Címke: vámpír

  • Megvan, hogy mikor folytatódik a Netflix vámpíros sorozata

    A Netflix pont egy éve, 2017 július 7-én mutatta be a Castlevania című vámpíros animációs sorozatát, mely egy 1989-ben, a Konami által kiadott videojátékon, a Castevania III: Dracula’s Curse-ön alapszik. Az eredeti tervek alapján a feldolgozás egy egész estés film lett volna, a 2007 óta húzódó projekt azonban sokat változott, mire a képernyőre került. A Castlevania első évada mindössze 4 részes volt, így rövid idő alatt le lehetett darálni a történet bevezetőjét.

    Tényleg afféle intróról volt csak szó, hiszen annyira volt elég ez a nagyjából 2 és fél óra, hogy megismerkedjünk a karakterekkel és a szituációval. A történet szerint a vámpír Vlad Tepes bosszút esküszik Wallachia lakosai ellen, miután azok máglyán égetik el feleségét. Túlvilági lények és egyéb varázslatos borzalmak lepik el az országot, a lakosok pedig kénytelenek lesznek félelemben élni. Egy legény van csak talpon, a szörnyvadász Trevor Belmont, akinek azonban nem csak a másvilággal, de a korrupt egyházzal is farkasszemet kell néznie.

    A Castlevania első évada rendkívül pörgős, minőségi szórakozás volt. A folytatás a Netflix bejelentése alapján október 26-án jön. A megszokottaknak megfelelően az összes epizód elérhetővé válik majd az új felvonásból.

  • Jön a Morbius film – Jared Leto a Marvel hírhedt vámpírját játszhatja el

    A Sony nem áll le a Pókemberhez kapcsolható önálló filmek készítésével, hiszen a már biztosan érkező Venom mellé bejelentették a Morbius című spinoffot is. Meg is szerezték főszereplőnek Jared Letót, ami azért pikáns, mert a Szárnyas fejvadász 2049-ben is szereplő színész jelenleg is a DC egyik legismertebb gonoszát, Batman ellenlábasát, a Jokert alakítja a mozivásznon. A Variety szerint a Morbius rendezője Daniel Espinosa lesz, aki a Safe House-ért is felelős volt.

    Leto egyébként figyelemmel kísérte már régebb óta a Morbius sorsának alakulását, Espinosa azonban csak nemrég tudta meggyőzni a színészt a csatlakozásról, amikor Németországban találkoztak. Morbiust 1971-ben hozta létre a Marvel, egy olyan tudósról van szó, aki egy ritka vérbetegségben szenved, amikor azonban kitalálja gyógyulása módját, az tragikus következményekkel jár. Konkrétan vámpír lesz belőle, Pókember egyik nagy ellensége.

    Minden jel arra mutat egyébként, hogy a Sony elkezdte építeni a saját „szuperhősös” team-up filmjét, a Sinister Sixet, kérdéses azonban, hogy Peter Parker nélkül ki ellen fognak harcolni és mi lesz az egész értelme, ha megvalósul a projekt.

  • Hírek a Vámpír krónikák sorozatról: Bryan Fuller is beszáll

    Nem új hír: készül a  Vámpír krónikák sorozat Anne Rice és fia, Christopher Rice felügyelete alatt. Eddig biztos kezekben – lélegezhetnek fel Rice rajongói. A legújabb hírek szerint a sorozat már pilot stádiumban van, és Bryan Fuller is csatlakozott a stábhoz.

    Végül a Paramount TV karolta fel Anne Rice kultikus vámpír eposzát, és mind a 11 regény adaptálásáról szóló szerződést kötött. Az írónő executive producerként, Christopher Rice pedig a sorozat fő forgatókönyvírója -és show runnerjeként működik közre. Amy Powell ( a Paramount Television és  Digital Entertainment elnöke) a The Hollywood Reporternek adott interjújában említette, hogy még egy nagy név fog a stábhoz csatlakozni: Bryan Fuller.

    A Hannibal és az Amerikai istenek show runnerje Anne-nel és Christopherrel közösen dolgozik a piloton, viszont még kérdés, hogy marad a további epizódokra is. Powell nagyon pozitív, szeretné, ha Fuller a továbbiakban is segítené a sorozatot.

    Powell vágya valóra válhat, ugyanis Christopher Rice megerősítette, Bryan Fuller csatlakozik a csapathoz. A The Dinner Party műsorában maga Fuller is beszélt arról, milyen megtisztelve érzi magát, amiért részt vehet az új adaptációban, mivel tinédzser korában nagy hatással volt rá az Interjú a vámpírral, és maga is meg szerette volna filmesíteni – ha az akkori, megfilmesítési jogokat birtokló producer nem küldi el Fullert, mert túl fiatal.

    Szép lassan összeáll egy álom kreatív csapat. Ha a casting is hasonlóan zseniális lesz, akkor minden idők legjobb vámpíros sorozata vár ránk.

  • Anne Rice sorozatot tervez

    Még 2014-ben röppent fel a hír, hogy a Universal and Image Entertainment megvette Anne Rice Vámpír krónikák könyvsorozatának megfilmesítési jogait. Ezzel kapcsolatban tegnap nagyszerű hírt osztott meg rajongóival az írónő: fiával, Christopher Rice-szal egy Vámpír krónikák sorozatot terveznek.

    Anne Rice művei nem ismeretlenek a nagy közönség előtt sem. Anno hatalmas sikernek örvendett az 1994-ben bemutatott Interjú a vámpírral Brad Pitt és Tom Cruise főszereplésében. Később, 2002-ben elkészült A kárhozottak királynője, amire talán fantasztikus zenéje és a fiatalon elhunyt Aaliyah R’n’B énekesnő Akashája miatt emlékezhetünk. Azonban ezekkel a filmekkel Rice rajongói sosem voltak teljes mértékben elégedettek. Az írónő egy Facebook bejegyzésben írt arról, hogy első sorban rajongóit szeretné szem előtt tartani, így fiával egy olyan nyitott végű sorozat forgatókönyvébe fog, ami hű marad az eredeti alapanyaghoz. Rice úgy érzi, a vámpírok számára talán nem is a mozi, hanem inkább a televízió képernyője a megfelelő felület, azaz a sorozatok világa. Ez az a hely, ahol igazán kibontakozhatnak. Christopherrel úgy tervezik, hogy legelőször a Lestat, a vámpírt vinnék kisképernyőre, utána pedig a könyvsorozat többi részét. Terveik szerint mindenképpen olyan jelenetek is belekerülnének a sorozat változatba, amelyek nem férhettek bele az előző adaptációkba.

    A rajongói egy Trónok harca stílusú könyvhű sorozatról álmodoznak, amit most, úgy néz ki, meg is kapnak. Rice-ék tervei szerint ők maguk lennének a projekt executive producere is, hogy így tudják felügyelni a munkálatokat is és valóban olyan sorozat készüljön, amivel elégedettek lehetnek.

  • The Strain – A kór: Indul a harmadik évad

    A hamisíthatatlan stílusú filmrendező, Guillermo del Toro által kreált, már két szezont megélt sorozat epizódjait hazánkban a FOX csatornáján láthattuk. Mind itthon, mind a tengerentúlon jó volt a fogadtatása, mivel del Toro a tőle megszokott eredetiség jegyében akarta a vérszívó szörnyek ősi motívumát tudományos, mégis akciódús közegbe helyezni, a végeredmény pedig nincs híján a mexikói rendező által leginkább kedvelt – többnyire felnőtt meséket idéző – elemektől.

    Figyelem, enyhe spoilerveszély!

    Az első évad a következők szerint kezdődött: Egy utasszállító gép száll le a New Yorki repülőtéren. A történet főhőse Ephraim Goodweather (szerepében Corey Stoll, akit a Hangya főgonoszaként is ismerhetünk), az alkoholbetegségből gyógyuló epidemiológus jár elsőként a gépen, mivel a hatóságok vírusra gyanakodnak. A legénység miden tagja holtan ül a helyén, kivéve négy túlélőt: egy rockzenészt, egy ügyvédnőt, a pilótát és egy családapát, akik megmagyarázhatatlan okokból kifolyólag túlélték a rejtélyes katasztrófát, csak némi torokfájásra panaszkodnak. Dr. Goodweather a fiáért folytatott elhelyezési csatáját vívja, ám a vírus terjedésének veszélyeire is fel kell hívnia a döntéshozók figyelmét, akik szeretnék az egészet inkább elfelejteni. A háttérben azonban gonosz erők munkálkodnak, amelyek csak ösztökélik a járvány kibontakozását, viszont a jó oldalt egy különös vénember, a new yorki zálogház-tulajdonos támogatja, és úgy tűnik,pontosan tudja, milyen veszély les a lakosságra.

    BRIDGE_ARCH_FNL_hires2_FULL

    A két évad alatt hamar meg lehet kedvelni a szereplőket. A teljesség igénye nélkül:

    • A Holokauszt túlélő Abraham Setrakian szerepére nagyon jó választás volt David Bradley, akit a Harry Potterből, a Trónok Harcából vagy a Magyarországon forgatott Az idők végezetéig című középkorban játszódó tévéfilmből ismerhetjük. Karaktere elég misztikus; Ugyanúgy képviseli a világ sötét oldalát, ahogy a világosat is. Képes embertelen döntések meghozatalára és végrehajtására, annak érdekében, hogy megelőzze a nagyobb gondok kialakulását.
    • A legszimpatikusabb karaktert, Vasily Fetet is egy régi ismerős játssza. Kevin Durandot eddig jellemzően mellékszerepekben láthattuk, így például a X-Men kezdetek: Farkas című filmben a túlsúlyos bokszolót játszotta, de a Pillangó hatásban, a Vikingekben vagy a Ridley Scott féle Robin Hoodban is feltűnt. A várost töviről hegyire ismerő, orosz ajkú rágcsálóirtó olyannyira komolyan veszi a munkáját, hogy úgy dönt, patkányok helyett inkább a csatornában kúszó-mászó szörnyeket fogja irtani.
    • A gonosz első számú képviselője egy vámpírgróffá avanzsált, volt náci tiszt, Thomas Eichorst, aki végrehajtja a Mester akaratát, ám nem rest feladatának teljesítése közben önös érdekeit is érvényesíteni.

    Figyelem, erős spoilerveszély!

    Felidézve az utóbbi két évadban történt eseményeket: A járvány elharapódzott New Yorkban. Az ismert pozitív karakterek Fet belvárosi zugában összeverődve próbálják felvenni a harcot a strigoial, azaz a vámpírok fajával. Amíg Ephraim a biológiai hadviselés útján igyekszik visszaszorítani a terjedést, addig a Staten Islandről származó tanácsnoknő, a belevaló Justine Feraldo despotikus módon veszi fel a kesztyűt mind az utcákon, mind a politika hadszínterén. Az első nagyobb csata Red Hooknál végül New York lakóinak győzelméhez vezet.web_cast_DavidBradley_TheStrain_570x698

    Mr. Setrakian egy ősi könyvet kutat, mivel az Occido Lumenből kideríthető a strigoi gyengéje, ez pedig elvezethet a legyőzésükhöz. A Mester és szolgálója, Eichorst szándéka, hogy megakadályozzák Setrakiant mindebben, ám az anarchikussá váló városban a bűnbandák is keresztbe tesznek a két félnek, amikor a bandavezér szert tesz a könyvre. Árverésre bocsátja, melyet eleinte úgy tűnik, a strigoi oldala nyer meg, viszont a vámpírok evilági támogatója, az öreg milliomos, Eldritch Palmer sértődöttségből keresztülhúzza a Mester számításait. Időközben egy titkos vámpírszekta és képviselőjük, Quinlan, az ókori félvér harcos is megkörnyékezi Setrakiant, de végül egyezségre jutnak, mivel mindannyiuk célja, hogy kiszorítsák a strigoit New Yorkból

    A hírek és az előzetes egyenlőre nem sokat sejtetnek. Egy rövid szinopszis segít csak lelkileg felkészülni a harmadik évadra:

    A harmadik szezon elején New York City egy csatatér. Leírva a szövetségi kormányzás által, a lakosság magára utalva kénytelen a túlélésért küzdeni. A kérdés az, ki fog nyerni? Az emberek vagy a strigoi? Hőseink megnyerik a csatákat, de nem a háborút. A személyes konfliktusok által szorongatva – árulás, kiábrándultság, paranoia – csapatunk szétforgácsolódik. Mindeközben a Mester közel áll ahhoz, hogy visszafordíthatatlanul megváltoztassa a világot. Van még remény arra, hogy megmentsék a várost és vele az emberiséget?

    A sorozat legérdekesebb eleme, hogy milyen észrevehetően igyekszik del Toro újra felhasználni a Penge 2. jellegzetességeit. Az egyik lény felboncolásának jelenete például kísértetiesen hasonlít ahhoz, amikor az imént idézett filmben felnyitják és megvizsgálják a Kaszás vírus által fertőzött vámpírt: az eldeformálódott szervek, a szív köré épülő csontburok, a kettényíló állkapocs és a szimbióta mind-mind egy kicsit átutalnak a másik alkotásra.


    Címe: The Strain – A kórthe-strain-s2-poster1
    Rendezte: Guillermo del Toro (1. évad, 1. epizód), Peter Weller, Phil Abraham és még sokan mások.
    MegalkottaGuillermo del Toro, Chuck Hogan
    Színészek: Corey Stoll, David Bradley, Kevin Durand, Richard Sammel, Jack Kesy, Miguel Gomez, Ruta Gedmintas, Mía Maetro, Natalie Brown, Robin Atkin Downes, Rupert Penry-Jones
    Első évad premiere: 2014. október 21.
    Harmadik évad premiere: 2016. augusztus 28.
    Sugározza: FOX

  • Amikor a vámpír csak úgy belepottyan a történetbe – Interjú Benedek Szabolccsal

    Családi drámát feloldó UFO-történettel jelentkezik Benedek Szabolcs a Galaktika legfrissebb, 303. számában. A népszerű magyar írónak rövid időn belül ez a második megjelenése a Galaktikában, pár hónappal ezelőtt ugyanis már olvasható volt egy novellája a jubileumi, 300. számban is. Vele készített interjúnkból kiderül, hogy Douglas Adams nem tartozik a kedvenc szerzői közé s hogy a vámpír egyszerűen csak belepottyant A vérgróf című regényének történetébe.

    – Mikor és miért kezdtél el sci-fivel, vagy ahhoz kötődő műfajokkal foglalkozni?

    – Kiskamaszként, 12-14 éves korom körül már egész biztosan írtam sci-fi novellákat, sőt elkezdett és soha be nem fejezett regényeket. Emlékszem egy nagy spirálfüzetre, amelyet teleírtam tudományos-fantasztikus (vagy annak vélt) elbeszélésekkel. Ezek mind a Naprendszer különböző pontjain játszódtak, a Földön játszódó történetben például a jetik földönkívüli eredete után nyomoztam. Rajtam kívül két ember olvasta a sorozatot: az akkori legjobb barátom és a magyartanárom. És ma is megvan az a franciakockás füzetem, amelybe egy, a „Csillagok háborúja” ihlette űrtrilógiát kezdtem írni, ami aztán soha nem készült el, csak az első kötet („A vörös bolygó titka”) első pár fejezete, de arra emlékszem, hogy a tervek szerint a Naprendszer és a Föld egy galaktikus háború ütközőzónájává válik. Szóval a sci-fi és köztem lévő kapcsolat körülbelül harmincéves, noha kétségtelenül voltak hosszú periódusok, amikor kölcsönösen szüneteltettük. A sci-fi számomra egyrészt tematikai értelemben alapvetően az izgalmakat, a rejtélyt jelenti mind a mai napig, én pedig szeretem a rejtélyeket és szeretek borzongani. Másrészt a fantázia szabadságát, korlátlanságot, utazást múlt, jelen és jövő között. Ezt az élményt találom meg ma is sci-fi olvasása és írása közben.

    – Mennyire áll közel hozzád a sci-fi, illetve az azzal határos irodalom?

    – Alapjában véve mindenevő vagyok, viszont szigorú: ha valami nem tetszik, akkor elég hamar félredobom. Sci-fit is ugyanígy olvasok. A minőség a lényeg. Hogy megfogjon, hogy meglegyen benne az, ami nem csak fölkelti az érdeklődésemet, de le is köt. És hogy találjak benne eredetiséget. Az utóbbi hónapokban úgy adódott, hogy évtizedes szünetet követően írtam pár sci-fi novellát is, ám az a helyzet, legalábbis azt tapasztaltam, hogy ott is alapvetően minden ugyanúgy működik, mint az irodalom egyéb válfajaiban: dramaturgia, karakterek, szituációk. Megfelelő elemekből, megfelelő eszközök használatával kell építkezni. Ami erre külön még rájön, az a kötetlen fantázia. Ez teszi a folyamatot még izgalmasabbá.

    – Van kedvenc sci-fi szerződ, könyved, filmed?

    – Gyerekként a klasszikusokat olvastam: Asimovot, Lemet, Clarke-ot, aztán jöttek a többiek, Bradbury, Palahniuk és mások. Persze itt is volt, ami nem tetszett, kövezzetek meg, de például Douglas Adams is idetartozik. Kedvencem igazából nincs, noha, mint a generációmból annyian, én is a „Csillagok háborújá”-n nőttem föl, mármint az eredeti filmtrilógián. A mostanában menő disztópiák kicsit riasztanak, mármint az, amiről szólnak, noha sajnos kétségtelenül van alapjuk. Viszont emlékszem, anno a nyolcvanas években volt egy másik folyóirat, amit ugyancsak nagyon bírtam: a Robur, amelynek alapötlete tudtommal szintén Kuczka Pétertől eredt, és a Galaktika ifjúsági testvérpárja volt, sajnos tizenvalahány szám után kimúlt. Volt benne talán két vagy három számon keresztül egy Alexander Kröger nevű, akkor NDK-s szerzőtől egy szerintem remek kisregény, a „Robina Crux hajótörése”, gyakran eszembe jut, hogy jó volna újra elolvasni. Külön elemzés tárgyát képezné egyébként, hogy a hajdani szocialista országokban milyen erős volt a sci-fi irodalom. Nyilván azért, mert sok, egyébként elhallgatásra ítélt szépíró erre a területre menekült.

    [the_ad_placement id=”04″]

    – Mit gondolsz a hazai kortárs sci-fi irodalomról? Van kapcsolatod hazai sci-fi szerzőkkel?

    – Nagyon fontosnak tartom a Galaktika év eleji kezdeményezését, amelynek keretében a 300. számban kortárs szépíróktól közöltek sci-fi írásokat. Ez megnyithat kapukat és elsodorhat gátakat reputáció és minőség terén egyaránt. Rengeteg lehetőséggel és kapcsolódási pontokkal jár. És igen, ismerek személyesen néhányat a hazai sci-fi szerzők közül, szoktunk olykor beszélgetni. Két éve meghívást kaptam az Írószövetség SF szakosztályának az estjére, onnan datálódik az ismeretség. Néhányukkal pedig a „2045” c., nemrég megjelent sci-fi antológia (amely az én novellámmal kezdődik, ez itt a reklám helye) könyvheti dedikálásakor ismerkedtem össze.

    – Nagy népszerűségnek örvend a Vértrilógiád, amely egy nem mindennapi, a történelmi Magyarországon játszódó vámpírtörténet. Tudatosan kezdtél bele ebbe a regénybe? Már az elején olyan történetben gondolkodtál, amelyben egy vámpír adott esetben Ady Endrével is találkozhat?

    – Tudatosan kezdtem a regénybe, de nem pontosan abba, amivé végül formálódott, ugyanis időközben egész más lett belőle, mint aminek eredetileg szántam. Annyit tudtam eleinte, hogy szeretnék írni egy regényt, ami az előző századelő világát eleveníti föl, és közben Saint-Germain grófja is mint figura évek óta érdekelt. Ezt a két fonalat akartam összeszőni, ám még az első néhány fejezet után se tudtam pontosan, hogyan. Úgyhogy amikor belekezdtem „A vérgróf”-ba, leginkább a hangulatot, a miliőt akartam megfesteni. A vámpír csak úgy belepottyant a történetbe, mire észbe kaptam, már benne volt. Onnantól lett tudatos a dolog, beleértve a folytatásokat is.

    – Mit gondolsz, a sci-fi része lehet a szépirodalomnak?

    – Simán. Nem lehet, hanem az. Mármint amikor úgy van megírva. Ez nem tematikai, hanem minőségi kérdés.

    [the_ad_placement id=”04″]

    – Melyik műfaj áll hozzád közelebb, a regény vagy a novella?

    – Nem tudok e téren különbséget tenni. Eddig úgy alakult, hogy írtam egy csomó regényt, és közben marhára élveztem a tér adta lehetőségeket. A novella egyszerre sűrűbb és szűkebb, egy komplett világot nem is nagyon lehet benne megteremteni, csak fölvillantani bizonyos helyzeteket és állapotokat. De ezt is szeretem. Mindkettőnek megvannak a kihívásai.

    – A Galaktika 300., jubileumi számában egy olyan történettel jelentkeztél, amelyben a magazin is hangsúlyos szerepet kap. Ez azt jelenti, hogy olvasod, vagy korábban olvastad a Galaktikát?

    – Gyerekként és kamaszként rendszeresen olvastam a folyóiratot, később elég hézagosan, most, hogy a szerzője lettem (ami számomra nagy megtiszteltetés), igyekszem pótolni a lemaradást.

    – A mostani, júniusi számban is olvasható egy novellád. Ebben egy családi drámát old fel egy klasszikus UFO-történet. Érdekel a Földön kívüli élet lehetősége, vagy ez csak egyszeri témaválasztás volt?

    – Nagyon remélem, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban, sőt egészen borzasztónak találnám, ha ez így lenne. Abból a bizonyos kozmikus magányból nem kérek. Számomra a sci-fi egyik legizgalmasabb alága mindig a földönkívüliekkel való találkozás volt. Gyerekként meghatározó filmélményem volt az „Ufó Arizonában”, amelynek eredeti címe „Hangar 18”, és igazából egy B kategóriás tévéfilm volt a nyolcvanas évek elején, nálunk viszont a moziban vetítették. Egyébként nem vagyok megszállott ufóhívő, de azt gondolom, hogy nem zörög a haraszt.

    – A jövőben várhatunk tőled írásokat a Galaktikában?

    – Mindenképpen!

    – Min dolgozol most?

    – A könyvhétre jelent meg a Libri Kiadónál „A kvarcóra hét dallama” című regényem, amely az 1980-as évek Magyarországán játszódik, ám van egy sci-fi szál is benne. Közben formálódik egy másik kéziratom is, emellett készülök novellákat is írni, többek között sci-fi témában is.