A DC legújabb team-up filmjét a többség nagyon várta, hiszen olyan jól eltalált karakterek dolgoztak komolyabban is össze, mint Wonder Woman, a Flash, Superman, Batman, na és persze nagyobb adagokat kaptunk Aquamanből és Cyborgból is. A Justice League az eddigi filmekhez képest erősen új irányt vett, hiszen úgy próbált értékelhető humort szállítani, hogy a történet ne essen szét, mint egy rossz Transformers filmben. A Zack Snyder által rendezett és Joss Whedon által utómunkázott film időnként nagyon működött, de sajnos a Justice League nagyjából a játékidő feléig elég szürke maradt.
Mondjuk ezt úgy, hogy tulajdonképpen már a film elején kapunk egy iszonyú jó bankrablásos akciójelenetet Wonder Womannel, aki a Justice League egyik fő mozgatórugója tudott lenni. Nem csoda, hogy a karakter önálló filmjét a DC és a Warner az Oscarra is próbálja betolni, hiszen Gal Gadot amazonját még mindig öröm nézni. Egyesek számára azért, mert a színésznő szimplán jól néz ki, viszont ha a hősnő mögé nézünk, megláthatjuk, hogy egy olyan női vezetőt kapott a Justice League, aki még a megfáradt Batmannél is dominánsabb tud lenni.
Merthogy Ben Affleck kőkemény denevérembere erős és depresszív, ugyanakkor a közelébe se ér Diana Prince-nek.
A Justice League szépen nyúl vissza a Wonder Womanhez, azonban a Batman v Supermant már kevésbé jól viszi tovább, ami kár, mert az a konfliktus se lett olyan rossz, mint ahogy rengeteg kritikus beállította. Szomorú, hogy a DC-t sokan ennyire démonizálják, hiszen ez az univerzumépítésnek rosszat tesz és egy esetleges reboottal nagyon jó színészeket veszíthetnénk. Aquaman például sokáig vicckategóriába tartozott képregényes körökben, Jason Momoa viszont kőkemény vízi betyárrá teszi a szuperhőst. Cyborg és a Flash poénkodása is nagyon kell a filmbe, mondjuk Barry Allen szálából helyenként hiányzott a dráma, afféle comic reliefként tették őt bele a Justice League-be, ami nagy kár. Habár Flash az első önálló kalandjában még javíthat az összképen.
A film a közepéig nem annyira működik jól, a kötelező csapatépítésen azonban át kell esni. Egy bizonyos szereplő visszatérése belecsap egy hatalmas követ az állóvízbe, innentől pedig már öröm nézni az akciójeleneteket. Szerencsére Cyborg se néz ki annyira rosszul, mint a promóképeken, habár a Justice League újfent beleesik abba a hibába, amely a Marvelnek is komoly rákfenéje. A főgonosz Steppenwolf ugyanis rettenetesen súlytalan és azon kívül, hogy szétveri Wonder Woman amazonjait, nem is alkot olyan maradandót, ami miatt később emlékeznénk rá. A DC-nek híresen jók az antihősei, ott van a képregényekben Joker, Kétarc, Bane is fenomenálisak, a DEU-ban ennek ellenére a Man of Steel Zodján kívül nem kaptunk értékelhető főellenséget.
A Justice League egy pontján Diana úgy fogalmaz, hogy a világmegmentő csapat tulajdonképpen pár kisfiúból és egy igazi amazonból áll, és valami hasonlót lehetett érezni tényleg a film nézése során. Ennek ellenére a Justice League bőven moziban nézős, közel sem akkora csalódás, mint ahogy sokan beállítják, ugyanis a karakterek közötti kémia nagyon erős, van a film felénél egy brutális csavar a történetben és helyenként még izgulni is lehet a látottakon. Na, és persze azt is említsük meg, hogy egy-két időlassítós jelenet elég jól nézett ki a Flash részéről.
Értékelés: 6/10
Disclaimer: A Justice League végén két főcím utáni jelenet is van, főleg a második miatt érdemes kivárni azt a pár percet, ugyanis bemutatkozik egy nagyon várt új karakter és felvázolja a tervezett irányt a közeljövőt tekintve.
