My Blog

Címke: űrtávcső

  • A Webb-teleszkóp tesztelése

    A James Webb űrtávcső  egy épülő 6,5 méteres átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utóda, a valaha épített űrteleszkópok legjobbika. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség.  Indítását először 2018-ra tervezték a Guyana Űrközpontból, de a dátum a teszteredmények többszöri analizálása, valamint a teleszkóp bonyolult összeszerelése, összeillesztése miatt már a 2021-re tolódott. Az új távcső a Hubble űrtávcső 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű.

    Ez a rövid videó megmutatja, hogyan rakja össze magát az űrben a teleszkóp és hogyan működik. Itt a Földön pedig bepillanthatunk a tesztelésekbe. Így látszik jól, milyen nagy is ez a műszer.

    A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.

    A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban fog működni, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit -220 °C hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.

    A Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontja biztosítja, hogy a Föld és a Nap relatív helyzete a teleszkóp látószögében mindig ugyanaz marad, Az L2 Lagrange-pont a Naptól ellenkező irányban, tőlünk másfél millió km távolságra van, ahova karbantartó csoport küldésére nem lehet számítani.

  • Egész bolygórendszer egy közeli csillag körül

    A TESS-távcső rögtön három bolygót fedezett fel egy száz fényévre található csillag körül. A felfedezés különlegessége, hogy mind a három szuperföld: körülbelül kétszer akkorák, mint a mi bolygónk.

    A Fornax csillagképben található HR 858 névre hallgató csillag egy kettős csillagpár egyik tagja. Fényessége hat magnitúdó, vagyis szabad szemmel még éppen látható.

    Az adatok alapján úgy becsülik, hogy mind a három planéta apró kőzetbolygó, körülbelül kétszer akkorák, mint a Föld. Viszont extrém közel keringenek a csillagukhoz

    A texasi egyetem csapata egy új módszerrel elemezték a távcső adatait, ennek alapján állították fel a csillagrendszer modelljét. A csillag fényességcsökkenésére már korán felfigyeltek, és ez alapján két bolygó létét feltételezték. Az egyiknek 3.59, a másiknak 5,97 nap alatt kerüli meg a csillagját. De az adatok finomítása után kiderült, egy harmadik bolygó is találtak, amelynek 11,23 nap a keringési ideje.

    A felfedezést nehezítette, hogy mérési hibákat okozott egy véletlenül bekapcsolt fedélzeti fűtés. Ezeket a régi adatokkal történő összehasonlítással és célzott megfigyeléssel szűrték ki. Ebből kiderült, hogy nem csak a közeli csillagok fénye nem befolyásolja a csillag látható fényességét, és hogy a HR 858 valójában nem is kettőscsillag. A nagyon halovány kísérő valójában a HR 858b jelet kapó bolygó.

    A felfedezés érdekessége, hogy eddig ilyen több bolygós rendszert csak ritkán, és nagyon távol fedeztek fel.

    A TESS űrtávcső 2018. áprilisában állt pályára, hogy két év alatt feltérképezze szinte az egész égboltot, elsősorban a Naphoz közeli csillagok körüli exobolygók után kutatva.