Címke: vadászat

  • Jurassic Park: mégsem falkában vadásztak a raptorok?

    A Wisconsin-Oshkosh Egyetem kutatói szerint valószínűleg mégsem nagy, szervezett falkákban vadásztak. A raptorokat gyakran ábrázolják a farkasokéhoz hasonló falkában vadászva. Az effajta viselkedésre utaló bizonyítékok azonban összességében nem meggyőzőek.

    A falkavadászattal az a legnagyobb gond, hogy Inkább a ragadozó emlősökre nem jellemző, és nem a dinoszauruszok leszármazottaira. A dinoszauruszok leszármazottaira, a mai madarakra és a nagy kipusztulást túlélt rokonokra, a krokodilfélékre sem jellemző a falkavadászat. Általában nem vadásznak csoportokban, és ritkán vetnek szemet náluk nagyobb termetű zsákmányra.

    Fagyos Éden

    Azonban van egy másfajta, a komodói varánuszokra és a krokodilokra jellemző viselkedési modell.  lehetőségét kezdték vizsgálni a raptorok esetében. A fiatal komodói varánuszokat az a veszély fenyegeti, hogy a felnőtt példányok megeszik őket, ezért a fáknál keresnek menedéket, ahol olyan táplálékforrások állnak a rendelkezésükre, amelyek nem elérhetőek a már kifejlett, nagy termetű példányok számára.  A falkában vadászó állatokra általában nem jellemző ez a táplálkozási sokszínűség.

    Ha megismerjük a fiatal raptorok és a kifejlett raptorok étrendjét, abból megtudhatjuk, hogy falkákban vadásztak-e. A szakemberek a Dromaeosauridae családba tartozó – ennek tagjaira gyakran nem hivatalosan raptorokként hivatkoznak – Deinonychus antirrhopus faj fogaira alapozták vizsgálatukat. Az 1993-as Jurassic Park című kasszasiker vérszomjas Velociraptorait a mai Észak-Amerika területén egykor élő Deinonychusról mintázták.

    Vissza az Édenbe

    A Deinonychus-fosszíliák elemzése révén a kutatók megállapították, hogy a legkisebb méretű fogak és a nagyméretű fogak eltérő szénizotópértéket mutatnak, ami azt jelenti, hogy a fiatal és a kifejlett állatok nem ugyanazt ették.

  • 11 ezer éve vadászunk együtt

    A legújabb régészeti leletek szerint mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén.

    A kutyákat feltehetően vadászatra is használták, mert a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett a térségben található régészeti maradványok között.

    A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az ember a kutyát mintegy 14 ezer évvel ezelőtt háziasította a Közel-Keleten, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történt-e. Az eredmények alapján az eddig véltnél korábban felismerte a korai kutyák vadászati képességeit.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A Subajka 6 nevű észak-kelet jordániai régészeti lelőhelyen talált csontok a régészek szerint nemcsak arra utalnak, hogy ebben a térségben már az újkőkor elején jelen voltak a kutyák, hanem arra is, hogy az emberek és a kutyák együtt vadászhattak. A lelőhelyet egész éven át lakta az ember. A kutyák és az emberek együtt éltek, a kutyák nem csak akkor keresték fel a területet, amikor lakatlan volt. Nem a település külső részén tartották őket, hanem részei voltak a mindennapoknak, szabadon kószálhattak az emberek között, ették az eldobott csontokat és az ürülékük is megtalálható a lelőhelyen mindenfelé.

    Az ásatásról származó adatok elemzésekor feltűnt az is, hogy amikor a kutyák megjelentek a területen, a nyulak száma is megnövekedett. A nyulat a húsa miatt vadászták, de az itt élők a nyulak csontjaiból gyöngyöt is készítettek. A régészek valószínűnek tartják, hogy a kutyák megjelenése összefügghet a lelőhelyen a kisebb zsákmányállatok számának megnövekedésével.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutyák kisebb és gyorsabb zsákmányt – nyulat és rókát – is el tudnak fogni. A változás ugyanakkor kapcsolatba hozható a vadászati technikák megváltozásával is, mert a leletek azt mutatják, korábbiakban válogatás nélkül, hálóval vadásztak vadnyúl-populációkra, a későbbiekben válogattak, egyes állatokat vettek célba, feltehetően kutyák segítségével.

    (via)