A DC elég nagy lemaradásban van a Marvel sorozataihoz képest, hiszen a Daredevil és a Jessica Jones, valamint a Legion is köröket ver az olyan vetélytársakra, mint az Arrow vagy a Supergirl. Most azonban a Variety arról ír, hogy a DC új streaming szolgáltatására érkezik egy széria, melynek a horrorisztikus Mocsárlény (Swamp Thing) lesz a főhőse. Az egyórás dráma története szerint egy kutatónő, Abby Arcane hazatér a Louisianában található Houmába, ahol egy Alec Holland nevű tudóssal hamar összegabalyodik. A férfit aztán titokzatos erők ragadják el, mindenki halottnak is hiszi Hollandot, amíg ő nem várt formában vissza nem tér.
A Mocsárlény 2019-ben mutatkozhat be először a képernyőkön, az executive producerek között pedig ott lesz az a James Wan is, aki többek között a Démonok között első és második részével tette le a névjegyét. Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a Mocsárlény saját sorozatot kap, 1990-től futott a USA Networkön egy 3 évados sorozat is. Emellett a karakter önálló filmek főszereplője is volt.
Napjaink egyik legégetőbb problémája az esőerdők pusztulása és a globális felmelegedés. Az esőerdők, mint tudjuk a Földünk tüdejeként működnek: az általunk belélegzett oxigénnek mintegy 30%-át innen nyerjük. Arról nem is beszélve, hogy ezek a területek több ezer állat- és növényfajnak adnak otthont.
Mindezek ellenére napjainkban az ember minden percben egy focipálya méretű területen pusztítja ki az esőerdőt: azért, hogy a növényzet alatt elterülő termékeny földterület bevethetővé váljon. Lassan nyilvánvalóvá válik – bár ezt sokan tagadják –, hogy ez negatívan hat Földünk klímájára. Igen elszomorító a helyzet, de mégis úgy tűnik, hogy lassan feleszmél az emberiség, és bizony tudományos erőfeszítések is születnek a Földünk védelmében.
Harvardi kutatók ugyanis elkészítették az első fotoszintetizálásra alkalmas, ember által előállított bionikus levelet. Az új szerkezet tulajdonképpen ugyanazt teszi, mint egy átlagos, természetben fejlődött levél, azaz a Nap energiáját használva kivonja a széndioxidot, és víz segítségével számunkra belélegezhető oxigént termel. A normális levelekkel ellentétben a bionikus levél közel tízszer annyi oxigént tud termelni, mint a természetben fellelhető társa, így papíron sokkal hatékonyabbnak tűnhet. Ha a géplevélhez szükséges alapanyagok és a létrehozásához szükséges szerkezetek elérhetőbbek lesznek, nem csak oxigént, de napenergiát is lehet majd kinyerni az ügyes eszközből. Így talán egy napelemeknél is korszerűbb – bár napenergia termelésére egyelőre nem hatékonyabb – kütyü prototípusa lehet most az amerikaiaknál.
Daniel G. Nocera, a bionikus levél megálmodója szerint a szerkezetet a fejlődő országokba kéne eljuttatni az energiaellátás megoldásáért, de akár az esőerdők irtásának megfékezésére, vagy legalább a károk csökkentésére is használni lehetne a projektet.
Egyelőre nagyon ígéretesnek és sci-fi-szerűnek tűnik ez a kezdeményezés. A lehetőség, hogy a közeljövőben már nem lesz szükségünk a Föld ökoszisztémájára a fennmaradásunkhoz, új reményekkel kecsegtet. A technológiát sokrétűen fel lehetne használni, például egy űrbázist is létre lehetne hozni ezzel az eszközzel, ahol önmagától termelődne az oxigén. (Persze a naprendszerünket nem lehetne elhagyni ezzel a bázissal, de a lehetőség benne van.)
Sajnos a bionikus levél nem költséghatékony. Egy levél létrehozása több millió dollárba kerül, és egyelőre a hibajavítása is költséges. Viszont a levél működtetése nagyon kevés energiát vesz igénybe, mivel önmaga is energiát termel.
A tesztek során a levél nem kevesebb, mint 16 napig működött probléma nélkül. A szerkezet ezenkívül képes vizet hidrogénre és oxigénre bontani, ráadásul a legújabb 2.0-ás változatban alkohol alapú üzemanyagot is tud készíteni. Összességében minden kilowatt-órányi elektromosságért 130 grammnyi CO2-t tud kinyerni 23000 liter levegőből, aztán még 60 gramm izopropanol üzemanyagot is termel ennek tetejében. Vagyis mindenképpen több mindenre képes, mint egy átlagos levél.
„Fogtam a napot, a vizet, a levegőt, és valamit csináltam belőle, ráadásul tízszer olyan jól, mint a természet, és ez jóérzéssel tölt el.” Daniel G. Nocera
Az emberiség gyakran azt gondolja, hogy igába hajthatja a természetet, de valójában teljesen kiszolgáltatottak vagyunk bolygónk kiszámíthatatlan természetének. Megtanultuk előre jelezni a földrengéseket és vulkánkitöréseket, de ha mi el is menekülünk a katasztrófák útjából, otthonainkat és földjeinket nem tudjuk elköltöztetni. Súlyos károk keletkeznek a flórában és a faunában. (tovább…)
Nem feltétlenül kell távoli bolygókat és sci-fi filmek jeleneteit fürkésznünk, ha különleges tájakban szeretnénk gyönyörködni. Bolygónk eldugott szegleteiben, de néha akár az orrunk előtt is találhatunk idegennek, földönkívülinek tűnő helyeket. Ezekből mutatunk most be néhányat.
