A 25. század emberiségének legnagyobb kalandja, az első csillagközi expedíció végcéljához közeledik a Tau Ceti rendszerében, ahol azt remélik, lakható bolygóra is bukkanhatnak. Egy váratlan katasztrófa azonban idő előtt leszállásra kényszeríti az űrhajósokat, és kétségessé teszi, egyáltalán hazajuthatnak-e még valaha.
Gregor Man geológus elszakad társaitól, és a bolygó őskori élővilágával, sőt lakóival megküzdve kell visszajutnia az űrhajóhoz, ha nem akar hátramaradni ebben az ismerősségében is rendkívül idegen környezetben.
Vajon megadatik-e bármelyiküknek a hazatérés? És addig beleavatkozhatnak-e ebben a másik világban a történelem természetes alakulásába – még ha tulajdon túlélésük is a cél?
Zsoldos Péter a magyar SF mai napig legjelentősebb alkotója, regényeit több nyelvre is lefordították. Május 16-án kisorsolunk egy példányt A Viking visszatér című kötetéből. A sorsoláson automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.
A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.
Az idei Könyvfesztiválra érkezezik a Zsoldos Péter életműsorozat első kötete, A Viking visszatér a Metropolis Media gondozásában. A regény először 1963-ban jelent meg, a maga korában igazán frissnek ható mű volt, azonban Zsoldos ötletei és történetei olyan merészek, hogy a mai olvasó számára is izgalmasak és egyediek.
Zsoldos Péter (1930-1997)
Zsoldos Péter a Zeneakadémián szerzett diplomát, majd pszichológusnak tanult az ELTE-n, 1956-tól pedig a Magyar Rádió munkatársa is volt. A magyar sci-fi közönség azonban nagyszabású regényeiről ismeri. Élete során 7 regényt írt, munkásságát több díjjal is elismerték (pl. Eurocon-díj, Arany Meteor-díj), 1998-ban pedig az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata róla nevezte el Magyarország egyetlen science fiction díját, amelyet minden évben a legkiemelkedőbb műveknek ítélnek oda.
Első regénye A Viking visszatér volt 1963-ban. A történetben Gregor Man és társai az űrhajójukban, a Vikingben fellépő műszaki hiba következtében nem tudnak visszatérni a Földre, kénytelenek egy ismeretlen bolygón landolni. A leszállás után egy vihar elsodorja Gregort a Viking legénységétől. Így egyedül kénytelen helytállni az ismeretlen bolygó erőt próbáló környezetében. Kalandjai során mellészegődik egy helybéli Nogo. Gregor, négyévnyi kényszer ittlét után új társával együtt próbál a Viking nyomára bukkanni; azonban ehhez szembe kell nézni a helyiek nem túl barátságos fogadtatásával és a bolygó szélsőséges környezetével is.
A regény a Kozmosz Fantasztikus Könyvek kiadásában
Szentiványi Jenő robinzonádnak nevezi Zsoldos regényét a második kiadás utószavában. Daniel Defoe Robinsonjához, vagy – hogy egy közelebbi, sci-fisebb példát hozzunk – Mark Wattneyhoz hasonlóan Gregor Man is egyedül próbálja kiállni a számára teljesen ismeretlen bolygó csapdáit. A regény sci-fi mivolta ellenére azonban több rokonság fedezhető fel a Robinson Crusoe-val. Az alaphelyzeten túl ott van a Pénteknek megfeleltethető Nogo, a húsevő, primitív emberfalkához tartozó hűséges társ. További elemek (pl. a bolygó a világegyetem óceánjában, ahogy Szentiványi írja) is megfeleltethetőek a Defoe könyvével, de nem ez teszi igazán izgalmassá A Viking visszatértet. Sokkal inkább Zsoldos képzelőereje és az a kreativitás, amivel képes korának tudományos elméleteit és irodalmi trendjeit beemelni, majd könyvéhez igazítani őket. Számos, a mai napig népszerű sci-fi témákkal találkozunk könyvében, mint például az űrhajós odisszeai, földi élet a Naprendszeren túl, a tézis, miszerint azonos feltételek mellett azonos életnek kell sarjadnia, de sok, a már klasszikusnak számító irodalom motívumai is visszaköszönnek: például az őskort idéző bolygóról Sir Arthur Conan Doyle Az elveszett világa juthat eszünkbe, de a korábban sokat emlegetett Robinson Crusoe-t itt is megemlíthetjük.
Emellett Zsoldos komoly kérdéseket is felvet. Például az evolúció más-más fokán álló emberek között létrejöhet-e barátság, és ha igen, képesek-e együtt dolgozni? Továbbá elmereng az emberiség múltján, jövőjén, a Szentiványi által is sokat emlegetett Robinson-léten: Hogyan képes egyedül helytállni? Mi emeli ki a társadalomból?
Reméljük, Zsoldos Péter regényét a mai kor olvasói is hasonló élvezettel fogják olvasni, mint jó pár évvel ezelőtt (több, mint 50 éve) a ő kortársai. Aki emberi hősökre és igazi űrkalandokra vágyik némi filozofálással, az mindenképpen tegyen egy próbát A Viking visszatérrel.
Az új kiadást a Könyvfesztivál ideje alatt 30%-os kedvezményel vehetitek meg a webshopunkban vagy a szerkesztőségünkben más újdonságainkkal együtt!
Elismerjük, kicsit megcsúsztunk legújabb Stalkerünkkel, így ezzel együtt összesen öt újdonsággal felszerelkezve érkezünk a 2017-es Könyvfesztiválra, ami idén április 20 és 23 között kerül megrendezésre a Millenárison. Most pedig megmutatjuk a már előzetesen bejelentett újdonságok borítóit.
Vaszilij Orehov: S.T.A.L.K.E.R. – Katasztrófa sújtotta terület
Hemul, a kommandós kiképzőből lett sztalker azt hiszi, ismét „csak” egy ígéretesen induló vadásztúrára indul, a Zóna azonban nem az a hely, ahová önfeledt szafarikra jár az ember. Vaszilij Orehov S.T.A.L.K.E.R.-trilógiájának első része Aleksandr Rudenko borítójával fog megjelenni.
A&B Sztrugackij: Fiú a pokolból
A fiú a pokolból tulajdonképpen két olyan Sztrugackij-kisregény (A fiú a pokolból, A kölyök), melyek ilyen formában eddig nem jelentek meg könyvben magyarul. A könyv átdolgozott és kiegészített fordítása a kisregényeknek; olvasási sorrendben pedig a Delelő-univerzum nyolcadik és kilencedik darabja egyben (A lakott sziget után és Válaszd az életet előtt helyezkedik el).
Jeff Carlson: Fagyott égbolt
Ha sarkítani szeretnénk, mondhatnánk azt is, hogy a Fagyott égbolt története ott indul, ahol az Európa-rejtély című film véget ér. Tudósok maroknyi csapata intelligens élet nyomait fedezi fel a Jupiter egyik holdján, az Európán és ettől olyan (szó szerint) földöntúli izgalomba kerülnek, hogy meggondolatlanul teszik meg az első lépéseket az ismeretlen faj irányába. Miben nyilvánul meg az Európa lakóinak intelligenciája? Hogyan lehet felvenni velük a kapcsolatot? Mitől lesz valaki idegen, aki különböző? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Fagyott égbolt. A könyv eredeti borítóját fogjuk átvenni.
Dennis E. Taylor: MI, Bob
Bob eladta software cégét és arra készül, hogy élvezze az életet, kiélje igazi geek énjét. Az élet fintora, hogy épp ekkor üti el egy autó… aztán a 22. században ébred, mint mesterséges intelligencia, akit arra kényszerítenek, hogy lakható bolygókat kutasson fel. A teste az államé, személyiségét egy hardware-re töltötték és abban sem biztos, hogy tényleg az-e, akinek hiszi magát. Így csöppen bele Bob élete legizgalmasabb és leglehetetlenebb űrkalandjába. A MI, Bob egy igazi agyeldobós sci-fi, amihez a következő borítóval készülünk.
Zsoldos Péter: A viking visszatér
Tavaly bejelentettük, de akkor sajnos nem valósult meg, idén viszont tényleg belevágunk a Zsoldos-életmű gondozásába. A sorozathoz, melyből évente 3 könyvet tervezünk kiadni egységes, minimalista stílusú borítót szerettünk volna. Nagyon kíváncsiak vagyunk, nektek hogy tetszik ez az irány.
Már rég túl vagyunk az újéven és az évkezdési fáradtságon, így elérkezett az ideje, hogy bejelentsük, milyen könyvek várhatók a Metropolis Media palettáján 2016 elejétől júniusig.
Előtte azonban köszönjük a sok voksot, amit tavalyi könyveinkre adtatok le január végéig tartó szavazásunkon, ennek eredményeként 2015-ös könyveink olvasói sorrendje a következőképpen alakul.
Jelenlegi állás szerint februárban érkezik Univerzum Könyvek-sorozatunk második darabja, ami Csányi VilmosKutyaakadémiájának újrakiadása lesz, a hiánypótló kötet első kiadása ugyanis már beszerezhetetlen. A könyvet az ELTE etológia tanszékének munkatársai állították össze az elmúlt húsz év ebviselkedés-lélektani felfedezéseiről a professzor úr 80. születésnapja alkalmából. A szerzők mindegyike etológus, közvetlenül vagy közvetetten Csányi-tanítvány, a visszaemlékezéseik, az aktuális kutatások és anekdoták igazán élvezetes kötetté állnak össze, ami tökéletes olvasmány lehet kutyásoknak, érdeklődőknek és Csányi-rajongóknak egyaránt.
Márciusban érkezik a GFK 300. antológia, ami sorrendben a háromszázadik Galaktika Fantasztikus Könyv lesz, külföldi és magyar szerzők SF-novelláival. Külön öröm, hogy a kötet bemutatóját a Gateway to Space kiállításon tartjuk március 9-én, az eseményre ellátogató vendégek pedig díjmentesen körbejárhatják az űrkiállítást. A belépés ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött, figyeljétek a honlapot és a Facebook-oldalunkat a további részletekért! (Várható megjelenés: március eleje)
Stalker-gyűjteményünk idén is gyarapszik, ezúttal Tumanovszkij és GyagyiscsevAgyar című regényével. Ebben egy Agyar nevű stalker kalandjait követhetjük végig a Zónában, melyről egyébként a kötetben sok minden kiderül. (Várható megjelenés: március)
a Kozmosz Fantasztikus Könyvek borítója A Viking visszatérhez
Megújult formában tervezzük újra kiadni az egyik legnagyobb magyar SF-író, Zsoldos Péter életművét. Áprilisban kezdünk A Viking visszatérrel, melyben egy űrexpedíció tagjai ragadnak egy idegen bolygó, őskori viszonyok között élő lakói között.
a Mások között borítója az Egyesült Királyságban
Jo Walton magával ragadó regénye, a Mások között számos fontos díjat bezsebelt, a Nebulát 2011-ben, a Hugót egy évvel később, a Brit Fantasy-díjat szintúgy. Ahogyan arról már írtunk korábban is, a Mások között tulajdonképpen a sci-fihez és a fantasyhez írt szerelmes levél, melynek alaphelyzete sokak számára a Harry Pottert idézheti, azt leszámítva, hogy itt szó sincsen varázslóakadémiáról, helyette inkább egy lelkes SF-rajongó csöppen a fantasy világába, kalandozása során pedig ellenállhatatlan kísértést ébreszt olvasójában, hogy élete végéig sci-fit és fantasyt bújjon. (Várható megjelenés: április)
A Könyvfesztiválra érkezik új sorozatunk, a Start Könyvek első négy darabja. Ebben a sorozatban tehetséges, főként kötettel eddig nem rendelkező SF- (és fantasy-) szerzőket mutatunk be és indítunk el a pályán, akikben megvan az a plusz, amitől a jövő zálogai lehetnek a hazai SF-irodalomban. Vékony Krisztián regényének (Sors-algoritmus) központi kérdése az, hogy mi van, ha létezik egy végtelenül átgondolt, precíz matematikai képlet, mely pontosan determinálja az eljövendő világ képét. Molnár Csaba (A széttört idő legendája) egy időutazós sci-fivel mutatkozik be nálunk. Ronil CaineLilian című regényében egy japán cég titkos szolgáltatásának köszönhetően lehetővé válik lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. Michael Walden regénye (Eshtar) pedig egy több idősíkon játszódó SF-fantasy, ami téren és időn átívelő konfliktust dolgoz fel az emberek és titokzatos ellenségeik között. (A Start Könyvek várható megjelenése: április)
az angol borító
Végre azt is beharangozhatjuk, hogy idén tavasszal a polcokra kerülhet a Bas Lag-sorozat harmadik része, a várva várt VastanácsChina Miéville-től. Az Arthur C. Clarke- és Locus-díjas regény cselekménye lazán kapcsolódik az első két részhez (Perdido pályaudvar, végállomás;Armada). Kitör a forradalom, a káosz és az erőszak elől maroknyian elmenekülnek egy különleges vonattal a pusztaságba, az elveszett remény nyomában, miközben Új-Crobuzonban beköszönt a Vastanács kora. A regényen jelenleg az utolsó simításokat végzi a fordító. (Várható megjelenés: május)
Egy Heinlein-novelláskötettel is készülünk, ami ebben a formában még nem jelent meg sehol a világon. Az Új jövőt építünk a szerző olyan írásait kezdi el közölni kronologikus rendben, amelyek egy aprólékosan kidolgozott történelmi ívet vázolnak fel az eljövendő eseményeiről. (Várható megjelenés: május)
a harmadik rész észt borítója
Sokan szinte követelték, hogy folytassuk a Melchior-sorozatot és bizony nekünk is a szívünkhöz nőtt a fiatal patikárius figurája. A Melchior és a hóhér lánya c. regényben (mely a sorozat harmadik darabja) két kívülálló talál egymásra az 1422-es év Tallinjában: a hóhér lánya és egy, a városba érkező rejtélyes fiatalember, az idillt azonban hátborzongató gyilkosságok zavarják meg. Külön öröm, hogy Indrek Hargla idén Magyarországra látogat, így a könyv bemutatóján személyesen is találkozhattok majd Melchior szülőatyjával. (Várható megjelenés: június)
a Chindi angol borítója
Folytatjuk Jack McDevitt Priscilla Hutchins- (vagy más néven Akadémia-) sorozatát a következő, harmadik résszel. A Nebula-díjas Chindiben az emberiség szinte már feladta, hogy intelligens létformára bukkanjon, ekkor azonban felfedezik, hogy titokzatos csapatok mesterséges holdakat telepítettek a bolygók köré szerte a galaxisban. A Chindi expedíciója a holdak eredetének felderítésére indul, hogy aztán a felfedezőkkel együtt izguljuk végig mi is a galaktikus utazást. (Várható megjelenés: június)
Jelenleg készülő könyveink hamarosan felkerülnek webshopunk Előkészületben rovatába, a megjelenési idő közeledtével pedig átkerülnek az Előrendelhető szekcióba. Amint elkészültek a borítók, azt is megmutatjuk egy külön posztban.
Nem tudnánk már többet írni Zsoldos Péterről, így most mikor 91 éves lenne, egy régebbi szép összefoglalóval köszöntjük őt.
A mai születésnaposunk Zsoldos Péter, kinek pályája és munkássága a magyar science-fiction egyik alapkövének tekintendő.
,,Amit józan észnek nevezünk, néha sokkal inkább a korlátoltság forrása, mint az ösztön, melynek mozdulatait évmilliók bölcsessége csiszolta.”
(Zsoldos Péter- Távoli tűz)
Zsoldos Péter 1930. április 20-án született, Szentesen. Előbb 1956-ban, a Zeneakadémián szerzett diplomát, majd később az ELTE-n elvégezte a pszichológia szakot. 1956-tól a Magyar Rádió zenei szerkesztője, később főmunkatársa lett. Ő volt a közkedvelt ’Ki nyer ma? Játék és muzsika 10 percben’ című műsor játékvezetője.
Nevét azonban mégis inkább az irodalomból ismerjük, népszerű sci-fi regények írójaként. 1963-tól jelentkezett tudományos-fantasztikus regényekkel, de már egészen 15 éves korától írónak készült. Mégis, egész életében úgy érezte, számára két hivatás létezik: az író és a zenész, melyeknek viszonyát Ellenpont című regénye már elnevezésében is tükrözi, A feladat című művének harmadik kiadásának előszavában pedig a következőképp ír róla:
„A zenei forma és szerkesztés minden más művészetnél szigorúbb törvényei és ugyanakkor a fantázia szabadsága, ami éppen e törvények szigorúságából fakad, nagyszerű iskola volt.“
Zsoldos Péter elsősorban sci-fi regényeket írt, de publikált zenetudományi cikkeket is, mert úgy érezte, az életét valójában a zene határozza meg. Science-fiction könyvei mellett egy Muszorgszkijról írt életrajzi regénye is megjelent, Portré négy ülésben címmel.
Művei közül A Viking visszatér, a Távoli tűz és Az utolsó kísértés trilógiát alkotnak. A feladat című regényét pedig hét nyelven adták ki, majd 1975-ben egy filmadaptáció is elkészült.
Művei:
• 1963 – A Viking visszatér
• 1969 – Távoli tűz
• 1971 – A feladat
• 1973 – Ellenpont
• 1977 – A bunker tv-filmsorozat (Boldizsár Miklóssal közösen)
• 1979 – Portré négy ülésben
• 1983 – A holtak nem vetnek árnyékot
• 1988 – Az utolsó kísértés.
• 1997 – A jó testőr – novella (X Magazin, II. évf. 11. szám, 1997. november)
• 2007 – Severus –novella (Galaktika, XXVIII. évfolyam 210. szám, 2007. szeptember)
Elismerései
• Eurocon-díj (1972 és 1976)
• Arany Meteor-díj, Hungarocon-díj (1988)
• Galaktika-díj (1989)
• Lajtha László-díj (posztumusz, 2001)
Érdekesség, hogy a 80-as évek közepén, Stanisław Lemhez hasonlóan Zsoldos Péter is kritikusan nyilatkozott a sci-fi műfaj népszerűségének negatív hatásáról, felhígulásáról, valamint a műfaj mellett megjelenő szubkultúráról:
,,1970-ben azt hittem, a sci-fit a bezárkózás, a belterjes tökéletesítés veszélye fenyegeti. E helyett – ezt látnom illett volna – utolérte a sikeres műfajok végzete; zászlaja alá sorakoztak a féltehetségek, a szubkultúrák hivatlan parazitái, a horrort és a pornót becsempészők, az áltudományos mítoszteremtők az öncélú szürrealista virtuózok, a hatásvadász western-elemekből összetákolt fércműveket gyártó tollforgatók.
A sikert, milliós – illetve nálunk a százezren felüli – példányszámokat kitűnően megszervezett előzetes propagandával olyan művek hozták, amelyeknek már semmi közük nem volt Bradbury vagy Lem legnevesebb eszméihez. Az íróval együtt-gondolkodás szép játékát – ami szerintem e műfaj lényege – felváltotta a meghökkenésre építő, azzal manipuláló szerzők egymásra licitálása; ki tud vadabb, vérfagyasztóbb, követhetetlenebb, vagy bárgyúan primitív, stilárisan siralmas történetet az olvasó elé tálalni?”
Zsoldos Péter 1997. szeptember 26-án hunyt el. Az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata az író nevével fémjelezve 1998-ban megalapította Zsoldos Péter Díjat, amellyel évente a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotásait (novella és regény, majd 2010-től kisregény kategóriában) díjazzák.
