My Blog

Címke: világvége

  • Közeleg a világvége?

    A science-fiction egyik legfontosabb témája a jövő világa, a környezetben, amiben élni fogunk. Az írók nagyon érzékenyen reagáltak mindarra a veszélyekre, amit a környezetszennyezés, az ember természetbe történő beavatkozása okozott.  Visszatérő témák voltak a nukleáris világégés, a harmadik világháború, az ipari termelés okozta légszennyezés, az élő vizekben okozott kár, a mindent elborító szemét.

    Sokáig csak borzongva olvastuk ezeket a disztópiákat, és örömmel tettük le a könyvet, hogy milyen szerencse, hogy nem ilyen világban kell élnünk. De úgy tűnik eljött az a pillanat, amikor szembe kell néznünk a ténnyel, ez mégsem csak fikció. Az újabb ús újabb tanulmányok és elemzések egyre rémisztőbb képeket festenek nem a távoli , hanem a közeljövőről.

    Néhány hónapja látott napvilágot az a jelentés, amelybe a világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete a globális felmelegedés várható hatásait elemzi. Ijesztő, amikor több tucat szakértő több ezer tanulmány elemzése után megállapítja, hogy csupán 12 évünk van arra, hogy tegyünk valamit. Az IPCC ritkán publikál új jelentést, de olyankor ijesztően pontos leírást ad a Föld aktuális és várható állapotáról, amelyek megalapozottak, megbízhatók, és sajnos nagyon sötét képet fest.

    Egy ilyen jelentés gyakran hónapok és évek munkája, olyan szakértői gárda állítja össze, akiket a kormányok és a nemzetközi szervezetek delegálnak szigorúan szakmai alapon. Ezen a jelentésen 40 ország több mint száz szakértője dolgozott, akik több mint hatezer tanulmányt vizsgáltak át. Több mint 500 szakértő 13 000 megjegyzéssel finomította az első vázlatot, és közel hatszáz szakértő 25 000 hozzászólása pontosította a végső jelentést.

    A jelentés egyik következtetése elkeserítő. Ha sikerülne a károsanyag-kibocsátást a felére csökkenteni, akkor a globális felmelegedést 2100-ig sikerülne a kritikus másfél celsius-fok alatt tartani. A cél nem elérhetetlen, de azonnali cselekvésre lenne szükség; olyan átalakulásra, ami a gazdaság és a társadalom szinte minden területét érinti. De ez olyan példátlan mértékű együttműködést követelne meg, hogy abban reménykedni is értelmetlen.

    A Breakthrough National Center for Climate Restoration nevű ausztrál szervezet a korábbi tudományos eredmények alapján modellezte a lehetséges jövőképeket. A legrosszabb forgatókönyv rémséges jövőképet fest: 2050-re három fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ebben az esetben a föld hatalmas területein kell elviselhetetlen hőségre számítani. Az emberiség felének olyan hőségben kellene időnként élni, ami már a túlélést teszi kétségessé. Emiatt akár egymilliárd ember válhat klímamenekültté. A tengerszint emelkedése miatt a tengerparti nagyvárosok hatalmas területeit kellene kiüríteni. A krónikus vízhiány miatt összeomolhat a globális élelmiszertermelés, és az egész világra kiterjedő élelemhiány következne be. A beporzást végző rovarok számának drrasztikus csökkenése és termelési válságot okozna. Az már szinte mellékes, hogy olyan komplett ökoszisztémák pusztulnának el, a nagy korallzátony, vagy a sarkvidékek.

    Egymillió állatfajt már most a kihalás fenyegeti. Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben, Az adatok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon, az ember nélkül történne. De sokak szerint még ezek a számok is alábecsülik a növénykihalás jelenlegi mértékét.  A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is.    Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is.

    Hogy mi is kiálljunk a klímavédelem mellett összeállítottunk egy kedvezményes könyvcsomagot, amely három olyan világot mutat be, ahol környezeti katasztrófával kell megküzdeniük az embereknek. Hogy ne válhasson a téma unalmassá, három teljesen különböző élethelyzetet mutat be.

    https://galaktikabolt.hu/termek/okologiai-sci-fi-csomag/

    Andreas Eschbach Összeomlás című regénye egy olyan világválságot mutat be, amikor a megszokott civilizációnk alapját képező olaj fogy el. az emberi civilizáció egy olyan krízishelyzet felé tart, mely gyökerestül forgathatja fel a fennálló társadalmi rendet. Mert ha elfogy az olaj, élethalálharc indul meg országok és szövetségek között, a technikai fejlődés leáll, és a Földön újra beköszönt a középkor. A mai, energiaínséges, kőolajfüggő világunkban a lehető legaktuálisabb kérdéseket teszi fel, hogy a maga irodalmi eszközeivel keressen rájuk válaszokat. Válaszokat, melyekre akár már holnap szükségünk lehet.

    Emmi Itäranta A teamesternő könyve című regénye sem egy könnyed szórakozás. A finn írónő műve a jövő Finnországába vezet el, pontosabban annak diktatórikus világába. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját. Néhány száz év múlva a regény tizenéves főhőse, nehéz helyzetbe kerül. Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását?

    A harmadik regény Daniel Godfrey műve, az Új Pompeji. A regény egy olyan ötlet körül forog, amelyre sajnos mi nem számíthatunk, mint jelen kori problémánk megoldása: az időutazás. Egy cég új projektje minden eddiginél nagyobb és titkosabb: élő embereket akarnak átemelni a biztos pusztulás előtt álló, római kori Pompejiből.

  • A hétvégén ingyenesen kipróbálható a The Division

    A The Division napjaink egyik megosztó szerepjátéka, ahol a távoli jövőben a világot felemésztette a zöldhimlő. Az apokaliptikus helyzetben csak egy megoldást talált az emberiség, mégpedig azt, hogy helyre kell állítani a civilizációt, és akik nem állnak be a sorba, azt természetesen puska golyókkal kell megkínálnunk.

    A The Division összekeveri az online szerepjátékok rendszereit, a lövöldözős játékok menetével, és így egy szuper akciójátékot kapunk, amiben a főszereplőnk azt keresi, hogy honnan származik a világot letaroló vírus, ki a felelős érte, és hogy milyen ellenszert tudnának bevetni az emberiség túléléséért.

    A játék nem pusztán az egyjátékos mód szerelmeseinek kedvez, ugyanis van egy úgynevezett Sötét Zóna, ahol online egymás torkának eshetünk, fantasztikus tárgyak és a hírnév reményében.

    A játék igen szórakoztató, viszont rengeteg hibája volt a megjelenéskor, szerencsére mostanra a Ubisoft fejlesztői a legtöbbet kiküszöbölték. Így viszonylag élvezhető formában van a The Division.

    Ha felkeltettük az érdeklődésedet, a játékot most ingyenesen beszerezheted, és játszhatod hétfő éjjfélig. A  program elérhető Uplayen, vagy pedig Steamen. Amíg az ingyenes hétvégén vásárolod meg a játékot, 70%-os leértékelést is kapsz a The Divisionhöz, ami talán nem is olyan meglepő, hiszen hamarosan, 2019-ben már érkezik is a második része játéksorozatnak.

  • Szétesik a The Walking Dead?

    Az AMC-n futó The Walking Dead jó ideje árnyéka önmagának, ugyanis a készítők a sorozatot inkább a lövöldözős akciófilmek irányába vitték el, ahelyett, hogy a lélektani drámát erőltetnék. Ezt meg is érezte a leghíresebb zombis produkció, ugyanis a nézettsége a 8. évadban olyan mélyre került, mint ahol a 2. szezon idején volt. A még megmaradt rajongóknak rossz hír, hogy mindezek tetejében Andrew Lincoln is távozik a 9. szezonban, mely idén ősszel debütál. A Rick Grimes nevű sheriffet alakító színész már a pilot óta benne van a The Walking Deadben, Lincoln azonban úgy nyilatkozott, hogy ideje új kihívások után néznie.

    Rick már csak 6 részben lesz benne, aztán jó eséllyel őt is kinyírják, ahogy azt nemrég Carllal, a férfi fiával is megtették, akit Chandler Riggs játszott. A The Walking Dead stábja kénytelen új főszereplő után nézni, a hírek szerint pedig a képregényekben eredetileg nem szereplő, redneck Daryl Dixon (Norman Reedus) lehet a befutó.

    A The Walking Dead háza táján további bonyodalmak is vannak, hiszen egy másik fontos színész, Lauren Cohan is végleg távozhat, őt Maggie szerepében ismerhettük meg a 2. szezonban. Egyre gyülekeznek tehát a sötét felhők a The Walking Dead stábjának feje fölött, nagy kérdés, hogy a 10. évadot megéri-e a sorozat.

  • Hang nélkül kritika: Ha zajt csapsz, véged!

    Egészen megdöbbentő, de a Hang nélkül (A Quiet Place) című új posztapokaliptikus horrorfilmen Michael Bay is dolgozott producerként, ennek ellenére nincs teli a másfél órás játékidő robbanásokkal. Nagy vállalásról van szó, hiszen John Krasinski nem csak a film rendezését vállalta magára, de a főszerep is az övé volt. A színész egy családapát játszik, aki egy olyan világban kénytelen túlélni, melyet idegen lények pusztítottak el. A Hang nélkül alapvetése zseniális, a szörnyek ugyanis arra csapnak le iszonyatos erővel, akik zajt csapnak. Legyen szó egy elejtett petróleumlámpáról vagy egy fájdalomtól tüzelt üvöltésről, nekik mindegy. Jönnek és elpusztítanak.

    A Hang nélkül az a film, amelyre popcornt bevinni szabályosan bűntettnek nevezhető, hiszen egészen a legvégéig szinte alig beszélnek a karakterek. Ennek köszönhető, hogy végig feszült a történet, amikor pedig valami nagyot csattan, az ember szó szerint összerendül a székében. Krasinski alkotása egyértelműen inkább DVD-n élvezhetőbb, ott egy fejhallgatóval kizárhatjuk azt, hogy mások csámcsogása tönkretegye az élményt. A Legenda vagyok volt talán az utolsó olyan posztapokaliptikus film, amelyben ennyire jól bemutatták a világvégét, így a Hang nélkül egyértelműen hiánypótló darab.

    A játékidő aránylag rövid, az egyik legnagyobb érdekessége pedig a sztorivezetésnek, hogy már nagyjából a Hang nélkül felénél elkezdődik a finálé, ami tart vagy 40 percig. A közönség nagy része sérelmezni fogja, hogy a szép felvezetést miért szakítják meg ijesztgetős akcióval, azonban a történetmesélés ennek az egyszerű húzásnak köszönhetően teljesen felbolydul. A színészeket gyakorlatilag csak dicsérni lehet, Emily Blunt és a gyerekszereplők is jól működnek együtt a vásznon, végig lehet a sorsukért izgulni.

    A szörnyek kicsit a Stranger Thingsre emlékeztetnek, viszont nagyon brutálisak cserébe. A Hang nélkül a család tragédiájával nyit, ez a jelenet pedig sokáig megmarad majd a nézők emlékezetében. Szerencsére a film hanyagolja a tipikus horrorokra jellemző balfogásokat és bugyuta megmozdulásokat a karakterek részéről, így az a veszély nem fenyeget, hogy ezek kizökkentenének hirtelen.

    A Hang nélkül nem csak horror rajongóknak ajánlott, egy sima sci-fi néző is simán adhat a filmnek egy esélyt és nem fogja megbánni. A viszonylag kis költségvetéssel dolgozó alkotás egyébként akkora hype-ot kapott Amerikában, hogy jön a második rész is, hiszen hangosan csilingeltek a pénztárgépek. Mivel a befejezés frappáns lett, ezért kérdőjeles számunkra, hogy miképp is folytatódhatna a Hang nélkül. Esetleg más túlélőkkel? Vagy a sztori végén látott csavart tovább kibontva? Az apokalipszis első napjait bemutatva? Rengeteg potenciál van a Hang nélkül elgyötört világában, remélhetőleg élni tudnak majd a lehetőséggel a készítők.

    Értékelés: 8/10

  • Közeleg a világvége a Fortnite Battle Royale-ban

    A Fortnite Battle Royale a tavalyi és az idei év legnagyobb játék szenzációja, melyben egy repülő buszból kell kiugranunk 99 másik társunkkal egy szigetre, ahol futurisztikus és történelmi fegyverekkel kell egymás életét kioltanunk.

    A játék végén csak egy maradhat talpon, és van egy különleges csavar a játékban, mégpedig, hogy nem csak lövöldözni, hanem különféle rámpákkal építkeznünk is kell, hogy mindig mi lőhessünk a magasabbról.

    A Fortnite eddig is rendkívül nehéz játék volt, mert a játékosoknak nem csak a lövési pontosságukra kell hagyatkozniuk, de nagyon sok múlik azon, hogy milyen fegyvereket talál az ember a kis szigeten ahova ugrik. Viszont most még egy, sokkal véletlenszerűbb fenyegetéssel kell szembenézniük a fortnite-osoknak.

    A nagy fenyegetés pedig nem más, mint az, hogy szó szerint leszakad az ég a szigeten tartózkodókra. Már pár hónapja hullócsillagokat lehetett látni az égen, most pedig már a kozmikus kődarabok nem égnek el a bolygó atmoszférájában, hanem pár üstökös izzó bombaként csapódik a játék földjébe. Jó pár szerencsétlenül járt játékost ért már el a meglepő halál az izzó kavicsok által, és ma már azt is tudjuk, hogy valószínűleg a legnagyobb üstökös el fogja pusztítani az egész szigetet, ha nem siet valaki a segítségünkre.

    https://www.youtube.com/watch?time_continue=39&v=CetKNHMqIFU

    Mindez persze nem véletlenszerű, ugyanis a játék következő évadjának a témája nem más, mint a szuperhősök. Valószínűleg ők fogják megvédeni a Fortnite világát attól, hogy a földdel tegyék egyenlővé, viszont biztosak lehetünk abban is, hogy egy pár meteor célba fog találni. Néhány város létezése problémásan hat ugyanis a játék menetére, mint például a Tilted Towers vagy a Lucky Landing, így nem fogunk rosszul találgatni, ha azt tippeljük, ezek a területek pusztulásra vannak ítélve.

    Kíváncsian várjuk, hogy mit fog kihozni az Epic Games ebből az óriásinak tűnő eseményből.

  • Tévésorozat lesz a Monsters alapján

    Gareth Edwards 2010-ben vált nagyon ismertté a filmes világban, ugyanis ekkor mutatkozott be indie szörnyfilmje, a Monsters. A kritikusok és a nézők is imádták az alkotást, mely úgy helyezte bele nézőjét egy idegenek által uralt világba, hogy igazából a bevált receptet a kukába hajította Edwards. A Monsters ugyanis nem a szörnyekre volt kihegyezve, hanem inkább a hangulatra, a zenére és arra az alaphelyzetre, amelyet az invázió jelentett a film világában.

    Monsters – Sötét kontinens címmel kapott 2014-ben egy folytatást Edwards műve, azonban a készítőnek ehhez a sztorihoz már túl sok köze nem volt, így közel sem lett akkora siker a második rész. Érdekes, hogy Gareth Edwardsnak a bravúr másodszorra nem jött össze, a Godzilla ugyanis csalódás lett, nem is kicsi. A rendező szerencsére a csorbát javítani tudta viszont, hiszen a Zsivány Egyest már ünnepelte a szakma.

    A Deadline szerint a Vertigo Films készíti a Monsters sorozatos verzióját, amely a Channel 4-on kerülhet adásba. Emellett megkezdődtek a tárgyalások, hogy a Netflix vagy az Amazon megvásárolja a produkció jogait, így az amerikai közönséghez is eljuthasson a széria. Jó hír, hogy az új Monsters sorozat munkálataiban maga Gareth Edwards is részt vehet majd, a Slashfilm szerint afféle tanácsadóként.

  • Stephen Hawking szerint 100 éve van hátra az emberiségnek

    A világ egyik leghíresebb elméleti fizikusa, Stephen Hawking eddig is szeretett a világvégével fenyegetni, most azonban az eddigieknél még komolyabb jóslattal állt elő a tudós. Szerinte, ha 100 éven belül az emberiség nem kolonizál egy új bolygót, akkor ki fog pusztulni. A Föld rengeteg problémával néz farkasszemet, melyek egyre komolyabban fenyegetik a jövőjét, így a globális felmelegedés, a túlnépesedés és az aszteroidák is gondot jelentenek. De valóban összehozható, hogy egy másik bolygóra költözzünk?

    Az első és legnyilvánvalóbb megoldás a Mars lenne, mint második lakóhely, azonban a körülmények ott sokkal rosszabbak. A föld mérgező, rettenet hideg van, ráadásul a levegőt se tudnánk belélegezni. Egy marsi kolóniának folyamatosan szüksége lenne arra, hogy például palackozott levegőt szerezzen magának, és ha a Földnek teljesen vége lenne, akkor az utánpótlás elég nehezen lenne megoldható. A Tejútrendszerben minden bizonnyal vannak olyan bolygók, amelyek hasonlóan jó feltételeket biztosítanának az emberiségnek, mint a Föld, azonban a teleszkópjaink nem elég jók, hogy csak ránézésre megmondhassuk, hogy hogyan néz ki egy exobolygó. Ráadásul több száz évig tartana elutazni odáig, ha találnánk egy lehetséges új lakhelyet, ami pedig azért rizikós, mert a legénység valószínűleg nem érné meg, hogy odaérjenek.

    hawking-100yrs-b

    Ha kolonizálni akarunk egy másik bolygót, akkor bizony oda elég embert kell vinni, mert balesetek történhetnek, és egyéb tényezők, mint a belterjesség akadályozhatják, hogy a népesség szaporodjon. A NASA missziói legfeljebb 6 emberrel dolgoznak majd, a SpaceX bolygóközi transzport rendszere alkalmanként 100 embert vinne a Marsra, de ez egyelőre a gyakorlatban még nem létezik.

    A Mars terraformálása, azaz földszerűvé alakítása még szóba jöhetne, de legalább 100 000 évbe telne, hogy a levegő belélegezhetővé váljon. De még enélkül is, annak a kevés embernek az odaszállítása dollárbilliókat emésztene fel, amire addig, amíg a helyzet tényleg nem élet-halál kérdése, nem fog sor kerülni.

    Még ha sikeresen kolonizálnánk a Marsot, és hasonló stílusban tengetnénk ott az életünket, még akkor se biztos, hogy túl sok időt tudnánk nyerni magunknak. Hiszen egy legalább olyan mértékű környezetpusztítást, mint amit az ember végez a Földön, egy jó állapotban lévő bolygó se élne túl nagyon sokáig.

    Stephen Hawking kijelentése meglepte a világsajtót, ugyanis a tudós eddig 1000 évet jósolt az emberiségnek.

  • Közeleg a vég a The Leftovers 3. évados előzetesében

    Az HBO misztikus sorozata a 2. etapjában olyan minőséget produkált, amit nehéz lesz mostanában megugrani. A Lost óta talán nem volt ilyen szívbemarkoló történet a tévében. Az összehasonlítás nem alaptalan, Damon Lindelof dolgozott ugyanis mindkét produkción és a The Leftovers 3. évados trailere is erősen hajaz a nagy, ABC-s klasszikusra. Van itt repülő, nagyszakáll, komoly egymásranézés, illetve az is tisztán kivehető, hogy újabb tragédia közeleg a sztoriban a nagy eltűnés után.

    Az előzetes alapján még inkább biblikus irányt vesz a The Leftovers utolsó fejezete, ugyanis a főszereplők Ausztráliába igyekeznek. Talán köze van ehhez az emlegetett árvíznek és az új képsorokban beharangozott második apokalipszisnek? A The Leftovers évadpremierje április 16-án lesz az HBO-n, és persze az HBO GO-ra is felkerül majd a folytatás, alig várjuk.

  • 2018-ban jön az Elveszett próféciák-minisorozat

    Neil Gaiman és Terry Pratchett közös regényének, az Elveszett próféciáknak lehetséges adaptációjáról már régóta keringenek hírek az interneten. Gaiman a tegnapi nap folyamán osztott meg új információkat Facebook oldalán a készülődő minisorozatról.

    A két fantasy író stílusát ötvöző Elveszett próféciák humoros módon meséli el az apokalipszis eljövetelét a Bibliából ismert történések modern és abszurd ábrázolásával. Csütörtökön kapott zöld utat a sorozatváltozat az Amazontól. A hat részesre tervezett adaptációt a BBC-vel közösen készíti az Amazon, Gaiman pedig producerként, forgatókönyvíróként és showrunnerként fog résztvenni a munkálatokban.

    A minisorozat nem az első kísérlet a könyv megfilmesítésére. Először Terry Gilliam (A halászkirály legendája, 12 majom) szerette volna nagyképernyőre vinni az Elveszett próféciákat, ahol a pletykák szerint a két főhőst (Crowleyt és Aziraphale-t) Robin Williams és Johnny Depp játszotta volna (ezt a hírt Gaiman nem erősítette meg). Végül ez a terv – valószínűleg finanszírozási problémák miatt – nem valósult meg. Később, 2014-ben készült egy BBC rádiójáték, ahol Mark Heap és Peter Serafinowicz kölcsönözte a főszereplők hangját.

    A sorozat ötlete először 2015-ben merült fel Terry Pratchett halálát követően (Gaiman egy szerzőtársától származó posztumusz levelél hatására döntött a sorozat mellett, amiben az adaptáció sürgetését kérte tőle Pratchett), a dolgok jelenlegi állása szerint pedig végre nem csak hallhatjuk és olvashatjuk a legviccesebb világvége történetet, hanem láthatjuk is: 2018-ban az Amazonon, később pedig a BBC-n is adásba fog kerülni.

    Forrás: Slate

  • Hogyan lehet túlélni a világvégét?

    A mai eszünkkel egy halom különböző módot látunk előre, hogyan pusztulhatna el társadalmunk. A civilizáció nyújtotta kényelem hamar megszűnne, így mindenkinek saját tudására kell támaszkodnia. Íme, egy szakavatott kutató hat fontos tanácsa az apokalipszis túléléséhez!

    2001-ben a Johns Hopkins Intézet biológiai támadások elleni stratégiákat kidolgozó központjának vezetői több állami szervvel közösen egy érdekes kísérletet folytattak: megpróbálták kideríteni, hogyan reagálna az Egyesült Államok egy valós biológiai katasztrófára. A teljes titoktartás jegyében a projektet Sötét Tél Hadműveletnek nevezték.

    A játékban felállt egy fiktív krízisstáb, egy fiktív elnökkel, CIA-igazgatóval, miniszterekkel, és mindenféle fontos személlyel, akiknek egy Oklahomából elinduló, mesterséges himlőjárványt kellett megfékezniük. Röviden összefoglalva: csúfos kudarcot vallottak. Mindent összevetve nagyjából 13 nap alatt teljesen darabjaira hullana az ország, a fő kommunikációs csatornák, rendfenntartó szervek és közlekedési módok mind működésképtelenné válnának.

    A kutatás rámutatott sok fontos problémára az egészségügyben, a különböző kormányzati szintek, hivatalok közti kommunikációban. Az átlagembernek kevés lehetősége nyílik komolyan hatni ezekre a hibákra, sokkal fontosabb ezért inkább azon gondolkozni: ha szét is hullik a civilizáció, hogyan lehet ezt mégis túlélni?

    Az Oxford Egyetemen 2008-ban szakértők egy csoportja előrevetítette, hogy nagyjából 19% esélye van egy globális katasztrófának 2100-ig. Az öntudatra ébredt, gonosz Mesterséges Intelligenciától a molekuláris méretű nanorobotokig mindenféle, a science-fiction művekből ismert veszély előfordulhat, ezért a Guardian az új poszt-apokaliptikus online játék, a The Division tudományos tanácsadóját, Nafeez Ahmedet kérdezte, mi a teendő egy ilyen helyzetben.

    Egyedül bujkálni a legrosszabb

    Gyakori túlélői reflex (főleg talán a számítógépes játékok hibáztathatók ennek elterjedésében), hogy egyedül elbújunk egy egyszemélyes bunkerban, sok évre elég konzervvel, aztán majd csak elunatkozgatjuk azt a hosszú időt.

    A szakértő szerint ez nagyon veszélyes téveszme, hiszen egy katasztrófa utáni letelepedés során rengeteg munka adódik, amelyekre egy ember egyedül valószínűleg képtelen. Minél többen osztoznak a feladatokon, annál nagyobb a valószínűsége, hogy közösen meg tudják védeni magukat, és hogy egy stabil, társadalomra emlékeztető valamit elkezdhetnek kiépíteni.

    A farm, ahol túlélünk

    Ez már kevesebbeknek lehet meglepetés, de érdemes távol maradni a városoktól. A nagyvárosok működőképesek a mai világban, hiszen az ellátási láncok középpontjában helyezkednek el. A közlekedés, a közművek, az élelmiszerszállítás összeomlása után azonban az itt lakó nagyszámú embernek hirtelen erősen megcsappant mennyiségű nyersanyagon kell osztoznia – ezért valószínűleg itt lesz a legnagyobb az agresszió.

    Egy kellemes, vidéki tanya nemcsak azért előnyös, mert a mindennapi élethez szükséges ételt meg lehet termeszteni, hanem azért is, mert távol tartja az embert a többi túlélőtől – oda kell figyelni azonban, hogy ne kerüljünk túl távol tőlük, hiszen a hosszú távú fennmaradáshoz valamilyen szintű kereskedelemre is szükség lehet.

    Az alapvető építőelemek

    Víz és élelmiszer nélkül nincs az a vár, ahol túl lehetne élni. Ez a pont persze csak kicsit egészíti ki az előzőt: a megtermelt ételen túl szükség van friss vízre is. Ha a Fallout játékokból ismert atomkatasztrófával találjuk szemben magunkat, némileg több dolgunk lehet a tiszta, sugárzástól mentes ivóvíz beszerzésében, de egy „egyszerű” biológiai fegyver után elég egy kis patak forrása mellé letelepedni, és hosszú távon garantált lehet az újdonsült tanya fennmaradása.

    Újjáépíteni az internetet

    Sajnos se macskás videók, se e-mail szolgáltatók, se oldsite.galaktika.hu/ nem lesz a világvége után. De ne aggódjon, nincs minden veszve!

    A kommunikációnak fontos szerepe lesz a társadalom széthullása után: mind a szűkebb túlélőcsoport belső kommunikációjának, mind a csoportok köztinek. Fontos egy stabil áramforrás nélkül is működő (tehát napelemes vagy kurblis) rádiót beszerezni, így megkezdődhet a hírek áramlása – ahogy a Sötét Tél Hadművelet rávilágított, ennek hiánya volt az egyik legnagyobb probléma.

    Az internetszolgáltatók alkalmazottai valószínűleg nem járnának be dolgozni, így nem lenne elég csak bekapcsolni a gépet, és valahogy áramforrást szerezni. Az adatbázisok, szerverparkok azonban, amelyek fenntartják a hálózatot, és a rengeteg adatot tárolják, még elég sokáig működőképesek maradhatnak, ha valamilyen áramforrást kapnak. Eleinte minden bizonnyal csak a katonai hálózatok lennének működőképesek, de ha lelkes programozók felébresztik a többi szervert is, akár az egész internet visszaállítható lehet.

    Ne bízzon a hatalomban

    Első hallásra mintha valami összeesküvés-elméletből került volna ide véletlenül a mondat, de sajnos egy poszt-apokaliptikus világban megalapozottá válhat. A hivatalos kormányzás fenntartása fontos a társadalom újraépítéséhez, de sajnos ennek a folyamatnak a részleteibe az átlagembert nem avatják be.

    A katonaság segíthet fenntartani a rendet, de az utasítás arról is szólhat, hogy a lakosság érdekei másodlagosak a politikai renddel szemben. Arról nem is beszélve, hogy muszáj egészséges szkepticizmussal kezelni a helyzetet, amikor a hatalom és az erő meg nem választott csoportok (katonaság, rendőrség) kezében összpontosul. Ne feledjük: a diktátor kifejezés is az ókori, háború esetén fellépő ideiglenes katonai hatalmat jelentette, aztán mi lett belőle…

    Évtizedes várakozás

    Nem lehetünk biztosak abban, mikorra áll vissza a rend, ha visszaáll egyáltalán. A támadás méretétől függően évtizedek, évszázadok, de akár évezredek is eltelhetnek, míg a termelés, a tudományos fejlődés és a civilizáció újraindul. Könnyen meglehet, hogy hiába élte túl az apokalipszist, elfelejtheti jelenlegi hivatását, és élete végéig a farmján várhatja, hogy visszatérjenek a megszokott kényelmi feltételek – holott erre még a dédunokái sem számíthatnak.

    A túlélés legfontosabb eleme tehát mindenképpen a türelem. Készen kell állnia arra, hogy talán soha nem fog többé tévézni, internetezni (a rádiózásról szerencsére nem biztos, hogy sokáig le kell mondania) és úgy általában a modern civilizáció vívmányait élvezni. Viszont kemény munkával garantálhatja a faj fennmaradását, és bebizonyíthatja, hogy nem tudjuk azért olyan könnyen kipusztítani önmagunkat.