My Blog

Címke: tó

  • Grönland a radar alatt

    Amióta a Grönland szigetét folyamatosan figyelik radarokkal, újabb és újabb felfedezések jönnek.

    Amerikai kutatók több mint 1,6 kilométer mélyen a grönlandi jégtakaró alatt hatalmas ősi tómeder üledékére bukkantak. A világon először fedeztek fel ilyen jégalatti domborzatot.

    A tómeder abban az időben alakulhatott ki Grönland északnyugati részén, amikor a térség jégmentes volt, de most teljesen fagyott. A kutatók szerint több millió éves lehet, és páratlan fosszíliákat, a múlt klímájának és életének kémiai nyomait tartalmazza.

    Fagyott égbolt

    A meder egykoron egy 7100 négyzetkilométernyi tó ágya volt. Az üledék benne 1,2 kilométer vastag. A repülőgépen elhelyezett geofizikai eszközök felvételei szerint legkevesebb 18 forrás táplálhatta a tavat északról. A kutatók számításai szerint a tó mélysége 50-250 méter lehetett.

    Az elmúlt években a kutatók találtak jégtakaró alatti, folyékony vizet tartalmazó tavakat mind Grönlandon, mind az Antarktiszon jégbe ékelődve, ám ez az első eset, hogy fosszilis tómederre bukkantak, amely akkor keletkezett, amikor még nem volt jég a területen, majd később betemetődött és megfagyott. Nincs bizonyíték arra, hogy a grönlandi medence folyékony vizet tartalmazna napjainkban.

    Egy dán-brit kutatócsoport szerint Az eddigi legpesszimistább előrejelzéseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három legnagyobb gleccsere, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy 1,3 méterrel emelje a világ tengereinek szintjét.

    A kutatócsoport történelmi felvételeket és más adatok seregét használta ahhoz, hogy kiszámítsa, mennyi jeget veszített a Jakobshavn Isbrae, a Kangerlussuaq és a Helheim gleccser a 20. században.

    Fagyott égbolt 2

    A kutatók kimutatták, hogy a Jakobshavn Isbrae több mint 1,5 trillió tonna jeget veszített 1880 és 2012 között, míg a Kangerlussuaq és a Helheim 1,4 trilliót, illetve 31 milliárdot 1900 és 2012 között.

    2000-ig a tengerszintek emelkedését az olvadó gleccserek és az óceánok melegedő vízének tágulása okozta. Az elmúlt két évtizedben azonban a világ legnagyobb jégmezői, a grönlandi és az antarktiszi  vált a tengerszint-emelkedés legnagyobb forrásává.

  • Rejtett tavakat találtak a jég alatt

    A Lancasteri Egyetem, a Sheffieldi Egyetem és az amerikai Stanford Egyetem közös kutatása során 56 tavat fedeztek fel Grönlandon, a szigetet borító jégtakaró alatt.

    Jég alatti tavakat már egy ideje ismeri a tudomány, a legismertebb az antarktiszi Vosztok-tó. Bár ezek a tavak kisebbek, mint az Antarktiszon talált hasonló, jégtakaró alatti tavak, felfedezésük azt mutatja, hogy az eddig véltnél jóval gyakoribbak a tavak a grönlandi jégtakaró alatt. Eddig csak négy ilyen tó volt ismert a térségben, most az ismert tavak száma csaknem megtizenötszöröződött.

    A grönlandi jégtakaró nagyjából hússzor akkora, mint Magyarország területe, egyes helyeken több mint három kilométer vastag. Olvadása fontos szerepet játszik a globális tengerszint-növekedésben.

    A jég alatti tavak nevükből adódóan a jégtömeg alatt keletkeznek. A grönlandi és antarktiszi jég alatti tavakban édesvíz található, amely a jég aljának olvadásából keletkezik. A geotermikus hő felszáll az alul lévő kőzetből, a felülről határoló vastag jég azonban bezárja azt. Ezen tavak ismerete segít kialakítani egy jóval teljesebb képet arról, hol keletkezik víz, és az hogyan áramlik a jégtakaró alatt, ami hatással van arra, hogyan reagál a jégtakaró a növekvő hőmérsékletre.

    A kutatók több mint 500 ezer négyzetkilométernyi területről gyűjtött radarfelvételt elemeztek, amelyek képet alkottak a grönlandi jégtakaró mélyéről. Az újonnan felfedezett tavak 0,2-5,9 kilométer kiterjedésűek, többségüket viszonylag lassan mozgó jég alatt találták, távol a jégtakaró fagyott talapzatától, és viszonylag stabilnak mutatkoznak.  A tavak azonosítása azért fontos, mert meghatározhatjuk azt, miként hatnak a jég alatti szélesebb hidrológiai rendszerre és a gleccserek dinamikájára.

     

  • Szárazság ihlette Tó – ezt hozza a február

    A prágai Bianca Bellová tolmács, műfordító és egyben író is. Első regényével, a Sentimantální románnal (Sentimental Novel) 2009-ben debütált, s azóta három további könyvet is publikált. Ezek közül a legutóbbi, a Jezero című 2016-os mű, amely elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díjat, februártól magyar nyelven is elérhetővé válik, Tó címmel, a Galaktika jóvoltából.

    Az írónőt elsőként egy National Geographic riport inspirálta az Aral-tóról, s a hozzá fűződő környezeti katasztrófáról. A Tó mégis egy fiktív országban helyezkedik el, amely kapcsán előjönnek a Szovjet megszállásra való erős utalások is. Történetei rendszerint valamilyen nagy hatalmi uralom vagy éppen egy rendszerváltás köré épülnek, így valóban előfordulhat, hogy akár a szovjetek egyes markánsabb jellemzőit is felfedezzük. Egyes kritikusok még Orwell 1984-éhez is hasonlítják, ami valljuk be, alsó hangon is szép dicséret.

    Főszereplőnk egy fiatal fiú, a történet folyamán viszont abszolút nem érezhető, hogy egy ellenkező nemű és egy generációval idősebb ember formálta meg ezt a személyiséget, vagyis a karakter teljes mértékben hiteles, pontosan olyan a stílusa és megnyilvánulásai, mint amit egy fiatal fiútól várnánk.

    „Boros. Egy isten háta mögötti halászfalu egy kiszáradóban lévő tó partján. Csak néhány viskó, tengődő emberek, a halfeldolgozó üzem és az orosz lakótelep. A helybéliek úgy vélik, az élet azért romlott meg, mert a Tó szelleme haragszik. De mi köze ehhez a kamaszfiúnak, Naminak, akit Mamó és Papó nevelt, s aki elől mindenki titkolni igyekszik, kik is valójában a szülei? Tényleg ő volna minden balszerencse okozója? Miatta dühös a Tó szelleme? Nami elindul a városba, hogy kinyomozza a létezését körüllengő rejtélyt.  Vándorlása során szembesül a felnőttkor nehézségeivel és misztériumával, de ahhoz, hogy megértse a legnagyobb titkot, vissza kell térnie oda, ahonnan elindult, át kell kelnie a tavon, és le kell süllyednie a mélyére.”

    Bianca Bellová bulgáriai gyökerekkel bír, férje brit, jelenleg pedig Prágában élnek. Fordítóként és tolmácsként több nyelvet is ismer és számos országba eljutott már élete során. A különböző kultúrák alaposabb megismerése pedig új perspektívákat hoz elő, új nézőpontokból engedi láttatni a világot, amely a kreativitás kibontakozásában rendkívül nagy hatást eredményez.

    Ezt a gyümölcsöző kreativitást láthatjuk a februárban érkező könyvben, mely már előrendelhető.

  • Folyékony víz a Marson

    Az Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatói folyékony vizet találtak a Marson. A húsz kilométer átmérőjű tó mintegy másfél kilométer mélyen található a sarki jégsapkában. Mélysége egyelőre nem ismert, de a műszer felontása alapján minimum többször tíz centiméter.

    A felfedezést az Európai Űrügynökség már veteránnak számító Mars Express űrszondájának mérési adatait elemezve találták meg. Az Űrszonda 2003 óta kering a bolygó körül és 2005 óta végez radaros felderítést.

    Ezzel évtizedes vita dőlt el, hogy létezik-e folyékony víz a Marson. A felszínen folyómedrek bizonyítják, hogy a bolygó történelme során volt időszak, amikor a felszínén jelen volt a folyó víz. Ezt olyan ásványok felfedezése is bizonyítja, amelyek kialakulásához vízre van szükség. Ismerjük a sarki jégrétegeket, és felfedeztünk már felszín alatti jégrétegeket is. De ez az első bizonyíték folyó víz létezésére.

    Hasonló jég alatti tavak a földön is léteznek, az Antarktiszon és Grönlandon is felfedeztek már hasonlókat. A víz azért maradhat folyékony, mert egyrészt valószínűleg magas a sótartalma, másrészt a vastag jégtömeg nyomása is csökkenti a víz olvadáspontját.

    A tudósok még csak az adatok egy részét vizsgálták át, ezért valószínű, hogy további jég alatti tavakat is felfedezhetnek.

    (via)