Szerző: galaktikaggadmin

  • Tudományos kutatás csillagfalók keresésére

    A kérdés az, létezhet-e olyan intelligens létforma, amely a Napot is bekebelezné.

    Elméletileg nagyon sokféle idegen lény élhet az univerzumban, az egyszerű baktériumoktól kezdve egészen a szuperintelligens robotokig. Mégis a csillagfaló fogalma, – egy olyan organizmus, amely szó szerint csillagokat fal fel – még egy szakavatott sci-fi rajongó számára is furcsán hangozhat. Amennyiben ilyen lények valóban léteznek, akkor valószínűleg az asztronómiáról gyűjtött eddigi anyagainkban könnyedén találhatnánk információt róluk, ha keresnénk.

    Dr. Clement Vidal, a Brüsszeli Szabadegyetem kutatója, Stephen Dick, a Kongresszusi Könyvtár asztrobiológiai részlegének elnöke, John Smart futurista és Robert Freitas, nanotechnológiával foglalkozó vállalkozó, pontosan ezért kérelmezik olyan tudományos kutatások elindítását, amelyek segítségével megtalálhatnák a csillagfaló létformákat. Vidal, aki egy 2013-as tudományos munkájában írta le először a „Starivore”, magyarul csillagfaló kifejezést, saját maga is tudja, hogy nagyon bizarrnak tűnhet elmélete. Viszont hozzátette, hogy a természetes folyamatok más szemszögből való vizsgálatával, már korábban is értek el hatalmas tudományos áttöréseket.

    – A gravitációt sem maga Newton találta fel, egész egyszerűen csak más szemszögből vizsgált meg egy bizonyos jelenséget és így fedezett fel már korábban is létező, de számunkra mégis új dolgokat – meséli Vidal. – Elég nagy a valószínűsége annak, hogy már most is rendelkezésünkre áll megannyi információ a földönkívüli létformákról. Ha adott csillagrendszereket makroszkópikus élőlényekként értelmezünk, akkor már találtunk is egyet.

    Egyszerű létformák szétszórtan mindenhol létezhetnek az univerzumban, viszont ha egyszer intelligens idegenekkel találkozunk, akkor azok szinte biztosan a miénktől sokkal fejlettebb technológiával és tudással rendelkeznek majd. Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy egy hiperfejlett civilizáció vajon hogyan élheti a mindennapjait, de életüknek egy jellemzőjét majdnem biztosra tudhatjuk – legalábbis annak a néhány tudósnak a feltételezése alapján, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak – még pedig azt, hogy hatalmas mennyiségű energiát tudnak hasznosítani.

    – A mi civilizációnk a Naphoz képest jelentéktelen mennyiségű energiát tud előállítani – mondja Avi Loeb, a Harvard Egyetem asztronómiai részlegének elnöke. – Képzeljék el azt, hogy néhány fejlett civilizáció képes lehet központi csillagának teljes energiáját hasznosítani. A kérdés az, hogy mégis hogyan?

    A csillagfaló létforma vajon egyike a lehetséges válaszoknak? Ez leginkább attól függ, hogy hogyan is határozzuk meg az „élet” fogalmát. Vidal csillagfalóinak definícióját nem köti meg a mi „Földhöz” ragadt gondolkodásunk, azaz, hogy az élet létrejöttéhez szükség van szénre, oxigénre, vízre és egyebekre. Ő, az anyagcsere – az anyag szabályozott átalakulása energiává és a felesleges dolgok eltávolítása – gondolatán indul el, amely minden élőlény közös jellemzője. Ez, vagy egy ehhez hasonló folyamat, pedig számos csillagtestre igaz az univerzumban, többek között a kettős csillagokra is.

    – Úgy tűnik, hogy az energiaáramlás, tehát egy belső szervezet fenntartása és annak bizonyos elemeinek cseréje, megfigyelhető néhány kettős csillagnál is – írja Vidal a PhD dolgozatában, amely tavaly könyv formájában is megjelent.

    Tehát, ahol a csillagászok eddig egy gravitációs mezőbe zárt, két masszív plazma golyó békés együttállását látták, ott könnyen lehet, hogy egy óriási és éhes civilizáció épp felfal egy szerencsétlen csillagot.

    csillagfaló2

    Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden kettős csillag működik a metabolizmus, vagyis az anyagcsere elvén. Míg az olyan kettőscsillagok, amelyek közvetlenül érintkeznek egymással, hatalmas energia és anyag cserét hajtanak végre, bár ez a folyamat korántsem mondható stabilnak, addig az egymástól különálló kettőscsillagok látszólag egyáltalán nem cserélnek anyagot. Viszont bizonyos félig-érintkező kettős csillagoknál arra lehetünk figyelmesek, hogy az energiaáramlás az egyik csillagból a másikba szabályozottan történik meg, továbbá a gáz is rendszeresen távozik nóvák és gázkilövellések formájában a csillagokból. Az utóbbi az a típusú kettőscsillag rendszer, amely Vidal szerint az anyagcsere elvén működhet – és ahol talán intelligens élet is megtalálható.

    Vidal ötlete tulajdonképpen nem új keletű. Olaf Stapledon, egy 1953-as regényében a The Star Maker-ben, megálmodott egy fejlett civilizációt, amely egy olyan kettőscsillag rendszerben él, ahol az egyik csillag egy másik, mesterséges csillagból nyeri a szükséges energiát, hogy annak segítségével az idegenek az idők végezetéig tudjanak utazni a világűrben. Vidalra még a Dyson gömb is inspiráló hatással volt, egy olyan elméleti megastruktúra, amely csillagok körül köröz és majdnem az összes belőlük kiáradó energiát magába szívja.

    Az, hogy egy intelligens faj csillagnak álcázza magát, valóban nagyon érdekesen hangzik. De ahhoz,, hogy leleplezzük őket, még meg kell birkóznunk egy nagy akadállyal: empirikusan be kell bizonyítanunk vagy épp cáfolnunk az intelligencia létezését.

    – A legnagyobb nehézség ezzel az ötlettel kapcsolatban, mint más fejlett intelligencia létezésének bebizonyításával is, az hogy nehéz jeleket találni – mondta Loeb. – Ha tudnánk, hogy mit kell keresnünk, akkor már megtaláltuk volna.

    Vidal teljesen egyetért: – Természetesen, ennek az ötletnek a bizonyítása vagy cáfolása egyelőre meghaladja a képességeimet. Egy nagyon kitartó asztrofizikusokból és asztrobiológusokból álló csapatra lenne szükség ahhoz, hogy előrébb léphessünk.

    Egyelőre még nem tudjuk, hogy lesznek-e olyan kutatók, akik elfogadják a kihívást és a csillagfalók nyomába erednek, de az biztos, hogy túl elhamarkodott lenne lemondani a dologról, hiszen egyre több kutatás és ötlet jelenik meg csillagászoktól azzal kapcsolatban, hogy milyen jelei is lehetnek egy fejlett civilizáció tevékenykedésének. Ott van például a hulladékhő, az ipari szennyezés és a Dyson gömb is.

    Amennyiben Vidalnak igaza lesz, akkor ez a felfedezés alaposan át fogja rajzolni az univerzumról alkotott képünket. Ha elfogadjuk feltételezését, akkor be kell látnunk, hogy a saját galaxisunkban is létezhetnek csillagfalók.

    (Forrás: Motherboard)

  • Arya Stark a TARDIS-ban, a Doctor a Galaktikában

    Nem sokkal azután, hogy Maisie Williams visszatért az Egyesült Királyságba, a TARDIS fedélzetén találta magát. A BBC frissen poszolt Twitter bejegyzése szerint Westeros Arya Starkja ezúttal a Doctor Who univerzumában tűnik fel.

    Maisie Williams brit származású tiniszínészt a világ a Trónok harcában ismerhette meg. Az HBO népszerű fantasy sorozatában ő játssza Arya Starkot, a Stark család fekete bárányát, aki a nőies elfoglaltságok helyett inkább a kardvívást részesítette előnyben. Williams nagy elismerést kapott alakításáért s talán éppen ennek köszönhető, hogy ezúttal egy másik kultikus sorozatban, a Doctor Whoban bizonyíthat.

    A BBC beszámolója szerint Williams a forgatás első napján elmondta: nagyon izgatott, hiszen a Doctor Who fontos része a brit kultúrának. „Alig várom, hogy találkozzam a szereplőkkel és a stábbal. Külön öröm, hogy a forgatás helyszíne nincs messze a szülővárosomtól” – mondta Williams.

    Steven Moffat, a Doctor Who producere és vezető írója szintén örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy együtt dolgozhat Williams-szel. Sokat nem mondott arról, hogy kinek a bőrébe fog bújni a Trónok harca sztárja, annyit azonban elárult, hogy váratlan kihívások elé fogja állítani a Doctort.

    Moffat azt is elmondta, hogy a következő epizódok drámaiak lesznek. A The Girl Who Died (A lány, aki meghalt) című részt Jamie Mathieson, míg a The Woman Who Lived (A nő, aki élt) Catherine Tregenna írja majd.

    A közeljövőben tehát nem unatkoznak majd a Doctor Who rajongók, de ha még ez sem lenne elég, úgy felhívnánk a figyelmet az áprilisi, 301. Galaktika XL változatára,  amelyben Daniel Blythe: Doctor Who – Öntudat című munkája is olvasható. A rajongóknak külön öröm lehet, hogy a történet a 10. Doctor (vagyis a David Tennant által megformált Doctor) idejében játszódik.

  • Lámpagyújtogatók: kultúr sci-fi az életről

    Noha április 22-től a hazai mozikban is megtekinthető lesz a Lámpagyújtogatók című magyar sci-fi film, az alkotók elsősorban mégsem az emberiségnek szánják.

    A kultúra terjesztése nem egyszerű dolog manapság, ezért a Lámpagyújtogatók alkotói egy jópofa és ironikus médiahackkel igyekeznek felhívni a figyelmet alkotásukra. Mégpedig azzal, hogy ez a film valójában egy űrüzenet, kifejezetten az Androméda-ködbe. A készítők ezt az üzenetet egy rakétába építve juttatják el a világűrbe a Föld napján, közép-európai idő szerint 19 órakor.

    „Egy forró nyári délután kaptunk egy telefonhívást, miszerint honfitársaink jeleket vettek a világűrből és hogy erre válaszolva filmet kellene készítenünk magunkról emberekről, egy távoli galaxis idegen civilizációja számára. Mivel a nemzetközi űrügynökségek meglehetősen borsos áron dolgoznak, saját erőből el is kell mindezt juttatnunk Andromédába” – mondja el a film előzményeivel kapcsolatban a rendező, Százados Miklós.

    Az idegen galaxisból érkező megbízás alapján a műfaj tekintetében szabad kezet kaptak az alkotók. „A Földön az emberek önmaguknak általában szórakoztató játékfilmeket készítenek; szerencsés esetben kapnak hozzá néhány százmillió forintos állami támogatást, azt használják fel a gyártáshoz. A magamfajta függetlenfilmes orvos-rendező kultúr sci-finek nevezi el a produktumot, amelyet az andromédiaiaknak készít, mint célközönségnek, és amelyre állami támogatást nem kap” -, mondja el a rendező, aki féltucat barátját kérte meg, hogy segítsenek, amiben tudnak. Százados Miklós hozzáteszi: nagyon sok szellemi muníciót kaptak azoktól az embertársaktól is, akik megszólalnak a filmben és a küldetést megismerve az első kérésre álltak rendelkezésre.

    Az emberiség első filmes csillagközi üzenetét az „1.000.042 Lámpagyújtogató napja” elnevezésű eseményen, április 22-én 19 órától a WestEnd City Centerben lövik ki egy távoli galaxisba. Az érdeklődők a Cinema City országos mozihálózatában, illetve az eseményhez csatlakozó összes hazai moziban közösen tekinthetik meg a Lámpagyújtogatókat. A szervezők ígérik: mindez egyszeri és megismételhetetlen közösségi élmény lesz.

    Lámpagyújtogatók

    A film bemutat bennünket, embereket, illetve azt az időszakot öleli fel, amely az üzenet vételétől a rakéta kilövéséig tart. Negyvenkét ismert és elismert, különböző területeken sikereket elért embert kérdeztek meg a földi élet nagy kérdéseiről, az általuk adott válaszok pedig sűrű szövésű tartalommá álltak össze.

    „A tartalom mögött a figyelmes szemlélődő számára gyönyörűen kirajzolódik az ember a maga szépségében, egyszerűségében, törékenységében és szerethetőségében” – mondja el Százados Miklós rendező, aki bevallja, már nagyon várja az andromédiai filmkritikusok visszajelzését, még akkor is, ha ez minden bizonnyal hosszú évekbe telik még.

    Az alkotók bíznak benne, hogy a hazai mozik közönsége nem veszi zokon, hogy ennek a filmnek kivételesen nem ők jelentik a célcsoportját, mert ettől még számukra is tanulságos és élvezetes kikapcsolódást jelenthet a megtekintése.

  • Megjelent a Galaktika 301

    Az interneten és a szerkesztőségünkben már kapható a magazin legújabb száma, az újságosoknál pedig április 6-tól lehet keresni.

    A Galaktika magazin áprilisi számát Kim Stanley Robinson (A RIZS ÉS A SÓ ÉVEI, ÁRRAL SZEMBEN) művének első része nyitja, a háborút szemléli különösen érdekes emberi nézőpontból. Malcolm Cross furcsa története szintén a háborút jeleníti meg, egy mesterségesen létrehozott lényt és reakcióit állítva a középpontba. Timothy Zahn pedig a Világbéke Egyezmény rendkívül egyszerű okát mutatja meg. Scott Lynch egy olyan vallomást ad közre, amiből kiderül, egy embercsoport teljesen kivonult a technikai civilizációból. Terry Pratchettre emlékezünk, a „Trollhíd” megidézi a szerző különleges humorát. Polenth Blake novellája egy olyan világot mutat be, melyben az emberi érzelmek és kapcsolatok teljesen eltorzultak, a terraformálás valahogyan a pszichére is hat. A havi retro Keith Laumer „A legutolsó parancs” című novelláját eleveníti fel.

    A magyar szerzők közül Bojtor Iván Asimov regényébe „lép bele” sajátos módon, majd Hernád Péter könnyednek induló története riasztó víziót rajzol a jövőnkről.

    Grant Morrison és Cameron Stewart Tengeri Chico című képregényének nyolcadik részét olvashatják ebben a számban. A szférák zenéje John Carpenter munkásságát járja körül, kitekintve a zeneszerzésre. A Kapcsolatfelvétel a februári sci-fi előadásokról és a Galaktika 300. számának ünnepi estjéről számol be. A filmrovat az európai young adult SF két prominens alkotását mutatja be. A tudományos főanyag az idegenek humanoid megformálásáról tesz fel alapvető kérdéseket. A lapban olvashatók még érdekes írások az intelligens talpbetétről, az okosgrillről, az üvegházhatás igazolásáról, a vízért folyó háborúról, valamint a jövő autójáról.

    Az előfizetők számára elérhető XL-kiadás Daniel Blythe Doctor Who-regényét tartalmazza, az Öntudatot.

  • Mad Max reloaded

    Grandiózus látvánnyal csábítja a mozikba a nézőket a Mad Max: Fury Road.  A főbb szerepekben Tom Hardy (Eredet, A sötét lovag: felemelkedés), Charlize Theron (Prometheus, Hancock, Aeon Flux), Nicholas Hoult (X-Men: Az eljövendő múlt napjai), Zoe Kravitz (A beavatott, X-Men: Az elsők, A Föld után) és Rosie Huntington-Whiteley (Transformers 3).

    Az amerikai bemutatóra május 15-én kerül sor, a magyar premier Mad Max: A harag útja címmel május 21-én lesz.

  • Ilyen az, amikor a Birodalom nyer – anime stílusban

    Teljesen új megközelítésből mutatja be a Star Wars univerzumát Paul Johnson.

    A Youtube-on csak OtaKing77077 névvel megjelenő fiatal egy olyan 7 perces, animációs filmet készített, amely a Birodalom szemszögéből mutatja be a Lázadók ellen vívott harcokat, egészen konkrétan a TIE-vadászok és az X-szárnyúak összecsapását. Ám nem csak ez az egyetlen érdekessége videónak, hanem az is, hogy a Japánban ma már nem túl divatos, 80-as évekbeli anime jellegzetességei szerint lett megalkotva. A videóhoz fűzött leírásból megtudható, hogy Paul Johnson négy éven át, szabad hétvégéin dolgozott a kisfilmen.

  • Töltsd ki a kérdőívünket és nyerj!

    Mondd el a véleményed a Galaktikáról és 10.000 Ft értékű könyvutalvány lehet a jutalmad!

    Az új Galaktika már a 11. évét tapossa. Az indulás óta elég sok minden történt. A Galaktika reinkarnálását követte a Galaktika Fantasztikus Könyvek és a MetaGalaktika újjáéledése, sőt a brand egy új taggal, a HiperGalaktikával is bővült. Pár éve a Galaktika Baráti Kör tagjai évente ajándékkönyvet is kapnak a tagságért cserébe, tavaly pedig, sokak örömére elindult a Galaktika XL változata, mint valódi prémium kiadvány.

    Rég kérdeztük meg azonban az olvasóinkat, hogy miként látják a Galaktikát, a szerkesztőség falain kívülről, kicsit józanabbul, mint mi. Mit, hogyan kellene úgy változtatnunk, hogy még jobban tessen?

    Ezért most egy online felmérést hirdetünk. A kérdőívünket 2015. április 30-ig kitöltő olvasóink között 3 db 10.000 Ft-os vásárlási utalványt sorsolunk ki, ami levásárolható a Galaktikabolt.hu internetes könyváruházunkban.

    Vágj bele és töltsd ki most!

  • Lovecraft söröket kap a 125. szülinapjára

    Mi a közös H. P. Lovecraft-ban és a Narragansett sörgyárban? A megfejtés: ez utóbbi az íróról nevezte el a legújabb mézsörét.


    ,,Az vagyok, aki vonít az éjen át,
    s az is, aki üvölt a hóban.
    Én vagyok az, aki fényt sose lát,
    s a mélyből jő iszonytatóan.”
    (H. P. Lovecraft – Psychopompos)

    A Rhode Island-i székhelyű Narragansett sörgyár idén ünnepli 125 éves fennállását, és ennek okán egy új, H. P. Lovecraft nevével fémjelzett márkával állt elő. A négy részes sorozat első darabját Lovecraft Honey Ale néven dobták piacra január 19-én, pont az író nagy elődje, Edgar Allan Poe születésnapján.

    Kérdezhetnénk, hogy miért pont Lovecraft-ra esett a sörgyár választása? A válasz egyszerű: mert ugyanabban az évben született a modern horror atyja, mikor a Narragansett-et alapították. Ezért arra gondoltak, hogy a jeles évfordulóra valami rendkívülivel állnak majd elő.

    A Lovecraft Honey Ale–t Summit és El Dolorado komlóból, mézből és öt különböző típusú malátából (köztük mézmalátából) főzték, ezáltal testes, intenzív ízélményt alkot és 7% alkoholtartalommal bír. A Narragansett igazgatója, Mark Hellendrung elmondta, hogy sokat olvasgatták az író műveit, majd végül az egyik, szárnyas rémalakokkal teli elbeszéléséből, Az ünnepből (The Festival) merítettek inspirációt.

    A Narragansett Lovecraft-sorozatának második söre az Innsmouth Old Ale, névre fog hallgatni, és várhatóan most áprilisban kerül majd piacra. Ezt az italt a méltán híres elbeszélés, az Árnyék Innsmouth felett (The Shadow Over Innsmouth) ihlette. Hellendrung szerint ez az sör, a címadó íráshoz hasonlóan jóval sötétebb és markánsabb ízvilágú lesz.

    Lovecraft sör

    Érdekes, hogy pont egy sörgyárnak jutott eszébe Lovecraft nevével alkoholt reklámozni, ugyanis az író híresen absztinens volt; soha egy korty sört nem ivott egész életében. Az alkohol iránt érzett ellenszenvének egyik írásában is hangot adott. A leginkább Ambrose Bierce novelláinak hangulatát idéző Vén Bogaras (Old Bugs) című elbeszélésének főhőse egy, egykor szebb napokat megért tudós és költő, aki Boston szennycsatornáiban részegen fetrengve, magányosan pusztul el.

    Vajon mit szólna Lovecraft a róla elnevezett sörhöz? Nem valószínű, hogy rajongana az ötletért, hogy sörmárka lett a nevéből, de ez ne szegje kedvünk. Azért az igazán kár, hogy ilyen szimpla nevet kapott a Lovecraft Honey Ale. Lehetett volna akár Miska Tonic, vagy épp Cthul-Brew… Az mindenesetre biztos, hogy a New York-i Lovecraft étterem vendégei biztosan megkóstolhatják majd ezeket a különleges söröket.

    A versrészletet Vachter Ákos fordította.

    Bósa Diána

  • Lesz új X-akták, a Twin Peaks sorsa viszont kérdéses

    Az már biztos, hogy az X-aktákat hat rész erejéig feltámasztják, a korábban beharangozott új, kilenc részes Twin Peaks évad azonban kétséges.

    Tizenhárom év. Ennyi telt el az utolsó leforgatott X-akták rész óta. A kultikus sci-fi sorozat kilenc évadot élt meg, egész pontosan 1993-tól 2002-ig futott. Most pedig visszatér, mégpedig az eredeti szereplőkkel. A hírek szerint mind David Duchovny, mind Gillian Anderson beadta a derekát, hogy ismét magukra öltsék a paranormális tevékenységekkel foglalkozó két FBI-ügynök szerepét. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy hat részes miniszériára szól a színészek szerződése, korábban azonban ennél több részről és több évadról is pletykáltak.

    A sorozat feltámasztását az X-akták atyja, Chris Carter vezényli le, aki a BBC Newsnak nyilatkozva azt mondta, úgy tekint az elmúlt időszakra, mint 13 évnyi reklámszünetre. Véleménye szerint a világ mostanra csak még furcsább lett, így ennek a hat történetnek az elmesélésére tökéletes az időzítés.

    Miután hivatalossá vált, hogy a nyáron elkezdik forgatni a hat részes miniszériát, William Gibson sci-fi író egy érdekes információt osztott meg a Twitter oldalán a sorozattal kapcsolatban. A Neurománc-trilógia szerzője két részt is írt a sorozatnak és csak Chris Carter közbelépésén múlott, hogy nem lett egy harmadik X-akták epizód is, melyet William Gibson jegyez. Az író egy elátkozott weboldalról írt volna egy paranormális történetet, Chris Carter azonban jobbnak látta, ha ezt a részt nem készítik el. A producernek egyszerű indoka volt erre: akkoriban még csak kevesen tudták, hogy mit is jelent a weboldal. Gibson a Twitter üzenetében egyébként ma már igazat ad a producernek.

    Míg tehát Mulder és Scully FBI-ügynökök újra belevetik magukat a látszólag megoldhatatlan rejtélyekbe, addig Dale Cooper ügynök visszatérése kétséges. Még tavaly ősszel lehetett hallani arról, hogy a 90-es évek másik kultikus sorozata, a Twin Peaks is új részekkel jelentkezik. Konkrétumokról is szó volt, melyek szerint 2016-ban 9 epizód készült volna el David Lynch vezetésével. A rendező azonban legutóbb egy ausztrál rendezvényen beszélt arról, hogy bőven vannak fennakadások a munkákkal kapcsolatban. A pletykák szerint ugyanis komoly nehézséget jelent az egykori szereplők leszerződtetése, és mint tudjuk, amíg az X-aktákhoz gyakorlatilag elég Mulder és Scully ügynök, addig Twin Peaks városát minimum egy tucat fura figura lakta, akik nélkül nem lenne ugyanaz a sorozat hangulata. A problémákat pedig csak tetézi, hogy még magának David Lynch-nek sincs érvényes szerződése a folytatásra.

  • 2001. Űrodisszeia: új kiadás, extra tartalmakkal

    Ismét megjelent a 2001. Űrodisszeia, Arthur C. Clarke egyik legismertebb, legsikeresebb regénye, megújult kiadásban és különleges plusz tartalmakkal kiegészítve.

    Vajon lehetséges, hogy az emberi civilizáció fejlődése az ősidőkben idegen lények beavatkozása nyomán indult el? És ha igen, mi lehetett a célja ezeknek az idegeneknek

    A 21. század űrhajósai a Naprendszer felfedezése során földönkívüliek nyomaira bukkannak. A lelet egészen új megvilágításba helyezheti Földünk történelmét. Ezért egy maréknyi kutató az emberiség legfejlettebb mesterséges intelligenciájának társaságában expedícióra indul az óriásbolygók felé, hogy választ keressenek a felvetődött kérdésekre. De amit ott találnak, az a legfantasztikusabb elképzeléseiket is felülmúlja.

    Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick 1964-ben elhatározta, hogy elkészíti minden idők legjobb SF-filmjét. Négyévi munkával valósult meg a 2001. Űrodisszeia, és ma már bátran állíthatjuk, hogy a végeredmény mérföldkő lett a zsáner történetében. És Clarke „melléktermékként” íródott regénye is bekerült a klasszikusok panteonjába. A legismertebb SF-könyvek között tartják számon, három folytatása született, és – méltán – legendává vált a maga nemében.

    Ezt a legendát most új kiadásban adjuk az olvasók kezébe, megőrizve Göncz Árpád eredeti, veretes fordítását, de olyan különleges plusz tartalmakkal kiegészítve, amelyek most jelennek meg először magyarul: egy megemlékezéssel, egy, az ezredfordulóra készült előszóval, valamint a regény egyik forrásnovellájával!

    „Tele költészettel, tudományos képzelőerővel és tipikus clarke-i iróniával.”
    – New Yorker

    „Káprázatos… szívszorító… próbára teszi az elmét.”
    – Time Magazine

    A regény akciós áron megrendelhető a Galaktikabolt.hu webáruházban.

    Olvass bele a kötetbe!

    2001. Űrodisszeia - borító