Teljes gőzzel beindult a SpaceX vállalat Starling műholdfelhőjének telepítése. Idén már harmadszor, összességében ötödik alkalommal állítottak pályára 60 műholdat. Átlagosan kéthetente szeretnének felbocsátani belőlük egy-egy 60 darabos csomagot, az ütemtervet eddig sikerült tartani.
A tervezett megakonstelláció műholdjainak még csak töredéke állt pályára, de máris óriás a vita, hogy milyen károkat okoznak a profitorientált cégek a tudományos kutatásnak. Jogos az aggodalom, hiszen a SpaceX mellett az Amazon, a OneWeb és más cégek is fejlesztik a saját műhold-konstellációjukat. 18 ilyen rendszer áll fejlesztés alatt, amelyek összesen 26 ezer műholdat fognak majd össze.
Az Európai Déli Obszervatórium hivatalosan vizsgálta ezeknek a a csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását. Az eredmények szerint a nagy teleszkópokat „mérsékelten fogják érinteni” a fejlesztés. A legnagyobb befolyással a széles látószögű kutatásokra lesznek a műholdak, ezen belül is elsősorban azokra, amelyeket nagy teleszkópokkal végeznek.
Milyen hatással lesz ez az éjszakai égbolt látványára? A közepes földrajzi szélességeken körülbelül 1600 műhold lesz egyszerre egy-egy csillagvizsgáló feletti horizonton. Ezek többsége alacsonyan, tehát a horizonttól számítva 30 fokon belül helyezkedik el. Efölött, azaz az égboltnak azon részén, ahol a legtöbb csillagászati megfigyelés történik, minden egyes alkalommal több mint 250 műhold lesz. Míg napkeltekor és naplementekor megvilágítja őket a nap, az éjszaka közepén egyre több és több kerül a Föld árnyékába.
Az obszervatórium becslése szerint mintegy 100 műhold elég fényes lehet ahhoz, hogy szabad szemmel is látható legyen a szürkület óráiban, de közülük csak tíz lehet 30 foknál magasabban. Ezek a számok fokozatosan csökkennek, amint az éjszaka egyre sötétebb lesz és a műholdak a Föld árnyékába kerülnek.
