Idehaza csak hétfőn látnánk a Trónok harca 7. évadának legújabb részét, a Beyond the Wallt, azonban a spanyol HBO véletlen idő előtt közzétette a fantasy sorozat következő felvonását.
A hiba hatalmas, ugyanis a produkció történetének egyik legmegrázóbb és legnagyobb fordulóponttal bíró epizódjáról van szó.
Egy teljes óráig elérhető volt a 7×06, a szemfüles felhasználók között volt, aki kamerával vette fel, de olyan is akadt, aki 1080p-ben töltötte fel a torrentre a részt. Az HBO Nordic szolgáltatása már tavaly is elkövetett egy pont ilyen bakit, a 6×05-ös résszel, így a történelem ismétli önmagát.
Az HBO-nak mindez biztosan nem tesz jót, hiszen hekkerek támadták meg a csatornát, ellopták a 7×04-es epizód forgatókönyvét, illetve több más sorozat új részeit. Aztán ezeket ki is rakták a netre, majd elkezdték zsarolni a kábelcsatornát, hogy fizessenek, másképp folytatása lesz a dolognak. Úgy tűnik, az HBO-t felesleges fenyegetni, mert maguktól is ekkora hibákat követnek el, ami főleg azért fájó, mert a tévéadó zászlóshajójáról van szó.
A Trónok harca a 7×05-ös részével történetének legjobb nézettségét hozta össze, 10,7 millióan követték a friss felvonást, kíváncsian várhatjuk, hogy a Beyond the Wallt a szivárgás után mennyien fogják élőben követni.
A spanyol HBO eredeti nyelven, tehát angol hanggal tette közzé a részt, így világszerte mindenki nekiesett az idő előtt elérhetővé vált anyagnak.
Egyelőre a legújabb Star Trek sorozatról, a Discoveryről nem tudunk nyilatkozni, tekintve, hogy nem került még adásba, ellenben az amerikai sajtó máris azt rebesgeti, hogy még több, új Trek széria előtt nyithat ajtót a CBS újdonsága. A Discovery ugyebár egy előzménytörténet, mely a The Original Series előtt játszódik 10 évvel, az elkészítése pedig több ponton nehézségekbe ütközött, részben azért, mert az eredeti showrunner, Bryan Fuller távozott a fedélzetről.
A Star Trek: Discovery executive producere, Alex Kurtzman úgy nyilatkozott, hogy többek között Fuller egyik ötlete, mely egy antológia sorozat lenne is megvalósulhat, ha a CBS szériája jól teljesít. Kurtzman szerint az, hogy a Discovery egy összefüggő történettel és állandó szereplőgárdával jelentkező sorozat lett, jó döntés. A készítő szerint azonban van élet ezen a koncepción túl is, melyet új Star Trek sorozatok mutathatnának be.
Mindemellett hozzá kell tenni, hogy egyes ipari pletykák szerint a Star Trek veteránnak számító Nicholas Meyer egy olyan előzménysorozaton dolgozik, melynek főszereplője Khan lehet és a kultikus karakter teljesen új oldalát mutathatja be.
A Star Trek: Discovery a CBS All Accessen szeptember 24-én mutatkozik be, így már nem kell sokat várniuk rá a hardcore sci-fi rajongóknak.
David Hasselhoff a Guardians of the Galaxy 2 kapcsán nyilatkozott a TMZ-nek, az interjújában pedig elmondta, hogy a Marvel filmjében való szereplése egy nagy klasszikus, a Knight Rider feltámasztásához vezethet. Mint kiderült ugyanis, a film rendezője, James Gunn hatalmas rajongója a 80-as években futó, beszélő high-tech kocsival operáló produkciónak, mely 4 évadot élt meg az NBC-n.
A Knight Rider eredeti főszereplője és Gunn a hírek szerint már el is kezdtek dolgozni a tervezett rebooton, melyben Hasselhoff a korára való tekintettel Devont alakítaná. Manapság hatalmas reboot-lázban ég a tévéipar, 2008-ban azonban már volt egy Knight Rider sorozat, ami csúnyán besült. Ebben Michael Knight fia volt a főszereplő és az apja is feltűnt egy cameo erejéig. Remélhetőleg a következő próbálkozás jobban sikerül majd.
Régen volt már április 1-je, amikor az Adult Swim poénból bemutatta a Rick and Morty 3. évados premierjét, most azonban valóban megjött a folytatás, olyan részekkel, hogy az egyszeri néző simán kisírhatta mindkét szemét rajta.
A 3×02-es epizód egy utopisztikus, Mad Max-szerű világban játszódott, ahol Summer és Morty igyekeztek feldolgozni szüleik válását, miközben odahaza robot helyettesítették őket. Elég komoly témákat kezdett tehát taglalni a folytatás, hiszen a gyerekek az efféle családi kríziseket nehezen élik meg, ebben a sorozatban épp gyilkolással vezették le a dühüket. Mortyból Doomfist lett és kigyúrt karral kezdett el igazságot szolgáltatni, míg Summer egy álarcos fickó nőjeként tengette rövid ideig az életét. Nagyszerű, hogy Dan Harmon műsora a mellékszereplőkkel is tud mit kezdeni, ugyanis ezúttal a szülők se lógtak ki, mind a ketten hozzátették a magukét a részekhez. Humor tekintetében is.
Aki arra számított, hogy a széria nem tud erre rátenni még egy lapáttal, az megkapta a 3×03-at, amelyben ezúttal Rick kapta a főszerepet és egy még az előzőnél is akciódúsabb felvonással leptek meg minket az alkotók. Történt ugyanis, hogy az extrém okos tudósból uborka lett, csak hogy elkerüljön pár kellemetlen percet a család pszichológusánál, ám a tervei nem úgy alakultak, ahogy ő korábban elképzelte. Ennek köszönhetően kaptunk némi patkány-hentelést, Rick egész komoly kis exoszkeletont eszkábált magának és a sorozat egyik új mellékszereplője, Jaguar abszolút lopta a show-t (akit remélhetőleg a folytatásra is megtartanak).
A Rick and Morty az elmúlt években is kiemelkedett az animációs sorozatok közül, míg az American Dad és a Family Guy, valamint helyenként már a South Park is kezdte elveszíteni az élét és azokat a poénokat, amelyek a társadalmat fricskázták, addig az Adult Swim szériájának nagy előnye, hogy még friss. Újak a poénok, a sci-fi setting nagyszerűen működik és egy percig nem jut eszébe az embernek, hogy az alkotók a Vissza a jövőbe nosztalgiájából próbálnának megélni. Igaz, egy-két visszautalás van nagyobb klasszikusokra lsd. Mad Max, de ez inkább mosolyogtató, ráadásul a történet szempontjából is jelentősége van, hogy épp egy ilyen világba keverednek el a főhősök.
A multiverzumos sztorik még mindig izgalmasak, a Rick and Morty pedig páratlanul csinálja azt, amit kell neki: nevettet és helyenként komolyan elgondolkoztat. Értékelés: 9/10, egyszerűen ezt nézni kell, ha valakinek van humorérzéke.
Mivel A Setét Torony film elég gyengén szerepel a pénztáraknál és a kritikusok is csúnyán lehúzták a filmet, elég kétségessé vált, hogy a Sony tényleg univerzumépítésbe kezd King világában. Most azonban kiderült, hogy igenis elkészül az a beígért tévésorozat is a film mellé, bár az első bejelentésekhez képest pár változtatással.
Eredetileg úgy tudtuk, hogy Idris Elba is benne lesz A Setét Torony kisképernyős verziójában, az öreg Rolandot alakítva, aki visszaemlékszik azokra a napokra, amikor még csak kezdő harcos volt. Ehhez képest a Glen Mazzara (The Walking Dead) felügyeletével érkező műsor független lesz a filmtől.
Úgyhogy az a furcsa helyzet állt elő, hogy amennyiben a film után érkező tévésorozat sikeres lesz, az további filmfeldolgozásokat jelenthet a Sonynak. Persze csak akkor, ha az ember visszanyerik a bizalmukat az elrontott A Setét Torony film után.
A Trónok harca 7. évados premierje rengeteget csúszott az előző évekhez képest (a forgatás miatt), a rajongók azonban nagyon hálásak voltak a folytatásért, ugyanis rekordnézettséget hozott az HBO-nak az első rész. Azóta még kettőt leadott a csatorna, a minőség pedig hétről-hétre egyre jobb lett, még egy nagyon várt találkozás is megtörtént a 7×03-ban, utalva arra, hogy ez A tűz és jég dala feldolgozása.
Az HBO azonban most hatalmas bajban van, ugyanis hekkerek másfél TB adatot loptak el a csatornától, ezek között vannak a Room 104 és a Nagypályások epizódjai, a Trónok harca 7×04-es részének forgatókönyve és egy csomó belsős levelezés. A kábelcsatornánál abban reménykedhettek, hogy megússzák ennyivel, most viszont ennek tetejében még a hétfő hajnalban adásba kerülő, legújabb epizód is kiszivárgott a netre.
A Verge szerint először a Redditre szivárgott ki a Google Drive-os link, ami le is halt, mert annyian ráugrottak. Később pedig már a torrenten is elérhetővé vált a 7×04. Igaz, hogy rettenetes minőségben, így aki jót akar magának, az inkább megvárja az HBO GO-s premiert.
Azóta kiderült, a THR értesülése alapján, hogy egy, a Trónok harcát Indiában vetítő csatornától jött a szivárogtatás. Az biztos, hogy a kábelcsatornának nem esett jól a dolog, főleg, hogy a fentebb említett két másik sorozat ellopott részeit is feldobták a netre a hekkerek a cybertámadás után.
Az Avatar sikere után a filmstúdiók egymás után licitáltak rá a másikra a 3D-s filmjeikkel. A technológia új volt, a hype óriási, azonban egy-két kivételtől eltekintve (Gravity, Hugo) nem sikerült kihasználni a 3D által kínált lehetőségeket. Persze a profit is közrejátszott az egészben, hiszen a mozik több pénzt kérhettek el ezekért a filmekért, mint a sima 2D-ért.
Sokakat azonban zavart, hogy szemüveget kellett viselni a 3D-s filmek nézéséhez, amelytől rengeteg néző feje megfájdult, illetve egyre kevésbé érte meg pénzt áldozni olyan filmekre, amik 2D-ben is tökéletesen élvezhetőek. A krízis most csúcsosodott ki, ugyanis az IMAX bejelentette Amerikában, hogy visszavesznek a 3D-s vetítésekből.
Christopher Nolan legújabb, háborús filmjét is 2D-ben vetíti az IMAX, és jól is teljesít a pénztáraknál, emellett pedig a cég elnöke azzal magyarázta a döntést, hogy az USA-ban drasztikusan lecsökkent a kereslet a 3D iránt.
Az IMAX mindemellett bejelentette, hogy a Blade Runner 2049 is csak 2D-ben lesz látható náluk.
Annak idején óriási elvárások voltak a technológia körül, azonban már a 3D-s tévék is bukásnak bizonyultak, legfőképp a megfizethetetlen áruk miatt. Most a 3D-s filmek is bukni látszanak, de vajon a VR lesz a következő?
Erre se lehetett számítani, hogy megérjük, de Stephen King egyik legismertebb novellája, A köd kapott egy tévés feldolgozást a Spike csatorna jóvoltából, ezt azonban az olvasók nem fogják megköszönni. A rövid sztori első alkalommal 1980-ban jelent meg, egy antológiában, a közönség pedig annyira imádta, hogy később külön is megjelentették. A Csontkollekció Magyarországon is olvasható volt, ebbe már a novella egy szerkesztett változata került, a lényeg azonban maradt ugyanaz. A történet szerint ugyanis egy Bridgton nevű kisvárosra hatalmas köd ereszkedik, a lakók egy része pedig egy szupermarketbe szorul, ahol aztán próbálják elviselni egymást, illetve túlélni a rájuk váró borzalmakat. A misztikus természeti jelenség közel sem barátságos, de mivel Stephen King egyike a horror valaha élt legnagyobb mestereinek, így ez talán nem meglepő. Ahogy az sem, hogy a szereplők egy része bizony durván, véresen harap a fűbe.
A novellában David Drayton és fia a főszereplők, akik elsőként észreveszik, hogy valami mozog a ködben, de rajtuk kívül is akadnak azért izgalmas karakterek. A szupermarketben van például vallási fanatikus öregasszony, aki megpróbálja rávenni a sorstársait, hogy áldozzanak fel valakit a szörnyetegnek, hátha így megússzák a világvégét. A köd azért is volt olyan hatásos, mert valós történések inspirálták, hiszen King egyszer elment a fiával bevásárolni, egy hatalmas vihar után, a boltban pedig elkezdett azon gondolkozni, hogy mi lenne, ha a természeti (és egyéb) erők beszorítanák őket a helyiségbe és kénytelenek lennének összefogni a többiekkel. Hollywood természetesen rátalált a sztorira, így Frank Darabont rendezésében elkészült minden idők egyik legbrutálisabb befejezése és 2007 egyik durva filmdrámája.
Épp 10 évvel a nagysikerű és mostanra kultfilm premierje után 2017 júniusában bemutatkozott a képernyőkön a Spike új drámája, a The Mist, mely A köd című novellát dolgozza fel, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet. Az olvasók messzire kerüljék el a produkciót, mert King alkotását a készítők egy teljesen más stílusba, a tinisorozatok zsánerébe ráncigálták át. De miért baj ez? A tinisorozatok között is vannak kötelező darabok, úgy mint a norvég Skam, a brit Skins, vagy éppen az amerikai The 100, mely kőkemény sci-fi. A köd azonban eredetileg egy minimalista dráma volt, köze nem volt tizenévesekhez, a sorozatos feldolgozásban viszont kapunk emós srácot, megerőszakolt kislányt, egy csomó bunkó amerikaifocistát, na meg egy – a közegbe egyáltalán nem illeszkedő – katonaembert, aki elsőnek találkozik a fura jelenséggel és igyekszik a kisváros lakosságát figyelmeztetni.
A helyszín rendben van, hiszen a szériában is Bridgton városában járunk. Ettől és egy-két karaktertől eltekintve viszont semmi nem emlékeztet King sztorijára a ködön kívül, a karakterek erőtlenek, a színészek látványosan szenvednek a szerepükben, és mi, nézők is kaparjuk a falat a pilot majdnem 50 perce közben. Felvázolnak nekünk egy képet nagyjából az írók, de olyan kétségbeesetten dobálják egymásra a jeleneteket, hogy felállítsanak egy alaphelyzetet, amire később lehet majd építeni, hogy az ember csak a fejét fogja ettől. Kapunk egy családot, ahol anyu túl szabadon beszél a szexről az iskolában, ezért kvázi kirúgják, apu próbál a tinilányának életvezetési tanácsokat adni… de van itt még kőkemény betörőcsaj, na meg a már említett katona, de a közöttük lévő kapcsolat olyan megalapozatlan és olyan random módon kerülnek egy helyre, hogy tisztán látszik, hogy a készítők hülyének nézik a saját közönségüket.
Egy öreg házaspár talán az első részben a legkedvelhetőbb, közülük azonban a férfi hamar búcsúzik a A ködtől, de a nej bizony marad még egy ideig, főleg, hogy a Six Feet Under és az Amerikai Horror Story sztárjáról, Frances Conroyról van szó. A színésznő rutinból hozni tudja ezt a creepy (SPOILER: ő lesz a vallási fanatikus) öregasszonyt, aki a The Mistben is jól áll neki, mellé azonban valamiért a Spike-nál úgy gondolták, hogy a Vikingekből ismert Alyssa Sutherland elég lesz a produkcióba. Hát, nem lett az, a történelmi műsorban se volt egy kiemelkedő egyéniség a művésznő és itt is inkább irritáló, mint kedvelhető.
Mindemellett A köd tévés változatában a horrorjelenetek nevetségesen hatnak, semmiféle dráma nincsen bennük. Van, akit leszúrnak, van, aki fejbelövi magát egy rövid ámokfutás végén, de talán a Sharknado bármelyik része jobban megoldotta a vérengzést, mint ez az elvileg komoly adaptáció. Hozzá kell tenni, hogy Stephen Kinget nehéz feldolgozni, a Bura alatt például az első epizód után átment szappanoperába és nézhetetlen lett, az egyetlen kötelező alkotás, amit érdemes bepróbálni a kisképernyőn, az a 11.22.63, melyben James Franco játszotta a főszereplőt, aki egy időutazós sztoriban igyekezett megakadályozni John F. Kennedy meggyilkolását.
Nagyszerű lett volna, ha a The Mist beváltja a hozzá fűzött reményeket, hiszen például a magyar sajtó is éljenezte az első előzetesek alapján a produkciót, ezt a szórakoztatóipari szennyet azonban mindenki jobban teszi, ha elkerüli. Ha horrort akarunk nézni, akkor van ennél jobb vagy 10, ha tinisorozatot, akkor szintén… ergo a Spike szériája nem fog felérni a várakozásokhoz. Tiszta időpocsékolás 10 résznyi időt erre pazarolni, de a legtöbben – már a Stephen King fanatikusok – erre nem is lesznek képesek. Az értékelés nagyon nehéz, hiszen még a bugyutább tinisorozatokban is van néhány jó betétdal, ami helyenként hozza a kellő hangulatot, itt viszont ez se volt. 1/10, kerülje mindenki, ahogy bírja, mert még a fényképezés is borzalmas, színtelen-szagtalan.
Isaac Asimov híres trilógiája, az Alapítvány olyan filmekre és sorozatokra volt hatással, mint a Star Wars, vagy az HBO-féle Westworld, Hollywoodnak azonban többször beletört a bicskája a grandiózus sztori adaptálásába. A Deadline értesülései szerint most épp David S. Goyer és Josh Friedman próbálkoznak azzal, hogy egy tévészériát készítsenek az Alapítványról, ebben pedig a Skydance Television nevű produkciós cég lesz a partnerük.
Asimov Alapítványát először 1942-ben adták ki, mégpedig az Astounding Magazine nevű folyóiratban, a történet pedig a Galaktikus Birodalomról szól, melynek emberi lakosai szétszóródtak különböző bolygókon, szerte az univerzumban. Az Alapítvány főszereplője egy bizonyos Hari Seldon, aki a pszichohistória szakértője, mely azt kutatja pszichoanalitikus eszközökkel, hogy az ember a történelem során miért cselekedett úgy, ahogy. Illetve fontos kérdése még a tudománynak, hogy az emberiség miért követi el időről-időre ugyanazokat a hibákat. A pszichohistória segítségével a főhős rájön, hogy az emberiség ki fog pusztulni, vagyis egyfajta látnokká lép elő, aki képes megjósolni a jövőt (szigorúan a matematika és a pszichológia eszközeivel).
Az Alapítvány megfilmesítése számos alkalommal szóba került, hiszen többek között a FOX, a Warner és a Sony is megpróbálkozott a dologgal, utóbbi esetben például Roland Emmerich, a Függetlenség napja rendezője bukott bele a komoly vállalkozásba sajnos. Pár éve az HBO volt olyan merész, hogy az Alapítvány sorozatot számításba vette, 2014 környékén volt arról szó, hogy Emmerich és a Westworld jelenlegi készítője, az Interstellarhoz kapcsolódó Jonathan Nolan is benne lesz a buliban. A prémium kábelcsatorna azonban végül inkább a vadnyugati sci-fi remake-jét választotta, és igazuk is volt, hisz igazi közönségkedvencet alkottak, mely az HBO második legfontosabb címe per pillanat, persze csak a Trónok harca után.
A leendő készítők közül Goyer munkássága magába foglal egy Batman filmet, a Ghost Ridert és a Blade franchise-t, az ő esetében a sajtó kritikusabb és szkeptikusabb egyszersmind, míg Friedman a közvélemény szerint elképzelhető, hogy a saját részéről képes lesz minőséget letenni az asztalra, elvégre a szakember például a Sarah Connor Chronicles című Terminator szérián is dolgozott, ami egész jól sikerült.
Az Alapítvány feldolgozásának egyik legnagyobb „ellensége” és hátráltatója maga a Star Wars filmsorozat, mely rengeteget kölcsönzött Asimovtól. Így az elkészítés nehézsége az, hogyha a készítők mozikba viszik a történetet, akkor rengetegen lázadnak majd ellene, mondván George Lucas univerzumát lopták meg. Ez persze közel sincsen így, tekintve, hogy az Alapítvány korábban íródott, mint a Star Wars, ennek ellenére az alkotók inkább a tévét preferálják, ha már adaptációról van szó.
Rengetegen állítják, hogy az Alapítvány nagyon nehezen adaptálható és meg se szabadna próbálkozni vele, főleg, hogy ennyiszer belebuktak nagy stúdiók és alkotók a vászonra/képernyőre vitelével. Ellenben, ott van néhány ellenpélda, ami bizonyítja, hogy efféle bravúrok igenis megvalósíthatóak:
Luc Bessonnak 20 évébe telt, hogy kitalálja, miképp lehetne feldolgozni egyik kedvenc francia képregényét, de erőfeszítéseinek köszönhetően a Valerian és az ezer bolygó városa hamarosan mozikba kerül
George R. R. Martin szabályosan megtiltotta, hogy a Tűz és jég dala regénysorozatot adaptálják, ugyanis nem bízott Hollywoodban és a forgatókönyvírókban, Benioff és D. B. Weiss azonban összehozták napjaink egyik legjobb high-concept tévészériáját az anyagból, mely a könyveket is leelőzte
Peter Jacksonnak évek munkájába telt, hogy Tolkien műveit feldolgozza normálisan, A Gyűrűk Ura azonban Oscar-díjas trilógia lett… sőt, a tündékkel és orkokkal teli univerzum akkora siker lett, hogy még A hobbitból is 3 részt csináltak (mondjuk kisebb sikerrel)
Mindezek alapján az Alapítvány elkészítése közel sem megvalósíthatatlan, egyedül Goyer neve adhat okot némi aggodalomra. Ellenben ha egy normális tévécsatorna (=nem országos, hanem kábel, vagy mondjuk a Netflix-Amazon-Hulu trió egyike) beáll az ötlet mögé, ebből még bármi is lehet… akár egy sikeres feldolgozás is.
(Disclaimer: Asimovhoz kapcsolódóan több kötet is elérhető a Galaktikabolt.hu-n, ezek közül az egyik legérdekesebb talán Az Alapítvány barátai, a teljes könyvlista pedig itt érhető el, tessék csak elmerülni a mester munkásságában!)
Az év híre? Az HBO egyike azoknak a tévécsatornáknak, amelyek középpontjukba állítják a felnőtt szórakoztatást, amelynek nagyon sokszor része a 18+ jelenetek helyes használata. Elég csak a Trónok harcára, a Rómára vagy éppen a Boardwalk Empire-re, a cégnél mindig értettek hozzá, hogy mikor kell az asztalra lerakni a vérgőzös és a testiséget magába foglaló jeleneteket.
Az HBO most újra összeállhat Damon Lindeloffal, aki az egyik legjobb misztikus produkcióért, a The Leftoversért és korában a Lostért is felelős volt, hogy az Alan Moore – Dave Gibbons által megálmodott, 12 részes képregénysorozatot, a Watchment képernyőre vigyék. A tárgyalások a felek között jelenleg is zajlanak, de bízunk a megegyezésben, ugyanis a showrunnernek egyszer már bejött az élet a kábelcsatornánál, miért ne maradjon hosszabb távon is?
Kevesen tudják, de az HBO-nak ez már a második nekifutása, hogy a Watchment adaptálja, 2014-ben már voltak ilyen irányú törekvései a csatornának, akkor azonban nem jött össze a projekt. Most Lindelofra bíznák teljes egészében a sorozatot, a tévéadó pedig nem ragaszkodik a korábbi elképzeléseihez.
A Watchmen 1986 és 1987 között jelent meg, a DC kiadó gondozásában, a történet szerint pedig egy igencsak megfáradt szuperhősök által dominált világban járunk, ahol a Komédiás meggyilkolása után Rorschach nyomozni kezd, és egy titokzatos, de igencsak fenyegető összeesküvés nyomaira bukkan. Fogja hát magát és figyelmezteti a többi hőst, a kalandnak pedig olyan nagy figurák válnak részeseivé (akarva-akaratlanul), mint Doktor Manhattan, Éji Bagoly és Selyem Kísértet.
Az HBO egyelőre nem kommentálta a sajtóértesüléseket. Azt azonban érdemes tudni, hogy maga, a Zack Snyder által rendezett 2009-es mozifilm is nehezen, többszöri próbálkozás után készült el. Az viszont teljesen újító volt, mostanra kultfilmnek lehet tekinteni. Valami hasonló bravúrra vár a nézőközönség a prémium tévécsatorna részéről is, hiszen jelenleg nem vagyunk annyira eleresztve a DC-sorozatok frontján. Az Arrow, a Legends of Tomorrow és a Flash igencsak gyerekcipőben járnak, ami helyenként még a rajongók lábát is szorítja. A FOX-on futó Gotham se sokkal több egy sima nyomozós sorozatnál, főleg, hogy Gordon a főszereplő. A CW-n még fut a Supergirl is, amely aranyos próbálkozás, de körülbelül annyira nehéz komolyan venni, mint a sorozatban szereplő, B-kategóriás Supermant. A tévéiparra ráfér egy Watchmen szintű széria, csak jöjjön össze!
