Szerző: galaktikaggadmin

  • A Batman and Harley Quinn lett az egyik legsilányabb DC film

    Adott két olyan nagy múlttal rendelkező karakter, mint Batman és Harley Quinn, akik a DC képregénygyár legismertebb arcai közé tartoznak. Hozzájön még a recepthet egy olyan jól bevált és kultikus szinkronhang, mint Kevin Conroy és írónak csatlakozik a projekthez Bruce Timm. Ebből csak jó sülhet ki, nem?

    A válasz röviden az, hogy nem. A Batman and Harley Quinnt nagyon vártuk, a végeredmény azonban olyan lett, mintha egy közepes DC sorozat évadának az egyik gyenge, átvezető epizódját néznénk. A sztori szerint Poison Ivy és Floronic Man ráhajtanak arra, hogy a saját képükre formálják a világot, ezt azonban Bruce Wayne és a segítségére lévő Nightwing nem nézik jó szemmel. A csapathoz csatlakozik még Harley is, aki próbál a jó útra térni, így ez a kissé defektes, de helyenként lelkes csapat próbálkozik meg a Föld megmentésével.

    Azt jó tudni, hogy ez a DC 29. animációs filmje, amit DVD-re adtak ki, így a közönség elvár már egy adott minőséget a készítőktől. Aki fel akarja venni a fonalat, érdemes a Justice League: The Flashpoint Paradoxszal kezdenie, aztán folytatni a Justice League: Warral, ezek elég élvezhetőek lettek, ki lehet jelenteni, hogy jobbak, mint a Batman v Superman mozifilm. Ezek folytatásának tekinthető a Throne of Atlantis, itt már csökkent kicsit a minőség, de abszolút nézhető kategória, ahogy az alternatív Gods and Monsters is újat hoz a palettára. De a Killing Joke is igazi médiavihart kavart, egyesek szerint pocsék lett, mások viszont odavoltak érte.

    batquinn2

    A Batman and Harley Quinn több ponton is hibát követett el, lássuk ezeket felsorolva.

    • Batmanből egy komolyan nem vehető, papírmasé karaktert csináltak, aki mogorva és nagydarab, ellenben nem láthattuk a lángész detektívnek még csak az árnyékát se ebben a filmben
    • Harley Quinn már a Suicide Squadban is jórészt egy sima jónőként lett ábrázolva, aki butácska, de legalább szép. Itt is hasonló vonalon mozgott a film, ahelyett, hogy bemutatták volna, hogy igen, a főgonoszok is képesek arra, hogy egy jó ügy mellé álljanak
    • A sztori A-ból B-be haladt, mindenféle komolyabb csavar nélkül, az írók egy nagyon bugyuta filmet hoztak össze
    • Batmanéket odáig silányították, hogy a film SPOILER azzal ért véget, hogy nyomnak egy puszit Harley Quinn arcára SPOILER VÉGE
    • A legnagyobb negatívum pedig, hogy a filmben megfért egy fingós poén is. Mindennek a legalja

    batquinn3

    Összességében úgy tűnik, hogy az alkotók nem tudták eldönteni, hogy egy gyerekeknek szóló, egyszerű sztorit akarnak bemutatni, vagy pedig egy komplexebb, felnőttes alkotást. Így a próbálkozás vége az lett, hogy egy gyerekes hangvételű, rengeteg szexista és ostoba jelenetet tartalmazó animációs filmet kaptunk.

    Ilyen Batman filmet többet nem kérünk, köszönjük. Értékelés: 3/10, de csak a retro rajzolás miatt.

    Alább mutatjuk, hogy amikor szexizmusról beszélünk, mire gondolunk.

    batquinn4batquinn4batquinn5batquinn6

  • Elhunyt Brian W. Aldiss

    Szomorú hír érkezett: augusztus 19-én, 92 éves korában hunyt el Brian Aldiss brit sci-fi író. Nevéhez olyan művek köthetőek, mint a Helliconia, Az elszabadult Frankenstein vagy korának egyik legfontosabb fantasztikummal foglalkozó könyve, a Trillió éves dáridó.

    1925. augusztus 18-án született East Derehamben. Az írás és a mesélés már nagyon kicsi korban érdekelni kezdte, állítólag már háromévesen voltak történetei. Hat éves korában a West Bucklannd Schoolban tanult Devonban, azután pedig a Framlingham College-ban. A második világháború alatt a Royal Signals ezrednél szolgált Burmában. Az itteni események két későbbi regényét is ihlették, A Soldier Erect-et and A Rude Awakeninget.
    A háború után könyvárusként kezdett dolgozni, amit hamarosan a tényleges írás is követett. Első novelláit a kereskedelmi lapokban jelentette meg. A Faber and Faber egyik szerkesztője, Charles Monteith annyira megkedvelte Aldiss írásait, hogy megkérte, írjon egy regényt is. Így született meg első könyve, a The Brightfount Diaries 1955-ben. Ez még nem fantasztikus regény volt, inkább az irodalom fősodrába tartozó mű, ami naplószerű fejezeteken keresztül meséli el egy könyvárus életét. A debütálás ellenére is már nagyon korán belekóstolt az SFF világába, idővel pedig megjelentek a sci-fi és fantasy magazinok hasábjain. Első jelentős sikerét íróként 1955-ben, az Observer versenyén érte el, ahol “Minden időké ő…” című, 2500-ban játszódó történetével első helyezést ért el.

    Kiadójának csak később fedte fel zsáner műveit, s legnagyobb megdöbbenésére a szerkesztők nagy lelkesedéssel fogadták SFF-jeit, s kiadták a Space, Time and Nathaniel című novelláskötetet. Mind az új, mind pedig a korábbi művek meghozták Aldiss számára a sikert: a World Science Fiction Convention 1958-ban megszavazta a legígéretesebb új szerzőnek, írásaival pedig annyit keresett, hogy otthagyhatta a könyvkereskedést és főállásban írhatott.

    helliconia

    Aldiss életműve számos regényt, novellát és ismeretterjesztő művet tartalmaz, ezenfelül pedig antológiaszerkesztőként is jelentőset alkotott. A nagy művei mellett, mint a Helliconia trilógia vagy a Hugo-díjas Hothouse, olyan jelentős műveket is írt, mint a „Szuperjátékok más időszakokban” (Galaktika 200), ami alapján Stanley Kubrick megalkotta  a mesterséges intelligencia alapját a 2001-ben. Írt még Doctor Who történetet „Umwelts for Hire” címen, de tisztelgett James Joyce Finnigan ébredése előtt is a Barefoot in the Head regényében. A magyarul olvasható műveinek listáját ezen a linken érhetitek el.

    1964-ben Harry Harrisonnal közösen Science Fiction Horizons néven újságot indított, ahol tudományos fantasztikummal foglalkozó kritikákat jelentettek meg. A magazinban olyan szerzők írásai voltak olvashatóak, mint C. S. Lewis, Kingsley Amis, James Blish, továbbá egy interjú is William S. Burrough-sal. A lap mellett több antológiát is szerkesztett a Fabernek, mint például a nagyon népszerű és több kiadást is megért Introducing SF-t és a Best Fantasy Stories-t, 1961-től pedig a Penguin Books kiadó gondozásában jelentek meg a következő válogatásai: The Penguin Science Fiction Omnibus (1973), Space Opera (1974), Space Odysseys (1975), Galactic Empires (1976), Evil Earths (1976) és a Perilous Planets (1978). Érdemes külön kiemelni Aldiss antológiái közül a Farewell, Fantastic Venus!-t, mivel különleges alkalom miatt született meg: a 60/70-es években az űrszondák segítségével kutatták a Vénuszt, s a kutatások eredményeként kiderült, a bolygó nem olyan trópusi, dzsungellel benőtt hely, mint amilyennek az addigi sci-fi ábrázolta. Tehát a tudományos felfedezésre adott válasz volt a már említett kötet: Aldiss és Harrison a Vénusz megismerése előtt írodott írásokat adták így közre az olvasók számára.

    Az író munkásságát nemcsak a kiadók és az SFF közösség ismerte el (2 Hugo-, 1 Nebula és 1 John W. Campbell-díj, továbbá ő volt a 18. SF Grand Master is), hanem a szélesebb közönség is. 2005. június 11-én II. Erzsébet királynő a Brit Birodalom Érdemrendje tiszti fokozatával tüntette ki Aldisst, 2008. július 1-én pedig a University of Liverpool tiszteletbeli doktorrá választotta. Mindkét kitüntetést az irodalmi munkásságáért érdemelte ki.

    A halálával egy hatalmas legenda távozott el.

    Nyugodjon békében!

  • Megjött a Philip K. Dick antológiasorozat előzetese

    Az ember a Fellegvárban sikere után újabb Philip K. Dick adaptáció készül, az Electric Dreams című produkciót a brit Channel 4 készíti együttműködésben az Amazon Prime-mal, mely az amerikai terjesztésért felel. Rajtuk kívül beszállt még a gyártásba a Stan nevű streaming cég, nekik köszönhetően pedig Ausztráliába jut el az antológiaszéria, melynek mind a 10 epizódja különálló történeteket dolgoz fel.

    Ezeknek az alapját természetesen PKD novellái adják majd, így lehet számítani robotokra, különleges képességekre, titkos szervezkedésekre, űrutazásra és földönkívüliekre is az egyes részekben. Az előzetesben látott képsorok alapján igazán szürreális sorozatra kell készülni, mely a Black Mirror kategóriájában alkothat nagyot.

    Az executive producerek között olyan nevek dolgoznak a szérián, mint Ronald D. Moore (Battlestar Galactica, Outlander), Michael Dinner (Masters of Sex, Justified) és Bryan Cranston (Breaking Bad), aki szereplőként is feltűnik az Eletric Dreamsben.

    A következő novellák kerülnek majd feldolgozásra: Az ingázó (The Commuter), A seholsincs bolygó (Impossible Planet), Crazy Diamond, Father Thing, Real Life, The Hood Maker, Kill All Others, Közterm (Autofac), Safe & Sound, és a Human.

    A szereplőgárdában elég ismert nevek tűnnek fel, soroljuk is őket, nagy lelkesedéssel: Steve Buscemi, Anna Paquin, Vera Farmiga, Greg Kinnear, Mireille Enos, Terrence Howard, Timothy Spall, Jack Reynor, Benedict Wong, Justin Butcher, Georgina Campell, Bekka Bowling, Christopher Staines, Malik Ibheis, Richard Madden, Holliday GraingerAnneika Rose, Juno Temple, Annalise Basso, Maura Tierney, Essie Davis, Liam Cunningham, és Ruth Bradley is láthatóak lesznek egy-egy epizódban.

    A tervek szerint az Electric Dreamset szeptemberben mutatja be a Channel 4.

     

  • ‘s Creed

    Sokat kellett várni a legújabb Assassin’s Creed részre, az Originsre, a fejlesztők elmondása alapján azonban megéri türelmesnek lenni, ugyanis a nyílt világgal operáló játék sokat fejlődött a korábbiakhoz képest. Például átdolgozták a harcrendszert, mely ezúttal sokkal komplexebb lesz. A történet szerint ugye az ókori Egyiptomban járunk, amikor is az assassinok és a templomosok küzdelme még gyerekcipőben jár, így a két szervezet eredetével ismerkedhetünk meg.

    A 10. Assassin’s Creed játék újítása a hitbox rendszer lesz, mely miatt a fegyvereink gyorsasága, az ellenfelek távolsága és mennyisége is mérvadó lesz a harc közben. Nem lehet majd egyszerűen rárontani 5-6 katonára, taktikus küzdelmet követel meg az Origins. Viszont könnyedén lehet váltani a fegyverek között, mely egyfajta kreatív szabadságot is hozzáad az amúgy agyatlan gyilkoláshoz.

    Ebben a részben fontos szerepet kap majd az íj, melyet használhatunk „shotgunhoz” vagy mesterlövész puskához hasonlóan is, alább a részletek, a fejlesztői videóban. Érdemes megnézni.

    Eközben javában tart a 2017-es Gamescom is, melyen egy cinematic trailerrel örvendeztették meg a rajongókat. A képsorokon feltűnik többek között Kleopátra, Julius Caesar és Ptolemaiosz is. Az Assassin’s Creed: Origins október 27-én jelenik meg PC-re, Xbox One-ra és PS4-re.

  • Gyűjteményes Le Guin-kötetet ad ki a LOA

    Elsőre nem tűnhet nagy hírnek egy amerikai újrakiadás: némi ráncfelvarrással de megint kiadják egy híres író könyvét. Azonban nem mindegy, hogy ezt ki teszi meg – se itthon, se külföldön.

    Most szeptemberben ad ki második alkalommal Ursula Le Guin kötetet a Library of America. A hír fontos, mivel a kiadó munkássága az USA-ban jelentős szerepet tölt be az irodalmi művek megítélésében és későbbi továbbélésükben.

    A Library of America (LOA) egy nonprofit kiadó, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy kiválogassa az amerikai irodalom remekeit, hogy ezzel egy szakmailag releváns és irányadó sorozatot teremtsen. A LOA-nál megjelent könyvek többségében a klasszikusokat, nagy befolyással bíró írásokat, elfeledett mesterműveket vagy fontos történelmi szövegeket jelenti.  Az Egyesült Államokban igazi presztízs, ha valakit beválogatnak a sorozatba és a kiadó jellegzetes fekete borítójával jelenik meg. A LOA 35 éves működése során legalább 300 kötetet jelentetett meg.

     A zsánerirodalom számára különösen fontos a kiadó munkássága, hiszen felhívja a figyelmet az irodalom olyan szegletére, amit sokan a mai napig nagy fenntartásokkal kezelnek. A 35 év alatt csak három SFF írót válogattak be a LOA szerkesztői könyveik közé: Philipk K. Dick, Kurt Vonnegut és Ursula K. Le Guint.

    loa_books

    A sci-fi írónő nem először keltette fel a LOA szerkesztőinek figyelmét. Tavaly szeptemberben adák ki tőle az Orsinian Talest egy önálló kötetben. A könyv az összes Orsianhoz kapcsolódó írást magába foglalja, melyek egy képzeletbeli Európáról mesélnek. 2017 szeptemberében pedig egy itthon is nagyon jól ismert és népszerű Le Guin művet adnak ki. Két különálló kötetben jelenik meg a Hainish-ciklusba tartozó regények és novellák, köztük A kisemmizettek, A sötétség balkez, és  A rege. Ezenfelül további olyan írásokat is tartalmaznak a kötetek, amelyek magyarul még nem jelentek meg (pl. City of Illusions, The Word for World is Forest, Four Ways to Forgiveness). A ciklusba tartozó történetek közül A sötétség balkezét és A kisemmizetteket a sci-fi irodalom legnagyobbjai között tartják számon, és a legemlékezetesebb regényekként emlegetik őket a mai napig.

    Ez a gyűjteményes kiadás mindenképpen nagy elismerés Le Guin felé, de a zsánerirodalom számára is. A sci-fi érték, ezt mi, SFF olvasók régóta tudjuk, de az, hogy a LOA szerkesztői szerint is helye van a zsáner íróinak olyan klasszikus szerzők mellett, mint Mark Twain, F. Scott Fitzgerald vagy William Faulkner csak megerősíti a fenti kijelentést. De ami a legfontosabb, egy ilyen válogatásnak köszönhetően olyanokhoz is eljut a sci-fi, akik eddig előítéletek vagy más egyéb okok miatt maradtak távol.


    Forrás: Bookriot

  • The Defenders pilot: Összeálltak a Netflix szuperhősei

    A Marvel jobbára nagyon jó abban, hogy a szuperhőseit összehozza egy-egy film erejéig, így láthattuk a Bosszúállók 1 és 2-ben, ahogy Amerika Kapitányék különféle gonosztevőket csípnek grabancon, illetve a Civil War is hasonló hero team-up film volt. Most egy teljesen más terepen akar bizonyítani a képregénygyár, hiszen a Netflixes hőseit, azaz Daredevilt, Jessica Jonest, Luke Cage-et, illetve Iron Fistet hozzák össze egy 8 részes évadra, a sorozat címe pedig The Defenders lett.

    New York elég nagy játszótér, hiszen megfér benne több szuperhős is, ami pedig ennél is fontosabb, hogy egy ekkora város a sokszínűségnek is teret tud adni. Ez pedig abszolút jelen van a The Defenders pilotjában, hiszen Luke Cage Harlem hőseként tűnik fel, Iron Fist a csatornákban verekszik, Daredevil azzal küzd, hogy van-e még egyáltalán idegzete szuperhősként a gonoszt kergetni, Jessica Jones pedig csak iszik és nihilizmusba menekülve nem törődik senkivel és semmivel.

    defenders101-b

    – People call me Foggy.
    – And you let them?

    Az első részben a képi világ és a zene is támogatja azt, hogy különféle stílusú városmegmentők sorakoznak fel, egyelőre azonban egy-két érdekesebb találkozáson kívül nem áll össze az első részben a The Defenders. Ez persze a Netflix nézőinek korántsem meglepő, ugyanis az eddigi sorozatok is lassan építkeztek, türelem kellett a nézők részéről is ahhoz, hogy az igazán ütős részekig elérjenek az adott produkciók.

    defenders101-c

    Az online videotéka eddigi legjobb Marveles sorozata egyértelműen a Daredevil volt, ebből készült 2 évad és kapott egy spinoffot is, mely a hamarosan bemutatkozó The Punisher lesz. Itt, a The Defenders első részében is jórészt Matt Murdock karaktere hozza a mély drámát, habár biztatónak tűnik a Jessica Jones-féle különös nyomozás kezdete is. Luke Cage és Iron Fist némileg kilógnak az összképből, de hátha amint összeállnak a hősök, a köztük lévő dinamika javít majd a gyengébb szereplőkön is.

    defenders101-d

    Ebben főleg azért lehet reménykedni, mert főgonosznak a jól ismert The Hand mellett megkapjuk Sigourney Weavert is, a színésznőt az egyszeri sci-fi fanok akár a telefonkönyv olvasgatása közben is szívesen néznék, itt pedig a karaktere rögtön a pilot végén előidéz egy jó kis katasztrófát New Yorkban. Fogalmazzunk úgy, hogy megrázza Daredeviléket, de erősen.

    A The Defenders 1×01 nem hoz semmi különöset, ám egy-két karaktert jó viszontlátni és reménykedni abban, hogy a készítők tovább tudják építeni ezt a Netflixes univerzumot. Bízzunk benne, hogy a sorozat jól meg tudja majd magyarázni, hogy pontosan mi ez a nagy fenyegetés és miért kell összeállniuk a hősöknek. A kezdés kap egy 7/10-et és indulhat a darálás!

  • A Szellemlovasnak még sose volt ilyen menő járgánya

    Nemrég írtuk meg, hogy a Marvel egy új, különleges Bosszúállók képregénysorozattal jelentkezik, melyben megismerkedhetünk az első, prehistorikus szuperhősökkel. Ezzel mintegy új alapot rak a csapat alá a szórakoztatóipari nagyhatalom, hiszen korábban nem volt szó se arról, hogy már az ősemberek között is voltak filantróp megváltók.

    A Szellemlovast láthattuk már többfajta járgányt vezetni, Johnny Blaze jobbára motorral kergette a gonoszokat, a hős legújabb verziója, Robbie Reyes (aki az Agents of SHIELD sorozatban is feltűnt) már egy klasszikus izomautóval furikázott. A karakter őskori verziója azonban szintet lép a Legacy képregénysorozatban, hiszen egy hatalmas, lángoló masztodon hátán keménykedik.

    A Legacy#1 szeptember 27-én lesz elérhető a Marvel online boltjában, világszerte.

    szellemlovas-mastodon2

  • Saját filmet kap Obi-Wan Kenobi

    Idén decemberben érkezik a Star Wars: Episode VIII, jövőre pedig a fiatal Han Solo kalandjait láthatjuk a mozivásznakon. A Disney azonban hosszú távon tervez George Lucas univerzumával, ugyanis hivatalosan bejelentették, hogy saját spinoff filmet kap az egyik legismertebb jedi, Anakin és Luke Skywalker mentora, Obi-Wan Kenobi.

    A hírek szerint Stephen Daldry (Billy Elliot, A felolvasó) lehet a különálló kaland rendezője. Korábban arról pletykáltak a sajtóban, hogy akár trilógiát is építhet a Lucasfilm Obi-Wan Kenobi köré, egyelőre azonban a The Hollywood Reporter értesülései szerint egy filmről van szó. Daldry egyébként érdekes választás lehet, ugyanis a készítőt főleg az intimebb, csendesebb hangvételű drámái miatt ismeri Hollywood, a rendező nincs hozzászokva ahhoz, hogy csattogós blockbustereket rakjon össze.

    A találgatások máris megkezdődtek, sokan az Episode III és az Episode IV közötti időszakot látnák szívesen, amikor Obi-Wan Kenobi bujkálni kényszerült, persze a sztoriról még nincsenek részletek. Ahogy arról se, hogy Ewan McGregor újra jedi köntösbe bújik-e, habár a színész többször is jelezte, hogy szívesen visszatérne a szerepben. Az EW szerint az is elképzelhető, hogy a tervezett spinoff bebukik és semmi nem lesz belőle, de az esélyesnek tűnik, hogy McGregor főszereplésével egy olyan Star Wars kaland készülhetne, ami legalább akkorát üt, mint a Rogue One.

  • Bakizott az HBO, idő előtt nézhető az új Trónok harca

    Idehaza csak hétfőn látnánk a Trónok harca 7. évadának legújabb részét, a Beyond the Wallt, azonban a spanyol HBO véletlen idő előtt közzétette a fantasy sorozat következő felvonását.

    A hiba hatalmas, ugyanis a produkció történetének egyik legmegrázóbb és legnagyobb fordulóponttal bíró epizódjáról van szó.

    Egy teljes óráig elérhető volt a 7×06, a szemfüles felhasználók között volt, aki kamerával vette fel, de olyan is akadt, aki 1080p-ben töltötte fel a torrentre a részt. Az HBO Nordic szolgáltatása már tavaly is elkövetett egy pont ilyen bakit, a 6×05-ös résszel, így a történelem ismétli önmagát.

    got-7x06-szivargas2

    Az HBO-nak mindez biztosan nem tesz jót, hiszen hekkerek támadták meg a csatornát, ellopták a 7×04-es epizód forgatókönyvét, illetve több más sorozat új részeit. Aztán ezeket ki is rakták a netre, majd elkezdték zsarolni a kábelcsatornát, hogy fizessenek, másképp folytatása lesz a dolognak. Úgy tűnik, az HBO-t felesleges fenyegetni, mert maguktól is ekkora hibákat követnek el, ami főleg azért fájó, mert a tévéadó zászlóshajójáról van szó.

    A Trónok harca a 7×05-ös részével történetének legjobb nézettségét hozta össze, 10,7 millióan követték a friss felvonást, kíváncsian várhatjuk, hogy a Beyond the Wallt a szivárgás után mennyien fogják élőben követni.

    A spanyol HBO eredeti nyelven, tehát angol hanggal tette közzé a részt, így világszerte mindenki nekiesett az idő előtt elérhetővé vált anyagnak.

  • Új Robert Charles Wilson regény jön: The Affinities

    A Shades of Grey után újabb regényt jelentünk be. Ez az itthon is népszerű kanadai szerző, Robert Charles Wilson  könyve, The Affinities. Különös fajok és idegenek után Wilson ezúttal saját társadalmunk kérdései felé fordul és tárja fel azokat egy ötletes és fordulatokkal teli történeten keresztül.

    A közeljövőben játszódó könyvben a közösségi média egy utópikus és kicsit futurisztikus fejlődését mutatja be. Egy új analitikai technológiának köszönhetően, ami genetika, viselkedés és az agy feltérképezése alapján dönti el, melyik Affinitynek lehetsz a tagja. A regény kontextusában az affinity alatt egy olyan világméretű közösségre kell gondolni, ami hasonló személyiségű emberek összekapcsolódásából áll, akik arra vállalkoztak, hogy mindenben segítség egymást.

    A fiatal Adam Fisk különböző tesztsorokat tölt ki, hogy kiderítse, megfelelő személy-e valamelyik Affinity számára. Az eredmények alapján Fisk a Tau nevű közösséghez tartozik. A csoporthoz való csatlakozás szinte utópikus a számára: Adam életében felmerülő problémák egyre egyszerűbbé válnak, hiszen a nagy közösség mindent megold helyette. Azonban a Taun kívül is vannak affinitk teljesen más képességekkel és nézetekkel arról, mire lehet használni a közösen felállított kapcsolati hálót. A 22 affiniti úgy dönt, ideje belefolyni globális problémákba és az országok kormányainak működésébe. És ahogy az elkerülhetetlen, a csoportok közötti nézeteltérések háborúhoz vezetnek.

    TheAffinities

    A világ, az emberiség és Adam számára az emberi élet már nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt.

    Mint más Robert Charles Wilson regényekben is a The Affinitiesben ismét a világ átalakulása áll a történet középpontjában. A különbség annyi, hogy a bekövetkező változás elsőre nem látható, csak a történet előrehaladtával lesz egyre nyilvánvalóbb. Emellett megismerjük a Tau működését, továbbá Wilson nagy figyelmet fordít karakterei kibontására is.

    Az Affinitiest ajánljuk azoknak, akik szerették a Sense8-t vagy más ahhoz hasonló történetet, ami az emberi kapcsolatok állnak a középpontban. Továbbá ha érdekel a közösségi médiával elindult társadalmi kapcsolatok egy futurisztikusabb iránya, vagy csak szereted Robert Charles Wilson regényeit, szintén neked ajánljuk az Affinitiest!

    A könyv jogait megvettük, a magyar kiadásról, a megjelenésről és más egyéb érdekességekről hamarosan hírt adunk. Kövesd a Galaktikát Facebookon vagy hírlevélben, hogy mindenről időben hírt kaphass.