My Blog

Címke: ursula k. le guin

  • Film lesz a Regéből, és jön a Korongvilág-sorozat is

    Az elmúlt két napban két adaptációs terv hírével lepték meg a fantasztikum közönségét. Film készül Ursula K. Le Guin Rege című regényéből és sorozat feldolgozást kap Terry Pratchett Korongvilága.

    A rege:

    A Bayview Films jelentette be, hogy Rekha Sharma (Battlestar Galactica, Star Trek: Discovery) főszereplésével és Leena Pendharkar (20 Weeks, Raspberry Magic) rendezésében készít filmet A regéből. Producerként Rizwan Virk is közreműködik, aki eddig olyan SFF filmekben és sorozatokban segédkezett, mint a Knights of Badassdon, Thrive, a Mythica, és Philip K. Dick regényéből készült Radio Free Albemuth-t (Szabad ​Albemuth Rádió).

    A regény Le Guin Hainish-ciklusának 7. darabja (többek között ide soroljuk A sötétség balkezét is), amely Aka bolygójára viszi olvasóit. Az itteni társadalom magas technológiai fejlettséggel bír, kivéve egy kitaszított csoportot. Hozzájuk tart a földi megfigyelő, Szatí. Útja során megismeri a kiközösítettek hitét és titkukat, a Regét, miközben lelkének eddig ismeretlen ösvényeit is bejárja.

    Megtisztelő képernyőre vinni a science fiction egyik legjobban tisztelt írójának művét, főleg ezekben az időkben, amikor szükség van az erős női hangokra – mondta Pendharkar.

    A film munkálatai még idén elkezdődnek, a premier 2019-ben várható.

    Korongvilág-sorozat:

    Terry Pratchett rajongói örülhetnek, ugyanis a BBC Studios izgalmas hírt jelentett be: hatrészes sorozatot készít a Korongvilág-sorozat alapján. Rögtön felmerül a kérdés, hogy egy 40 részt számláló univerzumot hogyan lehet hat epizódba belesűríteni, de a Deadline megadja erre is a választ: a sorozat jelenleg The Watch munkacímen fut, ami azért leszűkíti a Korongvilág-regények körét. A tény, hogy a forgatókönyvíró Simon Allen lesz, aki A muskétások sorozaton is dolgozott, csak megerősíteni látszik azt, hogy nagy valószínűséggel az Őrség-regényeket láthatjuk viszont a képernyőn.

    Erről a sorozattervről korábban is volt szó. 2011 óta dolgoznak rajta, de ezidáig sok hír nem érkezett róla. Utoljára 2016-ban hallhattunk róla, amikor Rhianna Pratchett azt nyilatkozta, hogy a Narrativia (Pratchették 2012-ben alapított cége) még dolgozik a sorozaton. Ennek ellenére sokan úgy hitték, a projekt leállt.

    A Watch sorozatot, szerencsére, nem adta fel senki, de premier dátumát még jelentettek be. Azonban Pratchett rajongóinak nincs okuk szomorkodni, hisz hamarosan jön az Elveszett próféciák alapján készülő sorozat.

    Ti melyiknek örültök jobban: A regének vagy a Korongvilág-sorozatnak?

  • Elhunyt Ursula Le Guin (1929-2018)

    Január 23-án éjjel jött a hír, hogy Ursula K. Le Guin, amerikai sci-fi és fantasy író 88 éves korában elhunyt. A halálhírt  Le Guin fia, Theo Downes-Le Guin erősítette meg, de a halál okát nem nevezte meg, csak annyit közölt, Le Guin már hónapok óta betegeskedett.

    Ursula Le Guin a fantasztikus irodalom megkerülhetetlen alakja, aki bebizonyította, a fantasztikumot lehet magas szinten is űzni. Életműve 20 regényből, több mint 100 novellából és kiregényből, 13 gyerekkönyvből, versekből és 7 kötetnyi ismeretterjesztő műből, továbbá 5 fordításból áll. Olyan SFF klasszikusokat köszönhetünk neki, mint A sötétség balkeze, A kisemmizettek, A rege és A szigetvilág varázslója.  Művei olyan írókra voltak hatással, mint Salman Rushdie (Éjfél gyermekei), David Mitchell (Felhőatlasz), Neil Gaiman (Amerikai istenek) és Iain Banks (Kultúra-sorozat).  Le Guin kedvelt zsánertémái közé tartoztak a sárkányok, a varázslók, az űrcsaták és csillagközi népek konfliktusai, de műveiben teljes alapossággal tárta fel a feminizmus, a környezetvédelem és társadalmi rendszerek kérdéseit a szociológia és az antropológia eszközeivel. Írásait nem csak hazájában, hanem szinte az egész világon olvasták, legalább 40 nyelvre fordították le műveit. A sötétség balkeze, például, az elmúlt 50 évben valahol mindig megjelent nyomtatásban.

    Még nem tértünk magunkhoz a döbbenettől. Vitathatatlan, egy legendával lettünk kevesebbek. Nagyon fog hiányozni Ursula Le Guin személyisége és örök lelkeskedése az irodalomért, amelyeket már csakránk maradt írásaiból idézhetünk fel.

    Ám egy nagy mágus, aki életében jó néhányszor megjárta már a halál birodalmának meredek és kopár lejtőit, nem hétköznapi módon távozik az élők sorából, nem vakon, hanem magabiztosan, ismervén az utat.

    A szigetvilág varázslója (82. oldal)

  • Bemutatjuk a GFK 300. magyar szerzőit

    Arthur C. Clarke, Orson Scott Card és Ursula K. Le Guin. Más szerzők mellett az ő novellájukat is olvashatjátok márciusban megjelenő GKF 300. című antológiánkban. Most azonban nézzünk körül a magyarok között, ez alkalommal ők kerültek bele válogatásunkba.

    Nemere Istvánról bátran kijelenthetjük, hogy ő az egyik leghíresebb és legtermékenyebb science fiction-szerzőnk. Hivatalos honlapja jelenleg 660 könyvet jegyez, ezeket ha heti egy könyves tempóval számolva próbálnánk végigolvasni, az több mint 12 évig tartana. 1982-ben az Európai Science-fiction Szövetségtől megkapta a Legjobb Európai Science-Fiction Író címet. Elveszettek című regényét 2008-ban adtuk ki. Legutóbbi könyve a 2015-ös Villa a szigeten, amit Melissa Moretti álnéven írt, saját névén tavaly az Őrült regény című rendhagyó önéletrajzzal jelentkezett.

    kép: Joseba Elorza
    kép: Joseba Elorza

    Benedek Szabolcs novellái, tárcái, kritikái és más prózai szövegei rendszeresen olvashatók napi- és hetilapokban, irodalmi folyóiratokban, emellett ő a kortárs magyar irodalom legnagyobb Beatles-rajongója. Szerencsére a sci-fit is szereti, ráadásul nemcsak olvasni, hanem írni is. Három Galaktikában is jelent meg novellája (300., 303., 309.), a GFK 300.-ba Bóra című írását küldte.

    Szélesi Sándor, írói álnevén Anthony Sheenard hétszeres Zsoldos Péter-díjas sci-fi, fantasy és thrilleríró, forgatókönyvíró és szerkesztő. 2009-ben a Metrolopis Media gondozásában jelent meg A beavatás szertartása című regénye. 2014 márciusától az Ad Astra irodalmi szerkesztője. Jelenleg egy Sztálinról szóló alternatív történelmi regényen dolgozik.

    300 cover-finish

    Sirokai Mátyás költő, zenész, versblogger. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ütőhangszer szakán diplomázott. Három verseskötettel rendelkezik (Pohárutca, A beat tanúinak könyve, A káprázatbeliekhez), legutóbbiból 11 szöveget a Galaktika 289. számában publikált először. A Sci-fi műfaj rá gyakorolt hatását A beat tanúinak könyve kapcsán hangsúlyozta először, azóta viszont visszatérő motívum alkotásaiban. A GFK 300.-ban első novellájával jelentkezik.

    Varga Csaba Béla író, műfordító, ’91-től a Galaktikának is dolgozott eleinte újságíróként, majd fordítóként. Első novellája (Asimov halála) a Galaktika 160. számában jelent meg. Két ismeretterjesztő kötete is megjelent, valamint 2013-ban egy SF-regénye, a Hetedíziglen, 2014-ben pedig egy fantasyje. Legutóbb a 302. számban olvashattuk Leány feketében c. írását.

    kép: Steve Burg
    kép: Steve Burg

    Bojtor Iván vegyésztechnikus, író. 1980 óta publikál, alapítója a veszprémi Kvark SF-klubnak, amely saját fanzint adott ki PreVega, majd Kvark címmel. Érdeklik a megmagyarázhatatlan jelenségek, bár valószínűleg ezzel nincs egyedül a listánkon. Legutóbb 309. számunkban jelent meg A harmadik interjú című novellája.

    Kasztovszky Béla villamosmérnök, író 1942-ben született és már 14 évesen utópisztikus témájú beadandót írt házi feladatként. Először ’77-ben jelent meg a Galaktikában (27. szám, Fehér kör c. novella). 2003-ban Zsoldos Péter-díjat kapott, első regénye a 2007-es GRIN.

    Hász Róbert Márai Sándor-díjas író. Az újvidéki egyetem magyar nyelv és irodalom szakának elvégzését követően 1990-ben megalapította az első vajdasági magyar könyvkiadót, a Rubicont. ’91 óta Szegeden él, a Tiszatáj főszerkesztője. Első regényét (Diogenész kertje, 1997) ’99-ben németre, 2001-ben franciára fordították. Legutóbbi műve a 2015-ös Ígéretföld című regény.

    kép: Dan McPharlin
    kép: Dan McPharlin

    Lőrinczy Judit Preyer Hugo-díjas író, kritikus, festő. 2005 óta publikálja írásait, jelenleg Pécsett él, jogászként dolgozik. Nagy hatással voltak rá Neil Gaiman, China Miéville, George R. R. Martin, Dan Simmons és Frank Herbert művei. A Galaktika hasábjain először 2011-ben jelentkezett A szeretet egyenletei c. novellával. Legutóbb 287. számunkban szerepelt írása. A sztálingrádi csatában játszódó, fantasztikus elemekkel átszőtt regénye, az Ingókövek, 2013-ban jelent meg az Ad Astra Kiadónál.

    Antal József Preyer Hugó- és háromszoros Zsoldos Péter-díjas vegyészmérnök, biokémikus, író. Első novellája az IPM Magazinban jelent meg 1999-ben, Justitia című kisregénye a Galaktikában jelent meg folytatásokban, a teljes regényt 2009-ben adtuk ki. A Galaktikában legutóbb a 298. számban jelent meg írása.

    kép: Aley Ries
    kép: Aley Ries

    Két magyar szerző novellájával egészül még ki a GFK 300. tartalomjegyzéke, Burger Istvánt (Tom Anderson) és Kovács Tücsi Mihályt (Toochee) azonban senkinek nem kell bemutatnunk, hiszen előbbiben lapunk főszerkesztőjét, utóbbiban pedig a Galaktika tudományos szerkesztőjét tisztelhetjük.

    A GFK 300. megjelenése márciusra várható, a könyvet 9-én mutatjuk be a Gateway to Space kiállításon, az antológia szerzői pedig az április 21 és 24 között megrendezésre kerülő Könyvfesztiválon dedikálják a könyvet. További infók: hamarosan!

    20160210_banner2 (1)

  • Gyengéd élvezet: A soft science fiction

    A tudomány határait átlépő ötletek, az emberi viselkedés vizsgálata és irodalmi színvonalú, nagyobb célközönséget megcélzó történetek. Ez a soft science fiction. (tovább…)