Címke: szonda

  • Csodás képek a Hold túlsó oldaláról

    Kína űrkutatási programja sikert-sikerre halmoz, ennek legszembetűnőbb példája a távol-keleti ország holdprogramja.

    A Csang-o (Csang-o szan-hao) vagyis A Holdistennő PROGRAM Kína legnagyobb űrvállalkozása. Az első két műhold technikai előkészítést biztosított Hold körüli pályára állásával. A Csang-o–3 2013-ban landolt a Holdon.

    Elsőként landolt a Hold túlsó (Földtől elforduló) oldalán.  A Csang-o–4 küldetés eredetileg 2015-re volt tervezve, de módosították a küldetés céljait, így a szondát 2018. december 7-én indították Délnyugat-Kínából egy Hosszú menetelés 3B hordozórakétával. A küldetés megpróbálja meghatározni a Hold egy felderítetlen részének korát és összetételét. A negyedik űrszonda több űrtörténeti jelentőségű rekordot állított fel.  Az 1200 kilogramm össztömegű kínai holdszonda egy 140 kilogramm tömegű rovert vitt magával.

    Immár egy éve, hogy a szonda leszállt a Kármán Tódor kráterben.  A Yutu-2 (Jáde nyúl) nevű holdjáró egy év alatt 357 méteres utat tett meg. Ez alatt rengeteg kiváló minőségű fényképet készített. Az évforduló alkalmából a Kínai Űrügynökség megosztott néhány újabb fényképet.

    Holdgyermek

    Körpanoráma szelfi:

     

  • A Jupiter rejtélyes ütközése

    Egy olyan gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának, amely évmilliárdokkal ezelőtt, a Naprendszer kialakulásának idején történt. A NASA Juno-küldetésének adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem közös csillagászati kutatócsoportja elemezte.

    Nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Naprendszer még csak néhány millió éve alakult ki, a Jupiter összeütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval. Ez nem lehetett ritka esemény akkoriban, de ez lehet a magyarázata annak, hogy a Jupiter magja a vártnál kevésbé tömör és nagyobb kiterjedésű.

    A  gázóriás különös magja arra utal, hogy történt valami, ami felkavarta a Jupiter magját. Erre egy lehetséges magyarázat, hogy egy gigászi ütközés volt az.

    A legelfogadottabb tudományos elméletek szerint a Jupiter tömör, köves, jeges bolygókezdeményként indult, később sűrű atmoszférája alakult ki az úgynevezett eredeti, gázból és porból álló korongból. Az elmélet szerint a hatalmas bolygóütközés a Jupiter tömör magját vegyítette atmoszférája külső, ritkásabb rétegeivel

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A kutatócsoport több ezer számítógépes szimulációt futtatott le. Azt találták, hogy a gyorsan növekvő Jupiter megzavarhatta a közeli „bolygóembriókat”, melyek a bolygóvá válás korai szakaszában voltak. A kalkulációk tartalmazták az ütközés valószínűségének becsléseit különböző forgatókönyvek és becsapódási szögek szerint. Minden esetben azt találták, hogy legalább 40 százalék az esélye, hogy a Jupiter az első néhány millió évében lenyelt egy bolygókezdeményt. A Jupiter nagy tömegvonzása miatt a frontális ütközés esélye nagyobb lehetett, mintha csak súrolták volna egymást.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az ütköző bolygókezdemény olyan lehetett, mint a lövedék, áthatolt a légkörön és frontálisan eltalálta a magot. Az ütközés előtt a mag nagyon tömör volt, de a telitalálat felaprózta, szétszórja a darabjait.  Ilyen sűrűségű magot csak olyan ütközés hozhatott létre, amelyben egy Földnél mintegy tízszer nagyobb bolygóembrió frontálisan rohant a Jupiterbe.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

  • Küldd el a neved a Marsra

    Ismét különleges akciót hirdetett a NASA: ha csak virtuálisan is, de jelen lehetsz a következő mars-küldetésen, és a lézerrel vésett neved eljut a vörös bolygóra.

    A Mars 2020 rover a tervek szerint 2020 júliusában indul a vörös bolygó felé, ahova 2021 februárjában fog megérkezni. Lehetőségünk van rá, hogy a szonda fedélzetén elküldjük a nevünket. Regisztráció után a NASA JPL laboratóriumában fogják a neveket „felírni” szilícium lapokra. Az íráshoz elektronsugarat használnak, a betűméret csupán 75 nanométer. Ez az emberi hajszál átmérőjének csupán ezredrésze. Ebben a méretben egy pénzérme méretű felületre kb. egymillió név véshető fel.

    Az oldalon a regisztráció után elkészítik a névre szóló, letölthető beszállókártyát. Egyúttal egy térképen is megmutatják, melyik országban hányan jelentkeztek. A poszt írásának pillanatában már hatmillió felett jár a regisztrálók száma, és meglepő módon Törökország jár az élen több mint kétmillió jelentkezővel. Magyarországról eddig 12 ezren jelentkeztek. Az oldalon lehetőség van a barátaid meghívására is, ha nem akarsz egyedül „utazni”

    Ezen az oldalon regisztrálhatsz: SEND YOUR NAME – MARS 2020

    Egyszer már volt egy ilyen akció, akkor az Insight szonda fedélzetén landolt a Marson több mint két millió név. A NASA humorát bizonyítja, hogy ezekért minden résztvevőnek 500 millió kilométer törzsutas-pontot tart majd nyilván.

     

  • Újabb űrbravúr – Landolt a szonda a kisbolygón

    A módosított terveknek megfelelően a Hajabusza-2 japán űrszonda landol ta Ryugu kisbolygón, jelentette be a japán űrkutatási hivatal, a JAXA. A magyarul Vándorsólyom névre hallgató japán aszteroida-kutató űrszonda 2014-ben indult, hogy közelről vizsgálja meg  a 162173 Ryugu nevű  széntartalmú aszteroidát. A szonda fő missziója mintákat gyűjteni és azokat hazajuttatni, így segíteni a kutatóknak jobban megismerni a Naprendszer eredetét és evolúcióját.

    A szonda a küldetése során sikert sikerre halmoz.  Az ionhajtóművel felszerelt Hajabusza–2 tavaly június végén 20 kilométerre közelíti meg az aszteroidát. éven át vizsgálja az objektumot., azóta folyamatosan  egy sor tudományos megfigyelést és műveletet végez.

    Szeptember 21-én két egykilós robotrovert küldött az aszteroida felszínére. A két, sütisdoboz-méretű műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet. Október elején egy újabb, tízkilós leszállóegységet bocsátott az aszteroida felszínére. A Mascot az aszteroida felszínének ásvány összetételét és mágneses mezőjét vizsgálja. A Mascot felvételei komoly meglepetést okoztak, mert a vártakkal ellentétben a kisbolygót nem por, hanem kisebb nagyobb sziklák borították. Ezért az anyaszonda októbere tervezett landolását elhalasztották.

    Február elején jelölték ki a mai napot a landolásra, választották ki a leszállási pontot, és a landolás módját. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.

    A küldetés ezen szakasza a  tervek szerint 2019 decemberében zárul,ekkor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut. A tervek szerint 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött kőzetmintákkal együtt.

  • Landolt az InSight szonda a Marson

    Magyar idő szerint este kilenc óra után sikeresen landolt a Mars felszínén az InSight szonda.

    A NASA a közösségi oldalakon élőben közvetítette az eseményt.  A Földet érés után nem sokkal a szonda elküldte az első fényképet is a leszállás helyszínéről. Remélhetőleg a napot egy lencsetisztítással kezdi a szonda, mert a felszállás közben felkavart por alaposan beszennyezte a kamera optikáját.

    A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is.


    A másfél órás közvetítés már megtekinthető a Youtube-on. Az irányító központban készült felvételeken jól látszik, hogy mekkora stáb irányít egy ilyen programot, és milyen feszültség a leszállás folyamata, és mekkora öröm egy sikeres landolás.

    (via)

  • Kövesd élőben – Jövő hétfőn landol az űrszonda

    A NASA bejelentette, hogy november 26-án, közép-európai idő szerint 21 óra körül landol a Marson az InSight űrszonda. A NASA honlapján és a közösségi platformokon élőben követhető az esemény. Az InSight lesz az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygóra.

    A május 5-én útjára indított s robotgeológus űrszonda misszióját két évre tervezik. Az InSight lesz az első olyan szerkezet, amely a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét. A cél, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, hogyan  keletkeztek a kőzetbolygók mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

    Az egymilliárd dolláros közös amerikai-európai misszió során az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni fognak az űrszondával egészen a landolásig. A közel hétszáz kilogrammos űrszonda egy háromlábú leszállóegység, amely nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll, és majdnem öt méter mélyre fog fúrni a bolygó talajába.

  • Megvan az ExoMars expedíció célpontja

    2020-ban indul útra az ExoMars orosz-európai űrexpedíció, a kutatórobot a vörös bolygó egyenlítőjéhez közeli Oxia Planum nevű vidéken fog landolni. A szonda legfontosabb feladata a múltbeli és akár a jelenkori élet lehetséges nyomai utáni kutatás. A hírt az angliai Leicesteri Egyetemen megrendezett kétnapos találkozón jelentették be.

    Több mint négy éve mérlegeli a különböző landolási lehetőségeket az ExoMars projekt számára a Leszállóhely-kiválasztó Munkacsoport, figyelembe véve a szélesebb tudományos közösség javaslatait is. Az eheti ülésen sikerült kettőre leszűkíteni a lehetséges leszállóhelyek számát: az Oxia mellett a tőle északra fekvő Mawrth Vallis maradt csak versenyben. Mindkét terület azzal kecseget, hogy hajdani élet nyomaira bukkanhatnak. A munkacsoport végül az Oxia mellett döntött, amely tudományos és mérnöki szempontból is alkalmasabb helyszín a rover számára.

    Elsődleges szempont az volt, hogy olyan helyszínt találjanak, ahol minimálisak a landolást övező kockázatok. Az Oxia nagyjából 18 fokra északra terül el a vörös bolygó egyenlítőjétől, biztosítva, hogy a kutatórobot napelemeit egész évben érje a napsugárzás. Emellett a Mars körüli pályáról végzett megfigyelések alapján úgy vélik, hogy ez a terület agyagban gazdag, melynek kialakulásában meghatározó szerepet játszik a víz. az Oxia tavakat, folyókat és torkolatokat is rejthet. A fúróval és egyéb műszerekkel felszerelt rover pedig képes lesz észlelni a biológiai aktivitás nyomait is az üledékekben.

    A hely kiválaszása még csak javaslat, az Oxia Planum csak azután válik hivatalossá, ha az ExoMars projekt mögött álló Európai Űrügynökség és a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat vezetői is rábólintanak a helyszínre. A marsjáró a tervek szerint 2020. július 25. és augusztus 13. között indul Bajkonurból, és várhatóan 2021. március 19-én érkezik meg a Marsra.

  • Szerves vegyületeket találtak a Marson

    A NASA felfedezése esetleg az élet bizonyítéka lehet.

    Talán az eddigi  legsikeresebb mars szonda, a Curiosity fúrást hajtott végre a Gale-kráterben. Ennek fenekén több mint 3 milliárd éves agyagpala fekszik, amely feltételezhetően egy hajdani tó üledékéből képződött. A fúrásminta vizsgálata során szerves vegyületek nyomaira bukkantak. Talán még izgalmasabb felfedezés, hogy a marsi légkört elemző műszere a metántartalom jelentős szezonális váltakozásait mérték.

    Természetesen ez nem bizonyíték a marsi életre. A NASA szakemberei kijelentették, a szerves molekulák származhatnak kémiai reakciókból, üstökösök és meteoritok becsapódásából, és talán az élő szervezetek működéséből. A szakemberek szerint túl korai kimondani, hogy biológiai folyamatokból származnak.  A metán jelenléte azért is érdekes, mert a földön a metán 95 százaléka biológiai eredetű.

    A Curiosity a kőzetmintát kemencében hevítette.  Amikor a minták hőmérséklete 500 Celsius fok fölé emelkedett, a rover műszerei úgynevezett aromás, alifás és tiofén gőzöket detektáltak. A tudóscsoport úgy véli, hogy ezek a még nagyobb szerves molekulák bomlási termékei.

    Nem ez volt az első ilyen lelet, a Curiosity először 2014-ben észlelt szerves molekulákat a Gale-kráter kőzetében, de csak keveset. 2015-ben a missziós tudósok arról számoltak be, hogy a Curiosity kimutatott klórtartalmú szerves anyagokat a bolygó kőzetében, de a potenciális szennyeződés és a műszerhibák miatt az eredmények nem voltak elég meggyőzők.

    (via)

     

  • Fagyott égbolt: a Cassini űrszonda felfedezései

    A sci-fi műfajának alapeleme az elvágyódás, a misztikus világűr, a felfedezés varázsa, és a szokatlan, nem e világi földrajzi helyek. Azonban azt se felejtsük el, hogy otthonunk, a Föld önmagában egy csoda. Szülőbolygónkon is megannyi gyönyörű táj, szélsőséges körülmények között élő lény található. A fantasztikumért nem mindig kell másik bolygóra látogatni, megtalálhatjuk azt a Földön is. Jeff Carlsonnal is a nászútján jött szembe az ihlet, melyet fel is használt Frozen Sky című művéhez, melyet most először olvashat magyarul a nagyérdemű.

    A magyarul Fagyott égbolt címen megjelent regény a Jupiter negyedik legnagyobb holdján, az Európán játszódik, ahol a történet főhősére, Vonnie-ra és társaira megannyi kalandos felfedezés vár.

    Ám mielőtt a regénnyel foglalkoznánk, ejtsünk pár szót az Európáról, a Cassini-Huygens űrszonda eredményeiről és az Európa rejtélyes jégvilágáról.

    A Cassini-Huygens űreszközt 1997-ben bocsátották ki a világűrbe, azzal a feladattal, hogy a Szaturnusz környezetét vizsgálja, illetve hogy eljuttassa a Huygens leszállóegységet a Titán hold felszínére.  A Jupitert és holdjait közvetlenül nem kutatták, azonban remek fotókat készített az űrszonda az útja során.

    pia19048_0

    A küldetés azonban számos új, nem várt és meglepő eredményt is produkált, nézzük is őket sorjában:

    A Titan hasonló felszíni képződményekkel rendelkezik, mint a Föld, légköre van, amelyben szerves anyagokat is lehet találni, és a holdon metántartalmú csapadék hullik alá, tavakat létrehozva. Lehetséges lenne tehát az élet a Földön kívül? Ráadásul nem is kell annyira „messzire” menni érte? A Naprendszer egyre inkább meglepi a tudósokat, hiszen az Európa hold után a Szaturnusz rendszerében feltételezhető az élet, vagy az arra alkalmas környezet. A Szaturnusz másik nagy holdjából, az Enceladus a felszínéről vizet tartalmazó anyag lövell ki. A felszín akár hatalmas vízóceánt is rejthet.

    pia11688_0

    A Szaturnusz mindkét pólusánál gigászi hurrikánok tombolnak, és az északi póluson szabályos hatszög alakú képződmény van jelen, melyről eddig nem sokat tudtak elmondani a kutatók. A hexagon egy nagyon erős örvényzóna, melynek pontos magyarázata még hátra van, de a küldetés utolsó részében behatóbban fogják vizsgálni a jelenséget.

    A Cassini programot eredetileg négyévesre tervezték, de azóta kétszer is meghosszabbították. Azonban most már tényleg a nagy befejezésre készül az űrszonda, ugyanis idén április végétől megkezdődtek pályamódosításai, melynek eredményeképpen hamarosan a Szaturnuszba csapódik.

    Az űreszköz pedig még „haláltánca” közben is bámulatos dolgokkal kápráztatja el az emberiséget. Ahogy halad elkerülhetetlen végzete felé, a Cassini minden korábbinál jobban meg fogja közelíteni a Szaturnuszt. Huszonkét keringés alkalmával a gyűrűk belső pereme és a bolygó között halad át, így pazar képeket láthatunk majd a legbelső gyűrűkről és persze magáról a Szaturnuszról is.

    PIA18274-Saturn-NorthPolarHexagon-Cassini-20140402

    A 110 ezer kilométer per órás sebességgel mozgó Cassini saját, hatalmas tányérantennáját használja védőpajzsként, hiszen ekkora sebességnél a legapróbb szemcsék is végzetesek lehetnek a szonda számára.

    Azonban, arra a tudósok sem számítottak, hogy a bolygó és gyűrűi közötti nagyjából kétezer kilométer széles sávban pormentes üresség tátong. A különleges környezet mellett szokatlanul csöndes arrafelé az űr. A Cassini mindeddig a rádió és plazmahullám-vizsgáló rendszerét használta a különböző űrbéli részecskék emberi fül számára hallható hanggá konvertálására. Amíg az eszköz a gyűrűket járta, másodpercenként több száz ilyen részecskét tudott rögzíteni, azonban az üres térben megszűntek a hangok. Csupán néhány alkalommal lehetett felfedezni a részecskék „dallamát”.

    Tehát már csak pár hónapja maradt hátra a nagyszerű űrszondának, de ez alatt az idő alatt is számíthatunk meglepő felfedezésekre.

    Az elmúlt húsz év során a Cassini űrszondának köszönhetően többet tudtunk meg a Jupiterről, a Szaturnuszról és azok holdjairól. Köszönjük a munkát, Cassini!

    A cikksorozat következő részében a lehetséges élettel foglalkozunk a Naprendszerben. Irány az Európa!

  • Disco-gömb az űrben

    Első ránézésre valóban úgy tűnhet erről a furcsa kinézetű tárgyról, hogy egy egyszerű disco-gömb, pedig nem az. E golyóbis igazából nem más, mint LAGEOS I (Laser Geodynamics Satellite) névre keresztelt műhold.

    Évtizedek óta vizsgálja Földünket orbitális pályán, és az általa begyűjtött adatokból számítják ki a glóbusz alakját, méreteit. Működési elve egyszerűnek tűnhet: rengeteg parányi magas-precíziós lézeres-visszaverő van elhelyezve rajta, amelyek segítségével mérheti a Földet.

    A 407 kg-os műholdat 1976-ban lőtték fel. A 0,6 méter átmérőjű gömböt olyan anyagokból készítették, amik nem reagálnak a Föld mágneses mezejére, és nincs beépítve semmilyen fedélzeti számítógép, vagy elektronika. „Mindössze”  426 lézer-visszaverőből áll, amelyből 422 szilícium-oxid üvegből készült. A maradék négy pedig germániumból.

    lageos

    A műholdban ugyancsak megtalálható egy olyan tábla, amin a Föld fontos „útikalauza” szerepel. A rozsdamentes acéllapot a híres csillagász, Carl Sagan tervezte. Szerepelnek rajta a számok egytől tízig binárisan, a Föld és a Nap sematikus pályája, és három olyan térkép, ami a Föld tektonikus változásait írja le.

    carl sagan plaque

    A LAGEOS elsődleges feladata a Föld alakjának megmérése volt, de mellette azért más haszna is volt. A visszaverődéseknek köszönhetően sikerült a bolygó felszíni változásait is nyomon követni, valamint a tengelye körüli ingadozásokat. Arra is használták még, hogy bebizonyítsák a frame dragging, azaz a téridőbeli „vonszolódás” általános relativitási jelenséget, miszerint a Föld tömege minimálisan (-39 ezredívmásodperc/év), forgása miatt „magával ragadja” a teret.

    A műhold még mindig aktív és szilárdan orbitális pályán áll. A sarkköröket 225 percenként éri el – és mivel nincs helyzet-irányítása – nem lehet befolyásolni pályáját. Így az űrbéli disco-gömb csak tovább rója a köröket a Föld körül.