A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához, így a jövőben a magyar vállalkozások is hozzáférhetnek az űrkutatás előmozdítása közben létrejött, iparjogvédelmi oltalommal ellátott tudáshoz és fejlesztésekhez – jelentette be az MTA alelnöke.
„Az átlagember számára az űrkutatás leginkább a végtelen univerzum titkainak kémlelését jelenti, pedig az űrben folytatott munka sokkal szerteágazóbb feladat. Sajátossága, hogy általa nem csupán távoli égitestekről, bolygókról és csillagokról tudhatunk meg többet, hanem a Földről is” – fogalmazott Szász Domokos, aki szerint a megállapodásnak köszönhetően a magyar piaci szereplők a legmodernebb technológiai megoldásokat használhatják fel.
Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az űrtechnológia sokszor hétköznapi problémáinkra is képes választ adni, például az egészségügy vagy az ipari termelés hatékonyságának növelése terén.
A csatlakozásnak köszönhetően a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a kutatólaborok az űrtechnológiai eredményeket szakértő támogatással honosíthatják meg az ipar számos területén, legyen szó az autóiparról, energetikáról, építőiparról vagy orvosi műszergyártásról – mondta a helyettes államtitkár.
Solymár Károly Balázs kitért arra is: Magyarország jelenleg éves szinten 2,3 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Űrügynökség működéséhez, ennek a jövőben emelni kívánt összegnek a jelentős részét a magyar vállalkozások és kutatások visszapályázhatják. A hozzájárulás terhére évi 34 millió forintból tudják fedezni az arra alkalmas magyar űrtermékek más piacon történő bevezetését, valamint a technológiatranszfer hálózat működési költségeinek egy részét.
Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Irodájának vezetője elmondta: mára az űriparral foglalkozó mintegy 60 magyar szervezet fele kis- és középvállalkozás, amelyek többek között a hírközlési berendezések és innovatív anyagok fejlesztése, az energiaellátó egységek és a megfelelő hőháztartást biztosító alkatrészek gyártása, valamint az űrélettani kutatások terén aktívak.
Eddig több mint száz magyar fejlesztésű termék repült már az űrben, és nem tudni olyan esetről, amikor a magyar fejlesztők hibájából történt volna meghibásodás – fűzte hozzá. Tari Fruzsina kitért arra is: 2003 óta 125 magyar vállalkozás összesen 20 millió euró összegben kapott állami támogatást űripari fejlesztésekhez, ez évre lebontva nagyon alacsonynak számít.
Aude de Clercq, az ESA technológiatranszfer részlegének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországgal együtt 16 ország csatlakozott már a hálózathoz, amely fő feladatának tekinti, hogy összehozza az űripart az ipar más területeivel, elősegítve az űrtechnológia és az űrrendszerek nem űrbéli alkalmazását.
A program sikerét számos nemzetközi eredmény igazolja – mondta. Példaként említette a több autógyártó, például a Ferrari és Mercedes által is használt kerámia fékberendezéseket, amelyek a rendkívüli hőhatásnak ellenálló anyagok űripari fejlesztésének eredményeiből születtek. Egy francia vállalkozás pedig már több mint 15 egészségügyi intézménynek értékesítette ultrahangos távgyógyászati megoldását, amelyet eredetileg a Föld körül keringő űrhajósok vizsgálatára fejlesztettek ki.
Magyarország csatlakozása a programhoz növelheti a versenyképességet az ipar teljes területén – fogalmazott Aude de Clercq.
Hasonlóan vélekedett Burton Lee, a Stanford Egyetem professzora is, aki részt vett az első körben három évre szóló megállapodás előkészítésében. Az eseményen kiemelte: az Európai Űrügynökség technológia-transzfer hálózatában való részvétel helyet biztosíthat Magyarországnak az olyan magánvállalatok, mint például a Google vagy a 2050-re a Marsra egymillió emberi telepest vizionáló SpaceX révén radikálisan átalakuló űriparban.
Forrás: MTI
