A közelmúltban nagy port kavart a hír, hogy elképzelhető, hogy Cirit egy fekete nő fogja játszani, mégis kihátrált a döntésből a showrunner Lauren Hissrich.
A The Witcher könyvek és a játékok is Lengyelországból származnak, így nem csoda, hogy a rajongók felháborodva fogadták a hírt, fekete nő játszhatja Cirit a készülő szériában. A fanok nyilvánvalóvá tették, hogy a hollywoodi produkcióban nincs helye a politikának, viszont ha egy mellékszereplő mindenképpen fekete lesz, hogy képviselhessék a diverzitást, azzal telitömik a médiát polkorrekt üzenetekkel.
Cirit tehát Freya Allan fogja játszani az új szériában, egy kevésbé ismert színésznő, aki egy kicsit talán túl fiatalnak tűnhet a szerepre, de biztosan van annyi sminkmennyiség hogy eladható legyen. Persze az is fontos, hogy jól játsszon, és ugye nagyon fontos része az egész The Witcher saga-nak Geralt és Ciri apa-fogadott lány kapcsolata. Elképzelhető, hogy a sorozatban rámennek a titkos románc történetszálra a két karakter között, úgy viszont igen érdekes lesz, nézni az ex-Superment, ahogy egy 17 éves lányra hajt.
A fanok már rámentek Freya Allan képeire, és fel is öltöztették Photoshopban a lányt, hogy láthassuk, vajon hogy fog kinézni a színésznő a The Witcher sorozatban. Íme:
Átok ül a videojáték feldolgozásokon. Az elmúlt nagyjából fél évben rengetegen foglalkoztak különböző játék adaptációkkal. Kivesézték, megbeszélték, leírták, elmondták véleményüket; alig akadt olyan weboldal, ahol ne akadtunk volna bele ilyen jellegű cikkekbe. Nos, kimondottan aktuális a téma. Nem szeretnék fölösleges szócséplésekbe bocsátkozni, hiszen a témával mi is behatóbban foglalkoztunk, kétszer is.
Egyvalamiben azonban mindenki egyetérthet: tényleg el van átkozva a műfaj. A játékfejlesztő cégek egyébként is borzasztó gazdasági- és reklámmodelleket használnak, a felhasználók kezébe pedig legtöbbször félkész, hibás, bóvli termék kerül (tisztelet a kivételnek). Ez egy másik hosszú téma lehetne, de ebbe most ne menjünk bele részletesen. A fent említett problémákat lehetne orvosolni, legalábbis enyhíteni egy-egy elképesztő adaptációval, de úgy tűnik, minden esetben félreértelmezik az igényeket, és valami borzalmat tuszkolnak le a naiv nézők torkán, akik blaszfémiát kiáltanak kétségbeesésükben.
Azonban a játékos társadalom mindezek ellenére optimista. Mindezen megpróbáltatások után is képesek vagyunk pozitívan látni a jövőt. „A következőből majd tanulnak, az sokkal jobb lesz”.
Nézzük is meg mik lesznek azok a videojáték alapú mozifilmek, amelyek a jövőben érkeznek a vásznakra. A cikkben felsorolt címeket egyelőre ne kezeljük száz százalék biztosan, hiszen ezek a projektek felettébb illékonyak. Néhány adaptációnak egyelőre hivatalos megerősítése sincs még.
Assassin’s Creed 2
Igaz, az első rész még csak most jött ki, de a Ubisoft már bejelentette a folytatást, szintén Michael Fassbender főszereplésével. Innen üzenném a készítőknek, hogy egyáltalán nem jó az ösvény, amin járnak. Láthatták mivé vált maga a játékszéria, de ha évente filmekkel ostromolják a mára instabillá vált rajongói tábort, pár esztendőn belül a franchise áshatja is a saját sírját. Vagy az is lehet, valami elképesztőt, és maradandót alkotnak. Majd kiderül.
Bioshock
A Bioshock széria noir hangulatát, a rejtelmességét, atmoszféráját közel lehetetlen lenne rekonstruálni, pláne egy nagyjából másfél órás film keretén belül. A mondanivalóról, az élményről, és a kő kemény témákról már nem is beszélve. Kemény dió lenne, az már biztos. 2014-ben a Sony bejegyzett egy Bioshock movie nevű domaint, de hivatalos megerősítés egyelőre még nem érkezett.
Borderlands
Ez már nem lehet annyira nehéz falat. Végy egy Mad Max szerű világot, tedd tele akciójelenetekkel, adj hozzá némi ClapTrapet, és Handsome Jacket és kész is a Borderlands mozi. A Lionsgate stúdió ügyködik a dolgon. Reméljük, nem viszik túlzásba, és kapunk majd egy remek, és látványos akciófilmet.
Call Of Duty Cinematic Universe
Ez itt már a vég? Ha azt nézzük, mennyi pénz kerül az Activision zsebébe minden COD rész után, érthető húzásnak vélhetjük a népszerű(tlen) lövölde kiterjesztését a nagy vásznakra. Inkább az a furcsa, hogy eddig még nem láttunk egyetlen Call Of Duty filmet sem. Egyelőre biztosat még nem tudunk, de a fejlesztők előbb-utóbb szemünk elé tárnak majd egy adrenalinnal túlfűtött háborút propagáló mozit. Ebben biztosak lehetünk.
Dante’s Inferno
A méltatlanul elfeledett játék talán kaphat egy méltó élőszereplős feldolgozást. A 2010-ben kiadott azonos című anime kifejezetten jól sikerült, de nagyszabású terveknek köszönhetően hamarosan mozivászonra is felkerül az Isteni színjáték sötét hangvételű újraértelmezése.
Deus ex
A „talán már sosem készül el” frázis itt merőben igaznak bizonyulhat. Eredetileg 2002-re tervezték volna a Deus Ex című cyberpunk alkotás mozis változatát, aztán kicsúsztatták 2006-ra, és most úgy áll a dolog, hogy a filmet rendező Scott Derrickson (Poltergeist, Sinister, Doctor Strange) egyéb elfoglaltságai miatt nem foglalkozik a Deus Ex-szel.
Devil May Cry
Még 2011-ben a Screen Gems nevű cég (Resident Evil sorozat) bejelentette terveit a remek japán hack’n’slash játék, a Devil May Cry jövőjét illetően. A tervnek eddig sem írója, sem rendezője nincsen, pedig szívesen megnéznénk Dantét a nagy vásznon, miképp kaszabolja halomra a démonokat.
The Division
A Ubisoft nem bír a fenekén maradni. A Division cseppet sem gördülékeny indulása, a számtalan bug, a csalók térhódítása, az indokolatlan kihívások elé állító játékmenet egyáltalán nem ragadtatta el a rajongókat. 2016 vége felé azért rengeteget javítottak a játékon, kiadták a Survival nevű dlc-t hozzá, és úgy tűnik, kezd helyreállni az egész Division. Épp ideje volt alig fél év alatt ráncba szedni az amúgy ígéretes programot. Tehát jöhet belőle a mozifilm. Az alap történet kifejezetten passzolna valamiféle katasztrófafilm/thriller hibridhez, de akár hangulatos akciófilm is kisülhetne belőle. Sőt, nevünk is van már a Divisionhöz, méghozzá Jake Gyllenhaal, aki már dolgozott Ubisoft filmen, bár azt szeretnénk mindannyian elfelejteni. jó kezekben akár még fantasztikus film is lehetne a Divisionből.
Far Cry
Uwe Boll már egyszer meggyalázta a címet sajátos ízlésvilágával, de a Ubisoft szeretné kellemesebb irányba terelni a Far Cry moziról alkotott képünket. Ezúttal sokkal magasabb hatásfokú kreatívokkal szándékozik a filmen dolgozni, ami valljuk be: sosem árt.
Firewatch
2016 egyik legjobb indie játékáról van szó. A hangulata, története több, mint zseniális. Rövidsége egyáltalán nem jelentett gondot, a pár óra alatt végigjátszható Firewatch minden mozzanatában maradandót alkotott. Bármikor megnéznénk egy hozzá méltó thrillert a moziban is.
Gears Of War
A Microsoft exkluzív címeként ismert Gears of War tökéletes SF-háborús filmmatéria. Ehhez nincs mit hozzáfűzni, látni akarjuk Marcus Fenixet sáskákat aprítani, és kész.
Ghost Recon
Eddig a pillanatig bele sem gondoltam, hogy a Ubisoft mennyi jövőbeli adaptációt dédelget. Kezdem úgy érezni, hogy majd a mennyiség a minőség rovására fog menni. Minden esetre a Ghost Recon film valószínűleg Michael Bay rendezésében fog érkezni. Nos, majd meglátjuk.
God Of War
Még egy példa a „sose készül el” effektusra. A God of War első része után szerettek volna egy filmet produkálni, még 2005-ben, de azóta mindenki kiszállt a projektből, akinek köze lett volna hozzá. Állítólag Kratos eredettörténetét vennék alapul, és egy 150 millió dolláros büdzsé is van rá, de egyelőre senki nem rohan, hogy elkészítse a filmet.
Half-life
Mindenki kedvenc tudósa, Gordon Freeman alig várja, hogy vászonra kerüljön. A játékosok mindinkább egy Half-life 3-nak örülnének, de azt urunk, s mindenható megváltónk, Gabe Newell, a Valve fejese nem tervezi. A Half-life mozit azonban J.J Abrams nagyon szívesen megrendezné. Vajon ebből lesz valami?
Halo
2007-ben, két év agyalás után Peter Jackson végül dobta a Halo megfilmesítését, de egyes legendák még szólnak arról, miszerint valaha még elkészül a film. Hacsak nem ragad meg a fejlesztési pokolban… újra.
Heavy Rain
A Playstation exkluzív Heavy Rain egyébként is kimondottan filmszerű, így nem lenne annyira nehéz vászonra vinni a sztorit. 2013-ban felbérelték David Milchet (Deadwood), hogy írja meg a forgatókönyvet. Azóta nem hallottunk a film felől.
The Last Of Us
Korábban is hallhattunk már afelől, hogy elkészítik filmes változatát az utóbbi évek legjobb poszt-apokaliptikus játékának, a The Last Of Usnak, de valahol sajnos mindig megakad a projekt. A játékot is író Neil Druckmann lenne a film forgatókönyvírója is, aki beismerte, hogy egyelőre kreatív válságban van a munkaterv, így nem nagyon halad előre a dolog.
Mass Effect
2012 óta dolgoznak a szkripten, de a Legendary Pictures igazgatója szerint hatalmas fába vágták a fejszéjüket. A Mass Effect világa annyira komplexnek bizonyult, hogy még mindig nem sikerült elfogadható forgatókönyvet kreálni belőle.
Metal Gear Solid
Nagyjából tíz éve próbálják összehozni a Metal Gear Solid filmet. Hollywoodban hatalmas népszerűségnek örvendhet a cím, hiszen ez idő alatt számos híresség szerette volna valamilyen formában részét képezni Hideo Kojima mesterművének filmre vitelében. Említették Christian Balet, Avi Aradot, Quentin Tarantinot, és Paul Thomas Andersont, mint lehetséges készítők, azonban most úgy néz ki, hogy a The Kings of Summert és a Kong: Skull Islandet is jegyző Jordan Vogt-Roberts kerül a rendezői székbe, és a Monsters: Dark Continentet író Jay Basu veszi kezébe a forgatókönyvet. Egyszer csak lesz ebből is valami.
Metro 2033
A könyvből adaptált videojátékot végre nagyvászonra adaptálják. A Metro 2033 forgatókönyvét F. Scott Frasier írja. Hangulatát tekintve a Mad Maxhez, és az Éhezők viadalához hasonlítják. Reméljük, hűen ábrázolják majd a baljós orosz metróalagutakat.
Portal
J.J. Abrams a Half-life mellett másik Valve játékból is szeretne filmalkotást készíteni. Ez pedig a méltán népszerű Portal lenne. Folyamatos megbeszéléseket tart a rendező az illetékesekkel, és elmondása szerint nagyon reméli, hogy hamarosan hivatalosan is bejelentésre kerül a Portal film.
Splinter Cell
Tom Hardy, mint Sam Fisher? Köszönjük, jöhet. A Ubisoft éppen új rendezőt keres a nagy történelmű lopakodós játék, a Splinter Cell mozis változatához, de talán már meg is találta Joseph Kahn személyében.
Thief
Egyelőre semmi biztosat nem tudni a Thief mozis változatának részleteiről, csupán annyit, hogy valamikor biztosan elkészül. A kiváló lopakodós fantasy játék 2014-ben kapott egy hanyag újragondolást, amit úgy látszik a készítők is szeretnének elfelejteni. A film inkább a korábbi Thief részekből fog ötletet meríteni.
Tomb Raider
Angelina Jolie főszereplésével már láthattunk Tomb Raider mozit, és bár minden erőnkkel azon vagyunk, hogy elfelejtsük, valamiért mindig belebotlunk. Általában a top 10 legrosszabb játékadaptációk között szokták felhánytorgatni a múlt eme sötét foltját. Azonban úgy tűnik, újra feldolgozzák Lara Croft történetét. Dátumunk is van a premierre: 2018, március 16. A főszerepet Alicia Vikander (Ex Machina) viszi, mint fiatal Lara Croft.
Uncharted
2008 óta van tervbe véve egy Uncharted mozi. Mark Wahlberg és Chris Pratt nevét is felemlegették Nathan Drake szerepére, de a megerősítés még várat magára. Ha minden igaz, még idén láthatunk/hallhatunk valami konkrétumot is. A film írója, John Carnahan szerint a nyitó jelenet már kész, és eszméletlen jó lett.
Warcraft 2
Duncan Jones trilógiát tervezett a Warcraft filmekből, de még nincs arra utaló konkrét jel, hogy el is készül az orkok és emberek háborújának második felvonása.
Watch Dogs
Természetesen a Ubisoft nem mehet el a Watch Dogs mellett sem. Még 2014-ben bejelentették a vászonra vitelét, írót is kapott a projekt Paul Wernick és Rhett Reese (Zombieland) személyében. Azóta csend honol.
The Witcher
Riviai Geralt történetét kár is lenne kihagyni a felhozatalból. 2015-ben kaptunk bejelentést, miszerint a játékokból és Andrzej Sapkowski köteteiből készítenek majd egy igazi Witcher filmet. Tomasz Baginszki került a rendezői székbe, és Thania St. John írja majd a forgatókönyvet. Reméljük, minél hamarabb megtudhatunk valamit a készülő mozifilmről.
Rajongói kép, melyen Mads Mikkelsen alakítaná Geraltot.
Ezek lennének tehát a fontosabb videojáték adaptációk, melyek még egyelőre váratnak magukra, de előbb-utóbb a vászonra kerülnek. Hogy melyik töri meg – ha egyáltalán valamelyik megtöri – az évezredes átkot, nem tudni, de nagyon reméljük, hogy valamikor szemünk elé tárnak egy ütős játék adaptációt, amit majd emlegethetünk hosszú éveken át. És nem azért, mert annyira borzasztó lett.
A tavalyi év egyik legjobban várt játéka nem csak hozta az elvárt szintet, de bőven meg is ugrotta azt, s igencsak magasra tette a lécet konkurencia számára. A lengyel Andrej Sapkowski író által megálmodott, és a szintén lengyel illetőségű CD Projekt Red fejlesztőgárda által kódolt The Witcher játéksorozat harmadik részéről van szó.
Az első két felvonás nagyban eltért a „megszokott” fantasy-címektől, mind mágiarendszerben, mind világépítésben, karakterekben, nyelvezetben. A kelet-európai attitűd mindig erősen visszaütött, és keveredett a reneszánsz által képviselt késő középkori hangulattal, a paraszti élet trágárságával, és a számtalan mitológia különféle változatával. Szerepeltek görög mítoszokból átvett lények, de találkozhattunk szláv fél-pogány erdei démonokkal, sőt a viking kultúrában is tiszteletét teszi a Witcher-sorozat. De ne rohanjunk ennyire előre, inkább vegyük át alaposan a nemrég év játéka kiadásban is megjelent játékot, és nézzük meg miért is lett a The Witcher 3: Wild Hunt az elmúlt évek egyik legjobb fantasy-szerepjátéka.
A The Witcher (magyarul Vaják) először novellák formájában jelent meg a 90-es években. A rövid történetek főszereplője Riviai Geralt, egy mutáns szörnyvadász, kit gyerekkorától fogva emberpróbáló mutációkkal bombáztak, hogy később megküzdhessen a Kontinenst elárasztó különböző fenevadakkal, akik rettegésben tartják a szerencsétlen lakosokat.
Geralt első kalandjait videojáték formájában 2007-ben dolgozták fel. Masszív sztorit kaptunk, ám a játékmenet kissé egyhangú, sőt néhol kifejezetten unalmas volt. Az sem segített, hogy magyar szinkronnal is ellátták a programot, sőt inkább csak rontott az egészen.
Majd 2011-ben jött a kvázi-áttörés. Mindenkiben magas nosztalgia-faktorral dolgozott a Witcher első részének megfakult emlékképe (tegyük hozzá, hogy távol állt a rossztól, de kimagasló sem volt), így boldogan vetettük bele magunkat a The Witcher 2: Assassins Of Kings játékba. Első pillanattól kezdve nagyon erős cselekmény tárult elénk, flashbackekkel, remek harcrendszerrel, érdekes jelhasználattal (a jelhasználat a Vaják esetében a mágia). Igazi fantasy-RPG-vel volt dolgunk, és örültünk neki. Azonban még mindig ritkán lehetett hallani, hogy egy lapon emlegetnék az emberek a Dragon Age-dzsel, vagy akár a mainstream fantasy-játékok istenkirályával, a The Elder Scrolls sorozattal. Pedig a Witcher 2 esetében már hatványozottan megfigyelhető volt a fejlődés, és az akarás mögötte, hogy jó programot adjon ki a CD Projekt Red brigádja.
S csendben eltűnt a színtérről Geralt; egészen 2015-ig, mikor megjelent a The Witcher 3: Wild Hunt. A konzolos generációváltás meghozta gyümölcsét. Bárki, aki ránézett egyetlen képre, vagy videóra, annak elállt a lélegzete is. A Skyrimnél 20%-kal nagyobb bejárható területet ígértek, pedig valljuk be: az aztán tényleg nagy térkép volt.
Ám ekkora játékot bizony nagyon nehéz tartalommal kitölteni. Sokszor láttuk már, hogy egy RPG hatalmasat markolt, majd belefulladt az egészbe, és végtelenül önismétlővé vált. A Witcher 3-ban ilyenről szó sincs. Ennél komplexebb játékot talán még soha nem láttam. Minden egyes küldetés eltér a másiktól, minden állomásnál más fajta emberek élnek, így más feladatokat, vagy megbízásokat kapunk.
Felejtsük el a „Szedj össze tíz növényt”, vagy az „Ölj meg hat vaddisznót, és vedd el a májukat” jellegű küldetéseket. Nagyon sok játékóra után sem találtam ismétlődő feladatokat. Persze akadnak olyan megbízások, melyekben többször ugyanolyan fajba tartozó szörnyet kell levadászni, de mindig más út vezet fészkükhöz, mindig más célból kell végezni velük, és valahogy mindig másképpen is viselkednek. Emellett szinte az összes side-quest (mellékküldetés) lehetne akár a főküldetés része is.
A különböző falvak és városok lakói megöltik élettel az egész játékot. Mindenhol akad egy vajákra váró megoldatlan ügy. Közben fejleszthetjük karakterünket, igen sokféleképpen. Gyúrhatunk jelhasználatra, vagy nyers erőre is, vagy akár kombinálva a kettőt, kiegyensúlyozhatjuk Geralt képességeit, hogy minden helyzetre felkészülhessen. A mindig hátunkon lógó ezüst-és acélpengéket kedvünkre váltogathatjuk, vagy megkérhetünk egy jóképű törp urat, hogy készítsen nekünk valami remek kardot. Ehhez receptre lesz szükségünk, melyek összegyűjtése szintén kiváló elfoglaltság. És akkor észrevesszük, hogy órák óta csupán a mellékküldetéseket nyüstöljük, aranyat alkudunk egy falusi elöljárótól, gwynt-partit játszunk a helyi kocsmában, majd leölünk néhány fojtólidércet a mocsár szélén. Közben megismerkedünk a különböző vidékek embereivel, és azok minden létező motivációjával. Van, ki a háborútól fél, van, aki csupán a családját szeretné etetni, de akadnak rasszista emberek (és tündék), zsugori nemesek, bátorlelkű parasztok, és mindenféle erkölcsi kérdés felmerül, mely akaratlanul is elgondolkodtatja a játékost. Belekeveredhetünk politikai játszmákba, intrikákba, minket nem feltétlen érintő harcokba, belviszályokba. Hűséges barátaink pedig legtöbbször azon lesznek, hogy segítsenek az ilyen helyzetekben, bár leginkább magunkra maradunk, mint végtelenül cinikus, érzelemmentes vaják, aki saját morális kódja szerint teszi a dolgát.
A változatosságot tovább erősítik a különféle megfigyelhető nyelvezetbeli eltérések. Aki tud angolul, annak is problémás lehet maga a hallható nyelv, hiszen annyi fajta dialektusban beszélnek a népek, hogy számolni is alig lehet. Szerencsére van magyar felirat a játékhoz, ez nagyban segíti a parasztok furcsa tájszólásának, a nemesek fennköltségének, vagy Skellige bátor „vikingjeinek” megértését
Az elődökhöz hasonló módon itt is megjelenik a szexualitás, a maga nyers formájában. Ahogy a bevezető szövegben írtam, a kelet-európai attitűd sokszor vissza-vissza cseng, legyen szó a társadalmi differenciákról, romantikáról, vagy erotikáról. Valamiért élesen elkülöníthető a nyugati álomgyárban bemutatott szex a kelet-európai realista ábrázolásmódtól. Geraltnak számos kalandja lesz nőkkel is, melyek akár külön feszültséget generálhatnak a főszereplő hölgyekkel. De olyan helyzetbe is keveredhetünk, hogy egy adott küldetés céljához akkor kerülünk közelebb, ha előtte elcsábítunk egy leányzót.
A világ valóban hatalmas, rengeteg tartalom van az alapjátékban is, de még rátesz jó néhány lapáttal a két kiegészítőcsomag, a Hearts of Stone, illetve a Blood and Wine. Mindkettő dlc rengeteg plusz játékórát ígér, új területet, új fegyvereket, új cselekményvonalat. Sőt, ingyenesen hozzájuthatunk tizenkilenc letölthető tartalomhoz, melyek leginkább skinek, de akad közöttük páncél szett, gwynt pakli, és sorolhatnám (más játékok esetében ezek 5-10 eurós nagyságrendű költséggel járnának). És ezek nem csupán ígéretek, be is tartják mindezt (ugye kedves Hello Games-féle No Man’s Sky?).
A The Witcher 3 több, mint 300 különféle díjat zsebelhetett be, de ez nem véletlen, hiszen valóban egy közel tökéletes játékról beszélhetünk. Bugok ritkán előfordulnak, de ezek miatt nem lesz játszhatatlan. Általában egyáltalán nincs befolyással a játékmenetre, még csak bosszúságot sem okoz. Legfeljebb jót röhögünk, ahogy Geralt hűséges lova, Keszeg (aki szintén fejleszthető) beakad egy bokorba, miközben gazdája felé vágtat.
A hatalmas sikerre való tekintettel kiadták PC-re, Xbox One-ra, és Playstation 4-re a Game Of The Year (Év játéka) változatot, mely tartalmazza az alapjáték mellett az összes kiegészítőt is. Októberben ingyenes nyílt bétával mutatkozik be a népszerű in-game kártyajátékból, a Gwyntből adaptált önálló játék, mely nem valószínű, hogy a Hearthstone babérjaira fog törni, mégis szórakoztató zsugázásra lehet számítani. A Witcher széria a harmadik résszel le is zárult, örökre befejezték a fejlesztők. Ám lezárásnak nem is kívánhattunk volna többet, vagy jobbat, hiszen a Witcher 3 az elmúlt évek legjobban sikerült fantasy játéka, sőt nem csak műfajában kiemelkedő alkotás, hanem minden téren maradandó műről van szó. Minden perce élvezetes, és egy elképesztően fantasztikus sztorit játszhatunk végig, ami után végtelen űr keletkezik majd lelkünkben.
A CD Projekt Red most egy SF játékon dolgozik, mely a Cyberpunk 2077 nevet viseli. Már többen fejlesztik, mint a Witcher 3-at, szóval grandiózus programra számíthatunk.
