My Blog

Címke: tudós

  • Hamis eredmények, csaló kutatók

    A tudományos kutatás egyik legfontosabb alapköve a reprodukálhatóság. Egy adott kísérletet azonos feltételek mellett megismételve azonos eredményeket kapunk. De a tudományos világba vetett hitet alapjaiban rengetheti meg, ha a kutatásokról kiderül, hogy megismétlésük eltérő eredményeket adnak. Azonban sok esetben nem sikerül reprodukálni az eredeti megállapításokat, és ez már olyan komoly probléma lett a 2000-es évek után, hogy workshopok, konferenciák foglalkoznak a kérdéssel.

    A kutatók világában a szakmai siker, és karrier egyik fontos eszköze a publikáció. A tudósok akár a szponzorok további támogatása, akár magasabb tudományos fokozat elnyerése érdekében tárják a szakma és a nagyközönség elé eredményeiket. Egyre többször olyanokat, amelyeket nem sikerült igazolni .

    A tudományos életet időnként komoly botrányok rázzák meg. Például az Alabamai Egyetemen dolgozó Judith Thomas és Juan Contreras például hetven rézuszmajmon „sikerrel” próbáltak ki egy új, a beépített implantátumok kivetődését gátló gyógyszert. De az amerikai Szövetségi Kutatásokat Koordináló Iroda kiderítette, hogy 32 majomba be sem ültették az új szerveket, miközben az állami egészségügyi szervezet a nyolc éven át tartó kísérletet 23 millió dollárral szponzorálta. A kutatókat a lelepleződés nyomán menesztették.

    2005-ben világméretű botrány lett a dél-koreai őssejtkutató, Hvang Vu Szuk esete. Kutatási eredményeit meghamisította, és azt állította sikeresen klónozott őssejtekből emberi petesejtet. Az 53 éves állatorvos ellen végül az ügyészség is vádat emelt csalással, hamisítással és a bioetikai törvény megsértésével vádolták. Az ügyészség bizonyította, hogy Hvang egyszerűen hazudott.

    Időnként egészen érthetetlen akciók is történnek, amik nevetségessé teszik a tudományos publikációkat. 1982-ben egy amerikai kutatóintézet fejlécével ellátott papíron érkezett meg egy tanulmány, amely fotókkal és grafikonokkal gazdagon illusztrálva állította, hogy feltalálták a mágneses felhajtóerejű repülőgépet. A botrány akkor pattant ki, amikor a feltalálóknak járó cikkhonorárium „címzett ismeretlenként” visszaérkezett. De akkor már jöttek a megrendelések a Magnetoplanra.

    A botrányokból néhány komoly és tekintélyes kutatónak elege lett és nyomozásba kezdett. Például az Edinburghi Egyetemen dolgozó Daniele Fanelli fejlődéskutató biológus vette a fáradságot, és végigrágta magát 18 különféle tudományágban megjelentett 11 351 tudományos publikáción. Kétszázharminchatról, azaz az értekezések két százalékáról kiderült, hogy közönséges csalás, hamisítvány vagy másokéról másolták le. Közel ezerről pedig megállapította, hogy erősen kozmetikázottak.

    A kísértés óriási. A sok publikált eredmény és siker nem csak a kutató, de az őket foglalkoztató egyetemek és intézetek hírnevét is növeli.  Amíg csak a jó szándékú szponzorok számláiról jogtalanul leemelt támogatásokról van szó, az belefér a gátlástalan ügyeskedés kategóriájába. De amikor az ígért egészségjavítást nem hozó, sőt a szervezetre káros gyógyszerek kerülnek reklámozásra és a patikákba, akkor bizony már nem lehet legyintéssel napirendre térni a csalások felett.

    A jelenség oka, hogy általánossá vált az a szemlélet, amely szerint eredményességet a publikációk számával mérik. A megbízók rendszerint a minőség elé helyezik a mennyiségi szempontot. Ráadásul a médiát is elsősorban a látványos felfedezések érdeklik, nem pedig a fontos, ám meglehet, unalmas aprómunka.

     

  • NASA animáció – Fekete lyuk szív magába egy csillagot

    Eddig úgy tudtuk, hogy nincs olyan részecske, beleértve a fényt is, ami ki tudna szabadulni egy fekete lyuk börtönéből. Azonban friss kutatások azt állítják, hogy ez mégsem így van.

    A NASA nemrégiben a legnagyobb video megosztó oldalon tett közzé egy animációt, ami bemutatja, milyen az, ha egy szupermasszív fekete lyuk bekebelez egy csillagot. Eddig sokan úgy gondolták, és úgy is ábrázolták a különböző filmekben is a fekete lyukak gigászi erejét, hogy miszlikekbe szakítják szét a felé tartó objektumot. Azonban ez inkább egy „szippantáshoz” hasonló. A lyuk gravitációs mezeje a vákuum segítségével magába szívja a csillag anyagának hatalmas részét. Viszont nem mindet. Különböző megmaradt porok és gázok korongként örvénylenek a fekete lyuk szája körül.

    A tudósok vizsgálják még a jelenség okát, de annyi biztos, hogy vannak részecskék, amelyek ki tudnak szökni a fekete lyuk eseményhorizontjából. E részecskék közel fénysebességgel haladnak, és úgynevezett jeteket formálnak.

  • Földönkívüli építmény keringhet egy csillag körül

    Lehet, hogy az emberiség felfedezett egy intelligens földönkívüliek által épített hatalmas struktúrát, amely egy csillag körül kering, egy messzi-messzi galaxisban. Akár egy sci-fi is kezdődhetne így – csakhogy ez most a valóság.

    A Kepler űrtávcső már számos exobolygót, és a Földhöz többé vagy kevésbé hasonlatos planétát észrevett már működése során. A KIC 8462852 nevű csillagot még 2009-ben fedezték fel 1500 fényévnyire tőlünk, és többször is újraszámolták a kapott adatokat. Több évnyi megfigyelés után egyértelműen rájöttek, hogy valami kering körülötte. A csillag fényének néha csaknem 22%-át is kitakarja, szóval nem kis dologról lehet szó.

    A tudósok nem adják egykönnyen magukat, és sorra gyártják a különféle elméleteket, amik magyarázatot adhatnak a hatalmas keringő objektumra. Sajnos (vagy szerencsére) eddig minden ötletet elvetettek. Még a legvalószínűbb teória – miszerint üstökösök keringhetnek a csillag körül – sem magyaráz meg mindent.

    Itt kerül a képbe Jason Wright, a Penn State egyetem csillagásza, aki hajmeresztő ötlettel állt elő. Szerinte lehetséges, hogy a csillag körül egy földönkívüliek által épített megastruktúra keringhet, ami például egy többszázezer kilométer átmérőjű napelem is lehet. Wright elmondása szerint

    úgy néz ki, mint amit egy idegen civilizációtól várnánk.

    Noha a földönkívüli értelmes élet az utolsó dolog, amivel csillagász magyarázatként előhozakodhat, Wright tudóstársai nem dobták az ötletet a kukába. Januárban rádióteleszkóppal vizsgálnák a csillagot, értelmes lények rádiójele után kutatva.

    Leghamarabb jövőre tudjuk meg, valóban valamiféle idegen megaépítményekről lehet szó, vagy találnak egy – eddig ismeretlen – természeti jelenséget, amely az űr végtelenjében előfordulhat.

  • Stephen Hawking, az Operaház hologramja

    Stephen Hawking a már szinte megszokottan szokatlan dolgaival hívta fel magára a figyelmet a közelmúltban (is). A világhírű tudós, azon túl, hogy levédette a saját nevét, úgy tartott előadást a Sydney-i Operaházban, hogy fizikailag nem, „csupán” hologramként volt jelen.

    Mivel Stephen Hawking nevével szinte mindent el lehet adni, a tudós nemrég úgy döntött, gátat szab az esetleges visszaéléseknek és levédette nevét. Hawking azután határozott így, miután Brian Cox fizikus, a BBC Human Universe című tudományos műsorának házigazdája szintén az angol Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához fordult ugyanezen ügy miatt. A két tudós döntésének hátterében az állt, hogy méltatlan termékeket ne lehessen népszerűsíteni velük.

    Stephen Hawking döntése azért is fontos, mert a tudós azon kevés fizikusok közé tartozik, akik részei lettek a popkultúrának. Alakja, neve, megformálása több tévés produkcióban és rajzfilmben is visszaköszön. Maga is megjelent már a képernyőn a Big Bang Theory-ban (Agymenők) és nem is olyan régen mutatták be az életéről szóló, Mindenség Elmélete című filmet. Sőt, még a Monthy Python legutóbbi produkciójában, a londoni O2 arénában tartott show-ban is szerepelt egy videóklip erejéig. Ha úgy tartja kedve, ötletet is ad Hollywoodnak, mint ahogy tette azt akkor, amikor bedobta a köztudatba azt az elképzelését, miszerint ideális James Bond főgonosz lehetne belőle egy készülő 007-es filmben.

    Hawking mindezeken kívül természetesen rendszeresen megosztja elméleteit és gondolatait a világról, a jövőről és a technikai fejlődés várható hatásairól – és persze maga is feszegeti a jelenlegi technika határait. Ezt bizonyítja egy nemrégiben tartott előadása is, melynek helyszíne a Sydney-i Operaház volt. Az esemény nem csak azért számított kuriózumnak, mert a professzort látták vendégül, hanem azért, mert Hawking úgy adott elő a színpadon, hogy ő maga ott sem volt. Egy nagy felbontású, 3D-s hologramnak hála azonban a nézőtér minden pontjáról úgy tűnt, mintha a tudós a színpadról beszélne hallgatóságának. Hawking hozta a formáját és elmondta: élőben is megjelenhetett volna, de nem tudta kihagyni a lehetőséget, hogy ő legyen az első ilyen hologram az Operaházban. Íme az előadásról készült másfél órás felvétel.

     

    A világhírű tudós jelenleg a Cambridge-i Egyetemen, az alkalmazott matematika és elméleti fizika tanszéket vezeti, ugyanazt, melynek egykor Newton állt az élén.

  • Bumm a fejbe: protonágyúval lőtte fejbe magát – és túlélte

    1978-ban Anatolij Petrovics Bugorszkij, orosz tudós a Synchrotron U-70-es részecskegyorsító mellett dolgozott. Egy meghibásodott alkatrészt ellenőrzött, amikor belehajolt a protonágyú sugarába… (tovább…)