Néhány igen érdekes felfedezést tettek régészek.
Hangszerré alakított emberi combcsontra bukkantak egy sírban, amit a Stonehenge közelében találtak. Az új felfedezés szerint a bronzkorban az emberi maradványokat ereklyeként őrizték meg.
A felfedezést a Stonehenge közelében lévő Wilsfordban tették, A 4500 éves sírban a vésett és polírozott eszközöket más tárgyak, például kő- és bronzbalták, egy csontból készült tál és egy agyar mellett találták.
Bár az emberi csonttöredékeket a sírokba is eltemették az elhunyt mellé, az élők otthonaiban is tartottak belőlük a padló alá temetve vagy éppen kiállítva. Ez arra utal, hogy a bronzkori ember nem tekintett olyan rémülettel vagy undorral a maradványokra, mint a ma embere.
http://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/
Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták.
A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz.
Az ausztrál őslakosok már több mint 2000 éve termesztettek banánt. A 2145 éves leleteket – banán-mikrokövületeket, kőszerszámokat, faszenet és támfaltöredékeket – az ausztrál kontinenstől északra, a Torres-szoros egy kicsiny szigetén tárták fel ausztrál régészek.
Széles körben elterjedt nézet szerint Ausztrália és a Torres-szoros őslakosai nomád vadászó-gyűjtögető népek voltak, amikor a brit gyarmatosítók megérkeztek. Történelmi szempontból eddig úgy tekintettek a Torres-szorosra, mint a növénytermesztő új-guineai őslakosok és az ausztráliai, vadászó-halászónak bélyegzett bennszülöttek közötti választóvonalra. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy inkább a növénytermesztési eljárások „hídja vagy szűrője” volt. A mabuyag-szigeti őslakosok bonyolult és sokoldalú növénytermesztést folytattak. A földművelés rendszere a korabeli helyi táplálkozási szokásokat tükrözte, melyek jellemző alapanyagai a jamgyökér, a taró és a banán.
