Szerző: galaktikaggadmin

  • Lássuk, milyen lesz az új Wilson-regény!

    Ahogy azt már korábban bejelentettük, hamarosan érkezik kiadónk gondozásában Robert Charles Wilson Affinitások című regénye. Lássuk, miről szól a könyv és hogy külföldön milyen borítókkal jelent meg!

    Wilson 2015-ben jelentkezett The Affinities című alkotásával, melynek fókuszában az áll, hogy vajon miért sújtja annyi nehézség az emberiséget a klímaváltozástól kezdve a gazdasági egyenlőtlenségen át az egész földkerekséget sújtó éhezésig? A regényben adott válasz alapján pedig azért, mert a leküzdésük olyan szintű globális kooperációt tesz szükségessé, amilyenre az emberi faj még nem képes. A gyakorlatban az együttműködés igen könnyen félresiklik. Az emberek hazudnak, csalnak, félreértik egymást, ezért aztán megtanulják, hogyan legyenek gyanakvóak, bizalmatlanok.

    Az Affinitások fiatal főszereplője Adam Fisk az első adandó alkalommal szedi a sátorfáját provinciális szellemű szülővárosából, és a goromba apja hatalmaskodásától szenvedő családja elől – amelybe mindenféle másságai miatt valahogy sosem illett bele – Torontóba menekülve próbál boldogulni. Ebben siet a segítségére egy InterAlia nevű, obskúrus vállalat, amely egy haifai tudóst a szárnyai alá véve, pénzért kínálja ügyfeleinek a lehetőséget, hogy a „humán szociodinamika” elnevezésű, új technológia révén csatlakozzanak a leginkább hozzájuk illő közösséghez, huszonkét Affinitás egyikéhez. És hogy mi ezzel a baj?

    Felmerül a kérdés, hogy vajon egészséges-e az a szociotechnológia, amely, miközben a társadalom egyes tagjait összetartó közösségekbe sorolja, a többit egyszer s mindenkorra kirekeszti? Vajon nem értelmezhetők-e másként is – jobban, árnyaltabban – a besoroláshoz alapul szolgáló genetikai, pszichológiai, szociológiai vizsgálatok eredményei?

    A közeljövőben játszódó regény lapjain ábrázolt konfliktusok hátborzongatóan emlékeztetnek arra, ahogyan korunkban a kormányok és megavállalatok reagálnak a globális hatalmi játszmákban jelentkező új szereplők vélt vagy valós fenyegetéseire.

    Ilyen volt az angol könyvborító:

    affinities1

    Ilyen volt a német:

    affinities2

    Ilyen pedig a francia:

    affinities3

     

    A magyar borítót is hamarosan mutatjuk!

     

     

  • Ilyen lesz a Marsra utazók űrruhája

    Loren Grush, a The Verge munkatársa kipróbálta, milyen űrruhát viselni. Mégpedig nem is akármilyet, hanem azt, amit a Marsra utazó űrhajósok számára terveztek. A tapasztalata egyetlen szóban: fárasztó.

    Az űr és a kozmosz meghódításának gondolata az emberiség kezdete óta motoszkált a fejünkben. Azonban csak a hidegháború időszaka alatt, az Egyesült Államok és a Szovjetunió űrversenye során lett az emberek kezében az a technológia, amivel ezt véghez is lehet vinni.

    Az asztronauták biztonsága rendkívül fontos szempont egy mai űrbéli küldetés tervezésének folyamán. Egy biztonságos és hogy használható űrruha megtervezéséhez és kivitelezéséhez sok szakember, biológusok, mérnökök valamint légköri tudósok szakértelmére is szükség van. Az űrruháknak ellen kell állnia a különböző gravitációs erőknek és a földitől eltérő légköri és időjárási körülményeknek.

    Az Észak- Dakotai Egyetem Emberi Űrhajózási Laboratóriumában az ilyen űrruhák prototípusait fejlesztik, melyeket a Hold, illetve a Mars körülményeinek megfelelően alakítanak ki. Ennek érdekében mindkét égitest, valamint a világűr környezeti tényezőit is behatóan vizsgálták a tudósok és a prototípusokat az Antarktiszon és a NASA-nál szimulációkban is alaposan tesztelték. Ezek alapján különböző körülményekhez (Mars, Hold, világűr), különböző típust fejlesztettek az űrruhákból.

    Mivel egy ilyen űrruha elkészítése ennyi tervezésbe és tesztelésbe kerül, csak személyre szóló ruhákat csinálnak az asztronauták részére. A nyomáson és a sugárzáson kívül az űrhajósoknak a hőmérséklettel is meg kell küzdeniük, és ez a veszély nem csak az űrruhán kívülről jöhet. Mivel egy űrséta akár 6-7 órás is lehet, az űrhajósoknak a saját testhőmérsékletük problémákat okozhat, ezért az űrruha része egy folyadékhűtős rendszer, ami behálózza az egész testet, így elvezeti a hőt az emberek testéről.

    Ugyan ezek a monstrumok rendkívül nehezek a földi gravitáció mellett és korlátozzák az emberek mozgását, azonban ezt a kis áldozatot el kell fogadniuk az űrhajósoknak a biztonságuk érdekében. Ezen kívül az űrruhák súlya a holdi vagy marsi gravitációban lecsökken, így ez kevésbé akadályozza a használóit, valamint az űrhajósképzés során megtanulják a jelöltek pontosan és precízen használni ezeket a felszereléseket, így a munkájukat is profin tudják végezni, bármilyen környezetben legyenek.

  • Befutott a Black Mirror első 4. évados előzetese

    Amint kiderült, Jodie Foster is rendezőként lesz jelen a Black Mirror hamarosan bemutatkozó 4. évadában, mely olyan színészeket vonultat fel, mint Jesse Plemons a Friday Night Lightsból és a Fargóból, Andrea Riseborough a Bloodline-ból, a Kaliforniai álomban is feltűnő Rosemary Dewitt és Cristin Milioti, aki az Így jártam anyátokkal c. szitkomban és a Wall Street farkasa c. filmben is játszott.

    A Netflix jóvoltából a rövid teaser trailer mellett az új epizódok címeit is megnézhetjük, melyek az alábbiak lesznek: Arkangel, USS Callister, Crocodile, Hang the DJ, Metalhead, és Black Museum. A képsorok alapján kapunk majd egy kis kikacsintást a Star Trekre, a robotok is támadni fognak, és párkapcsolati drámára építő sci-fikben se lesz hiány.

    Azt egyelőre nem tudni, hogy Charlie Brooker ikonikus tévészériája mikor folytatódik, júniusban lehetett utoljára hallani a forgatásról, akkor azt mondták, hogy épp zajlik a 6 új rész felvétele. Mindenesetre a Black Mirror és az Electric Dreams is nagyon várós.

  • Megvan az első exohold

    Már a 20. században is elég felkapott volt az exobolygók témaköre (bolygók, melyek más csillagok körül keringenek, mint a mi Napunk), mind a tudomány, mind pedig a science fiction iránt érdeklődők körében. Sokáig a létezésük csupán feltételezés volt, azóta viszont több, mint 3500 ismert exobolygót különböztettek meg, köztük az idén februárban felfedezett TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 3 bolygó akár lakható is lehet.

    Azonban míg a naprendszerbeli szomszédjaink számos holdját ismerjük, az exobolygók holdjairól eddig kevés információnk volt. Sőt, bizonyítani sem tudtuk a létezésüket. Egy csapat csillagász a Columbia Egyetemről nemrég nagy valószínűséggel felfedezte az első holdat, ami a naprendszerünkön kívül esik.

    A mérések alapján az ’exohold’ mérete nagyjából akkora, mint a Neptunusz, és egy Jupiter nagyságú bolygó körül kering, aminek azonban a Jupiternél tízszer nagyobb a tömege. Ekkora égitesteknél azonban nem valószínű, hogy egymás közvetlen közelében alakultak ki, sokkal elképzelhetőbb, hogy a hold valahol máshol jött létre, az exobolygó pedig a hatalmas gravitációjával befogta, és pályára állította maga körül.

    A módszer, amivel az exobolygókat és a körülöttük keringő holdakat keresik a kutatók, nagyon hasonlít ahhoz, amit Galilei használt a Jupiter holdjainak felfedezésekor: a bolygó fényének pislákolását figyelte, amelyet az előtte elhaladó holdak árnyékoltak be. Itt is ugyanez a technika, csak éppen távcső helyett a NASA Kepler Űrtávcsövét használják.

    Dr. David Kipping, a Columbia Egyetem csillagász professzora szerint még kevés esély volt a bolygó holdjának pontos megfigyelésére és ezért még nem jelentették be hivatalosan, de az eddigi teszteket sikeresen teljesítette és ígéretesnek tűnik. A pontosabb megfigyelések érdekében a Kepler szonda helyett a Hubble Űrteleszkópot tervezik használni a csillagászok 2017 októberétől, addig 50-50 % a valószínűsége, hogy exoholdat vagy valamilyen más égitestet találtak.

  • Az űropera királynője – Leigh Brackett

    Leigh Brackett-et (1915-1978) az űropera koronázatlan királynőjeként tartják számon, azonban életműve nem csak űrkalandokból áll. Számos sci-fi és fantasy jellegű regényt és novellát írt, amelyekben főleg társadalmi kérdésekkel foglalkozott, továbbá pedig forgatókönyvíróként is dolgozott – többek között az ő nevéhez fűződik A birodalom visszavág is. A Galaktika 329 XL most Brackett munkásságát mutatja be két kisregényen keresztül: Rhiannon varázslója és Sinharat titka. A magazin normál változatában pedig „A szivárvány minden színe” című novellát találjátok az írónőtől.

    tmpAB7_thumb1_thumb21915. december 7-én született Los Angelesben és ott is nőtt fel. Iskolái után hamar publikálni kezdett, első írását huszonéves korában jelentette meg: ez volt a „Martian Quest” az Astounding Science Fictionben. Ezt követő időszakában volt a legaktívabb. A főleg társadalmi problémákkal foglalkozó művei közül ekkortájt született meg a „Citadel of Lost Ships” (1943) is, amiben az az idegenábrázolás, amit Brackett képvisel (az idegeneket a kolonalizált földrészek őslakóihoz hasonló népekként ábrázolta ) más szerzőkre is hatással volt.

    Habár az írónő fantasztikus novellákat írt, első regénye egy hard-boiled krimi volt, a No Good from a Corpse (1944). A könyvet az utókor kritikusai nem tartják olyan ambiciózusnak, mint Leigh sci-fijeit, viszont abban egyetértenek, hogy tökéletesen megidézi Raymond Chandler stílusát. Saját idejében így is felhívta magára a figyelmet: Howard Hawk filmrendező ennek és más művek hatására kérte fel Leight forgatókönyvírónak William Faulkner mellé a Hosszú álom című filmjéhez; így került bele a filmiparba. A továbbiakban más filmeken is dolgozott, mint például a Rio Bravo (1959), El Dorado (1967) vagy A hosszú búcsú (1972). A Hosszú álom idején a sci-fit félre teszi egy időre, de egy-egy történettel azért jelentkezett (pl. Shadow Over Mars). Az igazi szenzáció azonban a Ray Bradburyvel közösen írt műve, a Lorelei of the Red Mist volt.

    Leigh számára az ötvenes évek a kalandtörténetekről szóltak. Ekkor alkotta meg legismertebb marsi történeteit, mint a „The Moon that Vanished” és a „Sea-Kings of Mars”-ot (ezen a címen jelent meg a Thrilling Wonder Storiesban 1949-ben), ami a később Rhiannon kardja (Galaktika 90, 91, 92) regény alapját adja. Maga a történet – és a vele párhuzamosan is olvasható Rhiannon varázslója (Galaktika 329 XL) is – kalandtörténet, ami egy némi romantizálva ábrázolt ősi kultúrát mutat be a Marson. A főhős Matthew Carse archeológusból lett tolvaj, aki a Mars egyik nagyvárosába, Jekkarába vetődik. Ott egy Penkawr nevű alak kényszerítésére útnak indul megkeresni a legendás marsi hős, Rhiannon kardját. Mindkét alkotás egyszerre friss és nosztalgikus, William S. Burroughs műveivel ellentétben az idegenbolygó lakóit itt nem barbárokként jelennek meg, hanem fejlett szinten álló civilizációként. Viszont fontos megjegyezni, hogy Brackett marslakóiban ott van a végtől való félelem (birodalmuk épp hanyatlóban van) és az erős nosztalgikus érzések a múlt iránt.

    PZO8005-Cover.indd

    A kalandtörténetek időszakából egy másik leigh-i hősről is említést kell tennünk: Eric John Stark. Az itthon sem ismeretlen hős (A rőt csillag) tipikus sword-and-sorcery vagy Conanhoz hasonló figura, ennek a karaktertípusnak az összes pozitív tulajdonságával (pl. szinte emberfeletti erő, erkölcsi példakép). Eric egy fejlett civilizációból származó árva, akit a merkúri őslakosok nevelnek fel. A később harcossá cseperedő fiúról Brackett számos történetet írt regények és novellák formájában, ezekből egy gyűjteményes kötet is megjelent 2005-ben Sea-Kings of Mars and Other Worldly Stories címen.

    Az ötvenes évek után több olyan fantasztikus magazin (Startling Stories, Thrilling Wonder Stories) is megszűnt, amelyekben Leigh Brackett rendszeresen publikált, így nem volt számára stabil megjelenési felület. Ezzel számára lezárult a kalandtörténetek korszaka. Ekkor inkább a regények felé fordult, zsáneren belül az űroperák felé. Brackett ekkor írta például a Starweh-et, a Big Jumpot, az Alpha Centauri – or Die!-t, és végül de nem utolsó sorban 1955-ben a The Long Tomorrowt, ami a mai napig a kritikusok kedvence. A történet egy nukleáris háború utáni USA-ban játszódik, ahol az addig elképzelhetetlen pusztításért a technológiát okolják. A poszt-apokaliptikus világban a vallási erők kezdenek térhódításba, kihasználva az emberek csalódottságát és reménytelenségét. Az új rend alakulását két tinédzser fiú, Len Colter és unokatestvére, Esau szemén keresztül ismerjük meg, akik a szülők tiltása ellenére járnak prédikációkra.

    longtommorowAz űroperák után Leigh megint a forgatókönyveknek szentelte minden idejét, a sci-fi ismét háttérbe szorult. 1963-64 között néhány írás erejéig visszatért saját marsi világához, többek között ebben az időszakban írta Sinharatban játszódó történeteit: The Road to Sinharat, melyben érzelmes búcsút vesz ettől a világától, továbbá paródiákat is írt (pl. Az Őrült Hold Bíbor Papnője, ami magyarul a Galaktika 180-ban jelent meg), amelyekben görbe tükröt állít magának.

    A zsánerhez ténylegesen a 70-es években tért vissza, ekkor publikálja például a már említett Rőt csillag című regényét, a Skaith trilógia első részét, amiben Eric John Starkot látogatja meg újra. Utóbbiban az a legérdekesebb, hogy a korábban megalkotott univerzumait (pl. Brackett’s Solar System, Mars, Eric John Stark) ötvözi, továbbá felhagy egy korábbi kedvelt témájával, a különböző civilizációk ütközésével. A trilógiában ezúttal magát a kolonalizálás folyamatát kritizálja, annak negatív hatásait mutatja be földönkívüli lényein keresztül.
    Mellesleg Leigh gyakran megjelenítette történelmünk, főleg az amerikainak sötétebb korszakait. Egyik legerősebb példa az 1957-es novellája, „A szivárvány minden színe” (Galaktika 329), amiben két földönkívüli fehér amerikaiak földjére téved, és zöld bőrszínük miatt üldözni kezdik őket. Először az idegeneket nem szolgálják ki az éttermekben, a benzinkúton, majd követik és végül üldözőbe veszik őket. Az elmúlt hetek eseményeinek fényében (lásd Charlottesville) Leigh írása megint iszonyú erővel sújt le az olvasóra és döbbenti rá az emberi természet újra és újra feltámadó sötét oldalára.

    Érdekes, hogy habár Leigh Brackett jelentőset alkotott a fantasztikumban, továbbá művei nagy népszerűségnek örvendtek, tényleges elismerést halála után kapott. Először – mai értelembe vett – komoly elismerésben a 22. Worldconon részesült, ahol férjével, a szintén sci-fi író Edward Hamiltonnal díszvendégekként vett részt az eseményen. Az írónő 1978-ban hunyt el, így második nagy elismerését, a Hugo-díjat már nem csak poszthumusz tudták neki ítélni A birodalom visszavág forgatókönyvéért. 2014-ben bekerült a Science Fiction Hall of Fame-be is életművéért.

    Az utókor sci-fivel foglalkozó kritikusaihoz és önkéntéseihez hasonlóan mi is csak ajánlan tudjuk Leigh Brackett műveit. Ha marsiak közt szeretnél kalandozni vagy csak társadalmunk kérdései érdekelnek bármely Brackett regény tökéletes olvasásélményt lehet a számodra.


    A borítókép Brackett és Bradbury közös regényéhez, a  Lorelei of the Red Mist -hez készült. Frank Kelly Freas munkája.

  • Nyerj páros jegyet a HungaroConra!

    Idén 37. alkalommal kerül megrendezésre Magyarország legrégebbi, legnagyobb és legnívósabb Sci-fi találkozója a Fővárosi Művelődési Házban, ráadásul ezúttal két napos lesz az esemény. Csillagkapu, Star Wars, Stargare Atlantis, 501-es és Lázadó Légiók, rohamosztagos képzés, cosplay, előadások, kiállítások és interaktív játékok egész hétvégén.

    hungarocon_1

    Ezúttal játékunkban a szervezők jóvoltából 3 db páros jegyet fogunk kisorsolni a szeptemberi rendezvényre. A játék augusztus 24-én indul, sorsolni pedig augusztus 28-án fogunk. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk és több partnerünknél is. Plusz rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Galaktika Klub

    A 37. HungaroCon részletes és folyamatosan frissülő programjairól itt tájékozódhatsz:

    Facebook

    Honlap

  • Két napos lesz a 37. HungaroCon!

    HungaroCon Magyarország legrégebbi, legnagyobb és legnívósabb Sci-fi találkozója ismét megrendezésre kerül szeptember 16-17-én a Fővárosi Művelődési Házban!

    Nemcsak a köztudatban lévő neves sci-fi irodalmi díjátadók kerülnek megrendezésre, hanem Magyarországon először az 501-es légió tiszteletbeli tagokat is avat a rendezvényen. Az érdekes és izgalmas előadások mellett cosplay versennyel, külföldi és belföldi cosplayer sztárokkal, sci-fi workshopokkal is kedveskednek a szervezők, valamint elgurul a rendezvényre KITT is, a Knight Rider fantasztikus autócsodája.

    kit_promo5

    Ezen a találkozón kerül megrendezésre a Közép-Európai 501-es Légiók és a Lázadó Légiók találkozója, a szervezők berendezik Császór tróntermét, Jabba palotáját, Mos Eisley kantináját és sok más jelenet díszletét a Star Wars világából. A fiatalabbak padavanként megtanulhatnak fénykarddal vívni Jedi oktatóinktól és ki is próbálhatják tudásukat Darth Vader, Darth Maul és a sithek ellen. Az idősebbek kőkemény Birodalmi Rohamosztagos képzésen vehetnek részt és gyakorolhatják a filmjelenetek hangalámondását a Star Wars magyar szinkronszínészeivel. Ezzel együtt számos meglepetésvendégre számíthatunk a Star Warsból, a rendezvényen megünneplik a Star Wars 40. születésnapját is, amire 40 programmal készülnek, többek között előadásokkal, kiállításokkal és interaktív játékokkal.

    csuka_duko_promo

    De egy szülinap nem szülinap – A Csillagkapu 20., valamint a Stargate Command Hungarian Site ötödik születésnapját is megünnepelhetjük egy fantasztikus esti bulival. A rendezvényen láthatjátok a csapat új, még készülőben lévő csillagkapuját, a Stargate Atlantisból megismert Ős széket a platformjával együtt és még számos installációt és vendéget a sorozattal kapcsolatosan.

    Bővebb információk folyamatosan, kövessétek az esemény oldalát a 37. HungaroCon 2017. szeptember 16-17. eseményoldalon és a www.hungarocon.hu oldalunkon!

    Jegyek kedvezményesen, elővételben kaphatók:
    https://www.hungarocon.hu/regisztracio/37-hungarocon

  • A Joker főszereplésével készít bűnügyi krimit Martin Scorsese

    A DC hatalmas bejelentést tett, a képregénygyár azt tervezi ugyanis, hogy különálló spinoff filmet készít az egyik legkultikusabb főgonoszának, a Jokernek. A karaktert Heath Ledger őrült terroristaként, legutóbb pedig Jared Leto tetovált gengszterként játszotta el, a Joker film azonban ezektől egészen eltérő megközelítést alkalmazhat.

    Rendezőnek a Másnaposokkal befutott és a War Dogsot is jegyző Todd Phillipset kérték fel, aki a 8 mérföld miatt ismert Scott Silverrel írja közösen a forgatókönyvet. A legnagyobb név azonban, akit megnyertek a produkcióhoz, Martin Scorsese lesz, akinek ez lesz az első szuperhősfilmje és a legtöbben soha nem gondolták volna, hogy producerként épp egy DC alkotás mellé biggyeszti oda a nevét a legendás alkotó.

    joker-prequel2

    Scorsese rengeteg kultikus filmet készített karrierje során, például a Taxisofőrt, a Nagymenőket, az Aviátort, vagy éppen A Wall Street farkasát. A művész főleg a gengszteres történetekben érzi otthon magát, így nem nagy meglepetés, hogy a Joker spinoff is egy vérgőzös, bűnözős film lesz, mely a karakter korai éveit mutatja be. Ennek megfelelően nem Jared Leto játssza majd el az őrült figurát, hanem egy fiatalabb színészt fognak castingolni a szerepre.

    A sztori egyébként a 80-as évek Gothamjében játszódhat, ezen kívül érdekes lesz látni, hogy a nézőközönség miképp birkózik meg azzal, hogy két különböző színész egyszerre alakítja más-más filmekben a Jokert. Korábban a DC-nél arról suttogtak, hogy gondolkoznak azon is, hogy a Superman: Red Sont adaptálják. Így már nem is annyira elrugaszkodott ötlet, hogy több univerzumban játszódjanak a képregénygyár filmjei, elképzelhető tehát, hogy a fiatal gengszter Joker után a következő lépés a szovjet Superman lesz.

    joker-prequel3

    A DC a Wonder Womannel végre jó ösvényre lépett, még 2017-ben bemutatják a Justice League filmet is a mozikban. Ez a legújabb bejelentés pedig arra utal, hogy eddig nem látott mértékben és méretekben fogják bővíteni a filmes univerzumukat.

  • Érkezik a legújabb Őrség-könyv!

    Már csak pár napot kell aludni és érkezik az Őrség-sorozatunk legújabb tagja Szergej Lukjanyenko és Arkagyij Suspanov tollából, a VarázsŐrség.

    A történet szerint a Nappali és az Éjszakai Őrség az Inkvizíció felügyelete alatt létrehoz egy különleges iskolát, melynek falain belül a Másfélék gyermekeit oktatják – Setéteket és Fénypártiakat egyaránt – nem csak e világi tantárgyakra.

    Dmitrij, a hetedik szintű Fénypárti irodalomtanár mindent megtesz azért, hogy a rendkívüli képességekkel rendelkező kamaszok kegyeibe férkőzzön, de egyáltalán nincs könnyű dolga. Diákjai egyik csínyt a másik után tervelik ki, és hamarosan már nemhogy az iskola, de az egész emberiség sincs biztonságban.

    És nehogy bárki azt higgye, a csibészségek mögött csupa Setét rosszcsont áll: az események kulcsfigurája egy Fénypárti dzsinn kislány, aki minden kívánságot valóra tud váltani. A következményekkel pedig cseppet sem törődik.

    Úgy tűnik, nincs más hátra, az Inkvizíciónak kell beavatkozni, hogy kudarcba fulladt kísérletként bezárja az iskolát. Az intézmény – és a világ – sorsa egyedül Dmitrij kezében van. De mit tehet egy könyvmoly irodalomtanár a Másfélék két pártjának egyesített varázshatalmával szemben?

    Lukjanyenko szerzőtársa ezúttal Arkagyij Nyikolajevics Suspanov, aki 1976-ban született Oroszországban, íróként 1997-ben debütált, iskolás kora óta Sztrugackij-rajongó, 2007 óta rendszeresen publikál a Videodrome magazinban, írt televíziós szkriptet és tanárként is dolgozott.

    A VarázsŐrség borítója így nézett ki Oroszországban:

    shkolxnyjnadzor

     

    A fiatalabb olvasókat is megszólító regény új fejezetet nyit a Szergej Lukjanyenko fékezhetetlen képzeletében megszületett, és azóta világhírűvé vált Őrség-sorozat történetében.

    A mi borítónk így fog kinézni (Nagy Gábor munkája):

    Varázs Őrség_nyomdai_B1

     

    Figyeljétek webshopunkat, mert a könyv hamarosan előrendelhető lesz!

  • BioMutant: Kung-fu akciójáték érkezik a Mad Max fejlesztőitől

    Először egy német újságnak köszönhetően szivárgott ki információ a THQ Nordic új játékáról, mely egy nyitott világú, posztapokaliptikus RPG lesz, ahol egy általunk alkotott mutánssal teljesíthetünk küldetéseket. A Mad Max és a Just Cause fejlesztőiből verbuválódott Experiment 101 készíti ezt az újdonságot, ami iszonyú nagy hype-ot hozott a világsajtóban. Mindenki a 2018-as megjelenés miatt kesereg, mondván ezt a játékot azonnal ki kell próbálni.

    A BioMutant abból a szempontból is különleges, hogy a közelharci akció mellett akár mutáns képességeinket és fegyvereinket is bevethetjük a csatákban. Mindemellett pedig nem csak gyalog, de mechát, léggömböt, jetskit, és más járműveket irányítva is bejárhatjuk a három, szisztematikusan létrehozott világot.

    Ami a legérdekesebb ebben a projektben, hogy nem csupán protézisekkel vértezhetjük fel hősünket, de mutációkkal is segíthetjük túlélését. Így a kraftolás bizony komoly szerepet kap a játékban. A készítők komplex történetet is ígérnek, a BioMutant esetében tehát nem kell attól tartani, hogy olyan üres lesz, mint a No Man’s Sky.

    A BioMutant PC-re, Xbox One-ra és PS4-re jelenik meg, jövőre. Alább mutatunk két kedvcsináló trailert a játékhoz, érdemes őket megnézni.