Címke: sztrugackij

  • Istenek vagy idegenek

    Évtizedek óta érdekes kérdés – és vérmérséklete szerint mindenkinek van véleménye arról – hogy őseink isteni találkozásai a képzelet számlájára írhatóak, vagy esetleg titokzatos földönkívüli civilizációkkal vettük fel a kapcsolatot. Ennek a kérdésnek megkerülhetetlen személyisége Erich von Däniken, svájci szerző, dokumentumfilmes, előadó, a paleoasztronautika alternatív történelmi elméletének egyik legismertebb hirdetője. A paleoasztronautika szerint a prehisztorikus időkben egy vagy több magasan fejlett földönkívüli civilizáció látogatást tett a Földön, és segédkezett őseink civilizációinak felemelkedésében.

    Hogy a paleoasztronautika kinek mi a véleménye, az egyénenként függő. De a sci-fi irodalomban létezik ennek az ellenkezője. A csillagok közé kijutó és felfedező ember bukkan idegen civilizációkra. Mi mit fogunk tenni ebben az esetben?

    Persze ha a technológiánkat nézzük, még messze nem időszerű a kérdés, hiszen még a saját Naprendszerünkben sem tudunk eljutni más bolygókra, nemhogy egy távoli csillag planétáját látogassuk meg. Így ez a kérdés csupán elméleti, de nagyon érdekes.

    A kérdésben legmarkánsabban  a Star Trek sorozat állt ki. A történet szerint a Bolygók Egyesült Föderációjának legfontosabb elveit, működési szabályait a Föderációs Irányelvek összesítik. Ezeket a Csillagflotta valamennyi tisztjének kötelező betartani és betartatni. A szabályok jelentős része a Föderáció valamennyi polgárára is vonatkozik. Ezek közül az első, és elsődleges Irányelv szerint tilos a Csillagflotta bármely űrhajójának és tagjának bármely kultúra vagy társadalom normális fejlődésébe beavatkoznia. Ez az irányelv fontosabb, mint a Csillagflotta bármely hajójának vagy tagjának védelme. Veszteségek tolerálhatók, ameddig ezen irányelv betartáshoz szükségesek.

    Ennek az irányelvnek a betartása illetve megsértése többször is felmerül a sorozatokban, illetve a mozifilmekben. Persze nagyon ésszerű és logikus egy ilyen elv, de ennek betartása más erkölcsi elvekbe is ütközhet. Hogy a legtriviálisabb példát nézzük, a beavatkozással szabad-e egy egész civilizációt megmenteni a nyilvánvaló megsemmisüléstől? Hiszen a civilizáció megsemmisülésével értelmét veszti a maga az irányelv is. Egy civilizázió pusztulásába való beletörődés, olyan, mintha hinnénk az eleve elrendeltségben. A pusztulást hozó meteor maga a sors? Esetleg az eleve elrendeltség, amely kérdés megint csak messze visz. Vagy egyszerű véletlen az égi mechanika fényében?

    De egyúttal fontos kérdés az is, mit értünk egy egész civilizáción. Megakadályozzuk, hogy elpusztul egy egész bolygó. Ez a lépték elfogadható. De nézzük meg azt az esetet, amikor 3500 ével ezelőtt felrobbant a Théra vulkán Santorini szigetén. Nem csak a sziget civilizációját, pusztította el, hanem nagy valószínűséggel ennek a kitörésnek a számlájára írható Európa első nagy kultúrájának, a minószi kultúrának hirtelen eltűnése. Nem pusztul el minden, hiszen több másik civilizáció fenn maradt. De megengedhető, hogy egy egész kultúra eltűnjön?

    De nem kell feltétlen világmegváltó nagy beavatkozásokra gondolni. Valószínűbb a kisebb véletlen beavatkozás. Istenekként, vagy emberként tudunk megjelenni.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/

     

    Például Gregor Man Zsoldos Péter Viking visszatér című regényében. A beavatkozást a menekülés, a túlélési ösztön kényszeríti ki. A geológus elszakad társaitól, és a bolygó őskori élővilágával, sőt lakóival megküzdve kell visszajutnia az űrhajóhoz, ha nem akar hátramaradni ebben az ismerősségében is rendkívül idegen környezetben. Az ősemberekre még nem volt akkora hatással, hogy ez befolyásolja a fejlődésüket, de a tengerparti városállamok civilizációjába már pusztán azzal döntő mértékben beavatkoznak, hogy a csillaghajóval a város foglyai lesznek.

    Távoli tűz I.

    A folytatásban, a Távoli tűzben már egyértelmű és szándékos a beavatkozás. Érvényesülhet-e királyként a Földről hozott tudás, a 25. századból hozott etika egy olyan közegben, amely alapvetően az erőszakra és a hiedelmekre támaszkodik? Mi történik, ha morális szempontjainktól vezérelve akaratlanul is befolyásoljuk egy bolygó történelmét? Mit tehet meg az ember a közvetlen környezete érdekében és védelmében, hogyan segítheti őket a fejlődés és felvilágosodás útján úgy, hogy erőfeszítései ne borítsák fel drasztikusan a helyi társadalmak erőviszonyait – vagy ne forduljanak a visszájukra?

    https://galaktikabolt.hu/termek/arkagyij-es-borisz-sztrugackij-nehez-istennek-lenni/

    Egy másik, árnyaltabb, de ugyanakkora beavatkozás látható a Sztrugackij testvérek regényében. A Nehéz Istennek lenni egy 2134-ben fölfedezett bolygó Arkanar nevű országában játszódik, ahol a kutatók élnek a bolygólakók között. Feladatuk, hogy minden apró részletét megfigyeljék, dokumentálják, és megőrizzék annak a társadalomnak, mely itt még a sötét középkornál tart a fejlődésben. Tilos minden erőszakos beavatkozás, gyilkosság, hatalomátvétel. A Föld titkos küldöttei csupán a felvilágosult gondolatok hordozói, s ily módon apró lépésekben mégis előmozdíthatják a fejlődést. De mi történik akkor, ha egy új hatalom gátlástalanul írtják a felvilágosult eszméket és azok követőit.

    A kérdésekre egyelőre nem kaphatunk választ, csupán elméleteink lehetnek. De ami tény, az emberiség történelmében ha két civilizáció találkozott, a gyengébb rendre belebukott.

  • 8 + 1 regény a világűr mestereitől

    Sokak számára csak az az igazi sci-fi, ami az űrben játszódik: űrhajók, ismeretlen világok, idegen fajok. Ez a meghatározás természetesen túlzás, súlyosan alábecsüli az SF zsánert, de kétségtelenül az egyik legmeghatározóbb és legizgalmasabb helyszíne lehet a kalandoknak. Akciónkban kilenc világűben játszódó regény közül választhatsz.

    Amikor Sir Arthur C. Clarke, minden idők legnagyobb science fiction írója társul Stephen Baxterrel, a díjnyertes szerzővel, aki osztozik Clarke merész látomásában a jövőről, amikor a technológiai és a humanizmus kéz a kézben haladnak előre, az eredménynek csillagászati mértékben nagyra törő és kiváló könyvnek kell lennie.

    1. Arthur C. Clarke Stephen Baxter – Az idő szeme

    Titokzatos, apró szerkezetek tűnnek föl az űrben a Föld körül, idegen építésű műholdszerűségek. Mielőtt azonban az  emberiség kinyomozhatná eredetüket, a berendezések működésbe lépnek, és bolygónkon egyszeriben szeletekre hasad az idő és a tér. 21. századi ENSZ-békefenntartók hirtelen Rudyard Kipling korának Indiában állomásozó angol seregével szembesülnek, Dzsingisz kán ázsiai sztyeppéken száguldozó lovas felderítői egy Szojuz visszatérő egység utasaira bukkannak, és hogy teljes legyen a káosz, végszóra befutnak Nagy Sándor expedíciós csapatai is, valamint egy Australopithecus anya gyermekével. A rejtélyes katasztrófa túlélői valamennyien egyetlen cél felé igyekeznek, az egyetlen megmaradt város, a legendás Babilon irányába. A világnézetbeli különbségek azonban egyre leküzdhetetlenebbnek tűnnek, így a feldarabolódott világtörténelemnek talán egyetlen, gigászi ütközet vet majd véget, ha nem sikerül magyarázatot találni az eseményekre, és helyreállítani az idő megszokott folyását.

    Az idő szeme

    1. Arthur C. Clarke Stephen Baxter – Napvihar

    Az idő szeme folytatásában Bisesa Duttot 2037-ben visszaküldik a Földre az Elsőszülöttek, ezek a szinte korlátlan technológia képességekkel bíró, titokzatos lények, de egyre kísértik annak az öt esztendőnek az emlékei, amelyeket a Mir nevű Földön töltött, ahol úgy találkoztak össze a Föld történetének különböző korszakaiból kiragadott emberek, mint a kirakós játék darabkái. Miért hozták létre az Elsőszülöttek a Mirt? Miért vitték oda Bisesát, és hozták vissza mindössze egy nappal az eltűnése után?

    Bisesa kérdéseire hátborzongató válasz, amikor a tudósok rendellenességet fedeznek fel a nap magvában – olyan anomáliát, amelynek nincs természetes oka, és több mint kétezer évvel korábbi beavatkozás bizonyítéka. A kifürkészhetetlen, a Földtől fényévekre lévő szemlélők által több évezrede beindított terv most érik be olyan napvihar formájában, amelynek során a halálos sugárzás elpusztít a Földön minden életet. Így indul a viharos versengés a ketyegő szoláris időbombával. De még a fenyegető apokalipszis árnyékában sem könnyű megvalósítani a Föld népeinek és nemzeteinek együttműködését. A vallási és a politikai nézeteltérések az erőfeszítések kudarcával fenyegetnek. És e közben az Elsőszülöttek mindvégig figyelnek…

    Napvihar

    1. Arthur C. Clarke Stephen Baxter – Elsőszülöttek

    Az Elsőszülöttek a történelem kezdete óta szemmel tartották az emberiséget, és amikor a Föld elérte a 21. század fejlettségi szintjét, a tettek mezejére léptek. Először végrehajtották az Időtörést, és a bolygót apró darabkáiból újraalkotva kísérleti laboratóriumot hoztak létre egy párhuzamos világegyetem formájában, hogy közelebbről tanulmányozhassák a legkülönbözőbb korokból elhurcolt emberpéldányokat. Azután gigantikus napkitöréssel próbálták eltörölni civilizációnk utolsó nyomát is, de egy páratlan nemzetközi összefogásnak köszönhetően tervük nem járt sikerrel.

    Most, hogy a Föld végre kezd kilábalni a napvihar okozta természeti és társadalmi zűrzavarból, mind több baljós jel utal arra, hogy az Elsőszülöttek még nem adták föl elpusztításunkra szőtt terveiket. Vajon ezúttal milyen kozmikus “végső megoldást” főztek ki galaktikus boszorkánykonyhájukban? Egy biztos csak: az emberiség túlélésének kulcsfigurája Bisesa Dutt, az egykori ENSZ-katona, aki évtizedes krioálmából ébredve hirtelen ismét az események középpontjában találja magát, élő kapcsot képezve a Föld és a párhuzamos világban új utakat járó párja, a Mir között.

    Elsőszülöttek

    Kir Bulicsov az egyik legszínesebb orosz SF-szerző, fantáziája lebilincselő és határtalan, műveit a humanizmus és a játékosság teszi különösen szerethetővé.

    1. Kir Bulicsov – Projekt 18

    filozófiai mélységű problémákat boncolgatnak olvasmányos, élvezetes stílusban. Ilyen az időutazás megunhatatlan paradoxona és az abból fakadó változatos gubancok, az emberi szervezet átalakításának lehetőségei és végső határa, a szerelem fizikai, kémiai és biológiai korlátainak hol tragikus, hol reményteli megtapasztalása egy egyedi hangulatú, kitágult világban, ahol nincsenek gonoszok, de van számtalan kihívás, rejtély, bonyodalom és izgalmas kaland. Az orosz SF-irodalom gyöngyszemei ezek a válogatott írások, amelyek nagy része először olvasható magyarul.

    Projekt 18

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-vilagur-nagymesterei-akcio/

    1. Kir Bulicsov – Túlélők

    A Pólus kutatóűrhajó húsz évvel ezelőtt tragikus balesetet szenvedett egy még felderítetlen bolygón. A fedélzeten mérnökök, tudósok utaztak családtagjaikkal. Akik életben maradtak, azoknak is sürgősen el kellett menekülniük az erősen sugárzó roncsok közeléből. A technikai eszközeiktől megfosztott embereknek meg kellett tanulniuk boldogulni a bolygó mesevilágszerű, mégis ellenséges környezetében, ám egy pillanatra sem adták föl a reményt, hogy egyszer segélykérő hívást küldhetnek a Földre.

    Húsz év alatt az eredeti túlélők a viszontagságok közepette megtizedelődtek, de ugyanakkor egy új nemzedék is megszületett, amelynek tagjai már a névtelen bolygót hívják otthonuknak, hozzáedződtek a zord éghajlathoz, és a vadászat is a vérükben van.

    Most azonban, húsz év múltán egy második felderítőhajó közeledik, a Magellán, melynek legénysége mit sem tud az egykori balesetről, ők csak egy ismeretlen világot akarnak feltérképezni. Vajon sikerül-e egymásra akadni a bolygó hatalmas, jeges vadonában, megszabadulhatnak-e a túlélők kényszerű száműzetésükből? És egyáltalán vágynak-e erre a szabadulásra?

    Túlélők

    1. Kir Bulicsov – A kozmosz vándorai

    Pavlis doktor egyszerű hajóorvos, de valami rejtélyes oknál fogva minden útján az események előterében találja magát. Először egy olyan űrhajón teljesít szolgálatot, amelynek megszakad a kapcsolata a Földdel, és így nem érkezhet meg teleportáció útján a legénység váltása, tizenhárom egyhangú év utazásra ítélve a személyzetet. Azután hajótörést szenved egy idegen bolygón, amelynek primitív népét egy istenként tisztelt tudós manipulálja; vajon beleavatkozhat-e az évtizedek óta zajló emberkísérletbe? Végül egy expedíció segítségére kell sietnie, amelyet a helyi fauna szörnyűségesen agresszív teremtményei tartanak rettegésben.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-kozmosz-vandorai/

    A Sztrugackij fivérek fantáziabirodalmában semmi nem szimplán fekete vagy fehér. Történeteik csöppet sem egyszerűek vagy kiszámíthatók: vérbeli meghökkentő mesék, középpontjukban a kisemberrel, akit az sem érdekel, ha a szomszédságban véget ér a világ, csak élik tovább a maguk hétköznapi életét.

    1. Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Újonc a világűrben

    A Delelő Univerzum regénysorozat újabb kötete az Újonc a világűrben, melynek címszereplője Jura Borogyin, egy fiatal vákuumhegesztő. A lelkiismeretes és tehetséges fiú a Rheára tart, de családi okok miatt egy nappal lekéste űrhajója indulását, lemaradt csoportjától, és ezért elkeseredetten próbál valamiféle utazási lehetőséget szerezni, hogy időben eljusson a Szaturnusz holdjára.

    A Tahmaszib űrhajó kapitánya, Bikov „szerződteti” Jurát, gyakornokként alkalmazza, így a tervezett űrutazás is lehetővé válik számára.

    A Szaturnusz felé vezető úton a főhős izgalmas kalandokat él át a Naprendszer különböző részein, találkozik a marsi telepesekkel, akik felveszik a harcot az életüket megkeserítő repülő óriáspiócákkal, ősi „látogatók” nyomaira bukkannak, és az űrkutatás életveszélyes oldalára is ráeszmélnek.

    Újonc a világűrben

    1. Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Világvége a szomszédban

    Kötetünk ezúttal két kisregényt tartalmaz, melyek klasszikus forgatókönyvekre kínálnak újszerű, rendhagyó megoldásokat.

    A marslakók második inváziója H. G. Wells ősrégi ötletét porolja le a Földünkre érkező idegen támadókról, akiket az emberiség semmiféleképpen nem képes megállítani. Sztrugackijéknál azonban az emberek csak addig szegülnek ellen, míg rá nem jönnek, hogy kicsinyes számításukat a földönkívüli elnyomás alatt ugyanúgy megtalálják, sőt talán még jobban is élhetnek, mint korábban… mindössze egy aprócska árat megfizetve.

    Az Egymilliárd évvel a világvége előtt akár szokványos katasztrófatörténet is lehetne, ha más írta volna. Így azonban izgalmas krimibe oltott fejtegetéseket kapunk a világegyetem működéséről, a véletlenek és az ember szerepéről benne… ami talán egyáltalán nem egyezik meg az iskolában tanultakkal.

    Világvége a szomszédban

        +1 Arkagyis és Borisz Sztrugackij – Végállomás: Amalthea

    A Tahmaszib fotonmeghajtású teherűrhajó létfontosságú készleteket szállít a Jupiter Amalthea nevű holdján létesített kutatóbázis számára, de egy meteorviharban megsérül, és az óriásbolygó viharos légkörébe zuhan. Legénységére emberpróbáló feladat vár, ha újra működőképes állapotba akarja hozni a hajtóművet, még mielőtt a gigászi nyomás összeroppantaná a hajótestet. A különleges hősökből álló csapat, akik a Hiusz fotonrakétán korábban már a Vénusz pokoli világát is megjárták, tudják, nem veszíthetnek, mert sokkal több a tét a saját életüknél.

    Ivan Zsilin fedélzeti mérnök számára azonban az Amalthea nem a végállomás. Űrkalandjaiból hazatérve a Földön is rendet akar teremteni. A Földön, ahol lezajlottak az utolsó háborúk, és immár küszöbön áll a világbéke, a teljes leszerelés. Zsilin íróként érkezik egy tengerparti üdülőhelyre, ahol sorozatos halálesetek borzolják a kedélyeket. A kulcs egy titokzatos, újfajta narkotikum lehet. Zsilin akarva-akaratlan egyre mélyebbre merül a bűnök és félrevezetések ingoványába, mert megszállottan keresi az igazságot a megosztott világ utolsó utáni háborújáról.

    Végállomás: Amalthea

  • Megmutatjuk a Könyvfesztiválos borítóinkat

    Elismerjük, kicsit megcsúsztunk legújabb Stalkerünkkel, így ezzel együtt összesen öt újdonsággal felszerelkezve érkezünk a 2017-es Könyvfesztiválra, ami idén április 20 és 23 között kerül megrendezésre a Millenárison. Most pedig  megmutatjuk a már előzetesen bejelentett újdonságok borítóit.

    Vaszilij Orehov: S.T.A.L.K.E.R. – Katasztrófa sújtotta terület

    Hemul, a kommandós kiképzőből lett sztalker azt hiszi, ismét „csak” egy ígéretesen induló vadásztúrára indul, a Zóna azonban nem az a hely, ahová önfeledt szafarikra jár az ember. Vaszilij Orehov S.T.A.L.K.E.R.-trilógiájának első része Aleksandr Rudenko borítójával fog megjelenni.

    Stalker-05_05

     

    A&B Sztrugackij: Fiú a pokolból

    A fiú a pokolból tulajdonképpen két olyan Sztrugackij-kisregény (A fiú a pokolból, A kölyök), melyek ilyen formában eddig nem jelentek meg könyvben magyarul. A könyv átdolgozott és kiegészített fordítása a kisregényeknek; olvasási sorrendben pedig a Delelő-univerzum nyolcadik és kilencedik darabja egyben (A lakott sziget után és Válaszd az életet előtt helyezkedik el).


    Fiú a pokolból_cover-01-02 (1)

    Jeff Carlson:  Fagyott égbolt

    Ha sarkítani szeretnénk, mondhatnánk azt is, hogy a Fagyott égbolt története ott indul, ahol az Európa-rejtély című film véget ér. Tudósok maroknyi csapata intelligens élet nyomait fedezi fel a Jupiter egyik holdján, az Európán és ettől olyan (szó szerint) földöntúli izgalomba kerülnek, hogy meggondolatlanul teszik meg az első lépéseket az ismeretlen faj irányába. Miben nyilvánul meg az Európa lakóinak intelligenciája? Hogyan lehet felvenni velük a kapcsolatot? Mitől lesz valaki idegen, aki különböző? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Fagyott égbolt. A könyv eredeti borítóját fogjuk átvenni.

    frozen sky 1

     

    Dennis E. Taylor: MI, Bob

    Bob eladta software cégét és arra készül, hogy élvezze az életet, kiélje igazi geek énjét. Az élet fintora, hogy épp ekkor üti el egy autó… aztán a 22. században ébred, mint mesterséges intelligencia, akit arra kényszerítenek, hogy lakható bolygókat kutasson fel. A teste az államé, személyiségét egy hardware-re töltötték és abban sem biztos, hogy tényleg az-e, akinek hiszi magát. Így csöppen bele Bob élete legizgalmasabb és leglehetetlenebb űrkalandjába. A MI, Bob egy igazi agyeldobós sci-fi, amihez a következő borítóval készülünk.
    Légiónyi Bob-07_02

    Zsoldos Péter: A viking visszatér

    Tavaly bejelentettük, de akkor sajnos nem valósult meg, idén viszont tényleg belevágunk a Zsoldos-életmű gondozásába. A sorozathoz, melyből évente 3 könyvet tervezünk kiadni egységes, minimalista stílusú borítót szerettünk volna. Nagyon kíváncsiak vagyunk, nektek hogy tetszik ez az irány.

    a viking visszatér

     

     

     

  • Új Sztrugackij-kötet érkezik: Hazatérés, 22. század

    Októberi megjelenéseink bejelentésekor a Sztrugackij-testvérek rajongói örülhettek. Október 6-án érkezik egy új Sztugackij-kötet: Hazatérés, 22. század.

    Akik olvasták a Nehéz istennek lennit vagy a Kammerer-trilógiát, tudják, milyen is a 22. század, azaz a Delelő világa. A most megjelenő Hazatéréssel ezek az olvasók visszatérhetnek Sztrugackijék univerzumába, azonban az újaknak is jó hírrel szolgálhatunk! Ez a kötet tekinthető kronológiai értelembe véve az 1. résznek, így az újoncok nem érezhetik úgy, hogy kimaradnak valamiből.

    del-06_finish

    Arkagyij és Borisz tíz éven keresztül dolgozott a Delelő-történeteken, azonban nem tudatosan építették ezt a világot, inkább újra és újra felhasználtak egyes helyszíneket vagy szereplőket. Később kezdték csak felépíteni a közös témákat és cselekményszálakat. Így lehetséges az, hogy habár a legtöbb ilyen művük nem kapcsolódik szorosan egymáshoz, számos közös elem található bennük. Az újrahasznosításokból logikusan következik, hogy ilyen közös pont a helyszín, de számos visszatérő szereplő is felbukkan, mint például Kammerer. Ez a tulajdonság a Hazatérés köteten belül is tapasztalható: Szergej Kondratyev vagy Jevgenyij Szlavin karakteréhez kötődik több novella is.

    Maga a Delelő-ciklus a kommunizmus alapjaira épült társadalomba kalauzol minket. Ebben a világban minden tökéletes és a magas szintű technológiának hála senki sem szenved hiányt és a fizikai munka is megszűnőben van. És természetesen lehetőség van az űrutazásra is, ami számos kaland és bonyodalom lehetőségét rejti. Ennek köszönhetően kerül a két kozmonauta, Kondratyev és Szlavin is a Delelő világába.

    700

    A ciklus első kötete először 1961-ben jelent meg az Ural nevű magazinban – ez a változat akkor csak 10 írást tartalmazott. Egy évvel később némi bővítésen esett át a kötet, de végleges formáját csak 1967-re érte el. A végső verzió összesen 20 novellát tartalmaz, amelyek csupán lazán függnek össze egymással. Itthon eddig egy rövidebb változat, az Ugrás az űrbe volt elérhető, azonban most mi is olvashatjuk a végleges változatot. A régi és új történeteken keresztül megtudhatjuk, miként lehet egy utópiából disztópia, új, emberszerű fajokat ismerhetünk meg, a két kozmonaután keresztül pedig megtudhatjuk, milyen bonyolult feladat egy jól ismert, de mégis új környezetbe beilleszkedni. Mindent megkapunk a Hazatérésben, amit egy sci-fitől és egy Sztrugackij-kötettől elvárhatunk: fantasztikus ötletek, hihetetlen kalandok és elgondolkodtató sorok.

  • Mese a Sztrugackij-fivérekről

    Ha azt mondom szovjet-orosz science fiction, a legtöbb sci-fi rajongónak azonnal két név ugrik be: Arkagyij és Borisz Sztrugackij neve. Borisz Sztrugackij 1933. április 15-én született, ebből az apropóból próbáljuk meg összefoglalni a kiemelkedő jelentőségű szerzőpáros munkásságát.
    (tovább…)

  • Részlet Arkagyij és Borisz Sztrugackij regényéből, A kárhozott városból!

    Részlet Arkagyij és Borisz Sztrugackij hamarosan megjelenő regényéből, A kárhozott városból!

    (tovább…)

  • A STALKER effektus

    A Piknik az árokparton az egyik legjelentősebb orosz sci-fi regény, mely Borisz Sztrugackij szerint jóval népszerűbb volt külföldön, mint hazájában. Lássuk, mekkora hatása volt a fivérek regényének! (tovább…)

  • Az írás összeköt: az SF világ prózafája

    Sok irodalomórán hallgathattuk már azt, hogy „… hatással volt rá…”. Az írók nemzedékről nemzedékre adják át tudásukat, általában közvetve. Mi olyan sci-fi írókat gyűjtöttünk össze, akik munkái gyakran még sikeresebb írókat inspiráltak. (tovább…)

  • Űroperakalauz: A tematika történeti áttekintése

    A végtelen űr, távoli jövő, gigászi űrhajók, egzotikus idegen lények és civilizációk, látványos technológiák és benépesített galaxisok. Ez az űropera. (tovább…)

  • Gyengéd élvezet: A soft science fiction

    A tudomány határait átlépő ötletek, az emberi viselkedés vizsgálata és irodalmi színvonalú, nagyobb célközönséget megcélzó történetek. Ez a soft science fiction. (tovább…)