Sokan rajonganak a filmekkel kapcsolatos háttér-információkért, forgatási fotókért. Ez A birodalom visszavág forgatásán 1979-ben készült különleges fotósorozat igazi nyalánkság nekik: azt bizonyítja, nem is volt olyan egyszerű Boba Fettnek, ha pusztán csak az öltözködést nézzük… (tovább…)
Szerző: galaktikaggadmin
-
Galaktika csillagászati kvíz: a Nap
A Föld csillaga, a Nap a legalapvetöbb dolgok egyike az ember számára (is). Ö tart maga körül minket, ő ad éltetö fényt, meleget, a belőle érkező sokrétű sugárzás életünk minden területére kihat. És mégis – még mindig rejtély számunkra. (tovább…)
-
A fekete lyuk gigászok falánkságáról
A szupermasszív fekete lyukakról mindenki tudja, hogy étvágyuk határtalan, tömegük (így gravitációs erejük) pedig galaxisnyi csillag mozgására kihat. Egy új kutatás szerint ráadásul jóval gyorsabban növekednek, mint feltételezték róluk.
(tovább…) -
Vita-indító: Star Wars remake álom-cast
Mostanában nagyjából mindenki, aki él és mozog és tudja, mi is a Csillagok háborúja, arról beszél, spekulál, hogy miféle lesz az Episode VII, ki lesz benne, mi lesz a téma, és milyen különálló filmek követik majd. A blastr.com viszont arról spekulált, hogy ugyan, ha ma készülne el a Star Wars: Új remény, vagy a remake-je, ki tudná eljátszani benne a szeretett karaktereket? (tovább…)
-
Fizika és politika, avagy egy magyar zseni élete az atombomba árnyékában
A huszadik század elején rengeteg magyar tudós utazott, menekült, disszidált külföldre politikai összeférhetetlensége, avagy „faji” megkülönböztetése miatt.
Közéjük tartozott az a zseniális koponyai is, akinek központi szerepe az atomenergia-kutatásban megkérdőjelezhetetlen, ám nem csupán az első részecskegyorsító szabadalmaztatójaként, az első atomreaktor tervezőjeként emlékezünk rá. 1922-es diplomamunkája lett az alapja az agykutatásnak, az informatikának, az információelméletnek és a kibernetikának.
A mai napon született 1898-ban, középosztálybeli zsidó családba -a család névváltoztatási kérelmét 1900-ban engedélyezték-, a nemzetközi tudományos éra már Szilárd Leóként ismerhette meg a magyar fiatalembert, akinek munkássága olyan emberekre volt hatással, mint Albert Einstein, Enrico Fermi, Erwin Schrödinger, Teller Ede, vagy éppen Neumann János. -
Egy generáció prófétája – William Gibson müvei
William Gibson egyszerre remek író és az ellenkultúra prófétája, valamint akaratlanul a közeljövő nagy technológiai újításainak egyik megálmodója lett. Történeteit milliók olvassák világszerte, világai pedig rengeteg írót megihlettek, akik később maguk is sikeressé váltak. Ezek közé tartozik Neal Stephenson és Cory Doctorow is. Cikkünk első felét az SFblogon olvashatjátok!
-
Íme új könyvünk borítója, a hétvégi könyvakciónk és eheti top híreink!
A nagy leleplezés: íme a Szuperállam című könyvünk borítója és a hétvégi akcióink! (tovább…)
-
Jules Verne
Jules Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja 1828. február 8-án született a franciaországi Nantes-ban.
A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították.
Apja kívánságának megfelelően a fiatal Verne ügyvédnek tanult, el is végezte a jogi egyetemet, de sosem praktizált, hiszen egyáltalán nem érdekelte a jogtudomány. Szívesebben foglalkozott a természettudományokkal, és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét a természettudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta, mellyel egy új irányvonalat vezettet be az irodalomba. Édesapja nem támogatta elképzeléseit, megfenyegette, hogy megvonja az apanázsát, ezért Verne állandóan az anyagi bizonytalanság árnyékában élt. Mindenféle munkát elvállalt, emellett pedig színdarabokat és librettókat írt. Eleinte nem volt éppen sikeres, de id. Alexandre Dumas támogatását élvezte, ami kitartásra ösztönözte a fiatalembert.
-
Bréking: William Gibson újra sci-fit ír!
William Gibsont kevés embernek kell bemutatni. Az 1984-es Neurománccal, majd a folytatásaival ismertté vált író az évek során egyre inkább eltávolodott a science fiction világától, de most nagyon úgy néz ki, visszatér! (tovább…)
-
Hallasd a hangod Magyarország!
Magyarország tudományos eredményeit külföldön is értékelik, feltéve, ha tudnak róla.Az a kutatás, amiről nem adnak hírt, nem is létezik. A magyar tudomány nagyszerű eredményekkel büszkélkedhet, ezért ezeket az eredményeket világgá kell kürtölni.
Legalábbis ez a véleménye Anne Glover skót biokémikus professzornak, aki az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barroso-nak tudományos főtanácsadója. A professzor asszony február elsején érkezett hazánkba az MTA meghívására.
Kétnapos látogatása során a világ élvonalába tartozó magyar kutatókkal – köztük az Akadémia Lendület programjának és az Európai Kutatási Tanács (ERC) kiválósági pályázatának magyar nyerteseivel – is találkozott, és látogatást tett az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében.
