Címke: világégés

  • Járvány után

    Az ember történelme egyidős a járványok történelmével. A legelső lejegyzett ismert járvány az athéni pestis, amely Kr. e. 431-425 között pusztított a városban. Az Athén és Spárta között kirobbant peloponnészoszi háború kezdetét követően járvány ütötte fel a fejét az előbbi városállamban, és öt éven át tombolt, mely idő során akár 100 000 áldozatot is szedhetett. Bár pestisnek nevezik, valójában nem tudjuk biztosan milyen ragály volt.

    Az első ismert járvány ötezer évvel ezelőtt tombolt. Egy ismeretlen betegség valószínűleg kiirtott egy teljes falut a mai Kínában. Az áldozatok holttesteit egy házban halmozták fel, amelyet aztán felgyújtottak. Gyermekek, kamaszok, felnőttek és idősek maradványait is megtalálták, de fizikai sérüléseknek nem volt nyoma.

    Amióta az ember utazik, a járványok is körbejárják a földet, eljutva szinte mindenhova ahol ember megfordult. Azóta beszélhetünk világjárványokról. A két legismertebb a középkorban többször is pusztító pestis, és a száz évvel ezelőtt, az első világháborút lezáró spanyolnátha. Mindkét esetben több tízmillió áldozatról beszélünk, de a legpesszimistább becslések szerint a halottak száma meghaladhatta a százmilliót is.

    Egy ilyen világjárványt átélni igazi világ vége. Alapjaiban rendül meg a civilizáció, felborul a megszokott társadalmi rend. Nem csoda, hogy ez az irodalomban, a filmekben is megjelent. Kevés történet szól magáról a járványról, hiszen annak társadalmi-gazdasági-politikai hatása nagyon komplex, lekövethetetlenül sokrétű probléma. Ezért a történetek vagy nagyon átfogóan tárgyalták, vagy egyetlen kisebb aspektusát mutatták be.

    A történetek, amelyekben a járványok felbukkannak, általában két csoportra oszthatók. Az első a járvány felbukkanásával és a legyőzésére irányuló heroisztikus küzdelemmel foglalkozik. Két végletes példa erre, az 1995-ös Vírus című film Dustin Hoffmannal, ahol a katonaság orvosai próbálják megállítani az Egyesült Államokba behurcolt afrikai járványt. A szinte dokumentarista elemekkel operáló akciófilm ellentéte volt az ugyanebben az évben készült 12 majom című film, ahol földalatti karantén városokba kényszerített túlélők időutazás segítségével akarják megakadályozni a járvány kirobbanását.

    De legtöbbször egyszerűen csak a múlt kísértő emlékeként bukkan fel egy civilizációt elpusztító világjárvány. A túlélők egy teljesen átalakult világban élnek, és gyakran küzdenek a túlélésért. A Metropolis Media most hat könyvet gyűjtött össze a kínálatából, amelyekben komoly szerepe volt az emberiséget megtizedelő betegségnek.

    Elsőként mindenképpen Fedina Lídia Virokalipszis című regényét kell megemlítenünk. Regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. A vírus, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a földön.

    Virokalipszis

    Meglepetés lehet egy igazi klasszikus: Jack London. Ezer halál című novelláskötete a szerző kevéssé ismert fantasztikus novellái közül válogat. De a lehető legváltozatosabb témák között felbukkan az emberiséget elpusztító világjárvány is.

    https://galaktikabolt.hu/termek/ezer-halal/

    Valerio Evangelisti három idősíkban zajló inkvizítor sorozatában is fontos szerepet kapott a járvány. Napjainkban történetszálában a Ku-Klux-Klán elvein nevelkedett őrült tudós, Lycurgus Pinks megtalálta a tökéletes ellenszert az ország fekete lakosságának gyarapodására: egy vírust, amely válogat. A jövőben egy világméretű katasztrófával kell megbirkózniük hőseinknek.

    Eymerich 3 – Égj, inkvizítor!

    Ondřej Štindl InterZóna című regényében Erik Vilks világa néhány kataklizmával a miénk után létezik, valahol a jövőben. Ebben a világban már cseppet sem fontosak az országhatárok, a nemzeti hovatartozás, de még csak különösebb célja sincs az emberi életnek, hacsak nem ez az egy. Élni. Túlélni. Štindl regényének világa fájdalmasan szikár, és annyira igényli az emberi érintést, mint amennyire motívumrendszere az újraolvasást. Világégés, járványok, minden oldalról leselkedő veszély, egy omladozó város romjai között élő utolsó, elfáradt emberroncsok, orwelli áthallások, és mindennek a kellős közepén egy férfi útja a saját eredete felé. Az omladozó környezetből az egyedüli menekülést a Dorma virtuális világa jelenti, amelyben mindenki megtapasztalhatja, milyen volt a Föld a pusztulás előtt. A jövő lakói ennek a virtuális valóságnak legtöbb részletét nem is értik, mégis kétségbeesetten kapaszkodnak belé.

    InterZóna

    Robert J. Sawyer  WWW trilógiája aktuálisabb nem is lehetne. Az első, Világtalancímű kötetének egyik legfontosabb momentuma, hogy Kínában minden eddiginél halálosabb madárinfluenza-járvány tör ki, amit csak az ország teljes izolálásával tudnak megfékezni.

    WWW 1 – Világtalan

    És legvégül egy igazi különlegesség. A világégések bemutatása – ahogy az SF irodalom java része is – Az angolszász világhoz köthető, leggyakrabban a nyugati civilizáció bukását mutatja be. De milyen lenne egy ilyen katasztrófa után az élet itt, Közép Európában, Magyarországon. A túlélők mennyit tudnának megmenteni modern civilizációnkból, és a kényszerű túlélés során mennyit tudnak átemelni az ősi magyar hitvilágból és tudásból. Petes Gábor Új-Hunnia 2039 – Ősök útján című regénye

    Ez a történet 2039-ben játszódik itt, a Kárpát-medencében, egy évvel egy világméretű ebolajárvány kirobbanása után, ami a magyar népet is jócskán megtizedelte. A városok elnéptelenedtek, a rendvédelmi szervek dezertáltak a kezelhetetlen állapotok miatt, így az utakon fosztogató, kannibalizmusra vetemedett bandák vadásznak a túlélőkre. A négy szálon futó cselekmény bemutatja egy, a jövőbeli társadalomból kiábrándult emberek alkotta, teljesen önfenntartó ökoközösség mindennapjait a Zselic lankái között található otthonukban, Új-Hunniában; a hozzájuk haza igyekvő „testvéreik” veszélyes és kalandos útját Dél-Magyarországon keresztül; egy észak-magyarországi hologram-vezető jövőbeli terveit az új-hunokkal; illetve egy eszelős exzsoldos és brigádja brutális módszereit, ahogy próbálják túlélni a járványt követő anarchiát.

    Ebben a nem éppen hagyományosnak mondható „sci-fi” kalandregényben a nem túl távoli jövőben, a súlyos fejlődési csapdában vergődő emberiség világméretű gazdasági és egészségügyi problémákkal küzd, melyből kiutat egy kis közösség mutat, ahol újraéled őseink élete és hitvilága, mindez megfűszerezve némi misztikummal.

    Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

  • The 100 negyedik évad: A világvége még mindig izgalmas tud lenni

    A The 100 az a sorozat, amely még a legelvakultabb sci-fi nézőket is meg tudta lepni az elmúlt évek során. A CW produkciója úgy indult, hogy csak egy sima tiniszéria lesz, szép emberekkel a főszerepekben, azonban később a történet elszakadt a Vámpírnaplók irányától és kőkemény dráma vette kezdetét. A fordulatok tényleg meglepőek lettek a sztoriban, ráadásul főhősök haltak meg egy-egy sima évadközi részben is. A The 100 néha olyan kemény volt, mint az HBO-féle Trónok harca. Aztán elkezdődött a 4. évad és a közönség csak húzhatta a száját, hiszen a fő irányvonal felvázolása után nagyon nem akart összeállni a kép. Aztán eljött a szezon második fele és olyan vérfürdő vette kezdetét, amire senki nem számított.

    A főszereplők ugyanis több csapatra szakadva próbálták megállítani a világvégét. Ott volt például Raven, aki a fejében lévő hangokkal és a közelgő halálával birkózva igyekezett egy rakétát helyrehozni, aztán Clarke gyógyírt próbált találni a fenyegető praimfayára (=radioaktív világégés), Jasperék meg csak úgy éltek a mának. A sorozat sajnos Jasperrel már jó ideje nem tudott mit kezdeni, habár ő és Octavia volt a The 100 legígéretesebb karaktere, már a premier óta. O mondjuk ki is nőtte magát, és igazi vadász lett, a treekru tagjai közé asszimilálódva. Az előző évadokban sokan Bellamy halálát kívánták, mert olyan döntéseket hozott a srác, itt viszont megint a jó arcok közé tartozott. Az egyik legérdekesebb új karakter pedig Luna volt, aki egy kevés Lady Gaga beütéssel, de nagyszerű sztorival tette hozzá a magáét a sorozathoz.

    the100_s4_2

    Na, de mennyire volt fenyegető a The 100 negyedik évadában az a világvége? Nagyon. Kaptunk itt látomásokat, szénné égő szereplőket, szóval kapkodniuk kellett az embereknek magukat, ha nem akartak mind meghalni. A szezon vége előtt talán az az epizód hozta el a csúcspontot, melyben a törzsek egymásnak mentek és egy-egy kiválasztott harcosuk küzdött meg életre-halálra. Itt több fontos karaktertől kénytelenek voltunk elbúcsúzni, ami hatalmas kár, ellenben a Hunger Games-féle hangulat nagyon átjött és rendesen lehetett szorítani Octaviának, hogy ő jöjjön ki győztesen az egészből. Persze itt is volt kavarás rendesen, a The 100 nem az a sorozat, amelyben mindenki tiszta módszerekkel játszana.

    Szerencsére ez az egyetlen olyan CW-s széria, amelyben jórészt háttérbe kerülnek a szerelmi szálak, inkább Octavia és Bellamy testvéri szeretete uralja a történetet, illetve mozgatórugó még Clarke és az anyja. Murphy és a fura csaja azért lopja néha a show-t, de rájuk egy pillanatra se lehetne ráfogni, hogy nyálasak lennének. Clarke időnként összefekszik egy-egy lánnyal, de neki a romantikázás szintén ennyiben kimerül, így a The 100 egy pillanatra se válik lányregénnyé. Itt kőkemény dráma van, és még a főgonoszok is folyton váltakoznak, az egyetlen konstans az Jaha, aki az elmúlt szezonban még foghatta arra a ballépéseit, hogy egy mesterséges intelligencia rángatja fonálon, most viszont tényleg kiderült, hogy az egykori kancellár egy kőbunkó.

    the100_s4_3

    Ami nagyon meglepő, hogy Raven mennyire szerethető alakká vált a sorozatban, habár csak később csatlakozott a szereplőgárdához. A tudóslányról simán el lehet hinni, hogy borderline zseni, illetve elég komoly kis ellentét van közötte és Murphy között, ami iszonyú szórakoztató tud lenni. Murphynél egyébként érdemes egy kicsit leragadni, szerencsétlen srácnak az eddigi évadokban nem volt olyan epizód, amikor ne ütötték volna a hátát bottal. Ő olyan szereplő a The 100-ben, akit valószínűleg már az elején ki akartak írni, valaki azonban könyörgött a showrunnernek, hogy tartsák már meg, hisz talán az egyik legnagyobb karakter ezen a posztapokaliptikus vágóhídon. És milyen jó, hogy megtartották!

    A praimfaya egyébként az évadzáróban újfent rettenetesen megkeverte a lapokat, hiszen több helyszínre kerültek a főszereplők, mindenféle kommunikáció és összeköttetés nélkül. SPOILERVESZÉLY! Raven, Murphy, Echo, Bellamy, illetve Monty és a csaja felmentek az űrbe, hogy egykori lakóhelyükön vészeljék át az Apokalipszis 2.0-t. Clarke egy gikszer miatt kénytelen volt lennmaradni, de vélhetően a night bloodnak köszönhetően túlélte a veszélyes kalandot. A grounderek és a skykru pedig lementek a bunkerbe, hegyiembert játszani. Utóbbi szálon nagyon érdekes volt látni, ahogy az egyszerű harcos O-ból vezető lett, de a nézőket minden bizonnyal az fogja legjobban érdekelni, hogy mi történt az elmúlt 6 évben.

    the100_s4_4

    De persze vannak itt további kérdések, mint például:

    • Ki az a kislány, aki Clarke-kal van?
    • Kik jöttek az űrhajóval az epizód végén és barátságosak-e?
    • Nem ölték-e halomra egymást a bunkerben a klánok?
    • Túléltek-e Bellamyék és hogyan fognak visszajönni az űrből?
    • Hogy tudott Clarke zöldövezetet létrehozni egy, a radioaktivitás által elpusztított világban?

    the100_s4_5

    A The 100 ezért jó sorozat, mert nem hagyja nyugodni az embert és alig várjuk, hogy folytatódjon a produkció. Sajnos a széria nem volt túl nézett a CW-n, ennek ellenére berendelték, aminek csak örülni tudunk. Azt még mindenképp hozzá kell tenni, hogy a The 100 akkor élvezhető leginkább, ha darálva nézi az ember, ugyanis a részek jórészt összefüggőek és nem antológia a sorozat. Kellenek az ilyen high concept műsorok a népnek, mert unalmas a sokadik cyber CSI-t, vagy NCIS-t nézni folyton.

    Értékelés? 8/10 simán, a The 100 kezdi kinőni magát és maga mögött hagyni a tinisorozatos vonalat. Ha így haladunk, akkor 2-3 év és hardcore sci-fi lesz végleg a CW produkciójából.