Címke: vékony krisztián

  • Díjat nyert a Galaktika szerzője és munkatársa is

    Idén szeptember közepén került sor a HungaroCon országos sci-fi találkozóra, ahol a hagyományoknak megfelelően kihirdették a Zsoldos Péter-díj és a Trethon Judit-emlékgyűrű kitüntetettjeit. Nos, örömmel jelenthetjük, hogy a kiadónk számára igencsak szívet melengető eredmények születtek.

    A Zsoldos-díj regény kategóriájában mindhárom dobogós helyen egy-egy Metropolis Media könyv végzett:

    1. Lovas Lajos: Törzsszövetség
    2. Fedina Lídia: Virokalipszis
    3. Vékony Krisztián: Sors-algoritmus

    Lovas Lajos már harmadszor vehette át a Zsoldos Pétert ábrázoló plakettet: első sci-fi regénye 2005-ben jelent meg Agydobás címen, amellyel 2006-ban megnyerte a díjat, 2011-ben pedig a Minek nevezzelek? című novellával érdemelte ki az elismerést. Utóbbi műve szintén kiadónk gondozásában jelent meg, mint ahogy azóta több kötete és novellája is.

    Fedina Lídia sokoldalú alkotó: írt már rajzfilm-forgatókönyveket, meséket, lányregénysorozatot, de a sci-fi és fantasy, illetve a képregények világa sem idegen tőle. Többször publikált már novellákat és kisregényeket a Galaktikában.

    Külön öröm számunkra, hogy a dobogó 3. helyén egy elsőkönyves szerzőt köszönthetünk, Vékony Krisztiánt. Regénye a kifejezetten kezdő írók számára indított Galaktika Start Könyvek sorozatunkban jelent meg.

    A Zsoldos Péter-díj novella kategóriájának idei nyertese Hegedűs András lett „Tortuga” c. írásával. Őt követve a 2. és 3. helyen is tudományos szerkesztőnk, Kovács “Tücsi” Mihály végzett: „Zaj a rendszerben” (GFK 300) és „A tömeg bölcsessége” (Galaktika 315) című írásaival. Tücsi, aki „Vezeklés” című írásával 1998-ban már elnyerte a díjat, a tudományos és technikai témákban írt cikkei mellett számos novellával is jelentkezett már a Galaktika hasábjain. Több blogot is üzemeltet, 2013-ban a Golden Blog versenyen az év bloggere lett.

    Németh Attila (fotó: Szélesi Sándor)
    Németh Attila (fotó: Szélesi Sándor)

    Végül, de nem utolsósorban irodalmi szerkesztőnk, Németh Attila műfordítói tevékenységének elismeréseképpen átvehette a Trethon Judit-gyűrűt. Attila több évtizede a magyar SF-élet meghatározó alakja, nevéhez számos film, regény és novella fordítása fűződik. Pályáját még a régi Galaktika utolsó szakaszában kezdte fordítóként, majd szerkesztőként. A Galaktika megszűnése után megalapította a Möbius kiadót, később pedig az Átjáró, majd majd az újraindult Galaktika munkatársa lett. Legutóbbi műfordítása Jo Walton Mások között című regénye.

     

     

     

     

     

    Röviden a díjazott regényekről:

    Vékony Krisztián: Sors-algoritmus

    Bánfalvy Réka úgy éli az életét, hogy azt hiszi, minden, amit tesz, a saját döntése. A világon több mint kilencmilliárd ember pontosan ugyanígy gondolja, de valójában mindenki téved. A kilencvenes években egy cseh matematikus létrehozott egy képletet, amely képes felfedni az emberiség jövőjét, a látottak azonban elborzasztották. A jóslat tudatában egy maroknyi csoport megalapította a JövőVédelmet, a titkosan működő, föld alatti ügynökséget, melynek egyetlen feladata: biztosítani a jövőt, ezzel megelőzve a világ pusztulását. A Sors-algoritmus c. regény központi tárgya az életbe való mesterséges beavatkozás kérdése. Lehetséges-e a matematika segítségével megjósolni, majd befolyásolni a jövőt? Mindez milyen hatással van a jelenre? Mi van akkor, ha a jelenben történő bizonyos események miatt jövő mégsem teljes egészében feltérképezhető? Vékony Krisztián Budapesten játszódó regényének szereplői is szembesülnek ezekkel a kérdésekkel. De vajon a válaszokat is megtalálják?

    Vékony Krisztián
    Vékony Krisztián

    Fedina Lídia: Virokalipszis

    A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. Fedina a Galaktika 318-as számában olvasható interjúban hangsúlyozza, hogy izgalmas volt számára olyan vírusról írni, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a földön. A Virokalpszisban lényeges momentum lesz, hogy mi történik akkor, ha visszajönnek azok, akik az emberiség hajnalán itt hagyták a Földet, most pedig találnak egy, az övéktől teljesen más irányba fejlődő civilizációt.

    Fedina Lídia
    Fedina Lídia

    Lovas Lajos: Törzsszövegtség

    Béri „Balogh” András, a Kulturális Minisztérium alkalmazottja számára a nagy kaland egy áramszünettel kezdődik. Aztán kiderül, hogy nemcsak az elektromosság nem jön vissza, de vele együtt eltűnt egy sor más technikai eszköz, elsősorban a motoros járművek. És ami még ennél is különösebb: az emberek nagy része.

    A kormány maradéka azonnal kihirdeti a szükségállapotot, és futárokat küld a szomszédos országok felé, kideríteni, máshol is hasonló-e a helyzet. András és kollégája, Géza a déli irányt „nyeri meg”, egészen pontosan Horvátországot. Kerékpár nyergébe pattanva indulnak útnak, és sejtelmük sincs róla, hogy ezzel valójában az egész emberiség sorsa került a kezükbe. Mert az idilli, bár a szokásosnál jóval kihaltabb adriai tengerparton egy olyan találkozás vár rájuk, amely fenekestül felforgatja mindazt, amit fajunk egyetemes történelmeként tartunk számon.

    Az apokaliptikus vízió elengedhetetlen velejáróiként olyan információk birtokába juthatunk, mint a sörcsapolás és a halászléfőzés rejtelmei, megtudhatjuk, meddig él egy fa, valamint hogy más szemében könnyebb-e észrevenni a szálkát, vagy a saját hátsónkban. Lovas Lajos, a sci-fibe oltott politikai leleplező-burleszk Zsoldos Péter-díjjal koronázott királya az Agydobás és az N után ismét a hazai viszonyokat állítja pellengérre, az elképzelhető legzöldebb világvégével kombinálva.

    Lovas Lajos
    Lovas Lajos

    Ezúton is sok szeretettel gratulálunk minden díjazottnak! 

     

  • Egy ambiciózus regény – Sors-algoritmus

    Az idén indult új könyvsorozatunk, a Galaktika Start Könyvek egyik első darabja a Sors-algoritmus. A könyvben minden megtalálható, ami egy sci-fihez kellhet: szórakoztató történet, jó világfelépítés és rengeteg gondolat.

    A történet a közeljövőbe hívja olvasóit. Még a kilencvenes években egy cseh tudós, Brozkov létrehozott egy képletet, aminek segítségével megmondható egyes emberek, de akár az egész emberiség jövője is. Azonban amit a tudós látott, az elborzasztotta. Hogy megmentse az emberiséget szörnyű sorsától, Brozkov létrehoz egy titkos szervezetet, ami a képletnek megfelelően beavatkozik a világ működésébe: ez a Jövővédelem. A társaság belepiszkálhat akár politikai vagy tudományos felfedezéseket érintő kérdésekbe is – és természetesen úgy, hogy mi észre sem vesszük.

    A tényleges történetbe csak saját időnket követően kapcsolódóunk be. Először a fontosabb szereplők (Réka, Szilárd, Jennifer) gyerekkorába nyerünk betekintést, majd mindennapos életük részesei lehetünk. Ahogy Krisztián is tette a második interjúban, amikor összefoglalta nekünk történetét, az ezután kezdődő cselekményt talán érdemes két részre osztani. Ott van Réka, aki a hétköznapi életet képviseli és Szilárd, aki – mondjuk így – a háttérvilághoz, a Jövővédelemhez tartozik. Főleg az ő szemszögükből ismerhetjük meg a jövőbeli Budapestet, ahol mai, aktuális problémáinkkal találkozhatunk: egyetemi tüntetés, menekültválság és terrorfenyegetettség.

    Sors-algoritmus

    Első olvasásra úgy hangozhat, hogy a Sors-algoritmus nagyon is sokat markol, de ez nem válik a könyv hátrányává, sőt. Krisztián élvezhető tempóban meséli el a történetet, kellően izgalmas fordulatokat iktat be, miközben ellát minket elegendő mennyiségű háttérinformációval és magyarázattal, hogy ne vesszünk el világában. Utóbbit nagyon is közérthető és élvezhető stílusban teszi. Hiába ír akár több oldalon is keresztül a Jövővédelem működéséről, az Európai Unió védelmi stratégiájáról vagy épp Brozkov képletéről, nem válik unalmassá, és ami fontosabb, a cselekmény rovására sem megy, hanem tökéletesen kiegészíti azt. Olvasóként azt gondoljuk, hogy egy jó könyvnek talán ez a két legfontosabb (számomra mindenképpen) alappillére: jó legyen a történet és az író kellőképpen megismertessen fiktív világával.

    Rengeteg apró, de pozitív dolog akad még Krisztián regényében, amiket érdemes kiemelni. Egyik ilyen a történet multikulturális jellege, ami alatt arra gondolok, hogy mennyi különböző nép is képviselteti magát itt. A futurisztikus Budapesten találkozhatunk vak ukrán kocsmárossal, német üzletemberekkel, macedón menekültgyerekekkel és a lengyel légierővel is, említés szintjén pedig hallunk a francia Jövővédelemről is. Igaz főleg a közép-kelet-európai régió képviselteti magát, azért nemzetileg nagyon is színesnek nevezhető szereplőgárda jelenik meg.

    Ahogy a második interjúban is volt róla szó, a Sors-algoritmusban olyan témák jelennek meg, amik más műfajú könyvekben (pl. szépirodalom) is megállnák a helyüket. Ilyen a regény központi kérdése is a mesterséges manipuláció, ha pedig kicsit eltávolodunk a sci-fis közegtől, akkor a szabad akarat problematikájának is nevezhetjük ezt. Egy kevéssé központi, viszont a szereplők miatt nagyon is jelenlévő téma, a 21. századi fiatalok útkeresése, céltalansága is ezek közé a témák közé sorolható. Az előbbi (manipuláció) ad egy komoly, tényleg elgondolkodtató jelleget az egésznek, a második (fiatalok útkeresése) pedig fiatalos hanggal ruházza fel a regényt.

    A Sors-algoritmus mindenképpen egy ambiciózus regény, ami idősebb és fiatalabb olvasók számára is izgalmas olvasmány lehet, rengeteg gondolkodnivalóval. És Brozkov-féle képlet nélkül is tudhatjuk, hogy Vékony Krisztián olyan író, aki a jövőben írásaival bőven okozhat még nekünk meglepetést.

  • Az emberiség igenis manipulálja a sorsát – második interjúnk Vékony Krisztiánnal

    Másodszor ültünk le beszélgetni Vékony Krisztiánnal a Könyvfesztiválra érkező Sors-algoritmus kapcsán. A szerzővel készített első interjúnkat itt olvashatjátok.

    Miről szól a regényed, a Sors-algoritmus? Össze tudnád foglalni nekünk néhány mondatban, spoilermentesen? 

    A történet egy lányról szól. Egy olyan lányról, aki elhiszi, épp olyan átlagos, mint mindenki. A mindennapjait éli, próbál beilleszkedni a szürke világba, egy omladozó emberi társadalomba. Azt teszi, amit bárki más. Küzd és vágyakozik. Remél. Fél. Fél, mert úgy érzi, szépen lassan elhagyja mindenki, úgy tűnik, ellene fordul a világ. Mintha hibás lenne. De a hibák az ő hibái – így gondolja. Nem tudja, hogy téved.

    Létezik egy férfi, aki ismeri a valóságot. Ennek a férfinak emberek egy csoportja megmutatta az emberiség jövőjét. Azt mondták neki, hogy a világ és benne mindenki halálra van ítélve. Azt közölték vele, hogy mindazért, hogy a faj elkerülje a pusztulást, el kell felednie a lelkiismeretét. Megtette. Éveken át képezték ki, hogy ellásson egyetlen feladatot, miszerint egy matematikai algoritmus alapján kell irányítania egy lány sorsát. Befolyásolnia kell az életét, méghozzá a tudta nélkül, mert talán ez a lány az egyetlen, aki megmentheti a jövőt.

    Egy algoritmus, ami elmondja a jövőnket nagyon izgalmasan hangzik. Honnan jött az ötlet?

    Hogy egészen pontos legyek, az algoritmus nem mondja meg a jövőnket, a regényben szereplő komplex képlet az, ami megteszi. Az algoritmus pusztán azt írja le, mit kell tenni azért, hogy a jövő máshogy alakuljon. Ez összetett beavatkozások sorozata.

    A jövő és annak előrejelzése mindig is érdekelt. A jövőkutatás az egyik kedvenc témám. Talán a sci-fi iránti lelkesedésem is részben innen fakad. Ha csak arra gondolok, hogy pl.: Verne Gyula milyen technikai innovációkat jósolt meg, még jóval a megvalósulásuk előtt, mindez érthetővé is válik. De emellett érdekesnek tartom azt is, hogy bizonyos matematikai kalkulációk mennyire pontosan tudják előre jelezni az egyes eseményeket, jelenségeket. Azt hiszem, az emberiség tudásának bővülésével, ezek a tudományos jóslatok egyre pontosabbá válnak. Egy óvatlan pillanatomban elméláztam a gondolaton, mi lenne, ha már valaki képes rá, hogy tökéletes képletet írjon a jövőnkre. Ekkor kezdett el körvonalazódni bennem egy történet, mely végül regénnyé nőtte ki magát

    IMG_2555

    Történetedben olyan problémák merülnek fel, melyek más műfajú könyvekben is megállnák a helyüket, de te végül úgy döntöttél, hogy egy sci-fibe ágyazod ezeket a gondolatokat. Miért érezted úgy, hogy céljaidnak ez a zsáner lesz a legmegfelelőbb?

    Részben talán az előbb említett okok miatt. Egy történet, melynek központi témája a jövő pontos előrejelzése már önmagában is tudományos fantasztikum. És habár a regény, az alapkoncepción kívül nem mondható elrugaszkodott sci-finek mégis egy olyan világba helyeztem, ami a még be nem következett jövőben létezik. Meglehet, ez azért van, mert egyszerűen imádom a technológiai vívmányokat és csupán írni szerettem volna olyan dolgokról, amelyek még nem az életünk részei, de úgy gondolom, hogy egyszer majd azok lesznek. Másrészt viszont a történet olykor kényes, hiszen olyan jogállamok közötti viszályról szól, amik jelenleg partneri kapcsolatban állnak. Ezt az állapotot csak egy fiktív – remélem, soha be nem következő – jövőben tudom csak elképzelni.

    Regényed erősen multikulturális, hisz rengeteg nemzetiség megfordul benne. Emiatt bármelyik országban játszódhatna a történet, de te mégis Magyarországot választottad helyszínnek. Miért?

    Volt egy időszak, amikor vacilláltam, hogy esetleg Münchenbe helyezem a történetet, végül mégis Budapest lett a helyszín. A regény részben arról szól, hogy egyes emberek meg vannak győződve arról, hogy kicsik, jelentéktelenek és nincsen befolyásuk a nagy eseményekre. Pedig ez nincs így. Bizonyos emberek világokat képesek megrengetni, még ha el sem hiszik. Magyarország is pont ilyen. Sokan azt gondolják, nem terem itt semmi, nem is érdemes hangsúlyt fektetni rá. Én láttam itt titánokat, hát írtam róluk.

    sors algoritmus_borito_2016_0224B1
    A Sors-algoritmus egyik központi, sőt, legfontosabb problémája a sors és annak mesterséges formálása. Habár többször kifejted regényedben ennek a jó és a rossz oldalát is, de mégis megkérdezném, hogy szerinted az emberiség javára válna, ha az tudná manipulálni a sorsát?

    Úgy gondolom, az emberiség igenis manipulálja a sorsát, csak talán ezt még gyermeki esetlenséggel teszi. Mindenesetre igyekszik. Azonban azt a fajta manipulációt, mely a regényben megjelenik, mindenkoron illegitimnek tartom. Talán egyszer elég bölcsek leszünk ahhoz, hasonló praktikák nélkül is sikerülni fog megfelelően megalapozni a jövőnket. Hiszek benne, hogy így lesz.

    Kinek ajánlanád regényedet?

    Kivétel nélkül mindenkinek egy bizonyos koron túl. Sok helyen brutális, ezért gyermekeknek természetesen nem tanácsolom, hogy bárki is felolvassa. De azon túl szerintem bármely műfaj szerelmese élvezeti. Mindenki megtalálhatja benne a magának tetsző szálat.

    Várható-e folytatás vagy előzménytörténet?

    Köszönöm a kérdést! Igen, már dolgozom a történet folytatásán, mely Báb-elmélet címen fut. Reményeim szerint, ez a könyv még inkább ki fogja fejteni a témában rejlő veszélyeket, és válaszokat fog adni a Sors-algoritmus végén felmerülő kérdésekre. Talán a konspirációkba bújtatott igazságra is fény derül majd.

     

    Fotók: Csata Judit

  • Megmutatjuk a Start Könyvek borítóját

    Négy fiatal szerző debütál nálunk áprilisban, akik új sorozatunk, a Start Könyvek első négy regényét jegyzik. A sorozatban tehetséges, főként kötettel eddig nem rendelkező SF- (és fantasy-) szerzőket mutatunk be és indítunk el a pályán, akikben megvan az a plusz, amitől a jövő zálogai lehetnek a hazai SF-irodalomban.

    A szerzőkkel készült interjúinkat az elmúlt hetekben publikáltuk online felületünkön. Michael Walden űrhajós akart lenni egészen a Challenger katasztrófájáig, Vékony Krisztiánra nagy hatást tett Philip K. Dick és Asimov, Molnár Csaba az időutazásról nem a megszokott értelemben ír, Ronil Caine-nel pedig többek között a klónozás aspektusairól beszélgettünk. A könyvekről már írtunk röviden a tavaszi újdonságainkat bemutató cikkben, most azonban leleplezzük a borítókat is, amiket hamarosan megtekinthettek webshopunk Előkészületben rovatában. Amint elkészülnek a könyvekhez tervezett fülszövegek, a regények önálló termékoldalt kapnak webshopunkban.

    Michael Walden: Eshtar

    Eshtar cover

     

    Vékony Krisztián: Sors-algoritmus

     

    sors algoritmus_borito_2016_0224B1

    Molnár Csaba: A széttört idő legendája

    A széttört idő legendája

     

    Ronil Caine: Lilian

    Lilian

     

     

     

     

  • Lehetne végre egy magyar űrbetyár – interjú Vékony Krisztiánnal

    EdDesk_Cheng

    Áprilisban érkezik új sorozatunk, a Galaktika Start Könyvek. Folytatjuk szerzőink bemutatását, Michael Walden után a Sors-algoritmus írójával, Vékony Krisztiánnal beszélgettünk.

    Kezdjük a legelején. Ki Vékony Krisztián?

    Azt hiszem, egy teljesen átlagos srác vagyok, mindenféle szuperképességtől mentes. Az a fajta, aki a tömegközlekedésen fülhallgatóval a fülében egy könyvet szorongat ide-oda billentgetve a fejét. Oldalra nézve talán megpillanthattok. Hogy kicsit informatívabb legyek, nagyjából ezt tudom elmondani magamról: jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kezdem meg az utolsó szemeszteremet  végzős építészhallgatóként. Emellett van szerencsém elmondani, hogy az ország egyik leginnovatívabb és véleményem szerint, minden bizonnyal a legbarátságosabb építész stúdiójának munkatársa is vagyok egyben. Összegezve ezt az apró kis keretet melyből most kikandikál egy részem, valahol úgy gondolom, hogy igazából csak egy piszok mázlista fickó vagyok. Egy olyan figura, aki ha éppen nem épületeket tervez, a klaviatúrára teszi az ujjait és gépelni kezd.

    Mit érdemes tudnunk rólad?

    Úgy érzem, édesanyám végtelen empátiája és édesapám elképesztő mérnöki tudása alatt nevelkedve egyfajta humán-reál vonalon kezdtem el mozogni már igen fiatalon. Kölyökként naphosszat a garázsban barkácsoltam izgő-mozgó mechanikus szerkezeteket építgettem, nem voltak túl hasznosak, de jókat szórakoztunk velük. Az általánost elkezdve képzőművészetet tanultam, gimnazistaként a színtársulatban töltött éveimre emlékszek vissza a legörömtelibben. Ezután egy olyan mérnöki egyetemre mentem, amire nyugodt szívvel ki lehetne írni Dante Poklának nem túl jó marketingű  üdvözlőszövegét. Megjegyzem, nem bántam meg. Ma mindezen múltbéli tapasztalatokból és élményekből építkezem, próbálom a lehető leghasznosabbá tenni a tudást, amit kaptam. Idővel az is elválik majd, sikerült-e.

    Hogyan ismerkedtél meg a sci-fivel és miért szeretted meg?

    E.T.A. Hoffmann-nak van egy írása, a Homokember, ajánlom mindenkinek. Nem sokan jelentenék ki, hogy a német romantika egyik nagy neve sci-fi író lenne, de aki olvassa a történetet tálán elmélázik a gondolaton. Nem lövöm le a poént, tessék kézbe venni. Mindenesetre ez volt az egyik első élmény ami kiszakított a kötelezők világából és egy másik univerzum felé kezdett terelni. Ámde a valódi lökést az jelentette, amikor egy barátom – az egyik legműveltebb ember, akit valaha ismertem –  Philip K. Dick regényét, az Ember a fellegvárbant a kezembe nyomta. Onnantól kezdve a műfaj az életem részévé vállt, és nem tágít mellőlem.

    Mikor váltál sci-fi olvasóból sci-fi íróvá?

    Már kis gimnazista koromban írogattam, rövid történeteket, verseket, még egy regényt is elkezdtem egyszer. Itt említeném meg: pocsékok voltak. De az affinitás talán mindig is bennem volt. Imádom a történeteket. Legfőképp szeretem hallgatni az emberek saját meséit. Úgy érzem mindenkiben máshogy jelenik meg a körülöttünk lévő világ, mindenki más percepcionális készséggel képezi le a környezete képét. Ebből adódóan úgymond mindenki egy tökéletesen más mikrouniverzumban él. Emberekkel beszélgetni kicsit olyan, mintha párhuzamos világokat fedezne fel az ember. Elképesztően érdekes dolog. Multiverzum a szociológiában.

    Az én legnagyobb szerencsém az, hogy életem során olyan emberekkel ismerkedhettem meg, akiknek a szemében olyan világok tükröződését láttam, melyeket nem lehet, nem varázslatosnak tekinteni. Azt hiszem ezt hívják inspirációnak. Nem tudom, mikor lettem író, de azt tudom, kik miatt váltam azzá. Néha eszembe jut a több ezer éves mondat: ”..mondják el majd, hogy óriások közt éltem”

    Vékony Krisztián
    Vékony Krisztián

    Regényedben többször említed Philip K. Dicket vagy Asimovot. Írói példaképeid vagy inspirálóid ők? Esetleg még tudnál említeni további kedvenc sci-fi írót, vagy olyat, aki hatással volt rád?

    Nos, Philip K. Dickről már esett szó. Az egyik legkreatívabb elmének tartom azóta is. Asimovot hasonlóképp. Természetesen nagy hatással voltak rám. Ha csak a műfajból kéne említeni, akkor a következő neveket még feltétlen kiemelném: Orson Scott Card, Ray Bradbury, Herbert G. Wells, Kurt Vonnegut, Frank Herbert, Arkagyij és Borisz Sztrugackij, John Scalzi, Robert Charles Wilson, Zsoldos Péter, Galántai Zoltán.

    Az sf-ben rengeteg téma és koncepció létezik, amik az itthoni írásokban is megjelennek. Ennek fényében szerinted van olyan külföldi sci-fiben jellegzetes dolog, ami a jelenlegi magyar sci-fiből hiányzik?

    Bevallom, ezen még nem gondolkodtam. Személy szerint, kevés olyan magyar sci-fi regényről tudok, ahol a történetben Magyarországnak magának konkrét szerepe lenne. Természetesen ez valahol érthető a hatalmi helyzetünket tekintve, de szívesen olvasnék egy olyan történetet, ahol egy pesti srácból asztronauta válik. Akár lehetne csempész. A tudományos fantasztikum mindig is a lehetetlennek tűnő dolgok megközelítéséről szólt. Fogjunk össze, legyen végre egy magyar űrbetyár.

    Szokták mondani, hogy a science fiction sokszor inkább a jelenről, mint a jövőről szól. Ebből kiindulva, szerinted egy sci-fi írónak mennyire kötelessége reagálnia aktuálpolitikai problémákra?

    Egy sci-fi író gyakran a múltat nézi és ez alapján hoz létre prekoncepciókat a jövőre. Nyilvánvalóan kitekint a világba és annak hatására is alakítja a fejében kialakult képet egy másik lehetséges univerzumról.  Azt hiszem, ez inkább egyfajta intuíció, mintsem konkrét riposzt a problémákra. Érdekes módon mindez néha pontosan fordítva történik. Olykor éppen a világ reagál szomorúan egy-egy prekognicióra. 2015 első heteiben, a könyvet befejezve, egyáltalán nem gondoltam volna, hogy a történetben leírt háborús és menekült helyzet a való életünk része lesz majd, ahogyan abban is hittem, hogy nem éri el a terror az európai fővárosokat. Tévedtem. A fikcióból olykor valóság válik.

  • Idén tavasszal érkező könyveink

     

    20160204_banner3

    Már rég túl vagyunk az újéven és az évkezdési fáradtságon, így elérkezett az ideje, hogy bejelentsük, milyen könyvek várhatók a Metropolis Media palettáján 2016 elejétől júniusig.

    Előtte azonban köszönjük a sok voksot, amit tavalyi könyveinkre adtatok le január végéig tartó szavazásunkon, ennek eredményeként 2015-ös könyveink olvasói sorrendje a következőképpen alakul.

    Top 10-es lista a tartalom alapján:

    Top 10-es lista a borítók alapján:

    És akkor lássuk a jövőt!

    Jelenlegi állás szerint februárban érkezik Univerzum Könyvek-sorozatunk második darabja, ami Csányi Vilmos Kutyaakadémiájának újrakiadása lesz, a hiánypótló kötet első kiadása ugyanis már beszerezhetetlen. A könyvet az ELTE etológia tanszékének munkatársai állították össze az elmúlt húsz év ebviselkedés-lélektani felfedezéseiről a professzor úr 80. születésnapja alkalmából. A szerzők mindegyike etológus, közvetlenül vagy közvetetten Csányi-tanítvány, a visszaemlékezéseik, az aktuális kutatások és anekdoták igazán élvezetes kötetté állnak össze, ami tökéletes olvasmány lehet kutyásoknak, érdeklődőknek és Csányi-rajongóknak egyaránt.

    Márciusban érkezik a GFK 300. antológia, ami sorrendben a háromszázadik Galaktika Fantasztikus Könyv lesz, külföldi és magyar szerzők SF-novelláival. Külön öröm, hogy a kötet bemutatóját a Gateway to Space kiállításon tartjuk március 9-én, az eseményre ellátogató vendégek pedig díjmentesen körbejárhatják az űrkiállítást. A belépés ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött, figyeljétek a honlapot és a Facebook-oldalunkat a további részletekért! (Várható megjelenés: március eleje)

    Stalker-gyűjteményünk idén is gyarapszik, ezúttal Tumanovszkij és Gyagyiscsev Agyar című regényével. Ebben egy Agyar nevű stalker kalandjait követhetjük végig a Zónában, melyről egyébként a kötetben sok minden kiderül. (Várható megjelenés: március)

    a Kozmosz Fantasztikus Könyvek borítója A Viking visszatérhez
    a Kozmosz Fantasztikus Könyvek borítója A Viking visszatérhez

    Megújult formában tervezzük újra kiadni az egyik legnagyobb magyar SF-író, Zsoldos Péter életművét. Áprilisban kezdünk A Viking visszatérrel, melyben egy űrexpedíció tagjai ragadnak egy idegen bolygó, őskori viszonyok között élő lakói között.

    a Mások között borítója az Egyesült Királyságban
    a Mások között borítója az Egyesült Királyságban

    Jo Walton magával ragadó regénye, a Mások között számos fontos díjat bezsebelt, a Nebulát 2011-ben, a Hugót egy évvel később, a Brit Fantasy-díjat szintúgy. Ahogyan arról már írtunk korábban is, a Mások között tulajdonképpen a sci-fihez és a fantasyhez írt szerelmes levél, melynek alaphelyzete sokak számára a Harry Pottert idézheti, azt leszámítva, hogy itt szó sincsen varázslóakadémiáról, helyette inkább egy lelkes SF-rajongó csöppen a fantasy világába, kalandozása során pedig ellenállhatatlan kísértést ébreszt olvasójában, hogy élete végéig sci-fit és fantasyt bújjon. (Várható megjelenés: április)

    A Könyvfesztiválra érkezik új sorozatunk, a Start Könyvek első négy darabja. Ebben a sorozatban tehetséges, főként kötettel eddig nem rendelkező SF- (és fantasy-) szerzőket mutatunk be és indítunk el a pályán, akikben megvan az a plusz, amitől a jövő zálogai lehetnek a hazai SF-irodalomban. Vékony Krisztián regényének (Sors-algoritmus) központi kérdése az, hogy mi van, ha létezik egy végtelenül átgondolt, precíz matematikai képlet, mely pontosan determinálja az eljövendő világ képét. Molnár Csaba (A széttört idő legendája) egy időutazós sci-fivel mutatkozik be nálunk. Ronil Caine Lilian című regényében egy japán cég titkos szolgáltatásának köszönhetően lehetővé válik lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. Michael Walden regénye (Eshtar) pedig egy több idősíkon játszódó SF-fantasy, ami téren és időn átívelő konfliktust dolgoz fel az emberek és titokzatos ellenségeik között. (A Start Könyvek várható megjelenése: április)

    az angol borító
    az angol borító

    Végre azt is beharangozhatjuk, hogy idén tavasszal a polcokra kerülhet a Bas Lag-sorozat harmadik része, a várva várt Vastanács China Miéville-től. Az Arthur C. Clarke- és Locus-díjas regény cselekménye lazán kapcsolódik az első két részhez (Perdido pályaudvar, végállomás; Armada). Kitör a forradalom, a káosz és az erőszak elől maroknyian elmenekülnek egy különleges vonattal a pusztaságba, az elveszett remény nyomában, miközben Új-Crobuzonban beköszönt a Vastanács kora. A regényen jelenleg az utolsó simításokat végzi a fordító. (Várható megjelenés: május)

    Egy Heinlein-novelláskötettel is készülünk, ami ebben a formában még nem jelent meg sehol a világon. Az Új jövőt építünk a szerző olyan írásait kezdi el közölni kronologikus rendben, amelyek egy aprólékosan kidolgozott történelmi ívet vázolnak fel az eljövendő eseményeiről. (Várható megjelenés: május)

    a harmadik rész észt borítója
    a harmadik rész észt borítója

    Sokan szinte követelték, hogy folytassuk a Melchior-sorozatot és bizony nekünk is a szívünkhöz nőtt a fiatal patikárius figurája. A Melchior és a hóhér lánya c. regényben (mely a sorozat harmadik darabja) két kívülálló talál egymásra az 1422-es év Tallinjában: a hóhér lánya és egy, a városba érkező rejtélyes fiatalember, az idillt azonban hátborzongató gyilkosságok zavarják meg. Külön öröm, hogy Indrek Hargla idén Magyarországra látogat, így a könyv bemutatóján személyesen is találkozhattok majd Melchior szülőatyjával. (Várható megjelenés: június)

    a Chindi angol borítója
    a Chindi angol borítója

    Folytatjuk Jack McDevitt Priscilla Hutchins- (vagy más néven Akadémia-) sorozatát a következő, harmadik résszel. A Nebula-díjas Chindiben az emberiség szinte már feladta, hogy intelligens létformára bukkanjon, ekkor azonban felfedezik, hogy titokzatos csapatok mesterséges holdakat telepítettek a bolygók köré szerte a galaxisban. A Chindi expedíciója a holdak eredetének felderítésére indul, hogy aztán a felfedezőkkel együtt izguljuk végig mi is a galaktikus utazást. (Várható megjelenés: június)

    Jelenleg készülő könyveink hamarosan felkerülnek webshopunk Előkészületben rovatába, a megjelenési idő közeledtével pedig átkerülnek az Előrendelhető szekcióba. Amint elkészültek a borítók, azt is megmutatjuk egy külön posztban.