Címke: technika

  • Egyre népszerűbbek a hálózatinteraktív UPS-ek az adatközpontokban

    Fokozatosan terjed el a megújuló energia használata

    Egy legutóbbi iparági jelentés szerint az adatközpontok piaca készen áll a hálózatinteraktív szünetmentes tápegységek (UPS) bevezetésére, hogy ezzel is hozzájáruljon a globális megújuló energia- és fenntarthatósági kezdeményezésekhez. Bár az UPS-eket és az akkumulátorokat egyelőre áramkimaradások esetén használják, további technológiai fejlesztésekkel együttműködhetnek az intelligens villamos hálózattal, hogy ezzel is hozzájárulhassanak a hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontok kialakításához.

     

    A megújuló energiaforrások azonban rendkívül változékonyak, ezért egy dinamikusabb villamos hálózatba való integrálásuk számos új kihívással párosul és új műszaki követelményeket is támaszt. Szerencsére az adatközpontoknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy növeljék a hálózat megbízhatóságát azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak tartalék energiaellátó rendszereik egy részéhez. Az adatközpontokban az UPS rendszerek fő feladata a megbízhatóság javítása annak érdekében, hogy védelmet nyújtsanak az energiaellátási zavarok ellen.

     

    Bevezetésre készen

    Az Eaton és az Omdia „UPS Interacting with the Electric Grid can do more for Data Centres” (A villamos hálózattal együttműködő UPS többet tehet az adatközpontokért) című tanulmány egy olyan felmérés eredményein alapul, amelyet 380 olyan szakképzett informatikai döntéshozó körében végeztek, akik Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban és Írországban, Nyugat-Európában, a skandináv országokban és Ausztráliában dolgoznak. A kutatás célja elsősorban a hálózattal kölcsönhatásban lévő UPS-rendszerek alkalmazásának alaposabb megismerése volt.

    A felmérésből kiderül, hogy tízből kilenc válaszadó számol azzal, hogy a következő négy éven belül hálózatinteraktív UPS-t telepít, és a válaszadók több mint fele (54%) már a következő két éven belül számít erre. Ami pedig az adatközpontok üzemeltetőit és a végfelhasználókat illeti, 12%-uk már egy éven belül, 43%-uk pedig egy-két éven belül várja a hálózattal való együttműködést.

     

    „Úgy látjuk, hogy ennek hátterében leginkább a megújuló energiaforrásokat és energiagazdálkodási stratégiákat magában foglaló politikai intézkedések és projektek számának várható növekedése áll” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.

     

    Mozgatórugók és akadályok

    A tanulmány szerint a fenntarthatóság a fő mozgatórugója a hálózatinteraktív UPS-ek bevezetésének. Ez azt jelzi, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos társadalmi és üzleti aggodalmak, valamint a környezeti és társadalmi felelősségvállalás egyre nagyobb súlya miatt a legtöbb szervezet napirendjében éppen ez a kérdés áll az első helyen jelen pillanatban. Valójában a fenntarthatóságot sok vállalkozás tekinti versenyelőnynek. Ez a bevezetés más kulcsfontosságú mozgatórugóiban is megmutatkozik. A szervezetek például egyre inkább törekszenek arra, hogy a technológiai innováció úttörőjeként tekintsenek rájuk, ezzel is növelve a jó hírnevüket. Érdekesség, hogy a válaszadók nem említették a gazdasági lehetőségeket, mint a bevezetés legfőbb mozgatórugóját.

     

    A bevezetés akadályai között az akkumulátorok teljesítményének csökkenése állt az első helyen, ezt követte az üzletmenet folytonosságával kapcsolatos tőkeköltségek és a kiberbiztonsági aggályok. Az akkumulátorok elhasználódása azonban nem feltétlenül jelent akadályt, ha a szervezetek az akkumulátor teljesítménye alapján választanak UPS-megoldást. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a válaszadók egyértelműen a jobb teljesítményükről ismert lítium-alapú akkumulátorokat részesítették előnyben a hálózatinteraktív UPS rendszerek kialakítása kapcsán.

     

    Fokozódó kereslet

    A hálózatinteraktív UPS rendszereket alkalmazó projektekre jelenleg Nyugat-Európában mutatkozik a legnagyobb kereslet (53%), ezt követi Észak-Amerika (48%), Kelet-Európa (33%), valamint az Egyesült Királyság (24%). Ez azonban a közeljövőben várhatóan megváltozik, és Észak-Amerika válik a legnagyobb piaccá, hacsak nem vonjuk össze Kelet- és Nyugat-Európát, a sikeres esetek, a szabályozás és a politikai ösztönzők növekedésének köszönhetően.

     

    „Nyilvánvaló, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek piaca egyre gyorsabb ütemben növekszik. Nem csupán az látható, hogy a vállalatok egyre nagyobb arányban készek bevezetni a technológiát, hanem a funkciók idővel egyre fejlettebbek lesznek, ami viszont a UPS készülékek átlagos egységárának növekedéséhez vezethet” – tette hozzá Szontág Balázs.

     

    Ennek alapján, valamint az olyan kulcsfontosságú tényezők, mint a piac fenntarthatóságra való összpontosítása, a jobb politikák, a megújuló energia nagyobb kapacitása és a sikeres telepítések alapján az Omdia azt prognosztizálja, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek bevételei éves szinten 44%-kal növekednek majd. Várhatóan 2026-ra elérik a 376 millió USD-t, ami a globális UPS piac 2,6%-át teszi majd ki. A felmérés optimista a piac jövőjét és annak az adatközponti iparágra és az azt támogató hálózatra gyakorolt hatását illetően.

     

    „Az adatközpontok egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a hálózat megbízhatóságához, stabilitásához és rugalmasságához. Ezért biztató látni, hogy az adatközpontok piaca – főként a nagyobb fenntarthatóság iránti igény hatására – készen áll a hálózattal kétirányúan együttműködő UPS-rendszerek bevezetésére, amelyek hozzájárulhatnak a még hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontokhoz” – összegezte a szakértő.

  • Gyorstalpaló a 3D-s nyomtatásról

    Napjainkban egyre több hírt hallani azzal a kezdettel, hogy valamit a világon elsőként 3D-ben nyomtattak ki. Hogy könnyebben feldolgozhassuk az elkövetkező évek témába vágó információit, ideje áttekinteni, mit is tudunk a 3D-s nyomtatásról. Gyorstalpaló következik.

    Mivel jómagam is csak a közelmúltban kezdtem el – épp az újabb és újabb hírek hatására – informálódni a témában, teljesen átérzem azoknak a szkepticizmusát, akik még nem barátkoztak meg a gondolattal, hogy a nyomtatás ma már nem csak pusztán a papírra vitt szövegek és képek világát fedi le. Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a technika gyökerei fél évszázadra is visszanyúlnak már.

    3d nyomtató 1984A 3D nyomtatás 1955-ben érett meg gondolatként, az MIT két doktorandusza, Jim Bredt és Tim Anderson fejében. Átalakítottak egy tintasugaras nyomtatót úgy, hogy a papíron rétegeket olvasszon egymásra tinta fecskendezése helyett, és ezáltal térbeli objektum keletkezzen. Az eljáráson aztán sokan hosszú évekig tovább kísérleteztek, közülük Chuck Hull volt az, aki 1984-ben megalkotta, és 1986-ban szabadalmaztatta az első 3D nyomtatót. Ez a szerkezetet digitális adatok alapján hozott létre fizikai tárgyakat. A technológia 1989-ben került nyilvánosságra a Good Morning America című tévéműsorban. A 3D nyomtatók végül az 1990-es évek elejére váltak piacképessé, fejlődésük azóta is megállíthatatlan.

    És ezen a ponton lépünk be a jelen valóságába, hiszen az ilyen módon kinyomtatható eszközök tárháza gyakorlatilag kifogyhatatlan. Ehhez ma már mindössze egy modellező szoftverre van szükség, és a nyomtatóba tölthető anyagra. A szoftverrel gyakorlatilag bármiféle formát ki lehet alakítani, amelyet az egymásra rétegződés elvén működő nyomtatók a valóságban is meg fognak jeleníteni. Az évezred kezdetén elsősorban gyakorlati hasznát próbálták meg elképzelni a 3D-s nyomtatásnak, például a gépgyártás területén, de hamar felvetődött az élelmiszerek pótlása is. Napjaink példáit csak az idei év híradásaiból is könnyedén összegyűjthetjük.

    1. Dubaiban nemrég egy egész irodát nyomtattak ki 3D-ben. Ehhez a teljesítményhez 6,5 méter magas, 47 méter hosszú, 13 méter széles, gigantikus 3D-nyomtatóra, összeillesztésére pedig 17 segédre volt szükség. Az iroda 250 négyeztméteres, tehát nem egy kicsi bodegáról van szó.

    6rkqdHbsqOHSEz8Js
    2. Izom-, csont-, és porcdarabokat is nyomtattak már idén a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központban, ezek többsége főként szivacsos szerkezetű, amely lehetővé teszi, hogy a tápanyagok behatoljanak a szövetbe, ezáltal az élő sejtek ne haljanak éhen. A darabokat aztán állatokba ültették. Hogy mennyire alkalmazkodó az implantátum, azt az is bizonyítja, hogy a műanyag szivacsok idővel lebomlottak, helyüket pedig megerősödött fehérjeszerkezetek vették át.

    201602185
    3. A már említett MIT (Massachussetsi Műszaki Egyetem) kutatói a szokott eljárással nyomtattak ki egy minirobotot, az újdonság azonban abban áll, hogy az eddigi elkészített alkatrészeket rendszerint össze kellett szerelni és illeszteni. Most azonban ezt az eljárást elhagyhatták a kutatók, a nyomtatási folyamat végére azonnal működő robotot tudtak megalkotni.

    4. Friss hír, hogy már a rendőrségi nyomozásban is hasznossá válik a 3D-s nyomtatás. Az amerikai rendőrség a Michigan Egyetem két, biometrikus azonosítással foglalkozó kutatóját kérte fel arra, hogy nyomtassák ki egy elhalálozott férfi ujjait. A férfi telefonján ugyanis ujjlenyomatos azonosítás van, ennek feloldása pedig elősegítheti a nyomozást, hiszen az eszközben értékes adatok lehetnek a rendőrség számára.

    Se szeri se száma tehát a 3D-s nyomtatás technológiájának felhasználására, legyen szó akár ételkészítésről, akár ruhanyomtatásról. Még az elsőre haszontalannak tűnő, szórakoztató felhasználásra is rendelkezésre áll egy remek példa: hamarosan bárki számára kapható lesz a 3D-s toll, amivel aztán bárki kiélheti művészeti hajlamait. Nyilván az ára a légdeszkáéval vetekszik majd, addig is egy kis ízelítő:

    https://www.youtube.com/watch?v=6r5q9T_7u8A

     

    Hogy a távoli jövőben mit segíthet még elő az új technológia, egy következő cikkben foglalom össze.

  • Előrejelzések 2025-re

    A tudomány világa egyre erősebben próbálja az egykor fantasztikumnak tartott elképzeléseket megvalósítani, aminek legtöbbször a geek-kultúra örvend tiszta szívből. A 21. századra elértünk egy olyan technikai fejlettséget, melynek köszönhetően számos csodálatos dolgot készíthetünk, fejleszthetjük az orvostudományt, űrkutatást, és sajnos a hadászatot is. Az átlagosnak mondható otthonok mára már komoly számítástechnikai eszköztárral vannak felszerelve, mint például széles sávú internetkapcsolat, okostévék, okostelefonok, okoshűtők, játékkonzolok. Mindez alig néhány évtizede még bőven az SF elképzelt világában volt felfedezhető, űrhajók belsejében.

    A 21. század tudománya képes elég komoly előrejelzéseket tenni a jövőre nézve, noha ez korántsem áll kapcsolatban időutazással, vagy látnoki képességekkel. A Moore-törvény értelmében nagy valószínűséggel ki lehet számolni az elkövetkezendő évek technikai fejlődését, mely szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként duplázódik. (Bővebben a Moore-törvényről itt)

    Most nézzük meg ezt a gyakorlatban. Mit jósolnak nekünk a 2025-ös évre?

    1. Az 1000$-os agy

    2025-re már elérhetővé válik egy olyan – ezer dollárba kerülő – szuperszámítógép, mely képes kiszámolni a másodpercenkénti 10^16 ciklust (10,000 trillió ciklus/másodperc), ami egyenlő az emberi agy feldolgozó sebességével.

    1000$ agy

    1. A trillió-szenzoros gazdaság

    Az Internet of Everything (dolgok, „minden” internete) meghatározza az összes eszköz, ember, folyamat és adat közötti kapcsolatot a hálózatokban. 2025-re az IoE meghaladja a százmilliárd összekapcsolt eszközt, amely legalább egy tucat – ha nem több – szenzorral gyűjti majd az adatokat szerte világból, s küldi azokat tovább. Ez egy olyan „trillió-szenzoros gazdasághoz” vezethet, amely egy nagyszabású adatforradalommá alakulhat, ami messze felülmúlja képzeletünket. A Cisco legújabb felmérése szerint az IoE nagyjából 19 trillió dollárnyi új értéket fog generálni a piacra.

    1. Tökéletes tudás

    Erősen egy tökéletes tudású világ felé haladunk. Ez azt jelenti, hogy a trillió-szenzoros adatgyűjtés (önműködő autók, műhold-rendszerek, drónok, testünkön viselhető kiegészítők, fényképezőgépek) segítségével  képesek leszünk gyakorlatilag bármit megtudni, amit akarunk, ahol akarjuk, és lekérdezhetünk bármilyen adatot, hogy megkaphassuk kérdéseinkre a válaszokat a világ bármely pontján.

    1. 8 milliárd összekapcsolódott ember

    A Facebook, SpaceX, Google, Qualcomm és a Virgin globális kapcsolatot kíván az összes ember számára elérhetővé tenni, nagyjából 1 megabit/másodperces sebességgel.

    Az eddigi három milliárd „kapcsolódott” emberhez még öt milliárd fogyasztót kell hozzáadni a globális gazdasághoz, hogy összeköthessük az egész Földet, és minden embert egy behálózó kapcsolatrendszerrel. Ez több tízmilliárd dollárral bővítené, és fellendítené a világgazdaságot. És mindezt nem a húsz évvel ezelőtti sebességgel kell elképzelni, hanem a jóval gyorsabb 1Mbps kapcsolattal, melynek segítségével elérhetővé válik a világ tömérdek információja a Google-ön keresztül, felhőről való 3D nyomtatás, Amazon webszolgálat, mesterséges intelligencia, közösségi finanszírozások, és még számos szolgálgatás, amely megkönnyítene rengeteg dolgot a Földön élő összes ember számára.

    Connected_Consumer_Annalect

    1. Az egészségvédelem bomlása

    A jelenlegi egészségvédelmi intézményeket egy vadonatúj üzleti modell fogja lecserélni, amely sokkal jobb és hatékonyabb ellátást fog biztosítani az emberek számára. Ezernyi startup (Google, Apple, Microsoft, SAP, IBM, stb) fog belépni a jövedelmező, 3,8 trillió dolláros egészségvédelmi iparágba új üzleti modellekkel, melyek dematerializálják, demonetizálják és demokratizálják napjaink bürokratikus és legtöbbször nem túl hatékony rendszerét.

    A biometrikus szenzorok (testünkön viselhető eszközök képében) és az MI-k saját egészségünk vezérigazgatójává tesz bennünket. A biológiai kutatások és a különböző gépek részletes tanulmányozása végül megmutathatja nekünk a rák ellenszerét, szív- és idegrendszeri betegségek titkaira derülhet fény, s ezek gyógyítása nagyban megkönnyítheti az orvostudomány jövőjét.

    Robotsebészek minden alkalommal tökéletes műtétek lebonyolítását végezhetik el, potom összegekért. Mindannyian képesek leszünk „újranöveszteni” szívet, májat, tüdőt, vesét, amikor szükségünk van rá, ahelyett, hogy egy donor halálára várnánk.

    1. Virtuális valóságok

    Dollármilliárdokat fektetett be a Facebook (Oculus), Google (Magic Leap), Microsoft (Hololens), Sony, Qualcomm, HTC, hogy egy új generációs kezelői felületet, megjelenítést tárjon a fogyasztók elé. A képernyő, ahogy ma ismerjük (telefon, számítógép, TV), meg fog szűnni, és átveszik helyüket a szemünkön viselhető stílusos, és divatos szemüveg-szerű darabok. Ennek eredményeképpen számos iparág fog véglegesen átalakulni, megszűnni, mint például a fogyasztói kiskereskedők, ingatlanbiznisz, oktatás, utazás, szórakoztatás.

    virtual reality

    1. JARVIS megszületése

    A mesterséges intelligenciák kutatása hatalmas léptékben fog fejlődni a következő évtizedre. A 2020-as évekre Siri mindinkább a Vasemberből ismert JARVIS-ra vált át, kiterjesztett funkciókkal, képességekkel, amelyek megértik használójukat, és válaszolnak is a komplikáltabb kérdésekre. Az IBM Watson, a Deepmind és Vicarious folytatja az új–generációs MI rendszerek fejlesztését. Tíz éven belül teljesen átlagos és normális lesz, hogy saját MI-nk elolvashatja beszélgetéseinket, e-mailjeinket, vagy beolvashatja biometrikus adatainkat, természetesen roppant mértékű internethozzáféréssel. Mindez hatalmas kényelemmel társul. (Bár egyelőre nem úgy néz ki, mintha áttörést értek volna át MI-k terén.)

    AI

    1. Blockchain

    A bitcoin az elmúlt évek során igen nagy népszerűségre tett szert, hiszen egy magas biztonságú virtuális fizetőeszközről, úgynevezett cryptocurrency-ről van szó, amely a blockchain alapjain fekszik. A blockchain lényege nem más, mint hogy különböző értékek cseréjét teszi lehetővé, ezáltal fölöslegessé válnak a banki illetékek, díjak, azonosító eljárások. A tranzakciókat független számítógépek tartják nyilván, melyekhez bárki csatlakozhat. Ez szöges ellentéte a banki, központosított rendszereknek. Tehát a blockchain lehetővé teszi a digitális érték– és vagyoncseréket, melyek biztonságosak, és közvetlenül a felek között történik. Több tíz millió dollárt költöttek eddig a fejlesztésekre, és az olyan befektetők, mint Marc Andreesen, úgy gondolják ez egy rendkívül fontos lehetőség, hogy a különböző értékcseréket és tranzakciókat e módon gondolják újra.

     

    Világunk folyamatosan fejlődik, és minden bizonnyal roppant izgalmas időket élünk. Hiszen még a mi életünkben olyan társadalmi és gazdasági változások következhetnek be, amelyekről eddig álmodni sem mertünk, vagy éppen egy-egy fantasztikus műben találkozhattunk hasonló találmányokkal, melyekről úgy gondoltuk: soha nem fognak megvalósulni. Az egy újabb filozofikus kérdéskört vetne fel, mennyire lesz mindez pozitív élettanilag, és mekkora mértékű visszaélések lehetnek majd, ha minden összeköttetésben lesz mindennel, de talán erről majd máskor. Mindenesetre, meglátjuk, 2025-ben mik várnak ránk!

    Forrás: SingularityHUB

  • A sztárépítészek és a gyorsvasút

    Japánban mindig is nagy hagyománya volt a vasútnak, és tisztelet övez mindent, ami a kötött pályás tömegközlekedés e szegmenséhez köthető. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2007-ben veszteséges Wakayama vasúttársaságot szempillantás alatt nyereségessé tették egy macska-állomásfőnök kinevezésével. És a híres japán szuperexpresszről, a Shinkanszen-ről még szót sem ejtettünk…

    A japánok 2018-ra ismét vasúti őrültséggel készülnek, precizitásukat és munkaszorgalmukat (mely leleményességgel párosul) alapul véve pedig kijelenthető, hogy amit elterveznek, az meg is valósul. Két év múlva ünnepli ugyanis 100. születésnapját a Seibu vasúttársaság, melynek alkalmából új dizájnnal ruháznának fel több szupervonatot. Az elképzelés szerint ezek a vonatok a kaméleonok fő tulajdonságát öltenék magukra, vagyis a lehető legjobban beolvadnának a környezetükbe. Az első szériában hét darab, egyenként nyolc kocsival rendelkező vonat gyártása kezdődik el (az ember nagyságú robotot is gyártó Hitachi által!), melyek oldalán félig áteresztő, és tükröződő fóliarétegekkel vonják be, a sarkokat lekerekítik, az utasteret pedig nappaliszerűen alakítják ki, amely otthonosabb légkört teremt majd az utazóközönség számára.

    Nishizava Rjúe és Szedzsima Kazujo

    Mindezek megtervezésével pedig azt a Szedzsima Kazujót bízták meg, aki építészeti körökben nem akárki, a tokiói SANAA építészeti stúdió alapítója és tagja. 2010-ben társával, Nishizava Rjúe-vel Pritzker-díjjal lettek kitüntetve; épületeik New Yorkban és Londonban is készültek. (Ráadásul az ő terveik szerint épül meg a Városligetben a Nemzeti Galéria is, amelynek megnyitását 2019-re tervezik, és így fog kinézni:

    ne

    Szedzsima kaméleon-ötlete, amellyel az eddigi rikító színű vonatokat akarja kiváltani a környezettudatosság nevében, igen népszerű lett világszerte. És már csak két évet kell várni rá!

  • Ilyenek lehetnek a jövő útjai

    “Utak… Ahová mi megyünk ott nincs szükség utakra…” – mondja Brown doki, amikor Martyval a jövőbe indulnak, majd lazán a levegőbe emelkedik a DeLoreannal. (tovább…)

  • Szuper-maglev: A közlekedés jövője?

    A mágneses vasutak, vagy más néven maglevek, korunk szárazföldi közlekedésének csúcstartói. Csúcssebességük elérheti akár a 431 km/h-t is, ami már kisebb repülők gyorsaságával vetekszik. (tovább…)

  • A jövő okosautója szándékosan ölhet

    A technológia rohamtempójú fejlődése miatt egyre szaporodnak azok a valós, mindennapi problémák, amelyek nemrég még – sok esetben lenézett – sci-finek számítottak, mára viszont igazi dilemmát okoznak. (tovább…)

  • Játék a NASA ajánlásával

    Valószínűleg minden gyerek életében van egy időszak, amikor a csillagászat, az űrkutatás mozgatja meg a fantáziáját. A littleBits és a NASA összefogásával most még jobban elmélyedhetnek a témában. Az összeszerelhető miniatűr űrjárművek persze nem csak a gyerekeknek jelentenek szórakozást.

    (tovább…)

  • Megvalósult és beteljesületlen jóslatok 50 év távlatából

    Az 1964-es Világkiállításnak New York adott otthont, és közel 51 millió ember nézte meg a pavilonokat a kétszer hat hónap nyitva tartása alatt. A helyszínen az új találmányok mellett lehetséges jövőképeket is bemutattak a General Motors Futurama 2 nevű attrakcióján. De vajon mi valósult meg az elmúlt ötven évben, és mi maradt továbbra is álom? (tovább…)

  • Nyisd ki a szemed és láss

    Még el sem terjedt, sőt nem is igazán kapható a Google Glass, a találmányairól is híres keresőcég máris továbbgondolta az ötletet, és az okos kontaktlencsét tervezgeti. (tovább…)