Immár másodjára kerül megrendezésre a Gateway to Space Űrkiállítás, melynek ezúttal is a Millenáris ad otthont. Idén július 1. és szeptember 11. között látogatható a tárlat, és tavalyhoz képest még több interaktív játékkal tért vissza, hogy bevezesse a látogatókat életük legnagyobb űrkalandjába. Több cikkünk is megjelent a Gateway to Space kapcsán még tavaly és egy igazán fantasztikus, teltházaskönyvbemutatót is tartottunk ott, a lehetőségért pedig a mai napig hálásak vagyunk az Űrkiállítás szervezőinek.
Heti játékunkban a Galaktika Klub tagjainak hűségét két családi belépő (2×4 db jegy) kisorsolásával jutalmazzuk, a játék július 27-én indul, sorsolni pedig augusztus elsején fogunk. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.
A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk és több partnerünknél is. Plusz rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.
Március 9-én közös ünneplésre gyűlt össze a Galaktika magazin és a nagyérdemű közönség a Millenárison. Az ok nem más volt, mint a Galaktika Fantasztikus Könyvek 300. kiadása. A GFK 300.-ra keresztelt antológia huszonnégy novellát tartalmaz, huszonöt elismert író tollából, akiknek csaknem fele magyar.
Balról jobbra: Németh Attila, Szélesi Sándor, Sirokai Mátyás, Nemere István
A beszélgetést Németh Attila irodalmi szerkesztő vezette, de megjelent három jeles író-költőnk is, kik nosztalgikusan emlékeztek a Galaktikával kapcsolatos élményeikre. Beszéltek az SF-ről, mint zsánerről, szerepéről a múltban és a jelenben. Humorosan kitértek a fiatal felnőtteknek szóló disztópiákra is, és arra, hogy régebben mennyire nem volt széles körben elfogadott a tudományos fantasztikum, míg mai napra alig akad olyan mű, amely nem táplálkozik valamilyen fantasztikus alapból. Az SF tehát nagy térhódításba kezdett az elmúlt hosszabb időszak alatt, de mi ezt egyáltalán nem bánjuk. Szót ejtettek arról is, mennyi új világot nyitott előttük a sci-fi, s mennyi lehetőség van még kiaknázatlanul, legyen az humoros próbálkozás, vagy véresen komoly filozófiai elmélkedés. A skála roppant széles, valóban csupán az emberi fantáziára van bízva, éppen ki, mit képzel el a közel- vagy távoli jövőre.
Szélesi Sándor szellemesen idézte egykori próbálkozásait, vagyis majdnem próbálkozásait a Galaktikánál, de a szerkesztői kritikák miatt sosem merte beadni írásait, csak jóval később. Sirokai Mátyás arról beszélt, milyen érzés első novellával közreműködni egy akkora mérföldkőnél, mint a 300. Nemere István, ki már bőven túl van a hatszázadik (!) kiadott könyvén, „szerkesztői” munkáit említette, miszerint rengeteg fiatal amatőrtől kap megannyi kéziratot, amelyeket már nem mindig lehet szép elutasítással elintézni.
Azonban mindhárom szerző arra hívta fel a figyelmet, – mielőtt bárki írásra adná fejét –, hogy hatványozottan többet kell olvasni, legyen szó könyvről, novelláról, versről. Nem csupán azoknak ajánlott felütni néha egy-egy kötetet, akik írni szeretnének, hanem tulajdonképpen mindenkire képes pozitív hatást gyakorolni egy kellemes történet. Emellett elhangzottak jó tanácsok is amatőr írók számára, melynek negatív konklúziója mindig az olvasás hiánya volt. Sokszor célravezetőbb novellákkal, vagy éppen versekkel kezdeni az írást, semmint bonyolult világépítésekkel foglalkozni, illetve nagyszabású trilógiát tervezni.
Az egyórás előadás nagyon gyorsan és jó hangulatban telt el. Az érdeklődők már a rendezvény elején lecsaptak a helyszínen 30%-os kedvezménnyel megvásárolható 300.-ra, amit az áprilisi könyvhéten dedikáltatni is tudnak a szerzőkkel. Előzetes regisztráció után lehetett részt venni a rendezvényen, amelyre szép számmal jelentek meg az érdeklődők, akik ingyenesen bejárhatták a Gateway To Space nemzetközi űrkiállítást is, amely nem kevés elképesztő érdekességgel kápráztatta el a kíváncsi tömeget.
A kiállításon felsorolni is nehéz mennyi minden szerepelt, de igazán sok mindent megtudhattunk az űrhajósok életéről, szokásairól, eszközeiről. Részletesen az alábbi linken írtunk már magáról az űrkiállításról.
Milyen az emberközpontú robotika és hogyan mérte az űrbeli sugárzást Farkas Bertalan és Charles Simonyi? Február 4-én mindent megtudhatunk, ami a robotikához és az űrutazáshoz kapcsolódik, az Óbudai Egyetem és a Magyar Asztronautikai Társaság workshopján, a világ legnagyobb utazó „űrkiállításán”, a Gateway to Space kiállításon, a Millenárison.
A robotika és az űr szerelmeseinek kedveskedik a modern űrrobotikának dedikált szakmai nap, melyet Bejczy Antal magyar származású fizikus, űrkutató emlékére rendeznek: ő készítette elő és dolgozta ki a Sojourner marsjáró robot távirányítási technikáját a NASA Mars programjának részeként.
Bár maga a kiállítás is izgalmas betekintést nyújt az űrutazás kulisszái mögé – végigjárhatjuk a NASA és az űrrepülés történetét, kipróbálhatjuk, hogyan élnek az űrhajósok, foghatunk igazi Hold kőzetet és tesztelhetjük magunkat az űrhajós „kiképző bázison” – most az űrrobotika tudományos és műszaki eredményeit is megismerhetjük, a téma legnagyobb hazai szakértői által.
A szakmai nap 10 perces előadásain és az azokat követő interaktív bemutatókon prezentálják a robotok új alkalmazási területeit, a korszerű robotirányítási módszereket, a virtuális robotalkalmazásokat és rendszereket, ember-robot interfészeket. Az emberközpontú robotika tudományos és műszaki eredményeit az Óbudai Egyetem professzorai, az iRobottechnikai Központ ifjú kutatói és a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai mutatják be.
Sőt, a Pilla sugárzásmérő eszközt is megismerhetjük, ami az első magyar berendezésként került fel a Nemzetközi Űrállomásra, ezt a sugárzásmérő eszközt használta űrutazása során Farkas Bertalan és Charles Simonyi is. Az előadások február 4-én, a Millenárison lesznek két turnusban: 13-tól 15 óráig, illetve 15-tól 17 óráig.
Előadások:
Bejczy Antal munkássága, jelentősége a nemzetközi űrkutatás területén – Dr. Rudas Imre
Bejczy-hagyaték, Bejczy Múzeum – Dr. Gáti József
iRobottechnikai Központ – kutatások, nemzetközi kapcsolatok – Dr. Haidegger Tamás
Űrrobotoktól a sebészrobotokig – Takács Árpád
Az ember és a gép kapcsolata – Dr. Galambos Péter
Robotok az oktatásban – Takács Bence
Az űrhajósok sugárvédelméről – Dr. Hirn Attila
A magyar fejlesztésű Pille sugárdózismérő rendszer – Dr. Hirn Attila
Interaktív bemutatók:
Nao humanoid robot
LEGO “marsjáró robot”
KUKA YouBot önjáró mobil manipulátor
CALap sebészeti asszisztens
Az előadások az adott időpontra váltott kiállítás belépőjeggyel látogathatók!
Részletek és további információ: www.urkiallitas.hu
Január 15-től – két hónapon át – látható a Millenárison a világ legnagyobb utazó űr-gyűjteménye, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás. A világ számos pontján nagy sikerrel bemutatott tárlat a NASA és az űrutazás történetét dolgozza fel az űrrepülést megálmodók első lépéseitől, az eseménydús XX. századon, a holdraszálláson át napjainkig, átlépve a Naprendszerünk határait is.
A kiállítás emléket állít az összes jelentős mérföldkőnek, mint például az első lépés a Holdon vagy a Nemzetközi Űrállomás. A kiállított tárgyak nagyon sokfélék: eredeti műholdak, rakéták, űrhajózási eszközök, tárgyak, a visszatéréshez használt űrkapszulák, szkafanderek MIR űrállomás, űrrakéta, valamint a Földön jelenleg egyetlenként megtalálható Lunar Roving holdjáró (a létező 3-ból kettő jelenleg is a Holdon van). Láthatjuk a Mercury-Redstone-t, az első amerikai, embert szállító rakétát, mely első szuborbitális repülésére vitte Alan Shepardot 1961-ben. Testközelből is megismerhetjük, milyen volt a Szojuz űrhajó belseje, milyen a Nemzetközi Űrállomás, láthatjuk a holdkompot, és az Apollo űrhajórendszernek azon részét, mely a kétfős legénységet az anyaűrhajóból a Hold felszínére és visszajuttatta, illetve vagy az orosz MIR űrállomást, ami 1986-tól 1997-ig keringett a Föld körül.
Megnézhetjük, hogy 1961. április 12-én milyen ruhában indult a szovjet Jurij Gagarin az űrbe. A kiállítás emléket állít az Apollo–Szojuz kísérleti programnak is, melyben az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyezett, hogy megpróbálnak az űrben összekapcsolni egy Apollo kabint egy Szojuz űrhajóval. Az űrexpó bemutat egy holdjárót, eredeti felvételekkel és az Apollo 16 legénységeinek kommentjeivel. Nagy közönségkedvenc az a holdkőzet, amit nem csak megtekinthetnek, de meg is érinthetnek a látogatók. És természetesen nem maradhat ki az űrutazás magyar vonatkozása sem a kínálatból.
Bepillantást nyerhetünk a jövőbe is az Orion űrhajón keresztül, ami a Marsra szállítja majd az embert.
A kiállítás bemutatja, hogyan tudnak létezni az űrhajósok a szélsőséges időjárási körülmények között, hogyan és mit esznek és hogyan fürdenek. Az űr felfedezőinek szánt korai ételek egyszerű, pürésített élelmiszerek voltak fogkrémes tubushoz hasonló csomagolásban. Ahogy az emberek egyre több időt töltöttek az űrben, úgy fejlődtek a számukra készített ételek is – ezeket is láthatjuk a Millenárison, mint ahogy azt is, milyen az a berendezés, amit kifejezetten arra terveztek, hogy az űrhajósok a Coca-Colát és a Diet Coke-ot csapolni tudják a speciális ivópohárba.
A kiállítás végén pedig különböző szimulátorokon keresztül tesztelhetjük magunkat, hogy milyen pilóták lehetnénk. Speciális, úgynevezett zéró gravitációs géppel kóstolhatunk bele az űrbéli létbe, továbbá kipróbálhatjuk, hogy milyen az űrben szerelni és milyen nehézségekkel kell ott még megküzdeni.
