Kategória: Egyéb

  • Novemberi akciók a Galaktikabolton!

    Kedves olvasók, novemberi fix akcióink közül válogathattok, még az adventi kedvezmények előtt!

     

    Összeállítottunk olvasóinknak egy kiváló sci-fi könyvcsomagot!
    6 kivételes kötet 7.500 Ft-ért + ingyen szállítással!

    A csomag tartalma:
    – Jégcsászár
    – Fraktál
    – Valóságok dílere
    – Az utolsó háború
    – Iron Sky – Támad a Hold!
    – GFK 400

    Az akció időtartama: november 1-30., illetve a készlet erejéig!

    Összeállítottunk olvasóinknak egy kiváló fantasy könyvcsomagot!
    6 kivételes kötet 7.800 forintért + ingyen szállítással!

    A csomag tartalma:
    – A csonthárfa dala
    – Az alkimista lányának különleges esete
    – A tiltott álmok városa
    – Nappali Őrség
    – A prófécia
    – Az ellopott troll

    Az akció időtartama: november 1-30., illetve a készlet erejéig!

    Általános akcióink!

  • Galaktika50 a szerkesztőséggel – Burger István top5 könyv, film

    Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?

    Top 5 film

    1.  Mátrix – A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
    2.  Avatar – Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
    3.  Brazil – Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
    4.  Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
    5.  Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.

    Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.

    Top 5 regény

    1.  Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
    2.  A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
    3.  Snow CrashNeal Stephenson elképesztő cyberpunk regénye elsöprő erejű alkotás.
    4.  Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
    5.  Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.

     

    Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry Harrison Éden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában befejeződik Paul Di Filippo Brit SF-díjas kisregénye. Bodor Áron egy nem mindennapi nehézségű kapcsolatfelvétel krónikáját írja meg. A kanadai Eric Choi hazájának alternatív múltjába repíti el olvasóit Aurora-díjra jelölt novellájával. Schlekmann János 2019-ben Preyer Hugo-díjat nyert írása a hétköznapok disztópiájával szembesít. A Nebula, John W. Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford hősei véget nem érő menekülésbe kezdenek a galaxison keresztül. A havi retro Bíró Lajos úttörő military SF-je 1912-ből.

    borító – Dunhuang Chen: Cyber Bike Girl

    A központi tudományos rovat az emberiség élelmezési gondjait és azok lehetséges megoldásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a világ első nagyvárosáról, amit elmerülés fenyeget, Kóbor János halála kapcsán az Omega űrrock-korszakáról, a 2021-es év európai fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, és egy argentin grafikus repülő autóiról. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata a World Fantasy-díjas Zoran Živković Öt dunai csoda című mágikus realista novellafüzérét tartalmazza.

    A Galaktika 382. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Könyvajánló – Álmok sivataga – Sara Stridsberg irodalmi fantáziája felkavaró olvasmány

    Sara Stridsberg: Álmok sivataga

    ajánló

     

    Az Álmok sivataga felkavaró könyv. Főhőse Valerie Solanas írónő, az ő nevéhez fűződik a SCUM kiáltvány, a feminizmus fontos irata, és ő volt az is, aki rálőtt Andy Warholra.

    A SCUM 1967-ben jelent meg. A szerző azt állítja benne, hogy a férfiak tették tönkre a világot, és a nőkön múlik, hogy ezt megjavítsák. E cél elérése érdekében a SCUM megalakítását javasolja, amely a társadalom megdöntésére és a férfinem felszámolására hivatott szervezet. A kiáltványt szatírának vagy paródiának tartották, és több százszor újra kiadták, 13 nyelvre lefordították. Egészen addig ismeretlen volt, amíg Solanas 1968-ban megkísérelte megölni Andy Warholt.

     

    Solanas életét több könyv és film is feldolgozta. Sara Stridsberg nem csupán egy újabb életrajzi regényt írt, és nem is egyszerű fikciót. A mű sokkal több ezeknél. A szerző irodalmi fantáziának nevezi. Megváltoztat, átalakít életrajzi elemeket a főszereplő életéből, például Solanas szülővárosa, ami eredetileg a New Jersey államban található Ventnor nevezetű város, a regényben Ventor lesz. Ezek alapján tűnik, hogy a könyvben szereplő Valerie Solanas sokkal összetettebb és érdekesebb karakter, mint amilyen a valóságban lehetett.

    Álmok sivataga

    A szöveg folyamatosan változik: narrációk, párbeszédek, bírósági jelentések és pszichiátriai értékelések, átiratok követik egymást. Időben is ugrál a történet. Nem retten vissza a mocsoktól, a testi funkciók naturális ábrázolásától, a visszataszító dolgoktól sem, sokszor megjelenő motívumok a vér, a bűz, a prostitúció vagy a gyermek szexuális zaklatása. Ugyanakkor költői képek, hangulatos metaforák is árnyalják ezt a különleges nyelvet.

    Solanas nyilvánvalóan mentálisan beteg volt, illetve gyógyszer- és drogfüggő. Ha belegondolunk, mennyi szenvedésben volt része, mennyi tragédia, bántalmazás érte, nem csoda, hogy lelkileg beleroppant.

    Valerie radikális feminizmusát nehéz elfogadni. Állandóan dühös. A férfiakat „biológiai hibának” nevezi. A könyv nem idealizálja a főszereplőt, és nem menti fel a tettei következményei alól. De akkor mi lehetett az írónő célja? A regény merészsége eleinte izgalmas. A szavaknak erejük van, felráznak és provokálnak. Mintha látszólag a lázadásról szólna, de ahogy hozzászokunk a könyv stílusához, ez a zaklatottság szomorúsággá válik. És rájövünk: valójában egy szomorú történet a halálról.

     

    Valerie Solanas a szállodai szobájában haldoklik, a sok zavaros emlék, időbeli ugrás felfogható a haldokló tudatának működéseként, ahogyan leperegnek előtte élete jelentős eseményei. Egy utolsó halálos hallucináció, amelyben Valerie a megbékélést, a szeretetet és életének beteljesülését keresi és vizionálja. A végeredmény pedig egészen zseniális irodalom, ha az olvasó végig bírja olvasni. Érdemes.

  • A valószerűtlenség elmélete – Interjú az írónővel

    Pavla Horáková könyve eredeti, üde és vicces olvasmány, mely a végére fantasztikumba hajló fordulatot vesz. A regény elnyerte a Magnesia Litera díjat, és Csehországban hamar bestseller lett. A könyv írónőjével Mund Katalin, a Galaktika főszerkesztője beszélgetett.

     

    Mund Katalin: Miért és hogyan lettél író?

     

    Pavla Horáková: Azt hiszem, mindig is író szerettem volna lenni, de ezt soha nem vallottam volna be senkinek. Helyette műfordító lettem, meg újságíró, és ezekben a szakmákban lassacskán megtanultam az írás csínját-bínját.

     

    K.: Mi inspirált A valószerűtlenség elmélete megírásában? Honnan jött az ötlet?

    H.: Már a húszas éveim elejétől fogva szerettem volna egy olyan szerelmi történetet alkotni, ami túlmutat az egyszerű románcon. Tudtam, hogy írni akarok benne Prága rejtelmeiről, és elmélkedni a világunk természetével kapcsolatban. Idővel rengeteg anyagot gyűjtöttem össze, és amikor úgy éreztem, hogy elég, nekiálltam a munkának.

     

    K.: Van személyes tapasztalatod arról, hogyan működnek a tudományos kutatóintézetek?

    H.: Nem, nincs közvetlen tapasztalatom. De egy igazi intézet adta az ötletet, aminek az irodái ugyanabban az épületben vannak, amit a regényben is leírtam. Újságíróként készítettem néhány interjút olyan kísérletekről, amelyeket a könyvben is megemlítek, de a belső konfliktusokról nem volt információm. Ezekről egy barátomat kérdeztem, aki a Tudományos Akadémia egyik intézetében dolgozik. Igazából a hétköznapi hivatali életet írtam le, ami, úgy tűnik, mindenhol hasonló.

     

    K.: Van bármi hasonlóság közted és a főhősnő között?

    H.: Adának teljesen más sorsa van, mint nekem, más a családi háttere, máshogy alakult a karrierje, a szerelmi élete, mindenben más, mint amilyen én vagyok. Ami közös bennünk, hogy milyen megfigyeléseink és elképzeléseink vannak a körülöttünk lévő világról, és az, hogy mindez csodálattal tölt el mindkettőnket.

     

    K.: Mi a legfontosabb üzenet, amit ezzel a regénnyel közölni szerettél volna?

    H.: Meg akartam osztani az olvasókkal a világ és annak rejtelmei, titkai iránt érzett csodálatomat. Meg akartam mutatni, hogyan gondolkozom, és talán egy kicsit befolyásolni őket, hogy másképp tekintsenek a hétköznapinak tűnő dolgokra. A regény fogadtatásából úgy tűnik, ez sikerült is. Az emberek elmesélik nekem, hogyan veszik észre a város minden lejtős utcáját, hogy másképpen tekintenek a hajléktalanokra, és még a Bristol-skálára is hivatkoznak, amikor a kutyájuk egészségügyi problémákkal küzd.

     

    K.: Šumperk valóban olyan furcsa hely? 🙂

    H.: Háromszor jártam ott, de semmi különösebbet nem tapasztaltam. Mégis állandóan furcsa események színtere, és az emberek küldözgetik nekem a linkeket az újabb és újabb történetekről. Éppen múlt héten esett meg, hogy tűz ütött ki egy Šumperk külvárosában lévő házban, és a tűzoltók egy krokodilt találtak bent. Szóval valaminek kell ott lennie.

     

    K.: Ki az ideális olvasója a könyvednek?

    H.: Olyanok, akik szeretnek gondolkodni, szeretnek kérdéseket felvetni az emberi létezésről, az élet értelméről, és válaszokat is keresnek ezekre. Akik hisznek abban, hogy létezik szerelem első látásra. Akik szeretnek nevetni, élvezik az életet és annak sajátosságait.

    A valószerűtlenség elmélete

    K.: Hogy tetszik a magyar borító?

    H.: Szerintem csodálatos, minimalista és okos, esztétikailag is nagyon megnyerő. Sajnálom, hogy nekünk nem jutott eszünkbe Schrödinger macskája, amikor a cseh borítót terveztük.

     

    K.: Min dolgozol mostanában?

    H.: Nemrég fejeztem be egy regényt, ami az üknagymamám emlékiratain alapul. Ő 1898-ban született, Dél-Morvaországban élt, három nővére Bécsbe költözött, ahol gyakran meglátogatta őket. A helyszínek tehát Bécs és Morvaország a 20. század első felében. Egy párhuzamos történetszál is van a könyvben, ami a 2020-as évek első felében játszódik, amikor a fiatal narrátor hónapokat tölt Bécsben a történelmi szereplő nyomait kutatva, majd Prágában, a koronavírus-járvány első kitörésekor. A címe: Európa szíve, és A valószerűtlenség elméletéhez hasonlóan sok reflexiót tartalmaz Közép-Európa történelméről, ezenkívül az Osztrák–Magyar Monarchiáról és a cseh nemzeti karakterről.

     

    K.: Köszönjük!

    A könyv fordítójával, Juhászné Hahn Zsuzsannával készült interjút az alábbi LINKEN olvashatjátok.

  • Interjú Daina Opolskaitėval a Napok piramisai szerzőjével

    Interjú Daina Opolskaitėval akinek a Napok piramisai című novelláskötete elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját 2019-ben. A kiadást az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta. A kötet ajánlóját ITT olvashatjátok el.

    A tizenhárom novellát tartalmazó könyv a litván írónő második novellagyűjteménye – több ifjúsági regényt követően -, majdnem húsz év kihagyással jelent meg a 2000-ben publikált Forgácsok (Drožlės) után.

     

    Mund Katalin: Mikor döntötted el, hogy írni szeretnél?

     

    Daina Opolskaitė: Nehéz ezt megmondani. Az iskolában már elég jó esszéket írtam – a tanáraim szerint. Akkor kezdtem hinni az írott szöveg varázsában és erejében, a más emberekre gyakorolt ​​hatásban, és ezt nagyon érdekesnek és értékesnek találtam. Csoda, hogy megérinthetsz egy másik embert egy szövegen keresztül. 2000-ben, még hallgatóként megnyertem egy „elsőkönyves” pályázatot az Írók Szakszervezetében, talán akkorra már egyértelművé vált számomra, hogy írni szeretnék.

     

    K.: Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a novelláidra. A Napok piramisai című köteted elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, valamint a Gabrielė Petkevičaitė-Bitė Irodalmi Díjat is. Mennyire fontosak számodra ezek az értékelések?

    O.: Természetesen a pozitív visszajelzések nagyon fontosak az író számára. Mindig szerettem volna novellát írni. Számomra ez a legérdekesebb műfaj, amivel egyúttal magamat is tesztelem. A történetnek fel kell kelteni az érdeklődést, meg kell érintenie, sokkolnia kell az olvasót. Ezt nem könnyű megvalósítani. Ezenkívül úgy gondolom, hogy egy novella elolvasása oktatja is a befogadót, mert néha a szöveget nem könnyű megérteni, gondolkodni kell rajta. A könnyed krimik vagy romantikus könyvek olvasása nem ilyen, mert nincs szükség különösebb intellektuális erőfeszítésre.

     

    K.: Első köteted, a Drožlės után 18 évvel jelent meg a Napok piramisai. Mi késztetett arra, hogy újra ehhez a műfajhoz fordulj? Illetve miért maradt ki 18 év?

    O.: Nem hagytam ki 18 évet. Folyamatosan írtam a novellákat, de semmilyen módon nem sikerült meggyőzni a kiadókat arról, hogy ez a műfaj értékes, és egy ilyen kötet érdekes lehet. Senki sem akarta megkockáztatni, hogy regény helyett novelláskötetet adjon ki. Ez elég frusztráló volt. Pedig látható, hogy az olvasók nem kevésbé kedvelik a novellákat, mint a regényeket. Az első könyv óta eltelt 18 évben született írásaim egymás mellett feküdtek, amíg jelentős mennyiség halmozódott fel. Ez a Napok piramisai című kötet. Most nagyon boldog vagyok, hogy ilyen sikeres lett, mert ez megerősít abban, hogy megérte ennyi évet várni a kiadásra.

     

     

    K.: Hogyan dolgozol?

    O.: Felmerül egy nagyon élénk emlék vagy benyomás, ami nem hagy nyugodni, ez adja a novella alapját. Nagyon tisztán látom az összes képet, mintha valami belső szemmel nézném. A szövegírás hatalmas energia, aminek eredménye az olvasót ilyen vagy olyan módon megérinti. Az alapvető értékek nagyon fontosak számomra – nélkülük egyszerűen nem lennénk emberek. Manapság a többség leplez és titkol, sokan maszkok és álruhák mögé bújnak. Az ember fél attól, hogy önmaga legyen. A lélek, a gondolatok és az élmények meztelensége fenyegetést és félelmet jelent. Számomra nagyon fontos, hogy az írott szöveg megmutassa az emberi lelket a maga valójában, mindenféle titkolózástól, rejtőzködéstől mentesen.

     

     K.: Ki az ideális olvasója a könyvnek?

    O.: Az érzékeny embereknek írok, akiknek fontos a lényeg és az emberi tapasztalat. Határozottan nem azoknak, akik pihenésre és kikapcsolódásra vágynak. Nagyon remélem, hogy azok, akik elolvassák ezt a könyvet, elgondolkodnak rajta, hogy milyen az élet…

  • Metropolis Media megjelenések – 2020 második félév

    2020 nehéz év mindenkinek, olvasóknak és kiadóknak egyaránt. Elmaradt a Könyvfesztivál, az Ünnepi Könyvhét, és megannyi kulturális rendezvény, majd könyvdarálás és rongálás árnyékolták be az eddigi hónapokat. A könyves szakma szorosan összefogott, online felületen megtartottuk a Könyvhetet is, a nyomdák nem álltak le, így továbbra sem marad senki olvasnivaló nélkül.

    Szeretnénk megmutatni, mit terveztünk még idén megjelentetni, és mi az, amit már beszerezhettek a www.galaktikabolt.hu oldalán, illetve partnereinknél.

     

    Megjelent köteteink a második fél évben

    Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete (GFK)

    Az alkimista lányának különleges esete

    Lene Kaaberbøl: Igazlátó krónikák I. rész A sárkány hívása (Popcorn)

    A sárkány hívása – Igazlátó krónikák 1.

    Burger István: Drágakő enciklopédia (Univerzum könyvek)

    Drágakő enciklopédia

    Daniel Pinchbeck–Sophia Rokhlin: Ayahuasca – A lélek indája (Univerzum könyvek)

    Ayahuasca – A Lélek Indája

    Michael Walden: Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek (GFK)

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    Ronil Caine: Fraktál (GFK)

    Fraktál

    José Antonio Cotrina: Samhein aratása – Vörös Hold cillus I. rész (Popcorn)

    Samhein aratása – Vörös Hold ciklus 1

     

    Sara Stridsberg: A szeretet gravitációja (Szépirodalmi könyvek)

    A szeretet gravitációja

    Daina Opolskaitė: Napok piramisai (Szépirodalmi könyvek)

    Napok piramisai

    Előrendelhető

    Magyary Gyula: Emelt szintű informatika érettségi 2. – Python lépésről lépésre  (Univerzum)

    Emelt szintű informatika érettségi 2. – Python lépésről lépésre

    Audrey Alwett: Magic Charly 1. Charly és a lélekrabló (Popcorn)

    https://galaktikabolt.hu/termek/charly-es-a-lelekrablo-varazs-charly-1/

    Szergej Lukjanyenko–Vitalij Kaplan: STALKER – Szurony (GFK)

    S.T.A.L.K.E.R. – Szurony

    Előkészületben

    Szergej Lukjanyenko: A varázsló utolsó éjszakája (GFK)

    Miha Mazzini: Kitörölve

  • Megjelent az októberi Galaktika!

    A Galaktika magazin októberi száma a hazai szerzők sokoldalúságát mutatja be. A többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) folytatásos történetének hősei sorkatonák, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A szintén Zsoldos Péter- és Galaktika-díjas Fedina Lídia arról ír, hogyan reagálhat az ember a környezet radikális változására. A friss Monolit-díjas Komor Zoltán megtalálja bolygónk RESET-gombját, de vajon meg szabad-e nyomni? Varga L. László egy válóper nem mindennapi bizonyítási eljárását taglalja, az Eurocon- és Zsoldos-díjas Nemere István pedig űr-határőröket szembesít egy különleges betolakodóval. A Magyar Scifitörténeti Társaság a vírushelyzetre novellapályázattal reagált, melynek dobogósai szintén olvashatók ebben a lapszámban. A havi retró is igazi szenzáció, Móricz Zsigmond egy korai novellája.

    A központi tudományos rovat a Proxima Centaurihoz tervezett expedíciót ismerteti. Emellett szerepel még a lapban egy interjú Michael Waldennel, a Csillagikrek írójával, valamint cikkek többek közt egy friss magyar dizájndíjasról, az Alpok eltűnő gleccsereiről, egy progrock Mars-misszióról, Ridley Scott új tévésorozatáról és az önvezető autók várható terjedésének egy váratlan hatásáról. A képregény Alekszej Tolsztoj A vurdalak családjának adaptációja.

    Galaktika 367

    A magazin XL-változatában drámai befejezéséhez érkezik a lengyel klasszikus, Jerzy Żuławski Hold-trilógiájának második kötete, A Győztes.

    A Galaktika 367. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • A fantasy fekete hercegnője II.

    Az éterikus megjelenés és a szürreális jelenetek sok fantasy rajongót ültet a képernyő elé. De sajnos a színes bőrű nőket gyakran kihagyják a fantasy műfajból.

    Egy hölgy, aki a „@btsanima” név alatt osztja meg képeit a twitteren, úgy döntött változtat ezen. Elindított egy Twitter oldalt a következő címmel: „Fekete nők a fantasy fotózásban”. Az oldal gyorsan ismerté és népszerűvé vált.

    A sárkány hívása – Igazlátó krónikák 1.

    Az alkimista lányának különleges esete

    Samhein aratása – Vörös Hold ciklus 1

  • Mekkora volt a megalodon?

    A megalodon, vagy hivatalos nevén az óriásfogú cápa a paleontológia egyik legrejtélyesebb lénye.  Létezéséről egyértelmű bizonyítékot nyújtanak a megtalált fogai, de ez az összes, amit ismerünk. A kora miocén és késő pliocén korok között élt, vagyis körülbelül 23–2,6 millió évvel ezelőtt.  De mivel a porcos halak osztályába tartozik, a mmai cápákhoz hasonlóan nem rendelkezett csontokkal. A porcos váz viszont nem fosszilizálódik.

    Így maradt az egyetlen tanúja a foga, amely óriási, akár tenyér méretű lehet. Rendkívüli módon hasonlít a nagy fehér cápa fogára, ezért amikor ábrázolják ennek a cápának az óriás hasonmása. De még arról sincsenek információink, hogy mekkora lehetett.

    A széttört idő legendája

    A Bristoli Egyetem és a Swansea Egyetem kutatói matematikai modellek segítségével a rendelkezésre álló őslénymaradványok és mai cápák méretei alapján határozták meg a tengeri őslény méreteit.

    A tanulmányuk szerint a megalodon 16 méteres volt, ebből a feje 4,65 méter, a hátúszója 1,62 méter, a farka pedig 3,85 méter hosszúságú. Mint írták, ez azt jelenti, hogy ha egy felnőtt ember felállt volna a cápa hátára, nagyjából egyforma magas lett volna a hátúszójának hosszával.

    A megalodont a valaha is létezett egyik legnagyobb húsevő gerincesként tartják számon. Ebben az esetben az óriásfogú cápa jelentős mértékben befolyásolta korának tengeri élővilágát. A megtalált maradványokból ítélve e cápafaj legnagyobb példányai körülbelül 18 méter hosszúak lehettek, azonban az átlag ennél jóval kisebb volt.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melyseg/

    Világszerte, például a Kárpát-medence területéről is kerültek elő ősmaradványai. A kutatók szerint ez a kihalt cápa alakra körülbelül úgy nézhetett ki, mint egy tömzsibb fehér cápa, de annál jóval nagyobb, nagy ámbráscet méretű lehetett.