My Blog

Címke: tanulás

  • Kutyák és a szótanulás

    A világ különböző pontjain élő hat border collie méri össze tudását az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak nemzetközi kutatási projektjében. Az élőben közvetített tudományos kísérletben a kutyák szótanulási képességét vizsgálják a kutatók.  A Genius Dog Challengeben hat, szóértésben különösen tehetséges kutya méri össze tudását élő közvetítéseken.

    A mezőny legfiatalabb versenyzője a magyar Max. A pásztorkutya kétéves korára több mint 100 játék nevét tanulta meg.

    A tanszék munkatársai több mint két éven keresztül keresték a világban a kiemelkedő szóértéssel, szótanulási képességgel rendelkező kutyákat. A közösségi médiában közzétett felhívásra többen jelentkeztek, közülük az etológusok hat kutyát választottak ki, ezek mindegyike border collie, akik a világ különböző pontjain élnek. A projektben résztvevő kutyák egy része csaknem száz játék nevét ismeri.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A megmérettetésen Spanyolországból, Norvégiából, Magyarországról, Floridából, Brazíliából és Hollandiából származó kutyák vesznek részt. Bár a résztvevő különleges tehetséggel rendelkező kutyák mindegyike border collie, nem csak ez a fajta kutya képes erre a feladatra. Az azonban megfigyelhető, hogy a border collie-knál gyakrabban jelenik meg ez a képesség. A vizsgálat egyebek mellett azt segít megérteni, hogy miben különböznek ezek a kutyák társaiktól.

    Azok a kutyák, akik ilyen mértékben értik az emberi szavakat, nagyon ritkák és különlegesek. Tanulmányozásuk segíthet megérteni az emberi nyelv mechanizmusait is.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kihívás két szakaszban teszteli a kutyák tanulási képességeinek határát. Az első hét alatt a kutyáknak hat új játék nevét kell megtanulniuk. A második szakasz viszont kétszer olyan nehéz, mint az első, a kutyáknak egy hét áll a rendelkezésére, hogy 12 új játék nevét megtanulják.

    Az egyes szakaszok végén a kutatók élő közvetítésekben tesztelik a kutyákat a Facebook és a YouTube segítségével.

    A kihívást az ELTE Etológiai Tanszékének nemzetközi kutatócsoportja kezdeményezte a Családi Kutya Program keretében, amelyben csaknem 20 éve tanulmányozzák a kutya-ember kapcsolat viselkedési és kognitív aspektusait. A kihívásról a nemzetközi sajtó is beszámolt.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • A túl aktív alvó agy problémát jelezhet

    Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói új kutatásukban összefüggést találtak az alvó agy aktivitása és a kognitív leépülés között. A vizsgálat megállapította, hogy a kutyák esetén is rosszabb tanulási képességekkel jár az EEG-vel mérhető „alvási orsók” megnövekedett frekvenciája, amit korábban embereknél a demencia megjelenésével hoztak kapcsolatba.

    Az ELTE kutatói elsőként mutattak ki összefüggst kutyákon az alvási orsók frekvenciája és a kognitív leépülés között. Az emberekhez hasonlóan az alvási orsók frekvenciája az életkor előrehaladtával kutyáknál is növekszi. Mivel az idős kutyák rosszabbul tanulnak, feltételeztük, hogy az orsók jellegzetességei a tanulási képességgel is összefüggenek.

    A beszámoló szerint ritmikus agyi aktivitás esetén a magasabb frekvenciájú, vagyis adott idő alatt több hullámú rezgések megjelenése akár aggodalomra is okot adhat, például fokozott sejtpusztulásra utalhat az agyban. Alvási orsók esetén – ezek az alvás közben az agyról EEG segítségével készített felvételekben megfigyelhető mintázatok – a magasabb frekvencia akár a demencia megjelenését is előre jelezheti.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutatók a vizsgálat során 58 idős kutya gazdáját hívták be az Etológia Tanszékre, ahol a kutyáknak jutalomfalatokat kellett megkeresniük. A kutatók először azt vizsgálták, hogy képesek-e felidézni a kutyák, 5 rejtekhely közül melyikben van jutalom. A második feladat sokkal nehezebb volt, például megtanulták a kutyák, hogy a jutalom két egyforma tányér közül mindig a jobb oldaliban van, majd a kutatók megcserélték a jutalom helyét.

    Az idős kutyák rendszerint rugalmatlanok és az efféle cseréhez nehezen alkalmazkodnak. Ezután a kutyák egy alváslaboratóriumában aludtak egyet. Majd három hónap elteltével ismét felvették ugyanezeket az adatokat, ami kétfajta összehasonlítást is lehetővé tett. A kutatók számszerűsíteni tudták az időben egymáshoz közel mért viselkedéses és alvási összefüggéseket, másrészt az is kiderült, hogy az eltelt időben történt-e változás.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    Eddig csak egyetlen humán vizsgálat hozta összefüggésbe az alvási orsók frekvenciáját az időskori kognitív leépüléssel, demenciával. Ezért meglepődtem, hogy kutyáknál is ezt az eredményt találtuk” – idézik a közleményben Ivaylo Iotchev-et, a kutyák alvási orsójának felismerésére képes algoritmus megalkotóját. A kutatók azt találták, hogy az orsók jellegzetességei közül kizárólag frekvenciája jelezte a kutyák tanulási feladatban nyújtott teljesítményét, de ez mind rövid távon, mind 3 hónappal később megbízható mérőszámnak bizonyult.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

    A szerzők ugyanakkor óvatosak az eredmények értelmezésével. Az alvási orsók frekvenciája csak a tanulási teljesítménnyel függött össze, a memóriával nem. Talán azért, mert a tesztek eltérő nehézségűek voltak. Érdemes még ezt a jelenséget alaposabban megvizsgálni, és akkor kiderül, mennyire megbízható az, amit most találtunk.

  • Mennyi hely kell a nyelvnek az agyban?

    Francis Mollica és Steven Piantadosi, a Rochesteri és a Kaliforniai Egyetem tudósai bemutatták új  információelméletüket, amellyel leírták az angol nyelv különböző részeinek tárolásához szükséges adatmennyiséget. Meglepően alacsony ez a szám, csupán mintegy másfél megabájt helyet foglalnak el az agyban a nyelv tárolásához és használatához szükséges információk az amerikai kutatók szerint.

    Már nem sokkal a születés után, kisbabaként az ember elkezdi tanulni érteni, és beszélni a körülötte élők nyelvét. Hogy ez pontosan hogyan történik, még mindig rejtély a kutatók számára, de azt tudni, hogy jóval többet jelent, mint a szavak és definíciójuk szótárszerű tárolását.

    Ez több mmint egyszerű adattárolás, a szavak között létrejönnek asszociatív kapcsolatok, például a repüléshez kapcsolódhat a madár, vagy éppen a szárny, a vörösbegy szó. Léteznek olyan információk, melyek megmondják az agynak, hogyan ejtsen ki egy szót és hogyan használhatja vagy nem használhatja azt más szavakkal együtt.

    A két tudós adatmennyiségre fordította le az agy nyelvre vonatkozó információkat tároló módszereit. Mindehhez az információelméletet hívták segítségül, az információk szimbólumrészletek segítségével történő kódolásával foglalkozó matematikai tudományterületet.

    Számításikhoz kijelölték az angol nyelv bizonyos aspektusait. Megállapították, hogy az emberek mintegy 50 fonémát – szavakat alkotó hangot – használnak, ezek tárolásához egyenként mintegy 15 bitre van szükség. Ezután a szavakat vették figyelembe, melyekből az átlag ember becsléseik szerint nagyjából 40 ezret használ, melyekhez összesen mintegy 400 ezer bit „tárolóhelyre” van szükség. A nyelv ismeretéhez és használatához bizonyos, a szavak gyakoriságára vonatkozó információkat 80 ezer bitet felhasználásával tárol az agy. A szavak jelentésének tárolásához további 12 millió bitre, a mondattani információinak tárolásához 700 bitet használhat az agy.

    A végeredmény – 1,56 megabájt – kevesebb, mint egy modern telefon által készített fotó helyigénye.

  • Magyar kutatók a kutyák új tanulási képességét fedezték fel

    A nyolchetes kölyök kutyák nem csak felnőtt fajtársaiktól, de az emberektől egyaránt képesek megtanulni. Erre az eredményre jutott az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói. A kutatás vezetője Claudia Fugazza.

    A kutatók jutalomfalatot rejtettek el egy probléma-dobozban, majd megmutatták a különböző fajtából származó kutyakölyköknek, hogy miképpen kell azt kinyitni. A feladat megoldását a kísérletvezetők vagy egy előre betanított felnőtt kutya mutatta be, majd a kölykökre bízták, hogy mit tesznek.

    Azok a kölyökkutyák, akiknek volt lehetőségük megtekinteni, amint egy ember vagy egy kutya kinyitja a probléma-dobozt, sokkal gyorsabban oldották meg önállóan a feladatot, mint azok, akik ilyen tapasztalat híján voltak. A kiskutyák később is képesek voltak hasznosítani a megszerzett tudásukat, ami azt jelenti, hogy már egy rövid szociális tapasztalatról is stabil emléknyom alakul ki egy kölyökkutya elméjében.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutatás vezetőjének könyve a kiadó gondozásában a Galaktikabolt.hu-n.

    A kutatók azt is vizsgálták, vajon a kölykök hasonlóan jól tanulnak-e ismeretlen felnőtt kutyáktól, mint a saját anyjuktól. Az eredmények meglepően alakultak, hiszen az ismeretlen kutyáktól tanulva még jobban teljesítettek, mert több ideig nézték az ismeretlen kutyát, mint a saját anyjukat.

    Amennyiben gyakorlati szempontból vizsgálják a tudósok ezeket az eredményeket, akkor egy új tanítási, kiképzési módszer lehetősége is felvetődik: a kölyökkutyák szociális tanulási képességeire is lehetne alapozni, amikor kutyakiképzésről van szó. Ez lehet a legkönnyebb és legtermészetesebb módja egy kölyökkutya tanításának, hogy egyszerűen meg kell nekik mutatni, mit hogyan kell csinálni. Ezután csak bátorítani kell őket.

    (via)