My Blog

Címke: vénusz

  • Életre utaló jelek a Vénusz légkörében?

    Egy közös Amerikai és brit tudóscsoport bejelentette, hogy a Vénusz légkörében olyan molekulára bukkantak, amely akár az élet jelenlétre is utalhat.

    Rádióteleszkópos megfigyeléssel foszfin jelenlétét mutatták ki bolygószomszédunk légkörében. A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, szerkezete az ammóniához hasonló, egy foszfor és három hidrogén atomból áll. Színtelen, kellemetlen (fokhagymaszerű) szagú gáz. Bűze annyira erős, hogy  már a legcsekélyebb mennyiségben is jól érezhető.   Erős méreg. Legalábbis számunkra.

    A bíborszínű felhők bolygója

    A Földön is jól ismert a foszfin az élet egy különleges formájának mellékterméke. Oxigénmentes környezetben élő baktériumok állítják elő. A foszfinra a Vénusz légkörének felső részében bukkantak, ez akár arra is utalhat, hogy ebben a régióban élet lehetséges.

    A tudósok elismerik, hogy foszfin természetes körülmények között, élet jelenléte nélkül is kialakulhat. De a Vénusz esetében nem találtak ilyen folyamatokat.

    A felfedezés a Hawaii-n található JMCT, és a chilei ALMA  rádióteleszkópnak köszönhetjük.

    Végállomás: Amalthea

    Természetesen nagyon korai még felkiáltani, hogy földönkívüli élet nyomára bukkantunk. Ez csupán egy jó kezdet arra, hgy érdemes kiemelten foglalkozni ezzel a bolygóval.

     

  • Élő vulkánosság a Vénuszon

    Amerikai és svájci kutatók meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó. 37 aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a bolygón.

    Most először sikerült olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó.

    A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb felszíne, szemben a Marssal vagy a Merkúrral, amelynek hideg a belseje. A meleg belsőről és a geológiai aktivitásról árulkodnak azok a gyűrű alakú repedések, a coronae-k, amelyeket általában medencék vesznek körül.

    A szakemberek azonban úgy vélték, hogy a coronae-k valószínűleg ősi aktivitás jelei, és a Vénusz eléggé lehűlt, hogy lelassítsa a geológiai aktivitást a bolygó belsejében és megkeményítse annyira a kérget, hogy semmilyen meleg anyag a mélyből ne legyen képes áttörni azon. Ráadásul vita tárgyát képezi a coronae-k formálódásának pontos folyamata és különbözőségük okai.

    A bíborszínű felhők bolygója

    A kutatók a Vénusz felszíne alatti termomechanikai aktivitás modelljeit használták, hogy létrehozzák a coronae-alakzatok háromdimenziós, nagyfelbontású szimulációját.  Az eredmények segítettek abban, hogy azonosítsák a közelmúltban aktív coronae-k jellegzetességeit. Megállapították azt is, hogy a coronae-k közötti bizonyos különbségek a geológiai fejlődés különböző szakaszait jelentik.

    A tanulmány az első bizonyítékkal szolgál arra, hogy a coronae-k a Vénuszon még fejlődnek, ami azt jelzi, hogy a bolygó belseje még háborog.

  • Élet a Naprendszerben

    Nem csak a Földön van élet. Ez nem egy bizonyított tény, de lehetetlen, hogy egy ésszel fel nem fogható méretű univerzumban csak nálunk alakulhasson ki az élet. Bármilyen formát felölthet, mi persze csak az általunk ismertből indulhatunk ki. Ennek ellenére még a Naprendszeren belül is jó eséllyel találhatunk élőlényeket. Ezek eltartására a legjobb eséllyel pályázó hét égitestet vesszük sorra, melyek itt vannak a szomszédban. (tovább…)