My Blog

Címke: üstökös

  • Júliusi üstökös – Talán szerencsénk lesz

    Reméljük egy kis szerencsével végre újra szabadszemes üstököst láthatunk az égen. A NEOWISE-üstökös csaknem 5 ezer év után távollét után ismét a Nap felé közeledik. Az eddigi mérések szerint  a vártnál fényesebb lesz. Ha nem jut elődei, az ATLAS és a SWAN üstökös sorsára, július közepétől a nyár végéig kis távcsővel vagy esetleg szabad szemmel is megfigyelhető majd.

    A június 23-i mérések szerint üstökös feje a várt 3,5-4 magnitúdós helyett 1 magnitúdóval fényesebb volt. Ez ígéretes kezdet. De a csillagászok már nem mernek jósolni semmit, mert az utolsó két égi vándor, az ATLAS és SWAN üstökös is szétesett napközelségében.

    Az üstükös jelenleg nem látható a Földről, csupán a SOHO napszondával figyelhető meg. A NEOWISE-üstökös június 28-án tűnik majd el a napszonda látómezejéből és legközelebb július 6-8. körül lehet majd ismét a Földről megpillantani. 2020. július 3-án kerül ismét napközelbe. Ha túléli a napközelséget, július közepétől érdemes keresni az égbolton, és ha szerencsénk van, akkor némi égismerettel, távcső nélkül is meg lehet találni majd.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    Az üstökös láthatósága azon múlik, hogy az egy kilométer átmérőjű mag hogyan reagál a Nap sugárzására, a belőle feltörő gáz és por elé nagy csóvát képes-e vetni. Ha túl erős lesz a kitörés, akkor ez az energia szétvetheti az egész magot.

    A NEOWISE-üstökös nagyon elnyújtott ellipszis pályán kering, legutóbb mintegy 4600 éve járt a Nap közelében.

  • Naprendszeren kívüli üstökös?

    A Harvard Egyetem Kisbolygó-kutató központja bejelentette, hogy egy amatőr csillagász egy feltehetőleg a Naprendszerünkön kívülről érkezett üstököst fedezett fel. Az égitest a jelek szerint hiperbolikus pályán mozog, ami arra utal, hogy egy másik bolygórendszerből származhat. A 2017-ben azonosított Oumuamua után ez lehet a második észlelt objektum, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett.

    Az üstököst augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Boriszov amatőr csillagász a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban. A csillagközi utazó a C/2019 Q4 (Boriszov) nevet kapta.  Felfedezésének pillanatában az égitest nagyjából háromszoros Nap-Föld távolságra, mintegy 450 millió kilométerre volt a Naptól.

    Ezzel az üstökössel nagyobb szerencséjük van a csillagászoknak, Oumuamuával. Az Oumuamuát –  nevének jelentése hawaii nyelven: „elsőként érkező távoli üzenet”. – hiperbolikus röppályája miatt sorolták be üstökösként.

    A későbbi megfigyelések során azonban megállapították, hogy nincs porcsóvája és nem bocsát ki gázt, tehát az üstökösök tulajdonságai nem jellemezték. A Boriszov ezzel szemben láthatóan aktív üstökös, a mag körüli gázfelhővel (kómával) és csóvával. a Boriszov üstökös sokkal nagyobb is, nagyjából 20 kilométer átmérőjű és fényes.

    Az Oumuamuát csak viszonylag rövid ideig, 2018. január 2-ig tudták nyomon követni a csillagászok, amíg az objektum el nem tűnt a legerősebb űrtávcsövek látóköréből is. A Boriszov viszont még csak közeledik a Naprendszer felé, ami azt jelenti, hogy a kutatóknak legalább egy éve lesz a megfigyelésére.

  • Az Oumuamua egy üstökösmaradvány?

    Alaposan felborzolta a kedélyeket az Oumuamua, ez a furcsa idegen égitest, ami csak átszáguldott a Naprendszeren az első ismert csillagközi objektumként.  Számtalan elmélet született az eredetét és származását illetően. Egy új elmélet szerint a különleges formájú égitest egy szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet.

    Jet Propulsion Laboratory csillagásza Zdenek Sekanina szerint az égitest csupán töredéke az eredeti objektumnak, amely abban az évben belépett a Naprendszerbe. Az üstökös még az előtt esett szét, hogy elérte volna pályája Naphoz legközelebbi pontját, és egy szivarformájú sziklás kőzettöredéket hagyott hátra

    Elméltét John E. Bortle kutatásai alapozta, mely szerint a szinte parabolikus pályán mozgó halvány üstökösök, amelyek a Föld pályáján belül kerülnek, hajlamosak hirtelen szétesni röviddel az előtt, hogy elérnék a napközel pontot.A korábbi kutatások bizonyították, hogy néhány esetben méretes töredék maradhat hátra. A tudós véleménye szerint ez a töredék hasonlíthat laza kötésű porszemek száraz összességére, mely különleges formát ölthet, különleges rotációs tulajdonságokkal rendelkezhet, szélsőségesen porózus lehet, mindez a szétesési folyamat eredményeként”.

    A leírás illik az Oumuamuára. Először különösen furcsa alakjára figyeltek fel, megállapították, hogy az Oumuamua egy sziklás anyagból álló, hosszúkás formájú objektum, és a forgása kaotikus. A kutatócsoport akkor úgy vélte, hogy ezt múltbéli összeütközések okozzák. Sekanina szerint azonban ezt az eredeti objektum szétesése is okozhatja.

    (via)

  • Idegen űrszonda volt az Oumuamua?

    A Harvard Egyetem csillagászai szerint földönkívüli szonda lehetett a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett az Oumuamua

    A tavalyi év legnagyobb csillagászati szenzációja volt az Oumuamua feltűnése a Naprendszerben. (A Galaktika is részletesen foglalkozott a témával) A titokzatos objektum csak átszáguldott a Naprendszeren és januárban el is hagyta azt. Ez volt az első ismert naprendszeren kívüli objektum, amelyet a csillagászok megfigyelhettek a Naprendszerben.

    A hosszúkás, szivar alakú űrobjektum pályája alapján nem származhatott a Naprendszerből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. Az Oumuamuáról feltételezték, hogy aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan, szivarhoz vagy uborkához hasonlítják, hossza 200 méternél is több. Az Oumuamua 2017-es felfedezése óta a tudósok próbálják magyarázni különleges alakját és jellemzőit, pontosan meghatározni eredetét.

    Épp ezért sokak fantáziáját megmozgatta, hogy esetleg földönkívüli lények űrhajójáról, esetleg űrszondájáról van szó. Bár ennek valószínűsége igen csekély, ez mozgatta meg legjobban az emberek fantáziáját, hiszen a történet, rendkivül hasonlított Arthur C. Clarke Randevú a rámával című regényének kezdetére. Csillagászok között is akadtak, akik nem vetették el elsőre ennek lehetőségét.

    A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai egy érdekes tanulmányt tettek közzé, amely szerint Oumuamua mesterséges eredetű lehet. Talán egy teljesen működőképes szonda, melyet szándékosan küldött a Föld közelébe egy földönkívüli civilizáció.

    A kutatók elmélete az Oumuamua váratlan sebességnövekedésen alapul, amellyel átszelte és végül el is hagyta a Naprendszert. Túl nagymértékűnek találták a gyorsulást. Az egyik lehetőség, hogy az Oumuamua egy napvitorlás, egy fejlett technológiájú műszerből származó törmelékként úszik a csillagközi térben. A szerzők szerint az objektumot a Nap sugárzása hajtja. Úgy vélik, az objektum nagy sebessége és szokatlan pályagörbéje annak következménye, hogy már nem működik. Ez megmagyarázná számos anomáliáját, például a fénygörbéjéhez mérten szokatlan geometriáját, alacsony hőkibocsátását, ami magas visszaverő-képességre utal, illetve a Kepler-törvényekből következő pályától való eltérését.

     

  • Részeges üstökös

    A Párizsi Csillagvizsgáló kutatói egy igazán figyelemreméltó üstököst tanulmányoztak, s mint kiderült nem is hiába. A Lovejoy üstökös remek példa rá, hogy talán a Földön kívül is lehet életre számítani. A most októberben közölt kutatási eredmények szerint a Lovejoy-on található cukor és alkohol is. Ez példátlan megfigyelés, hiszen eddig soha nem találtak még semmilyen űrbéli objektumon alkohol-molekulákat.

    Nicolas Biver, a Párizsi Csillagvizsgáló egyik vezető-kutatója elmondása szerint

    „a vizsgálataink szerint a Lovejoy üstökös a legaktívabb periódusában másodpercenként annyi alkoholt lövell ki magából, amennyi ötszáz üveg borban van”

    Ahogyan a legtöbb új megfigyelés, ez is számos újdonsággal gazdagíthatja a földi kutatók tudáshalmazát. A Lovejoy (mint megannyi üstökös) nagyjából egy időben született csillagokkal és a bolygókkal, ezért tanulmányozása rengeteg új információval szolgálhat a Földről, és annak történetéről is. Egyes teóriák szerint akár az életet is valamelyik üstökös hozhatta a Földre – amely nagy számú szerves anyagot hordozhatott magán.

    Stefanie Milam, a NASA Goddard Űrközpontjának kutatója a Quartznak eképpen fogalmazott:

    „ Az eredmények határozottan mutatják, hogy az üstökösök nagyon komplex vegyületeket hordoznak. A Késői Nagy Bombázás alatt, mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt, mikor számos üstökös csapódott a Földbe – és megkaptuk első óceánjainkat – az életnek nem kellett egyszerű molekulákból kialakulnia, mint víz, szén-monoxid, vagy nitrogén. Ezeknél jóval összetettebb molekulák is a rendelkezésére álltak.”

    Mivel a Lovejoy egy távoli üstökös, ezért a kutatók szerint alátámaszthatja azt a feltételezést, miszerint a Földön kívül akár másik bolygón is kialakulhatott az élet.

  • Szeptemberi Apokalipszisek

    Az idei szeptember egy igen furcsa hónap. Ön is úgy érezte, mintha nem klappolna minden úgy, ahogy kellene? Mintha nem is önmaga lenne?

    Megkezdődött a tanév, a nyári szabadságokról mindenki visszatért, de mégsem ettől különleges ez a hónap. Ne szerénykedjen, hiszen túlélt máris két világméretű apokalipszist!

    Egy jóslat szerint 2015 szeptember 12-én véget kellett volna, hogy érjen a világ. Ahogy azt láthatjuk, mégsem így történt.

    Nem újdonság, hogy jobbára bárki elővehet egy régi könyvet, papírt, leletet és a saját értelmezésében világvégét kiálthat. Ám aggódni nem kell, hiszen valahogy túléltük az Y2K-t (2000-es év apokalipszise), és a nem oly régen történt 2012-es globális méretű, végzetes katasztrófákat is. A szeptember tizenkettedikére megjósolt vég a zsidó Sabbath év végét érinti, mikor összeomlott volna a világgazdaság, és a Földbe is üstökösök csapódtak volna.

    világvége

    Az e havi próféciák azonban nem állnak meg csak egynél. Amerikai lelkészek a Biblia újraértelmezése végett rájöttek, hogy minden csillagászati esemény, amik az elmúlt pár évben történtek, mind-mind a vég kezdetéhez tartoznak. Szerintük az amerikai teljes holdfogyatkozás tette fel a pontot az ügy végére; mármint akkor kezdődött el a vég. Idén szeptemberben várható a Véres Hold Apokalipszis, amik a Hold vörössé válik és eljövend világunk vége. Ez felvet néhány kérdést, de legfőképpen az mozgatja az emberek fantáziáját, hogy – a prófécia szerint négy véres holdnak kell „bekövetkeznie”- ezek az égi jelek csak bizonyos kontinenseken látszódnak. Ha csak az amerikaiak látják, attól a világvége világméretű lesz? Szeptember 28-án várható az utolsó Véres Hold, és kiderül igazuk volt-e a lelkes istenfélőknek.

    bloodmoon

    A különböző világvége-teória gyártók nem állnak meg itt: mindig felüti a fejét újabb és újabb apokalipszisokról szőtt – legtöbbször megalapozatlan – elméletek, amik szerencsére soha nem következtek be. 2021-re is jósolnak egyet, amiben a világrend megbukik és anarchia lesz úrrá a Földön.

    A vég azonban várat magára. Mint mindennek, egyszer a Földnek is valóban vége lesz, de nem az elkövetkezendő évtizedekben, sem évezredekben. A NASA szerint nagyjából ötmilliárd év múlva Napunk vörös óriássá válik és eltöröl néhány bolygót a létezésből, köztük a Földet is. Előtte a folyamat évmilliókig elhúzódik majd, élet addigra már nem is lesz bolygónkon.

     Vonz a katasztrófa? Nézd meg, mit kínál e témában a Galaktikabolt.hu!

  • Videó a Philae landolásáról

    Amikor tavaly a Philae, Európa híressé vált leszállóegysége először közelítette meg 67P üstököst, hogy végrehajthassa a történelmi, november 12-i landolását, számos fotót csinált Rolis kamerájával. Ezek a poros, jeges terepről készült állóképek 10 másodperc különbséggel készültek, hogy a kis szonda a leszállását 67 métertől egészen 9 méterig dokumentálhassa.

    Most a Rolis felvételei vizuális effektek segítségével egy sodró, egyperces filmé váltak. A videó valósidejű, hogy jól érzékeltesse, hogy milyen is lehetett az üstökös felszínére érkezni. Az Európai Űrügynökség (ESA) a videó kiadásával ünnepli a landolási hely (ami a kacsa formájú rész feje volt) kiválasztásának egyéves évfordulóját.

    Döcögős út

    Ahogyan most már mindenki tudja, a Philae nem maradt ezen a részen túl sokáig. A felszín érintése után a leszállóegység azonnal elugrándozott, egy kilométerrel az üstökös fölé emelkedve, mielőtt végleg megpihent volna egy árnyékos árokban.

    A tartózkodási helye (amit Abydossnak hívnak) nem ismert pontosan, de a tudósoknak elég jó sejtésük van arról, hogy merre is lehet az egység. Ez azonban nem segítette sokat a próbálkozásaikat az általános kommunikáció felállítását a Philae és annak anyahajója, a Rosetta között. Utóbbi jelenleg is az üstökös körül kering.

    A november 12-i landolást követő 60 órás munka után a szonda elhallgatott, hisz képtelen volt feltölteni telepét a leárnyékolt környezetében. Mikor a fényviszonyok javultak az év eleji évszakváltással, hétszer sikerült kapcsolatot létesíteni a Philae-val. Azonban ezek a kapcsolatok túl rövidek voltak ahhoz, hogy bármilyen tudományos vizsgálatot újra lehessen kezdeni a 67P felszínén. Az ESA reméli, hogy idén szerencsésebbek lesznek, amikor a Rosetta ismét képes lesz közelebb menni az üstököshöz. Jelenleg a műhold több száz kilométeres távolságban van. A megközelítéssel azt kockáztatná, hogy a 67P-ből jövő por – és gázviharba menne bele abban az időszakban, mikor az üstökös viszonylag közel van a Naphoz. A porvihar valószínűleg megzavarná a Rosetta üstökös körüli navigációját, s így veszélyben lenne.

    A leereszkedésről készült film vizuális effektjeiért Jakub Knapik a felelős a Platige Image-től. A Becsvágy (Ambition) promóciós sci-fi kisfilm effektjeit is szintén ez a lengyel cég készítette, amit az ESA a Rosetta küldetésének támogatásáért készítettet. Az aláfestő zene az angol progresszív rockbanda, a Frost Saline számának az instrumentális változata.

    Forrás: BBC News