Címke: technológia

  • Adatközpont-üzemeltetők digitális átállását gyorsítja fel az Eaton legújabb megoldása

    A mesterséges intelligencia (MI), a felhőalapú számítástechnika, a virtualizáció és az energetikai átállás térnyerése révén egyre fontosabb az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy hatékonyan gazdálkodjanak az eszközeikkel és az erőforrásokkal. Az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat a rendelkezésre állás további növelésére, a teljesítmény optimalizálására és a fenntarthatóság fokozására tervezett új digitális megoldások portfóliójával támogatja az adatközpontok üzemeltetőit a digitális átállás felgyorsításában.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagjának részét képező platform az iparágban elsőként egyesíti egyetlen, natív alkalmazásban az eszközgazdálkodást, az informatikai és operatív technológiai (OT) eszközök, az áramminőségi mutatók és a villamos berendezések felügyeletet. 

    „Az egymástól elszigetelt megoldások már nem elegendőek ahhoz, hogy áttekinthetővé tegyék az adatközpontok üzemeltetői számára az IT és OT eszközök egyre összetettebb ökoszisztémáját. Ez különösen igaz akkor, amikor a műveletek a központi adatközponton túl a hiperskálázott, a több bérlős és a különböző típusú edge helyszínekre is kiterjednek. A Brightlayer Data Centers csomagunk új megoldásai egyetlen, natív alkalmazást használnak az infrastrukturális eszközök széles körének kezelésére, felügyeletére és ellenőrzésére. Ezek a megoldások más szoftverekkel is integrálhatók, valamint az üzemeltető igényeinek megfelelően egyszerűen bővíthetők” – mondta Farkas Gábor, az Eaton szakértője.

    Az adatközpontok üzemeltetői új lehetőségeket látnak arra, hogy az adatok segítségével növeljék a fenntarthatóságukat. Miközben 40 százalékuk igyekszik kihasználni a digitalizációt az energiaköltségek csökkentése érdekében, addig több mint egyharmaduk lát lehetőséget a hulladék, például a hő- vagy anyagpazarlás csökkentésére – derül ki az Eaton és az S&P Global Market Intelligence kutatásából. A fenntarthatósági mérőszámokról szólva, az üzemeltetők 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ vagy használni kíván valamilyen digitális technológiát arra, hogy nyomon kövesse a teljesítményüket a kitűzött fenntartható céljaikkal összehasonlítva.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagja lehetővé teszi, hogy az adatközpont-üzemeltetők egyetlen alkalmazásban felügyelhessék és kezelhessék a kritikus energiagazdálkodási eszközeiket. Ezek közé tartoznak az UPS-ek, a PDU-k, a kapcsolóberendezések, generátorok, hűtőberendezések, energiatárolók, napelemes berendezések és még sok minden más. A platform három megoldást kínál, amelyek az ügyfél igényei alapján külön-külön vagy együttesen is használhatók:

    • Adatközpont- teljesítménykezelő szoftver az energia, a hely, a csatlakozási és hűtési erőforrások kezelése az IT-alkalmazások rendelkezésre állásának maximalizálása érdekében, a beruházási és működési költségek minimalizálása mellett.
    • Villamosenergia felügyeleti rendszer szoftver az üzemeltetési költségek csökkentése és a fenntarthatósági célok elérése érdekében gyorsan megoldja és azonosítja a váratlan problémák kiváltó okát, valamint figyeli a létesítmény víz-, levegő-, gáz-, áram- és gőzfelhasználását.
    • A Decentralizált IT- Teljesítménymenedzsment szoftver kezeli és felügyeli a hálózatban található eszközöket, például a PDU-kat és az UPS-eket, függetlenül azok gyártójától vagy helyétől, és proaktívan azonosítja és automatizálja az IT-berendezések leállását megakadályozó eseményeket. A beépített kiberbiztonsági védelemmel a felhasználók távoli firmware-frissítéseket és konfigurációs módosításokat hajthatnak végre, hogy megvédjék a kritikus adatokat a potenciális kiberfenyegetésektől.

    „A felhasználók a változó igényeiknek megfelelően bővíthetik a funkciókat, így nincs szükség az adatok migrálására vagy több szoftverplatform integrálására. Az alkalmazás harmadik féltől származó szoftverekkel is kombinálható, például épületfelügyeleti rendszerekkel, konfigurációkezelő adatbázisokkal és IT szolgáltatásmenedzsment-alkalmazásokkal, így még nagyobb hatékonyságot, termelékenységet, adatpontosságot és költségnövekedést érhetnek el” – tette hozzá Farkas Gábor.

     

    További információ a Brightlayerről és arról, hogy miként támogatja az Eaton a digitális átalakulást az egyes iparágakban, az Eaton.com/Brightlayer weboldalon található.

  • Küszöbön az adatrobbanás: hogyan segíthetik a fejlődést a megújuló energiaforrások?

    Küszöbön az adatrobbanás: hogyan segíthetik a fejlődést a megújuló energiaforrások?

    Egyre égetőbbé válik az adatközpontok energiafogyasztásának optimalizálása

     

    Elemzések szerint a digitalizáció fejlődése eredményeként éves szinten 61 százalékos adatrobbanás várható, így a világon keletkezett és feldolgozott adatmennyiség 2030-ra elérheti a 175 zettabyte-ot. A hatalmas adatmennyiség kezeléséhez szükséges villamos energia mennyisége 2030-ra pedig várhatóan a négyszeresével nő a jelenlegihez képest. E kihívások kezeléséhez és a növekvő kereslet kiszolgálásához egyre nagyobb mennyiségű megújuló energia szükséges. Mivel ez jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, az adatközpontoknak a jövőben elengedhetetlen élen járniuk a megújuló energiaforrások bevezetésében. A lehetséges megoldásokba Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője nyújt betekintést.

    Meglehetősen nyugtalanító adat, hogy az adatközpontok már most is a globális villamosenergia-felhasználás három százalékáért felelősek, ráadásul mindezt az energiaköltségek közelmúltban bekövetkezett ugrásszerű növekedése is tetézi. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) becslése szerint 2050-re a világ villamosenergia-termelésének 90 százalékát megújuló energiaforrásokból lehet és kell biztosítani. A jó hír az, hogy az adatközpontok nemcsak a környezeti hatásukat csökkenthetik, hanem lehetőségük nyílik arra is, hogy javítsák saját villamosenergia-hálózatuk rezilienciáját, és optimalizálják annak a hálózatnak a teljesítményét, amelyre az energiaellátásukban támaszkodnak.

     

    Már meglévő szolgáltatások

    Az adatközpontok tulajdonosai felismerték, mennyire fontos reagálniuk az iparág kihívásaira. Az S&P Global Market Intelligence nemrégiben az Eaton megbízásából végzett egy felmérést. A kutatásban részt vevő válaszadók fele nyilatkozta azt, hogy a megújuló energiaforrások növelésének szükségessége prioritás a számára, 47 százalékuk az energiatárolás fejlesztésének szükségességét is megemlítette, egyharmaduk (34 százalék) szerint pedig fontos, hogy energiagazdálkodásukat költségközpontból bevételi központtá alakítsák át. Azonban tíz megkérdezettből négyen úgy vélik, hogy az energiafogyasztás optimalizálása kihívást jelent, és hasonló arányban (37 százalék) nyilatkozták ugyanezt a fenntarthatósági célok teljesítése kapcsán is. Pedig az adatközpontok már most is számos olyan szolgáltatással rendelkeznek a meglévő, korlátlan áramellátást biztosító rendszereik (UPS) infrastruktúrájának köszönhetően, amelyek ezt könnyen lehetővé teszik.

     

    Kézenfekvő megoldások

    A frekvenciaszabályozással például automatikusan szabályozhatóak az aktív teljesítménytartalékok a hálózati frekvencia ingadozásai alapján, míg a diszponálható teljesítmény olyan villamosenergia-forrásokat foglal magában, amelyek a hálózatüzemeltetők kérésére igény szerint programozhatók. Egy másik alternatívaként a gyors frekvenciaválasz-képességekkel (FFR) rendelkező szünetmentes tápegységek (UPS) lehetővé teszik, hogy az adatközpont tartalék energiaellátó rendszere szükség esetén kiegészítő energiaszolgáltatást nyújtson a hálózatnak anélkül, hogy az adatközpont integritása vagy teljesítménye csökkenne.

     

    „A meglévő eszközök ilyen módon történő kihasználása nemcsak javítja az adatközpontok környezetvédelmi referenciáit, hanem a beruházási költségeket is csökkenti, mivel elkerülhetővé teszi a beruházást a rugalmas tárolórendszerekbe” – hangsúlyozta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.

     

    A lehetőségek kiaknázása

    A lehetőségek kiaknázásához szükséges technológiák bevezetése már javában zajlik. A Microsoft dublini adatközpontjában például az UPS-hez csatlakoztatott lítiumion-akkumulátorsorok jellemzően azt a célt szolgálják, hogy áramkimaradás esetén megfelelő tartalék energiát biztosítsanak. Ezeket a konkrét akkumulátorokat azonban felkészítették a hálózathoz való csatlakoztatásra, hogy segítségükkel a hálózatüzemeltetők akkor is zavartalanul biztosítani tudják a hálózati ellátást, ha a kereslet meghaladja a megújuló energiaforrások, például a szél, a nap és a tenger által generált energia mennyiségét.

     

    „A Microsoft ezt, a hálózatnak nyújtott szolgáltatást az adatközpont rejtett értékeinek kiaknázásaként írja le. A lényeg pedig pont ebben rejlik. Ugyanis azzal, hogy az adatközpontok hozzájárulnak a hálózat működéséhez, egyaránt jelentősen értékesebbé válnak a tulajdonosok, az ügyfelek, a hálózatüzemeltetők és a környezet egésze számára is” – tette hozzá a szekértő.

    Az Eaton

    Az Eaton egy intelligens energiagazdálkodási vállalat, amely elkötelezett az emberek életminőségének javítása és a környezet védelme iránt. Elhivatottak vagyunk a tisztességes üzleti magatartás és a fenntartható működés mellett. Támogatjuk ügyfeleinket energiagazdálkodási problémáik megoldásában ma és a jövőben egyaránt. A villamosítás és a digitalizáció globális trendjeit kihasználva tevékenységünkkel hozzájárulunk a megújuló energiára való átálláshoz, segítünk megoldani a világ legsürgetőbb energiagazdálkodási kihívásait, és azt tesszük, ami a legjobb az érdekelt feleink és a társadalom számára.

     

    Az 1911-ben alapított Eaton a New York-i tőzsdére való bevezetésének 100. évfordulóját ünnepli. 2022-ben 20,8 milliárd dolláros árbevételt értünk el, és több mint 170 országban jelen vagyunk. További információkért látogasson el a www.eaton.com weboldalra. Kövessen minket a Twitteren és a LinkedInen.

  • Megjelent az októberi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin októberi száma Jezsi Tumanovszkij izgalmas S.T.A.L.K.E.R.-kisregényének első részével indul. A színhely természetesen ismét a Zóna, mely ezúttal mintha jobban hasonlítana a Tarkovszkij által megálmodotthoz. A friss Monolit-díjas Varga Csaba Béla szintén egy hosszabb elbeszéléssel jelentkezik, az orosz–ukrán konfliktus sajátos olvasatát adva. Claude Lalumière egy alternatív Európába repíti el olvasóit, a második világháború előestéjén. Antal József egy klasszikus mese új változatával rukkol elő, melyben a tanulság mégis a régi marad. A havi retróban Philip Francis Nowlan egy időutazó feltalálót kísér el Amerika múltjába. De vajon sikerül-e hazatérnie?

    G391 borító – Amir Zand

    A központi tudományos rovat a Jupiter holdrendszerének kolonizációs lehetőségeit mérlegeli. Emellett olvashatók még cikkek többek közt új nukleáris fúziós kísérletekről, rivalizáló friss fantasysorozatokról a tévében, egy kiállításról, mely a szingularitás határvidékét kutatja művészi eszközökkel, valamint egy sci-fis hiphop-lemezről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változatában újra Philip Francis Nowlané a szó, illetve legendás hőséé, Anthony „Buck” Rogersé, a 25. században felébredt első világháborús pilótáé, aki egy távol-keleti invázióval szemben próbálja megvédelmezni a nyugati világot.

    A Galaktika 391. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    A magazin már elektronikus formában is elérhető!

  • „Pamm”, az olajfestmény készítő gép

    Mintha egy sci-fi novella címe lenne: A festménykészítő gép. Kicsit olyan misztikus hangulata van, Mint Kempelen Farkas sakkozó gépének. Ennek ellenére ez egy létező technológia, egy különleges magyar fejlesztés. A szegedi székhelyű MITEV Technológiai Kutató és Fejlesztő Kft. számos területen végez innovációs, kutató, és fejlesztő tevékenységet. Egyik rendhagyó projektjük, a „Pamm” névre keresztelt, olajfestmények létrehozására fejlesztett technológiájuk.

    A témaválasztást egy jelentős piaci rés felismerése előzte meg. A múzeumok világában szinte mindenki számára ismertek a múzeumi boltok, ahol különböző papíralapú replikákat lehet beszerezni. A MITEV Kft-ben felismerték, hogy ezek a replikák többnyire nem kerülnek ki a falakra, hiába a megtévesztésig hasonló megjelenésük az eredeti műalkotással. Az emberek, a vászonra festett festményeket részesítik előnyben. Ekkora számú másolatot azonban képtelenség kézzel létrehozni. E felismerés okán került kifejlesztésre a „Pamm” névre keresztelt technológia, amely képes olajfestékből közel 37.000 árnyalatot kikeverni, és önállóan, ecsetvonásonként megfesteni a kívánt képeket festővászonra. A megfestett kép így színeit, árnyalatait tekintve rendkívül közel kerülhet a kívánt kép megjelenéséhez. Az elkészült képek a technológia sajátosságából fakadóan mindig egyedi alkotások. Azaz minden festmény egy kicsit más látványt mutat, más árnyalatok jönnek létre. A festmények létrehozásához szükség volt egy speciális képátalakító szoftvercsomag kifejlesztésére. A projekt során megvalósításra került programmal tetszőleges tartalmú kép alakítható át ecsetvonás vektorokká. A szoftver emellett meghatározza az előre definiált paletta színárnyalataiból az ecsetvonásokhoz tartozó a színkódokat is. Ezeket az adatokat a festőgép drivere képes mozgási, és festékkeverési információkká alakítani, majd a projekt során kifejlesztett gép segítségével megvalósítani festményként.

    A projekt egyik legnagyobb kihívását a festékkeverő rendszer kifejlesztése jelentette. A festési folyamat megvalósításához egy olyan mikro-keverőfejet, és festékadagoló rendszert kellett kifejleszteni, mellyel egyetlen ecsetvonáshoz szükséges festékmennyiségen belül kikeverhető a megfelelő árnyalat. Jelenleg akár 1mm3 térfogatú festéket is képesek  kikeverni festés közben a megfelelő árnyalatra. Természetesen ekkora pontosságot nem igényel egy festmény létrehozása. Jellemzően nem egyetlen ecsetvonásnyi festék kerül egy árnyalatból a vászonra, hanem akár többszáz is. Így megfelelő szoftveres korrekciókkal, és folyamatmeghatározással az egyes színek/árnyalatok közti átmenet folyamatos keverési átállással létrehozható. Jellemzően nem szükséges a színek közti átállás, tisztítás.

    A fejlesztés tesztelési, és kalibrációs fázisa szintén komoly kihívásokat rejtett. Akik festészettel foglalkoznak, azok számára nem újdonság, hogy egy-egy árnyalat nem feltétlenül hozható létre a hagyományos színkeverési eljárásokkal. Ennek legfőbb oka abban rejlik, hogy az elérhető festékek többnyire nem tisztán a szín-pigmenteket tartalmazzák, hanem jelentős mennyiségű töltőanyagot, fehér, illetve fekete pigmentet is. Így bár nagyon szép árnyalatokat tudunk megvásárolni, azok alkalmatlanok az alap színkeverésekre. Léteznek persze „tiszta” színpigmentek, melyek nem tartalmazzák csak kizárólag az adott szín pigmentjeit. Ezek jellemzően sokkal drágábbak, így olyan témáknál alkalmazzák, mint például a körömfestészet, ahol nagyon minimális mennyiségek szükségesek csak egy-egy alkotás létrehozásához. Tehát a megfelelő árnyalatok kikeverése gépi úton rendkívül sok tesztelést, kalibrálást jelentett. Ennek során az említett keverési problémák mellett az egyes árnyalatok fedőképességének jelentős eltérésével is számolni kellett.

    A projek eredményeként sikerült eljutni egy olyan, szoftverekből, driverből, illetve gépből álló rendszer létrehozásáig, ami egy új területet nyithat a nyomtatási technológiák világában. A fejlesztéssel egy jelentős lépéssel közelebb került a gépi képalkotás az emberi-művészeti képalkotások világához. Megoldásunkkal olyan területeken kívánjuk képviseltetni magunkat, ahol hagyományos, kézi eljárással lehetetlen kivitelezni a kívánt mennyiségű festményt, azonban igény volna rá. A projekt emiatt a művésztársadalom jelentős támogatását élvezi, hiszen az elmúlt többszáz évben nem volt ekkora technikai fejlődés e területen, emellett a festészetet, a festmények szépségét, értékét ismét jól láthatóvá, és elérhetővé teszi a társadalom számára.

    A projekt a https://painterpamm.com weboldalon követhető.

    A publikációban szereplő fejlesztés, a GINOP 2.1.7-15 kódszámú pályázati támogatás keretein belül került megvalósításra.

  • A magyar robotkatica is részt vett a World Robot Olympiadon

    Európai országként először Magyarország nyerte el a World Robot Olympiad világverseny rendezésének jogát. A verseny házigazdájaként Győr több mint 420 csapat 1200 versenyzőjét látta vendégül november 8. és 10. között.  A WRO szakmai partnereként a Neumann Társaság is szakmai támogatója volt a világeseménynek, a verseny alatt pedig standdal volt jelen, valamint közreműködött a világversenyhez kapcsolódó Kódolás a köznevelésben konferencián is.

     

    A verseny

     

    Az Edutus Egyetem szervezésében lezajlott győri robotikai világolimpián négy kategóriában és hat korcsoportban összesen hat magyar csapat versenyzett. Az eredményhirdetésen kiderült, hogy a magyar fiatalok két ötödik helyet értek el: a Második emelet nevű csapat Open Senior kategóriában, a B-iThunterz az Advanced RoboticsChallenge kategóriában került a legjobbak közé.

    A konferencia

    A World Robot Olympiad™ világdöntőjéhez kapcsolódóan, műhelymunkával egybekötött nemzetközi konferenciát is szervezett a Neumann Társaság a Digitális Jólét Program Nonprofit Kft-vel együttműködésben. A WRO döntő nyitónapján tartott konferencián köszöntőt mondott dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke. Fontos előadás hangzott el a Neumann Társaság partnerségével készülő EDLRIS nemzetközi mesterséges intelligencia és robotika tananyag fejlesztése kapcsán.

    Az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének nemzetközi tapasztalatairól és az algoritmikus gondolkodás lehetséges köznevelési kimeneti következményei kapcsán vezetett műhelymunkákon a Társaság szakértői is szerepet kaptak.

    A kiállítás

    A Neumann Társaság – a Digitális Jólét Programmal közös – standja az Open kategóriának helyet adó Teniszcsarnok egyik leglátogatottabb része volt az Olimpiai Sportparkban, mivel a fordulók között itt kiállított retro számítógépeken és konzolokon kapcsolódhattak ki a versenyzők Képes Gábor, a Neumann Társaság főmunkatársának felügyelete mellett. A játékok mellett a Neumann Társaság szegedi informatikai múzeumából származó, eredeti relikviákat, és a magyar informatikusokat bemutató tablókat szemlélhették meg.

    A legnépszerűbb kiállítási tárgy egyértelműen a tavaly elhunyt magyar kibernetikus, dr. Muszka Dániel Katicabogara volt. Az 1956-ból származó, eredeti „ősrobotot”, a pavlovi feltételes reflexek bemutatására szolgáló állatmodellt és annak méretazonos, korszerű alkatrészekből a 2000-es években készült modelljét az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány vezető szakértője – Kalmár László professzor tanítványa, Muszka Dániel közeli barátja és munkatársa -, dr. Bohus Mihály mutatta be az érdeklődőknek.

    Bohus tanár úrnak köszönhetően a gyerekek kipróbálhatták a fénykövető katica modern, miniatürizált verzióját, valamint a Shannon-féle, „önmagát kikapcsoló” gép egy mai példányát is. A Katicabogár egyértelműen a magyar robotika emblematikus tárgya, amely az utókort is inspirálja. Muszka Dániel robotállatai mellett a LEGO-ból épült Katica-robotok is kipróbálhatók voltak, amelyeket az Informatika Történeti Kiállításon építettek felkészülő versenyzők Rozgonyi Borus Ferenc és Kuspi Zsolt vezetésével. Erdősné Németh Ágnes, a Neumann Társaság alelnöke Bee-bot robotméhecskéket hozott az eseményre, amelyekkel akár óvodások is könnyedén megtaníthatók a robotprogramozás alapjaira.

    A Neumann-standnál a nagy magyar feltaláló, Jánosi Marcell alkotásai, az MCD-1 mikrofloppy és a szintén általa tervezett Lego-mikromotorok is bemutatásra kerültek. Egykori kollégája, Gergely Sándor fáradhatatlanul mesélt minden érdeklődőnek a Jánosi-műhely titkairól, a kockacukor méretű mikromotor gyártásának fortélyairól.

    A Neumann Társaság és a DJP egyik célja az volt, hogy a WRO résztvevői számára a 2023-ban megrendezendő Nemzetközi Informatikai Diákolimpián való részvételre is kedvet csináljon. Nagyszerű szinergia: Neumann János születésének 120. évfordulóján az informatikatörténet egyik fontos bölcsője, Szeged látja majd vendégül a jövő Neumann Jánosait és Bill Gates-eit.

     

    A NJSZT honlapja: https://njszt.hu

  • Cikis robotsztori az orosz tévében

    Kínos helyzetbe hozta magát az orosz állami tévé. A Russia-24 csatorna. A tévécsatorna közvetítésében bemutatta egy  kiállítás egyik attrakcióját, Robot Borist, aki még táncolni is tud.

    A Projektoria egy orosz technológia rendezvény, ahol a legmodernebb technológiákat, legújabb fejlesztéseket mutatják be. A célközönség elsősorban a fiatal nemzedék.

    A közvetítés után nagyon sokan kételkedtek a robot valódiságában, mert furcsa volt a mozgása, indokolatlan mozdulatokat tett tánc közben, és hasonló kifogásokat találtak. Gyorsan kiderült a turpisság, a robot valójában egy beöltözött ember volt. Ezen a képen kivillant az ember nyaka

    A méregdrága „Aljosa”robotjelmezt bárki megvásárolhatja, akinek van rá 250 000 rubelje (valamivel több, mint egymillió forint).

     

    (via)

  • Megjött az Altered Carbon első rendes trailere

    A Netflix nagyköltségvetésű cyberpunk sorozatot készít, mely 2018-ban mutatkozik be az online videotéka kínálatában. Ez lesz az egyik legnagyobb költségvetésű széria a cég jóvoltából, és az első képsorok alapján biztató is az összkép. A történet szerint 500 év múlva, a jövőben járunk, ahol az emberiség felfedezte, hogyan lehet a tudatot digitálisan lementeni, így az örök élet a gazdagok számára mondhatni játszi könnyedségűvé válik. Az Altered Carbon 10 részes lesz, a főszerepben Joel Kinnamannel (The Killing, Robotzsaru, Suicide Squad), aki egy bizonyos Takeshi Kovacsot alakít.

    Az Altered Carbon hősének egy bizarr rejtélyt kell majd megoldania, egy milliárdos halála ugyanis mindenkit elgondolkoztat arról, hogy a halál még ebben a tökéletesnek tűnő korban is képes megrémiszteni az embert.

    Premier: február 2-án, a Netflixen.

  • Befellegzett a 3D-s filmeknek?

    Az Avatar sikere után a filmstúdiók egymás után licitáltak rá a másikra a 3D-s filmjeikkel. A technológia új volt, a hype óriási, azonban egy-két kivételtől eltekintve (Gravity, Hugo) nem sikerült kihasználni a 3D által kínált lehetőségeket. Persze a profit is közrejátszott az egészben, hiszen a mozik több pénzt kérhettek el ezekért a filmekért, mint a sima 2D-ért.

    Sokakat azonban zavart, hogy szemüveget kellett viselni a 3D-s filmek nézéséhez, amelytől rengeteg néző feje megfájdult, illetve egyre kevésbé érte meg pénzt áldozni olyan filmekre, amik 2D-ben is tökéletesen élvezhetőek. A krízis most csúcsosodott ki, ugyanis az IMAX bejelentette Amerikában, hogy visszavesznek a 3D-s vetítésekből.

    imax-fail2

    Christopher Nolan legújabb, háborús filmjét is 2D-ben vetíti az IMAX, és jól is teljesít a pénztáraknál, emellett pedig a cég elnöke azzal magyarázta a döntést, hogy az USA-ban drasztikusan lecsökkent a kereslet a 3D iránt.

    Az IMAX mindemellett bejelentette, hogy a Blade Runner 2049 is csak 2D-ben lesz látható náluk.

    Annak idején óriási elvárások voltak a technológia körül, azonban már a 3D-s tévék is bukásnak bizonyultak, legfőképp a megfizethetetlen áruk miatt. Most a 3D-s filmek is bukni látszanak, de vajon a VR lesz a következő?

  • Űrtechnológia érkezik Magyarországra

    A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához, így a jövőben a magyar vállalkozások is hozzáférhetnek az űrkutatás előmozdítása közben létrejött, iparjogvédelmi oltalommal ellátott tudáshoz és fejlesztésekhez – jelentette be az MTA alelnöke.

    „Az átlagember számára az űrkutatás leginkább a végtelen univerzum titkainak kémlelését jelenti, pedig az űrben folytatott munka sokkal szerteágazóbb feladat. Sajátossága, hogy általa nem csupán távoli égitestekről, bolygókról és csillagokról tudhatunk meg többet, hanem a Földről is” – fogalmazott Szász Domokos, aki szerint a megállapodásnak köszönhetően a magyar piaci szereplők a legmodernebb technológiai megoldásokat használhatják fel.

    Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az űrtechnológia sokszor hétköznapi problémáinkra is képes választ adni, például az egészségügy vagy az ipari termelés hatékonyságának növelése terén.

    A csatlakozásnak köszönhetően a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a kutatólaborok az űrtechnológiai eredményeket szakértő támogatással honosíthatják meg az ipar számos területén, legyen szó az autóiparról, energetikáról, építőiparról vagy orvosi műszergyártásról – mondta a helyettes államtitkár.

    Solymár Károly Balázs kitért arra is: Magyarország jelenleg éves szinten 2,3 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Űrügynökség működéséhez, ennek a jövőben emelni kívánt összegnek a jelentős részét a magyar vállalkozások és kutatások visszapályázhatják. A hozzájárulás terhére évi 34 millió forintból tudják fedezni az arra alkalmas magyar űrtermékek más piacon történő bevezetését, valamint a technológiatranszfer hálózat működési költségeinek egy részét.

    Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Irodájának vezetője elmondta: mára az űriparral foglalkozó mintegy 60 magyar szervezet fele kis- és középvállalkozás, amelyek többek között a hírközlési berendezések és innovatív anyagok fejlesztése, az energiaellátó egységek és a megfelelő hőháztartást biztosító alkatrészek gyártása, valamint az űrélettani kutatások terén aktívak.

    Eddig több mint száz magyar fejlesztésű termék repült már az űrben, és nem tudni olyan esetről, amikor a magyar fejlesztők hibájából történt volna meghibásodás – fűzte hozzá. Tari Fruzsina kitért arra is: 2003 óta 125 magyar vállalkozás összesen 20 millió euró összegben kapott állami támogatást űripari fejlesztésekhez, ez évre lebontva nagyon alacsonynak számít.

    Aude de Clercq, az ESA technológiatranszfer részlegének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországgal együtt 16 ország csatlakozott már a hálózathoz, amely fő feladatának tekinti, hogy összehozza az űripart az ipar más területeivel, elősegítve az űrtechnológia és az űrrendszerek nem űrbéli alkalmazását.

    A program sikerét számos nemzetközi eredmény igazolja – mondta. Példaként említette a több autógyártó, például a Ferrari és Mercedes által is használt kerámia fékberendezéseket, amelyek a rendkívüli hőhatásnak ellenálló anyagok űripari fejlesztésének eredményeiből születtek. Egy francia vállalkozás pedig már több mint 15 egészségügyi intézménynek értékesítette ultrahangos távgyógyászati megoldását, amelyet eredetileg a Föld körül keringő űrhajósok vizsgálatára fejlesztettek ki.

    Magyarország csatlakozása a programhoz növelheti a versenyképességet az ipar teljes területén – fogalmazott Aude de Clercq.

    Hasonlóan vélekedett Burton Lee, a Stanford Egyetem professzora is, aki részt vett az első körben három évre szóló megállapodás előkészítésében. Az eseményen kiemelte: az Európai Űrügynökség technológia-transzfer hálózatában való részvétel helyet biztosíthat Magyarországnak az olyan magánvállalatok, mint például a Google vagy a 2050-re a Marsra egymillió emberi telepest vizionáló SpaceX révén radikálisan átalakuló űriparban.

    Forrás: MTI

  • Ez már nem SF – technológiai újítások 2030-ig

    Az elmúlt nagyjából két évtizedben technológiánk többet fejlődött, mint az ezt megelőző kétszáz évben. Gyorsuló világunkban folyamatos igény van az innovációra, az újra, a jobbra. Évről évre rohamtempóban fejlődik a tudomány, aminek köszönhetően életünk is egyre kényelmesebbé, egyszerűbbé válik.

    A Világgazdasági Fórum Global Agenda Council on the Future of Software & Society részlege megkért 800 szakembert, hogy osszák meg nézeteiket arról, miként fog változni világunk az elkövetkezendő majd’ egy másfél évtizedben.

    Ennek alapján összeszedtünk néhány érdekes jóslatot, amik több mint valószínű, hogy 2030-ig bekövetkeznek.

    2018: Végtelen adattárolás

    Nem is olyan régen volt, amikor folyamatosan törölnünk kellett számítástechnikai eszközeinkről az adatot, hogy újak férhessenek rá. Szerencsére ezeknek az időknek hamarosan vége. Nem egészen két év múlva a világ internethasználóinak 90%-a korlátlan adattárolással fog rendelkezni. Ez már nem sci-fi, hiszen gondoljunk bele: gépeink folyamatosan internetre vannak csatlakoztatva, számtalan felhő alapú szolgáltatást használunk nap mint nap, csak lehet, hogy fel sem tűnik. Fájljaink gond nélkül tárolhatóak a neten. Ám egy lelkes anarchista biztosan felvetné ezeket a kérdéseket: ki kezelheti ezeket az adatokat? Ki férhet hozzá a felhasználón kívül? Hogyan hat mindez a személyünkre szabott reklámokra és vásárlási szokásainkra? Ezzel önként szolgáltatunk be minden rólunk szóló információt a különböző cégeknek? A felvetés vészjósló, de gondolkodni sosem árthat rajta.

    featured_virtulization

    2021: Robot gyógyszerész

    A robotika máris rohamosan fejlődik, számos iparág tevékenységét könnyebbé téve. De hamarosan megjelennek a fejlettebb szolgáltatás-orientált robotok is. Így lehet, hogy 2021-re elkészülhet és szolgálatba állhat Amerikában az első gyógyszerész robot.

    2022: Internet, 3D-nyomtatás, okostárgyak

    A dolgok internete már a spájzban van. Napról napra egyre több minden készül úgy, hogy „okos” módon csatlakozni tud az internetre. Ruháktól kezdve háztartási gépeken át csaknem szó szerint minden. 2022-re úgy saccolják, 1 trillió fizikai tárgy lesz, amely folyamatosan online lesz. Kommunikáció, infrastruktúra, környezet: minden rá lesz csatlakozva a netre, persze az emberiség érdekében. Ez itt már a jövő?

    Ahogy mindent behálóz majd az internet, úgy változnak mindennapos eszközeink is. Autók, mosógépek, kenyérpirítók lesik majd „gazdáik” minden mozzanatát. Azonban 2022-re az emberek 10%-ának lesz valamilyen okosruhája, amik folyamatosan képben tartanak bennünket a világ dolgaival. Megint csak nem kell látnoknak lennünk, hogy ez bekövetkezhessen: már megjelentek okosórák, karkötők, amik összeköttetésben vannak okostelefonjainkkal.

    A 3D-nyomtatás elképesztő fejlődésen megy keresztül. Egyik pillanatról a másikra számtalan dolgot képesek már megalkotni a 3D-nyomtatók segítségével. 2024-re az autóipartól kezdve az egészségügyön át rengeteg iparág fogja használni a technológiát. 2022-ben megalkothatják az első 3D-nyomtatott autót, 2024-ben pedig szerveket is ki tudunk majd nyomtatni, könnyítve az örökös donorkérdés problémáit.

    3d print

    2023: Mindenki internete

    A 2023-as évre már az emberek 80%-ának lesz valamilyen formában digitális lábnyoma. Online jelenléte pedig egyre biztosabban, egyre több embernek lesz mérhető. Sőt, akár bőrünk alá beültetett kütyük végezhetnek rajtunk egészségügyi ellenőrzéseket, hogy még időben orvoshoz fordulhassunk probléma esetén. 2023-ban akár „egyszerű” olvasószemüvegeinkkel is kapcsolódhatunk az internetre, melyeken keresztül pusztán szemmozgásunkat használva szörfözhetünk kedvünkre. 2023-ban elterjedhetnek a különböző bitcoin alapú digitális váltók is, melyek virtuális pénznemként gyarapíthatják majd bankszámláinkat.

    Mire 2024-et elérjük, addigra a világ népességének 90%-a fog rendelkezni legalább egy szuperszámítógéppel a zsebében.

    2024-re elképzelhető lehet, hogy kvázi alanyi jogon bárkihez eljusson az internet. Olyan cégóriások, mint a Facebook, vagy a Google azt tervezik, hogy hatalmas mennyiségű drónt, műholdat, és ballont vetnek majd be, hogy szó szerint mindenki rendelkezhessen internettel.

    fb satellite

    A megnövekedett számú okosgép miatt 2024 körül internetforgalmunk felét háztartási gépeink, eszközeink foglalják le, mindezt azért, hogy otthonainkat könnyűszerrel automatizálhassuk.

    2025-re a fogyasztói termékek 5%-a már 3D-nyomtatóval készül el, mely számos ponton előnyös lehet. Az újabb nyomtatók olcsóbbak lesznek, könnyebb lesz majd használni őket, így eljuthat szinte bárkihez a technológia.

    2025 körül már a mesterséges intelligenciák is nagyobb szerepet kapnak. Különböző céges állásinterjúk 30%-át MI-k végzik majd, ezzel kiszűrve az adott pozícióra alkalmas jelentkezőket.

    2026-ban elterjedté válnak a sofőr nélküli autók. Az USA-ban a gépjárművek 10%-a teljesen automata lesz. 2026 lesz az év, amiben az első MI beülhet egy cég igazgatói tanácsának székébe.

    sofőr nélküli

    Az infrastruktúra is változni fog majd. 2026-ra létrejön majd az első olyan legalább ötvenezer főt számláló város, melyben nem lesz egyetlen közlekedési lámpa sem.

    Összefoglalva tehát egyaránt fejlődik az orvostudomány, az emberiség online tevékenységei soha nem látott mértékben nőnek, de megváltozik az autógyártás, és úgy néz ki, a következő évtized valószínűleg a 3D-nyomtatás virágkora lesz.