Címke: szuperhős

  • Bemutatkozik Domino, a Deadpool 2 egyik új főszereplője

    A Deadpool 2 lesz a FOX által egyengetett X-Men franchise 12. filmje, mely a tervek szerint 2018 június elsején kerül a mozikba. A főszerepben, azaz a nagyszájú zsoldos-mutáns vörös maskarájában újfent Ryan Reynolds lesz látható, rajta kívül azonban több új karakter is csatlakozik a sztorihoz. Közülük az egyik legfontosabb a Josh Brolin által játszott Cable, illetve Domino, akit Zazie Beetz alakít.

    Dominóról az elmúlt napokban két új kép is napvilágot látott, ezeken látható először a szerencsét manipuláló mutáns. A rajongókat egyelőre durván megosztja a casting, hiszen a képregényekben fehér bőrű a katonanő, itt azonban egy pigmenthiányos afroamerikai lett a befutó. Egy biztos, semmit nem fog befolyásolni a Deadpool 2 minőségén ez a választás, főleg, hogy az eddig szereplő színészek is telitalálatnak bizonyultak.

    domino2

  • Oscar-díjat vinne haza Wonder Woman

    A pletykák szerint a Warner Bros arra készül, hogy nagyon megnyomja a Wonder Woman Oscar-díjas kampányát. A cél nem kisebb, mint hogy a Legjobb film vagy a Legjobb rendező kategóriában jelölve legyenek. Eddig egy szuperhősös blockbusternek se sikerült hasonló bravúr, pedig azért ott volt a The Dark Knight Christopher Nolannel a fedélzetén.

    A Wonder Woman 781 millió dollárt zsebelt be a pénztáraknál, ennyit még egy női rendező által készített film se kaszált a Variety szerint. A spekuláció, miszerint Patty Jenkinst is megfuttatnák az Oscar-díjért, azért is nagy dolog, mert a legjobb direktorok kategóriáját is jobbára férfi alkotók uralják. Kivéve mondjuk 2010-et, amikor A bombák földjén c. filmért Kathryn Bigelow kapott elismerést.

    A Warnernek az Oscar-kampány nagyon sokba fog kerülni, hiszen a reklámok, a stáb utaztatása, az újabb vetítések levezénylése, a DVD-k szétküldése nem olcsó mulatság. De egy biztos, ezzel a filmstúdió történelmet írhat.

    Kritikánk a filmről itt olvasható.

  • Arab hősről készít képregényt Nnedi Okorafor

    Egy figyelemre méltó projektet jelentett be négy alkotó a san diego-i Comic-Conon: Nnedi Okorafor (Binti, a hamarosan megfilmesítésre kerülő Who Fears Death szerzője), Eric Battle (DC és Marvel rajzoló, több Pókember, Batman, Wonder Woman számot is illusztrált), Sohaib Awan (a Jinrise alkotója, továbbá a Muslim Writers Guild of America elnöke), Jeff Gomez (író és transzmédia producer) és Michelle Nickelson (producer) egy úgy nevzett „shared universe-t” hoz létre. Az alkotók a legendás arab hős, Antar életét tervezik elbeszélni egy ötrészes képregényben. A projekt Antar the Black Knight néven fog futni, és már egy teasert is megosztottak kedvcsinálónak.

    A róla szóló legendák és versek alapján, amelyek megőrizték Antar emlékét egy igazán jó képregényre számíthatunk. Kr. u. 525-ben született, az iszlám terjedése előtt, amikor az Arab félszigeten még a pogány vallások és a korai kereszténység voltak az uralkodóak. A hőst Antar bin Shedad vagy Antara ibn Saddád néven szokták említeni. Maga Antar egy Zabiba nevű afrikai (valószínűleg Etióp) hercegnő fia. Békében élték életüket, amíg Shedad herceg nem rabolta el Zabibát két fiával együtt. Habár a herceg őrülten szerelmes volt a hercegnőbe, az érzései viszonzatlanok maradtak. Keserűséget és csalódottságát a mostoha apa Antaron töltötte ki: üldöztette, meg akarta öletni, hisz mindig a viszonzatlan szerelemre emlékeztette. Idegenek közt nevelkedett a később törzsének védelmezőjévé váló hős-

    A képregény hivatalos honlapja szerint Antar története egyfajta epikus mese egy sokoldalú hősről: ő volt a Sötét lovag, minden lovagok atyja, és mindemellett költő is, aki szerelmének, Albának írt verseivel és a harcokban bizonyított bátorságával kiérdemelte a Harcos költő címet is.
    A szerzők a terveik szerint különböző Antar legendákból szeretnének egy olyan történetet írni a nemzetközi közönség számára, ahol az arab harcos szuperhősi minőségben jelenik meg. Természetesen Antar nem fog repülni, sem köpenyt vagy maszkot ölteni, inkább olyan értelemben kell rá szuperhősként gondolnunk, aki a családért, a becsületért küzd és megvédi az ártatlanokat. Antart tisztelték lovagiasságáért és bátorságáért, ellenfelei azonban féltek tőle. Hőstettei mellett saját démonaival is küzdött, a mostoha apa gyűlölete élete végéig elkísérte, rabszolga származása miatt pedig sokan megvetették.

    Az Antar-képregényen már 20105 óta dolgoznak, az első két rész szövegkönyve már elkészült, a többi három történet pedig az utolsó simításokat várja. Az arab hős életútját és karakterét ismerve egy nagyon összetett karakterrel gazdagszik a szuperhős képregények műfaja. A történetet Nnedi Okorafor írja, a grafikáért pedig Eric Battle felel.

  • Az új Pókember film ezúttal tényleg csodálatos lett

    Annak ellenére, hogy az előző két hálószövős filmet adták el A csodálatos Pókemberként, mégis most először érezhette úgy a közönség, hogy Peter Parker története jól sikerült. Köszönhető ez részben annak, hogy a Sony és a Marvel közösen hozta létre az új kalandot, melyben Peter Holland alakítja a tini szuperhőst, aki a középsuliban csetlik-botlik, közben meg egy Vulture nevű alakot próbál lenyomni. A Pókember: Hazatérés nagyszerű képregényadaptáció lett, nem csak azért, mert arányaiban sokkal kisebb volt a tét, de még a poénok is ütöttek, sőt… az alkotás nulla százalékban tartalmazott előzménysztorit.

    sp-hc3

    A Marvel már korábban igyekezett beleverni mindenki fejébe, hogy a Hazatérés nem előzményfilm lesz, kihagyják a pókcsípést, Ben bácsit se emlegetik és a „nagy erő nagy felelősséggel jár” című klisét is elfelejtik. Sokan ezt nem hitték el, de a legújabb Marvel-film bizony a Civil War után játszódik, így egy bejáratott Pókembert kapunk, aki teljes erejével azon van, hogy csatlakozzon a Bosszúállók csapatához. Aztán feltűnik egy kemény főellenség, a Vulture, akit Michael Keaton játszik és ezzel bizony megoldódik egy csapásra a Marvel minden problémája. Az előző szuperhősfilmjeikben ugyanis rettenet gyengék voltak a gonoszok, ehhez elég Ultront hozni példaként, de a legutóbbi Guardians of the Galaxy filmben Star-Lord apja is csúnyán kilógott a többiek közül.

    sp-hc2

    Michael Keaton és Tom Holland párosa rendkívüli dinamikával dobta fel a Pókember filmet, elég csak a köztük lezajló autós jelenetre gondolni, a színészek szinte brillíroztak és tapintható volt a feszültség. Nem csak a főgonosz lett fenyegető és telitalálat, de Peter Parker is végre jóarc lett, aki csattogtatta a poénokat és közben igyekezett szívszerelmét, Lizt felszedni a suliban, miközben a kövér haverja azon hüledezett, hogy ő Póki. Pár változtatás mellett azért nem lehet szó nélkül elmenni, de ezek közel sem negatívumok, csak rettenet érdekesek. Alább jön a felsorolás, egy-két spoilerrel:

    • Flash az előző filmekben szőke sztáratléta volt, itt tipikus nerd lett, aki DJ-zés közben égeti Petert
    • Zendaya nagyon úgy tűnik, hogy tényleg Mary Jane-t alakította (Megjegyzés: a színésznő nem vörös hajú)
    • A Marisa Tomei által játszott May néni helyenként furcsán hatott, mert ezúttal nem öregasszonyként ábrázolták, ennek ellenére feldobott egy-egy jelenetet
    • Pókember emberfeletti reflexei ebben a filmben nem voltak jelen, ehelyett kaptunk egy mesterséges intelligenciával rendelkező ruhát, amivel még beszélgetni is tudott a hős
    • Kaptunk egy hatalmas utalást arra, hogy Miles Morales is New Yorkban tevékenykedik

    sp-hc4

    Az Amerika Kapitány filmekben látottakhoz, vagy épp a Vasemberhez képest Pókember új kalandjában sokkal kisebb volt a tét, előfordult, hogy Peter néniknek segített, vagy biciklitolvajokat kapott el, és Vulture is elég kisstílű volt. Viszont amellett, hogy a hálószövő közel sem a világ megmentésén ügyködött egyelőre, mégis az egyik legjobb Marvel film lett.

    sp-hc5

    Talán a Hazatérés alapul vette a The Spectacular Spider-Man című animációs sorozatot is, mert abban volt hasonló az irány, azaz a fiatal Parker eljárt a suliba, csajozgatott, lazult, közben néha szívatták, de közel sem vette túl komolyan az életet. Tom Holland ezt tökéletesen hozta, a srácból simán kinézhető, hogy a forgatás alatt a Pókember kosztümben aludt, annyira lelkesen játszott. Összefoglalva a Pókember film:

    • Vicces
    • Látványos
    • Peter Parker végre nem egy emós kamasz
    • A Vulture és Rengető helyenként megtanítja kesztyűbe dudálni Pókembert
    • Kapunk egy csomó utalást az előző filmekre, mondjuk Peter fejjel lefelé lógva ezúttal nem próbálkozik be a csókkal (mert túl nagy a közönség)
    • Továbbviszi az Avengers sztoriját és az MCU világáról is új infókat kapunk

    Értékelés? 9/10, tessék megnézni, jobb mint a Deadpool.

  • Saját, élőszereplős filmet kaphat a szovjet Superman

    A Superman: Red Son 2003-ban jelent meg és három száma volt a képregénysorozatnak, mely mára klasszikussá vált. A történet szerint a füzetek egy olyan világban játszódtak, melyben a hős a Szovjetunióban nevelkedett fel, Amerika helyett. Az alkotást 2004-ben Eisner Awardra jelölték, és legfőképp azért volt különleges, mert nem csak különféle DC-s szuperemberek alternatív verziói tűntek fel a lapokon, de például a rettegett Sztálin és John F. Kennedy is. A Red Son 1953 és 2001 között játszódott, egy jövőbeli epilógustól eltekintve.

    Kal-El ezen változata az amerikai szabadság és jogok helyett a szocializmusért, Sztálinért és az egyszerű munkásokért küzdött, ezt a hozzáállást pedig a darkosra vett kosztümje is tükrözte, hiszen a jól ismert „S” betű helyett is sarló-kalapács volt látható a ruhán. A Superman: Red Son írója az a Mark Millar volt, aki dolgozott a Marvel-féle Civil Waron, egy Pókember képregénysorozaton és a Wanted mellett a Kick-Asson és az Ultimate Fantastic Fouron is.

    red-son2

    A Red Son alapötlete akkor villant át Millar fején, amikor 6 éves volt és 13 évesen állt először a DC elé az alternatív sztorival. 1992-re aztán a képregény alappillérei már a jelenleg ismert alakjukat vették fel. A Den of Geek szerint az alkotó most Twitteren azt pedzegette, hogy az elmúlt 2 hónapban két embert is behívott a Warner Bros tárgyalni, egy lehetséges Red Son filmes adaptációról, amely élőszereplős lenne.

    red-son3

    A DC filmes univerzuma nemrég egész szép bővítésbe kezdett, hiszen a Man of Steel után a Batman v Superman megágyazott egy szuperhősök által dominált világnak, meg persze jött a Suicide Squad az antihőseivel, a Wonder Woman pedig a 1. világháborút térképezte fel, hogy aztán a Justice League-ben végre tényleg összeálljanak majd az igazi nagyágyúk. De vajon van hely a DCEU-ban a szovjet Supermannek is? A Den of Geek kérdésére Millar további nyilatkozatot tett, eszerint a DC ilyen ötletekkel próbál becsalogatni ismert rendezőket az új projektjeihez. Mindenesetre egy ilyen elborult Supermanes film bizony nem hangzik rosszul, hátha be merik egyszer vállalni!

  • Kis híján semmi nem lett a Watchmen ikonikus smiley-jából

    A Watchmen a DC egyik legkultikusabb képregénysorozata, mely 1986 és 1987 között futott, Alan Moore és Dave Gibbons párosát pedig a mai napig főleg ezen füzetek miatt emlegeti a publikum. A 12 számos képregényt aztán Hollywood fel is dolgozta, ezt a 2009-ben mozikba küldött filmet pedig még Zack Snyder se tudta elrontani, ami azért nagy szó. Az alapanyag nagyon komoly volt, így nem meglepő, hogy az adaptáció nem kevesebb mint 160 perces lett, de megérdemelte a Watchmen a törődést. A képregények rajzolója, Gibbons nemrégiben az EW-nek adott terjengős interjút, melyből többek között az is kiderült, hogy a Watchmen ikonikus smiley-ja kis híján bele se került a füzetekbe.

    A grafikus éppen Edward Blake, a Komédiás figuráján dolgozott, amikor azon kezdett gondolkozni, hogy miképp tehetné a karaktert még emlékezetesebbé. A Komédiás személyiségére nem kis hatással van a katonai múltja, így Gibbons ildomosnak érezte, hogy a férfit sötét ruhákba öltöztesse. Így az álarcától kezdve az összes felszerelése fekete lett, amit viszont a művész kissé unalmasnak talált.

    wm-smiley2

    Az első szkeccsek egyikén, amit a Komédiásról rajzoltam, elhelyeztem viccből egy apró, sárga smiley-t is, hogy a karakter külseje kontrasztos legyen. Ott volt ez a nagy, sötét, marcona férfi, a mellkasán meg egy vigyorgó fej, ennél meglepőbb húzásra talán még én se számítottam magamtól.

    A smiley annyira bejött, hogy Moore a képregények nyitójelenetének egyik „kulcsszereplőjévé” tette, és mindenki, aki ismeri a Watchmen világát, először erre a motívumra asszociál a mű kapcsán. Persze ott van még Rorschach, a kéken villódzó Doctor Manhattan, a Batmanre hasonlító Owlman, szóval megannyi jól sikerült eleme van a történetnek, de az apró sárga vigyorgó fej minden bizonnyal az egyik leghumorosabb.

    wm-smiley3

    Gibbons arról is beszélt, hogy nem csak őket, de a DC-t is meglepte a Watchmen sikere és, hogy az emberek így több mint 30 év elteltével is foglalkoznak a sztorival és a karakterekkel.

    Ha a világot külső veszély fenyegeti, akkor a baljós jövő akár össze is kovácsolhatja az emberiséget, hogy egyként lépjenek fel ellene – foglalta össze röviden a rajzoló a Watchmen mantráját, mely szerinte annak ellenére, hogy a 80-as években játszódik, az egyszerű, de nagyszerű üzenete miatt a mai napig aktuális tudott maradni.

  • 88 éves korában elhunyt Adam West, a tévés Batman

    Adam West a 60-as években vált híres színésszé, akit főleg a Batman tévésorozatból ismert a közönség. A produkció 1966-től 1968-ig futott az ABC műsorán és akkora siker lett, hogy heti kétszer jelentkezett új részekkel a műsor. A Batman szériának elég egyedi hangvétele és megvalósítása volt, ugyanis a csaták közben például a képregényekre jellemző „Wham! Pow!” szövegbuborékok ugrottak fel, amikor eltángáltak valakit. Ezt alább mutatjuk, a videóban a Pingvinnel való összecsapása látható a denevérembernek.

    A sorozatból 3 évad és 120 epizód készült el, a neves tévékritikus, Alan Sepinwall pedig a 82. legjobb tévészériának nevezte a Batmant Amerikában. A műsorban a két főszereplő Bruce Wayne és Dick Grayson voltak, a félórás formátum miatt pedig főleg a vicces szituációkra lett kihegyezve ez a Batman. Természetesen olyan híres karakterek is feltűntek a képernyőn, mint a komornyik Alfred és Gordon felügyelő, a harmadik évadban pedig maga Batgirl is tiszteletét tette.

    batman-rip2

    West karrierjét később a Batman igencsak megnehezítette, ugyanis beskatulyázták a színészt, aki egyébként kardoskodott amellett, hogy a DC-s szuperhős számára a jó irány a könnyedebb vonal volt. Így Adam West tiltakozott az 1989-es Batman ellen is, amelyet Tim Burton készített és Michael Keaton volt a főszereplő, valamint a Nolan trilógia se nyerte el a híresség tetszését a Variety újság szerint. West egyébként feltűnt a The Big Bang Theory című szitkom jubileumi részében is, és későbbi nyilatkozataiban már azt mondta, hogy idővel megbarátkozott Batman karakterével, habár sok szerepet bukott miatta.

    batman-rip3

    A színész olyan animációs sorozatokon is dolgozott, mint a Family Guy, a The Simpsons és a The Fairly OddParents, melyekben saját maga fiktív paródiáját játszotta. Érdekesség, hogy West utolsó munkája a Batman: A köpenyes lovagok visszatérnek című DC-s animációs film volt. A színész 88 éves korában, leukémiában hunyt el. Isten nyugosztalja.

  • Megjött a Black Panther első előzetese

    Miközben mindenki az új Pókember filmet várja, a semmiből befutott egy másik Marveles hős saját filmjének, a Black Panthernek az előzese is. A karaktert korábban a Civil War című Captain America filmben láthatta a nagyközönség, 2018 február 16-án azonban a mozikban is bemutatkozik a szuperhős önálló kalandja. A filmben feltűnik többek között Martin Freeman, Lupita Nyong’o Angela Bassett, Andy Serkis, és Forest Whitaker is, a főgonosz pedig a Creedből és a kissé rosszul sikerült FOX-os Fantastic Fourból ismert Michael B. Jordan lesz.

    A Black Panther a 2016-os Civil War eseményei után veszi fel a fonalat, a Chadwick Boseman által alakított T’Challa visszatér országába, Wakandába, hogy apja halála után királyként rendet tegyen. Amikor azonban rájön, hogy ellenséges frakciók meg akarják dönteni az uralmát, kénytelen felvenni a harcot velük, ebben pedig segítségére lesz a CIA és Wakanda különleges, katonai különítménye is.

    panthertrailer3

    A karakter először 1966-ban tűnt fel a Marvel képregényeiben, mégpedig a Fantastic Four 52. számában. Black Panther az első színesbőrű szuperhős, aki a mainstream médiában sikeres tudott lenni, ezzel úttörőnek számít. Olyan fekete világmegmentőknek tette le az alapkövet Black Panther, mint Falcon (1969), Luke Cage (1972), a John Stewart-féle Green Lantern (1971 – DC), illetve Black Ligthning (1977 – DC).

    A frissen debütált, fentebb látható előzetes hűen követi Black Panther képregénybeli sokszínűségét, itt is akrobatikus mozdulatok, politikai és tudományos zsenialitás, és a rosszfiúkra való vérszomjas vadászat jellemzi a figurát. Érdemes megfigyelni még emellett, hogy rendkívül sci-fisnek tűnik a látványvilág, szóval kapunk majd egy csomó high-tech cuccot és futurisztikus repülőt, aminek az egyszeri fantasztikum rajongó csak örülni tud.

    A Black Panther a trailer mellé kapott még egy posztert is, ezt alább mutatjuk.

    panthertrailer2

  • Galaktika TV: Wonder Woman kibeszélő

    Marci és Mikul ezúttal sem értenek egyet: egyikőjüknek tetszett az új Wonder Woman film, másikuknak nem. Te kinek a pártjára állsz?

    Ha egy harmadik véleményre vagy kiváncsi, illetve inkább olvasnál, mintsem néznél filmkritikát, akkor ne hagyd ki RaulReal cikkét!

    Ha pedig tetszett a Galaktika TV legújabb vlogposztja, itt találsz további adásokat: youtube.com/c/GalaktikaHuSF. Ne felejts el feliratkozni!

     

  • Empatikus szuperhősnőről szól a Wonder Woman

    A kritikusok már a film hivatalos premierje előtt dicsérték a DC legújabb hősfilmjét, a Wonder Womant, amellyel a Warner stúdió igyekezett kiküszöbölni azt a csorbát, melyet a Suicide Squad és a Batman v Superman ejtett. Míg Bruce Wayne higgadt racionalitással, a pénze és denevérkosztümje mögé bújva menti az elesetteket, addig Clark Kent Superman gúnyájában, afféle istenként küzd a gonosz ellen. Most megjött Diana Prince saját sztorija, aki tényleg egy isten, a képregények történetének egyik legrégebbi hősnője. De miért is nagy dolog, hogy elkészült a Wonder Woman film?

    Azért, mert végre egy olyan hőst kaptunk, aki nem csak az emberfeletti erejére támaszkodik, amikor a világ jobbá tételén dolgozik, hanem az empátiáját is beveti. Fontos eleme ez a Wonder Woman filmnek, hiszen a főszereplő egy nő, aki sokszor az érzelmeire támaszkodik, elviszik az indulatai a csatában, ugyanakkor ez jelenti a legfőbb erősségét is. A DC filmje a varázslók után behozza a filmes univerzumába a görög isteneket és az amazonokat is, mellyel megkapjuk a képregénygyár első olyan mozis alkotását, mely eposzi elemekkel vegyíti az első világháborút. A történet szerint ugyanis az amazonok nyugodalomban éldegélnek Themyscira szigetén, amikor egy balszerencsés napon egy kém, Steve Trevor zuhan bele a tengerbe repülőjével, csőstöl hozva magával a bajt.

    wonder-kritika2

    Innentől veszi kezdetét a Wonder Woman akciódús része, habár a kemény nőkkel teli sziget is megkapó, jól sikerült vizuálisan is a másik világ ábrázolása. A DC filmek esetében sokszor felhozzák, hogy nincsen bennük elég humor, a Suicide Squad erőltetettsége után most tényleg ülnek a poénok, amelyek jó része arra épül, hogy Diana nem tudja, mire való az óra, hogy a nők elnyomott helyzete és a katonai főnökök balféksége mennyire összezavarja az amazont. A Wonder Woman nagy erőssége, hogy jól kezeli az akciójeleneteket, amikor a főhősnő lezúz egy fél templomot, az nagyon működik, illetve szerencsére visszahozták a karakter témáját a Batman v Supermanből… és az a szám bizony itt is passzol.

    A Wonder Woman emellett mitológiát épít a több mint 2 órás játékidejében, hiszen az emberek nem hisznek az istenekben, főleg az első világháború idején nem. A főgonosz ellenben meglepetéssel tud hatni, ami óriási pozitívum. Vicces még, hogy a Wonder Woman jobb Suicide Squad tudott lenni, mint a Suicide Squad maga, hiszen itt is hasonló elemekkel dolgozik a film egy ponton, össze kell szedni egy fura csapatot, egy veszélyes küldetésre, és a visszatérés onnan több mint kérdéses. A DC ezzel a filmmel eltalálta a helyes irányt és remélhetőleg a Justice League is hasonló vonalon halad tovább, habár Themyscirától eltekintve a Wonder Woman illeszkedik az eddigi filmek hagyományaihoz, azaz szürke képi világgal operál.

    wonder-kritika3

    Legutoljára a Mátrix volt olyan film, mely ügyesen használta a bullet time jeleneteket, de a jó fényképezés miatt a Wonder Womannek is jól állt ez. A főszereplő rengeteg kritikát kapott, főleg a nézőktől, hogy nem elég izmos, illetve azt is felrótták Gal Gadot-nak, hogy nincs benne annyi nőiesség, hogy Dianát eljátssza, a károgók azonban nagyot tévedtek. A színésznő erre a szerepre született nagyjából, látszik, hogy érzi a karaktert és habár Gadot korábban a Halálos iramban filmekben is feltűnt, itt túl tudott lépni azon a 2D-s hozzáálláson, amit azok a blockbusterek képviselnek. Gondolunk itt arra, hogy a nőket csak a kirakatban képzelik el, vizuális kiegészítőként, de ez a hiba nem csak holmi autóversenyzős filmeknek róható fel, hanem magának a sci-fi zsánernek is.

    Wonder Woman karaktere ellenben mély, szimpatikus és az első világháború borzalmai közepette is igyekszik segíteni mindenkin, aki bajba jutott. Mondhatni, hogy a karakternek lelke van, de ez a DC legújabb filmjére is igaz, melyben annak ellenére, hogy női karakterek viszik a hátukon a sztorit, a férfi szereplők se szorulnak a háttérbe. A filmnek sikerült eltalálnia az egyensúlyt, hogy többféle hőst is bemutasson, így lehet szimpatizálni Chris Pine-nal is például, aki igaz, hogy nem rendelkezik szupererőkkel, mégis megment egy csomó életet.

    wonder-kritika5

    Fontos kiemelni, hogy a Wonder Woman eredetfilm, de sokkal jobban működik és sokkal súlyosabb a hangvétele, mint a Marveles „karakterfelvezetőknek”. Mindemellett most már a DC és a Warner belátta, hogy néhány poén is elfér egy ilyen hőseposzban, csak arra kell odafigyelni, hogy okos legyen az írás, és ne olyan szinten mozogjunk, mint a Suicide Squad, ahol az a legnagyobb vicc, hogy helyenként kilóg Harley Quinn bugyija. A Wonder Woman kötelező néznivaló lett, igazi feminista alkotás, ugyanakkor nem elvakultan az, hanem belátja, hogy a nemek között balansznak kell lennie és akkor talán nem égetjük fel a világot (újra). Értékelés: 8/10