Évtizedek óta érdekes kérdés – és vérmérséklete szerint mindenkinek van véleménye arról – hogy őseink isteni találkozásai a képzelet számlájára írhatóak, vagy esetleg titokzatos földönkívüli civilizációkkal vettük fel a kapcsolatot. Ennek a kérdésnek megkerülhetetlen személyisége Erich von Däniken, svájci szerző, dokumentumfilmes, előadó, a paleoasztronautika alternatív történelmi elméletének egyik legismertebb hirdetője. A paleoasztronautika szerint a prehisztorikus időkben egy vagy több magasan fejlett földönkívüli civilizáció látogatást tett a Földön, és segédkezett őseink civilizációinak felemelkedésében.
Hogy a paleoasztronautika kinek mi a véleménye, az egyénenként függő. De a sci-fi irodalomban létezik ennek az ellenkezője. A csillagok közé kijutó és felfedező ember bukkan idegen civilizációkra. Mi mit fogunk tenni ebben az esetben?
Persze ha a technológiánkat nézzük, még messze nem időszerű a kérdés, hiszen még a saját Naprendszerünkben sem tudunk eljutni más bolygókra, nemhogy egy távoli csillag planétáját látogassuk meg. Így ez a kérdés csupán elméleti, de nagyon érdekes.
A kérdésben legmarkánsabban a Star Trek sorozat állt ki. A történet szerint a Bolygók Egyesült Föderációjának legfontosabb elveit, működési szabályait a Föderációs Irányelvek összesítik. Ezeket a Csillagflotta valamennyi tisztjének kötelező betartani és betartatni. A szabályok jelentős része a Föderáció valamennyi polgárára is vonatkozik. Ezek közül az első, és elsődleges Irányelv szerint tilos a Csillagflotta bármely űrhajójának és tagjának bármely kultúra vagy társadalom normális fejlődésébe beavatkoznia. Ez az irányelv fontosabb, mint a Csillagflotta bármely hajójának vagy tagjának védelme. Veszteségek tolerálhatók, ameddig ezen irányelv betartáshoz szükségesek.
Ennek az irányelvnek a betartása illetve megsértése többször is felmerül a sorozatokban, illetve a mozifilmekben. Persze nagyon ésszerű és logikus egy ilyen elv, de ennek betartása más erkölcsi elvekbe is ütközhet. Hogy a legtriviálisabb példát nézzük, a beavatkozással szabad-e egy egész civilizációt megmenteni a nyilvánvaló megsemmisüléstől? Hiszen a civilizáció megsemmisülésével értelmét veszti a maga az irányelv is. Egy civilizázió pusztulásába való beletörődés, olyan, mintha hinnénk az eleve elrendeltségben. A pusztulást hozó meteor maga a sors? Esetleg az eleve elrendeltség, amely kérdés megint csak messze visz. Vagy egyszerű véletlen az égi mechanika fényében?
De egyúttal fontos kérdés az is, mit értünk egy egész civilizáción. Megakadályozzuk, hogy elpusztul egy egész bolygó. Ez a lépték elfogadható. De nézzük meg azt az esetet, amikor 3500 ével ezelőtt felrobbant a Théra vulkán Santorini szigetén. Nem csak a sziget civilizációját, pusztította el, hanem nagy valószínűséggel ennek a kitörésnek a számlájára írható Európa első nagy kultúrájának, a minószi kultúrának hirtelen eltűnése. Nem pusztul el minden, hiszen több másik civilizáció fenn maradt. De megengedhető, hogy egy egész kultúra eltűnjön?
De nem kell feltétlen világmegváltó nagy beavatkozásokra gondolni. Valószínűbb a kisebb véletlen beavatkozás. Istenekként, vagy emberként tudunk megjelenni.
https://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/
Például Gregor Man Zsoldos Péter Viking visszatér című regényében. A beavatkozást a menekülés, a túlélési ösztön kényszeríti ki. A geológus elszakad társaitól, és a bolygó őskori élővilágával, sőt lakóival megküzdve kell visszajutnia az űrhajóhoz, ha nem akar hátramaradni ebben az ismerősségében is rendkívül idegen környezetben. Az ősemberekre még nem volt akkora hatással, hogy ez befolyásolja a fejlődésüket, de a tengerparti városállamok civilizációjába már pusztán azzal döntő mértékben beavatkoznak, hogy a csillaghajóval a város foglyai lesznek.
A folytatásban, a Távoli tűzben már egyértelmű és szándékos a beavatkozás. Érvényesülhet-e királyként a Földről hozott tudás, a 25. századból hozott etika egy olyan közegben, amely alapvetően az erőszakra és a hiedelmekre támaszkodik? Mi történik, ha morális szempontjainktól vezérelve akaratlanul is befolyásoljuk egy bolygó történelmét? Mit tehet meg az ember a közvetlen környezete érdekében és védelmében, hogyan segítheti őket a fejlődés és felvilágosodás útján úgy, hogy erőfeszítései ne borítsák fel drasztikusan a helyi társadalmak erőviszonyait – vagy ne forduljanak a visszájukra?
https://galaktikabolt.hu/termek/arkagyij-es-borisz-sztrugackij-nehez-istennek-lenni/
Egy másik, árnyaltabb, de ugyanakkora beavatkozás látható a Sztrugackij testvérek regényében. A Nehéz Istennek lenni egy 2134-ben fölfedezett bolygó Arkanar nevű országában játszódik, ahol a kutatók élnek a bolygólakók között. Feladatuk, hogy minden apró részletét megfigyeljék, dokumentálják, és megőrizzék annak a társadalomnak, mely itt még a sötét középkornál tart a fejlődésben. Tilos minden erőszakos beavatkozás, gyilkosság, hatalomátvétel. A Föld titkos küldöttei csupán a felvilágosult gondolatok hordozói, s ily módon apró lépésekben mégis előmozdíthatják a fejlődést. De mi történik akkor, ha egy új hatalom gátlástalanul írtják a felvilágosult eszméket és azok követőit.
A kérdésekre egyelőre nem kaphatunk választ, csupán elméleteink lehetnek. De ami tény, az emberiség történelmében ha két civilizáció találkozott, a gyengébb rendre belebukott.
