-nál vezető designerként, és az elmúlt évek során több gigantikus Star Wars modelljének fotója is bejárta az internetet: készített már óriási méretű csillagrombolót, vagy éppen életnagyságú X-szárnyút. Ezen kívül A Lego kaland című animációs film készítésében is közreműködött.
A fenti interjúban arról beszél, mivel készült ő és csapata a Star Wars rendezvényre: többek között egy viselhető Boba Fett sisakkal és egy rekord nagyságú Vader installációval.
Az alábbi, 2003-as filmben pedig magáról és a LEGO-nál végzett munkájáról mesél.
Az elmúlt időszakban bőven írtunk új vagy visszatérő sci-fi sorozatokról, azonban most itt egy nagyobb összefoglaló a nyári idény ígéretes darabjaiból.
Sense8 (Netflix)
Andy Wachowski és Lana Wachowski, a Mátrix és a Jupiter ébredése film rendezőpárosa és J. Michael Straczynski, a Babylon 5 alkotója most egy sorozat készítésbe vágnak bele, nevezetesen a Sense8-be. A történet középpontjában nyolc szereplő áll, akik a világ nyolc különböző pontján élnek, és váratlanul mentálisan kapcsolatba lépnek egymással. Ahogy mindannyian megkezdik utazásukat, egy Mr. Whispers nevű személy célpontjává válnak, aki szerint hőseink fenyegetést jelentenek a világra. Az előzetes hírek alapján igen ambiciózus alkotásnak tűnk a Sense8. Hogy az előzetes várakozásoknak eleget tesz-e majd a sorozat, az kiderül június 5-én.
Dark Matter ( Syfy)
Ahogyan korábban is írtuk már, a Dark Matter a Csillagkapu alkotóinak új sorozata lesz, amely Joseph Mallozzi és Paul Mullie azonos nevű képregényén alapszik. Június 12-én ismerkedhetünk meg jobban az új alkotással.
The Astronaut Wives Club (ABC)
Igaz csak közvetetve kapcsolódik a sci-fi műfajához, de talán érdemes megemlíteni a The Astronaut Wives Club-ot, ami június 18-án startol az ABC-nél. A sorozat Lily Koppel azonos című regényén alapszik, amely olyan amerikai feleségek igaz történetét meséli el, akik az űrverseny időszakában a hősökként tisztelt asztronauták mellett/mögött álltak. Kicsit emlékeztethet minket a Született feleségekre.
Killjoys (Syfy)
Az Orphan Black producereinek legújabb sci-fi sorozata a Killjoys, amit június 19-től láthatunk. A történet szerint a Quadon épp véres bolygóközi háború dúl, amelyben egy fejvadász trió próbál annyira semleges maradni, amennyire lehet, és elvégezni nem túl tiszta munkájukat.
Jonathan Strange & Mr. Norrell (BBC America)
Magyarul A hollókirály címen ismert történet, ahogyan már írtuk is, megkapja a saját sorozat adaptációját. A két tizenkilencendik századi férfi történetét Peter Harness fogja adaptálni. A főszerepben Bertie Carvelt és Eddie Marsant láthatjuk. A premier valószínűleg augusztusban várható.
The Expanse (Sfyfy)
Ha röviden szeretnénk jellemezni ezt a sorozatot, akkor legjobb, ha azt mondjuk, hogy Trónok harca az űrben. A sorozat James S. A. Corey azonos című könyvsorozatát dolgozza fel (magyarul a Térség sorozatként ismert). A történet a jövőbe kalauzolja nézőjét, ahol az emberiség már kolonalizálta az egész naprendszert. Itt kísérhetjük végig Josephus Miller rendőrdetektív és Jim Holden hajókapitány és annak legénységét, akik megakadályoznak egy összeesküvést, amely a naprendszer és az életben maradt emberek békéjét fenyegeti. A premier időpontja jelenleg sajnos nem ismert.
Egyelőre ezek az ígéretesebb címek a nyári idényből. Természetesen jó pár régi ismerős történet is tovább folytatódik, mint például június 25-től az Under the Dome, illetve június 28-tól a Falling Skies, ami befejező évadához érkezik. Egy különleges sci-fi sorozat, az Extant is folytatódik, a 2. évadban Jeffrey Dean Morgan és David Morrissey főszereplésével július 1-én.
Ezen a nyáron nem lesz hiány kedvenc műfajunkból a sorozatok világában.
Stephen King nevét hallva nem biztos, hogy elsőre a science-fiction jutna eszünkbe… Nem, még másodjára sem. Pedig a horror nagymesterének van pár igen csak elgondolkodtató írása. Ezek közül is talán a legkülönlegesebb a Csontkollekció novellagyűjteményében megjelent Jaunt című elbeszélése, melyből most film is készül.
A megfilmesítés jogaira Brad Pitt filmcége, a Plan B csapott le, és nagy valószínűséggel a Mama című horrorfilm rendezője, Andy Muschietti fogja levezényelni a forgatást.
A történet a 24. században játszódik, amikor az emberiség már elérte azt a technológiai fejlettséget, hogy képes legyen teleportálni, jauntolni akár a naprendszer egy másik bolygójára is. Az elbeszélés főhősei egy négytagú család, akik ezzel a teleportációs technikával utaznak a Marsra. Az apa elmagyarázza gyerekeinek a jaunt szabályait, miszerint a rövid út alatt az utazóknak altatásban kell lenniük, különben szörnyűséges dolgok történhetnek az emberi aggyal, miközben tulajdonosuk épp átkel a naprendszeren.
,, Az agyad a legjobb barátod lehet; elszórakoztat, ha nincs is semmi olvasni- vagy tennivalód. De ellened fordul, ha sokáig nem jut külső ingerekhez. Ellened fordul. […] Meddig tarthat az áthaladás években számolva? A testnek csupán 0,000000000067 másodperc a jauntolás, de vajon mennyi a megbonthatatlan tudatnak? Száz év? Ezer? Egymillió? Egymilliárd? Meddig kell magadra maradnod a gondolataiddal egy végtelen fehér mezőben? És aztán, ha eltelt egymilliárd örökkévalóság, robbanásszerűen tér vissza a fény, a forma, a test. Ki ne őrülne bele?”
(Németh Attila fordítása)
Elgondolkodtató és érdekes elbeszélés. Reméljük, a lehető legmegfelelőbb módon fogják majd filmvászonra vinni.
Itt a teljes elbeszélést meg lehet hallgatni (angolul):
https://www.youtube.com/watch?v=fzUQU29Rf8c
A napokban látott napvilágot a BBC hétrészes mini-sorozatának első trailere, mely Susanna Clarke Jonathan Strange & Mr Norrell című regényén alapul. (Nálunk Hollókirály címen jelent meg). A főbb szerepekben: Eddie Marsan (Norrell) és Bertie Carvell (a tanítvány, Jonathan Strange).
A moly.hu a következőket írja a könyvről: „1806-ot írunk. Anglia minden erejét lefoglalja a Napóleonnal vívott háború, a gyakorlati mágia pedig már évszázadok óta feledésbe merült a szigetországban. De az egykoron oly nagyszerű varázslás történelmét kutató tudósok egy napon hirtelen felfedezik, hogy mégis van egy varázsló, aki a gyakorlatban igenis használja a mágiát: a Hurtfew apátságban, a világtól elvonultan élő Mr. Norrell. Amikor felkérik, hogy mutassa be tudását, Mr. Norrell varázslatot bocsát a Yorki katedrálisra, mire a szobrok beszélni és énekelni kezdenek. A hír villámgyorsan eljut Anglia utolsó szegletébe is. A mágus pletykáktól övezve Londonba utazik, ahol feltámaszt egy gyönyörű, halott fiatalasszonyt, majd a kormány kérésére beavatkozik a háborúba: szellemhajói halálra rémítik a franciákat.
Norrell azonban nem sokáig lesz egyeduralkodó mágus, mert felbukkan a briliáns, fiatal varázsló, Jonathan Strange. A jóképű és vakmerő Strange tökéletes ellentéte az óvatos és körülményes Norrellnek, aki ennek ellenére tanítványául fogadja őt. Strange is bekapcsolódik a franciák ellen vívott háborúba: Wellington Portugáliában harcoló csapatait segíti természetfeletti erejével. Strange-nek azonban nemcsak a hatalma, hanem az ambíciója is megnő. Mániákusan foglalkozni kezd az angol mágia megteremtőjével, a tizenkettedik század ködébe veszett Hollókirállyal. Strange a király keresése közben egyre veszélyesebb és vakmerőbb varázslatokba kezd, és így nemcsak Norrell-lel való barátságát sodorja veszélybe, hanem mindent, ami fontos számára.”
Aktuálissá váltak az évekkel ezelőtt felröppent pletykák: Neal H. Moritz producer rebootot készít a Csillagközi invázióból. Egész estés mozifilm helyett azonban sorozat formájában térnek vissza az óriásbogarak.
Neal H. Moritz ismét egy olyan produkcióhoz nyúl, amelynek eredetijét Paul Verhoeven jegyzi. Moritz csak pár éve fejezte be a Verhoeven-féle Emlékmás feldolgozását, most pedig megerősítette a hírt, miszerint elkészíti a kultikus Csillagközi invázió című sci-fi rebootját is. A várakozásokkal ellentétben azonban a producer ezúttal nem egy egész estét betöltő filmben, hanem sorozatban gondolkodik.
A 90-es évek vége igen érdekes és termékeny időszak volt a sci-fi filmek terén. Hogy csak pár példát említsünk: 1999-ben került a mozikba a Csillagok háborújának első része, a Baljós árnyak, és ugyanebben az évben mutatták be a mára fogalommá vált Mátrixot is. Mielőtt azonban a sci-fi műfaj e nagyágyúi megkezdték volna világhódító útjukat, a műfaj szerelmeseit a Csillagközi invázió osztotta meg.
A Paul Verhoeven rendezésében, 1997-ben bemutatott filmnek vegyes volt a fogadtatása. Voltak, akik egy egyszerű akciómozinak könyvelték el a filmet, mások szerint viszont egy iróniával kevert társadalomkritikákat megfogalmazó alkotást tett le az asztalra a holland rendező, aki a jövő tökéletesnek vélt militarista társadalmát is bemutatta a Csillagközi invázióban. Talán éppen ennek a vegyes fogadtatásnak volt köszönhető, hogy – bár Európában sikeresnek bizonyult a mozi – Amerikában anyagilag megbukott a film. Mindezek ellenére kultikus státuszba emelkedett és két folytatást is megélt, igaz a második és a harmadik rész már csak DVD-n jelent meg.
A Csillagközi invázió egyébként Robert Heinlein egy 1959-ben megjelent regénye alapján készült. Ennek a történetnek a főszereplője egy Juan Johnny Rico nevű fiatalember, aki a jövő katonaságában az óriásrovarok elleni háború során végrehajtott hőstetteinek köszönhetően újoncból fokozatosan tisztté lép elő. A társadalomkritika már ebben a könyvben megjelenik, a szerző ugyanis a főhős segítségével a többi között a választójogról, a polgári erényekről és a halálbüntetésről értekezik és képvisel vitatható álláspontot.
Április végén megjelent egy újabb, várhatóan utolsó előzetes a Mad Max – A harag útja (Mad Max: Fury Road) című filmhez. A hajmeresztő és lélegzetelállító akcióhoz elképesztően stílusos látvány társul. Aki poszt-apokaliptikus, sivatagi roncsderbire vágyik, az ennél többet egyszerűen nem kaphat.
Érdekesség, hogy a filmet az eredeti Mad Max trilógia rendezője, George Miller készíti. A fő szerepekben Tom Hardy (Eredet, A sötét lovag: Felemelkedés), Charlize Theron (Prometheus, Hancock, Aeon Flux), Zoe Kravitz (X-Men: Az elsők, A Föld után, A beavatott, A lázadó), Rosie Huntington-Whiteley (Transformers 3).
A film az Egyesült Államokban május 15-én, nálunk május 21-én kerül a mozikba.
