Címke: vándorlás

  • Klímaváltozás – Egyre kisebbek a madarak

    Megdöbbentő felfedezésre jutottak amerikai kutatók, az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökken a madarak mérete. Ennek oka a klímaváltozás lehet.

    A világon rengeteg madár pusztul el a világ nagyvárosaiban úgy, hogy a toronyházaknak csapódnak. Nem kivétel ez alól Chicago sem. Ezeket a madarakat vizsgálták meg a kutatók. 52 észak-amerikai vándormadárfaj csaknem 71 ezer preparált egyedét tanulmányozták. A tetemeket az elmúlt negyven év során gyűjtötték összes, és preparálták. A vizsgálatokból kiderült, csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk.

    Az állatok klímaváltozáshoz való alkalmazkodását vizsgáló tanulmányok általában az elterjedési területeket és a vonulási útvonalakat érintő változásokra, valamint az életszakaszok eltolódására fókuszálnak. A mostani tanulmány eredményei azonban azt sugallják, hogy a testi, fizikai változások is egy kulcsfontosságú szempontot jelentenek.

    Csaknem az összes általunk vizsgált madárfaj kisebb lett. Megdöbbentő, hogy bár nagyon különböző fajokról van szó, mégis rendkívül hasonlóan reagálnak a környezeti változásra.  Az eredmények szerint az 1978 és 2016 közötti időszakban a madarak lábszárcsontja 2,4 százalékkal lett rövidebb, míg ugyanezen idő alatt a szárnyuk hossza 1,3 százalékkal nőtt.

    A vándorlás rendkívül megterhelő a madarak számára. A kisebb test kevesebb felhasználható energiát jelent a madarak számára a hosszú vándorútjaik során. Azonban azoknak a madaraknak a legmagasabb a túlélési esélye, amelyek nagyobb szárnyfesztávolsággal kompenzálják a kis testüket.

    A kutatók nem tudják biztosan, hogy a melegebb hőmérséklet hatására miért zsugorodnak a madarak. Az egyik elmélet szerint a kisebb testű állatok gyorsabban tudnak lehűlni.

  • Kutyák és emberek: újkőkori közös vándorlás

    A gyűjtögető-vadászó emberek valamikor 20-40 ezer évvel ezelőtt szelídítették meg a farkasokat. A kutyák egymástól több ezer kilométerre fekvő két farkaspopulációból fejlődhettek ki. A háziasítás hosszú folyamata megváltoztatta a farkasok viselkedését, génjeit, így fejlődtek azokká a kutyákká, amelyeket ma ismerünk.

    Egy kutatás megállapította, a kutyák is részesei voltak az emberiség történetében annak a fontos pillanatnak, amikor elődeink a gyűjtögető-vadászó életmódról a földművelésre tértek át. A földművelés először a közel-keleti térségben, az úgynevezett termékeny félholdon – a mai Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Egyiptom területén – kezdődött.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az első földművesek sokféle gabonát, köztük búzát és árpát, valamint borsót és lencsét is termesztettek, emellett háziasították a vad birkát, szarvasmarhát és disznót. Amikor 9000 évvel ezelőtt útra keltek Európa és Ázsia felé, földművelésben szerzett tapasztalataikat és háziállataikat is magukkal vitték. Francia kutatók most azt igazolták DNS-tesztekkel, hogy kutyáik is elkísérték őket a hosszú úton. A tudósok az Európa- és Ázsia-szerte feltárt régészeti helyszíneken talált kutyamaradványok DNS-mintáit elemezték. A tanulmányban azt is igazolták, hogy a vándorláskor az emberek és kutyák már kötődtek egymáshoz.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    Az Európába érkező kutyák keveredtek azokkal a kutyákkal, amelyek már ott éltek, s ezzel megváltozott a génállományuk is. A tenyésztés évszázadai alatt a kutyák génjei tovább keveredtek. A mai kutyák már nagyon különböznek azoktól, amelyek az első földműveseket elkísérték vándorlásukon.