Címke: törpebolygó

  • Olyan messze van, mint a népmesében

    Felfedezték az eddig ismert legtávolabbi objektumot a Naprendszerben. Olyan messze van, hogy a csillagászoktól a FarFarout (Nagyon távoli messzeség) nevet kapta. A neve a „far far away”-re hajaz,  ami egy olyan mesei fordulat, mint nálunk a túl az óperencián.

    A NASA kutatócsoportja, amelyet Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet csillagásza vezet a naprendszer kilencedik bolygóját keresik. Amióta a Plutót lefokozták, ez a státusz megürült a naprendszerben. Sheppard kutatócsoportja úgy véli, hogy léteznie kell, méghozzá valahol a hogy Plútón túl, az Oort-felhőben. A bolygót még nem látták közvetlenül, de a megfigyelések szerint a Goblin törpebolygó – amit szintén ez a kutatócsoport fedezett fel – egy óriási, láthatatlan objektum gravitációs hatása alatt áll. A csillagászok szerint ez lehet a kilencedik bolygó.

    Hogy milyen messze fedezték fel, még elképzelni is nehéz. A naprendszerben a Föld-Nap távolságot használjuk mérésre, ez a csillagászati egység. A Plutó 34 csillagászati egységre kering a Naptól. A Goblin törpebolygó erre ráduplázott.  Az újonnan azonosított égitest 140 csillagászati egységre kering és ez lesz a Naprendszer legtávolabbi ismert objektuma

    A furcsa névadás oka, hogy ez a csillagászcsoport már felfedezett egy törpebolygót – tavaly decemberben jelentették be –, amely a Földnél 120-szor távolabb van a Naptól. Akkor hivatalosan ez lett a rekorder, és a Farout (Távoli messzeség) nevet kapta. Ezt a törpebolygót taszította le most a trónról az új jövevény.

    A felfedezés áttételesen az Amerikát sújtó rossz időnek köszönhető, Scott Sheppard egy konferenciára utazott volna, de a járatát törölték. Ezért bement a munkahelyére, hogy a gyűjtött adatok elemzésével üsse agyon az időt. Ekkor találta meg a FarFarout-ot.

    A FarFarout nagyon halvány, észlelésünk képességének határán van. Semmit nem tudunk pályájáról, évekbe fog telni, amíg a szakemberek képesek lesznek meghatározni azt.

    A tavaly felfedezett Faroutról már kicsit többet tudunk. A nemzetközi csillagászati uniótól a 2018 VG18 jelet kapta. Becslések szerint átmérője 500 kilométer, ami ötöde a Plútóének, és kb. a tizede a Merkúrének. A Farout is törpebolygó lehet, mint a Plútó. Hatalmas távolsága miatt a Faroutnak több mint ezer évre lehet szüksége ahhoz, hogy egyszer megkerülje a Napot.

    (via)

  • Kiderült a Ceres titka

    Egy korábbi cikkben írtunk a Ceres törpebolygó rejtélyes világító foltjairól, ami nem hagyta nyugodni a kutatókat. Mivel a Dawn űrszonda – mely többek között a Cerest figyeli – mostanra ért megfelelő távolságba, így részletesebb képekkel gazdagíthatta a NASA-t.

    Az első komoly felvetések azt állították, jég található a törpebolygón, azok csilloghatnak. Ez tűnt a legésszerűbb, és legkézenfekvőbb megoldásnak, de kiderült, hogy mégsem erről van szó.

    A Dawn legfrissebb felvételei elárulják, hogy valójában áll a dolgok hátterében. A fényes foltok számos kisebb és nagyobb sólerakódások lehetnek. A legújabb mérések rácáfoltak a vízjégre, és kimutatták a só igen nagy valószínűségét. Úgy tűnik a Ceres igencsak aktívnak bizonyul – legalábbis geológiailag. Amit viszont még nem tudni, hogyan került oda a só. Külső beavatkozás eredményét (meteorok) kizárták, valószínűbb, hogy a törpebolygó belsőbb rétegeiből származik. Azt pedig még senki sem tudja, miként kerültek a felszínre a fényesen visszatükröződő sófoltok.

    Az űrszonda folytatja a missziót, december közepétől sokkal közelebb kerül a Cereshez. Egészen pontosan 375 km távolságra szűkül pályája. Ezzel még több érdekes információt kap majd a NASA, és végre egyértelműen kiderülhet, mit is rejt a Ceres.