Címke: szojuz

  • Olcsóbb a Szojuzzal repülni?

    Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási állami vállalat vezérigazgatója kételyét fejezte ki a Crew Dragon fejlesztése kapcsán. Véleménye szerint a SpaceX kabinjában egy ülés legkevesebb 110-120 millió dollárba kerül majd. Ezzel szembe a Szojuz fedélzetén egy személyt fele annyiért is tudnak szállítani, ezért ezen a téren megőrzik a versenyképességüket.

    Rogozin nyilatkozatában megemlítette, hogy folytatódnak a NASA-val az üzleti tárgyalások a Szojuz repülésekről.  Az amerikai repülésügyi és űrkutatási ügynökséggel folynak az egyeztetések további Szojuz ülőhelyek vásárlásáról, amíg a Cre Dragon meg nem szerzi az összes szükséges engedélyt. Rogozin szerint a NASA azt is javasolta, hogy a két nemzet űrhajóin egy barter keretében vegyes legénység utazzon, függetlenül az ülőhely árától.

    Az orosz vezető szerint a SpaceX dömpingáron kínálja Falcon teherűrhajójának szolgáltatását, de erre nem lesz képes a Crew Dragon esetében. Az emberes űrrepülés polgári program, míg a teherszállítás esetében katonai szállítmányokat is vállal. A Space-X az amerikai védelmi minisztériumnak rakéta indításonként 150-200 millió dollárt számláz ki, de a polgári piacon ezért csak  55-60 millió dollárt kér.

    Rogozin ígéretet tett arra, hogy az új Proton-M nehézrakétával hasonló árszinten vállalják a szállítást, mint a Falcon9. A költségek csökkentésének a földi felkészítés gyorsítása lesz az alapja.

    Mindezek után Rogozin kijelentette, hogy a Roszkoszmosz és a NASA között problémamentes a viszony.

     

  • Csodás fotók a Nemzetközi Űrállomásról

    Húsz évvel ezelőtt állt pályára a Nemzetközi Űrállomás első modulja. Ennek alkalmából újabb fotók készültek a teljes űrobjektumról.

    A feladat nem is olyan egyszerű, mert nem lehet csak kimenni és körbefotózni az állomást. Elg messzire el kell távolodni hozzá, hogy minden egység beleférjen. Az októberben landolt Szojuz-MSZ8 űrhajóban visszatérő legénység egyik tagja, Drew Feustel készítette a képeket.

    A visszatérés során a legénység be van kötve a visszatérő kabin üléseibe. Feustel a képek kedvéért visszaért az orbitális kabinba, és annak ablakából készítette a képeket.

    Utoljára képek a teljes Nemzetközi Űrállomásról 2011-ben készültek. A 119 méter hosszú, 73 méter széles, 420 tonnás építményt az Atlantis űrsikló az utolsó repülésekor fotózta le.

     

  • Szojuz baleset – Műszaki hiba volt a szerencsétlenség oka

    Meglepően gyorsan jutott döntésre az orosz vizsgálóbizottság.

    A Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója, Szergej Krikaljov jelentette be, hogy a három héttel ezelőtt történt Szojuz-FG hordozórakéta balesetet egy, az első és a második fokozat szétválását jelző szenzor meghibásodása okozta.

    Október 21-én nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre a Nemzetközi Űrállomásra elindított Szojuz FG rakétával felbocsátott Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzetén Alekszej Ovcsinyinnel és Nick Hague-gel. Az orosz és az amerikai űrhajós épségben ért földet az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban.

    A vizsgálóbizottság megállapította, hogy meghibásodott az a szenzor, amely a fokozatok szétválasztását volt hivatott jelezni. A kontaktusszenzor konzoljának deformálódása – 6 fokos elgörbülése  – miatt nem nyílt ki a D blokk oxidáló tartályának elvezető szelepének teteje.  Emiatt a szétváláskor az egyik oldalelem nem távolodott el eléggé a rakétától, és a második fokozat üzemanyag-tartályhoz ütközött, aminek következtében a tartály szétszakadt, és az első fokozat megsemmisült.

    A vizsgálóbizottság vezetője szerint a szenzor bizonyítottan kizárólag az adott hordozórakéta-„csomag” bajkonuri összeszerelésekor sérülhetett meg, a gyártás során való meghibásodás kizárható. A konkrét felelősség megállapítása nem tartozott a bizottság feladatai közé.

    A gyors kivizsgálásra azért is volt szükség, mert veszélybe került a Nemzetközi űrállomás ellátása, és a személyzet feljuttatása. Így akár üresen is maradhatott volna az állomás.

    Embert szállító orosz űrhajóval legutóbb 35 éve történt baleset a felbocsátáskor. Legközelebb december 3-án indíthatnak Szojuz űrhajóval új legénységet az űrállomásra. A csapat eredetileg tervezett összeállítása nem változott. A tervek szerint Szojuz FG-t legközelebb november 16-án este indítanak majd útnak. A hordozórakéta a a Progressz MSz-10-es teherűrhajót juttatja majd el a Nemzetközi Űrállomásra.

  • Baleset a Nemzetközi Űrállomáson

    Levegő szökött el a Nemzetközi Űrállomásról egy kisebb baleset következtében.

    A balesetet egy mikrometeor okozta, amely átlyukasztotta a dokkolónál várakozó Szojuz űrhajót. A baleset szerda éjjel történt, de az űrhajósok nem kerültek életveszélybe. Az űrhajón keletkezett lyuk mintegy 2 milliméteres volt, de a nyomáscsökkenés érzékelése után a keresés sikerrel járt, a rést rövidesen lezárták. A javítás egyelőre ideiglenes, a repülésirányító szakemberek dolgoznak a tartós javítás kidolgozásán.

    A Nemzetközi Űrállomás mellett mindig várakozik annyi Szojuz űrhajó, amennyiben elfér az űrállomás személyzete. A küldetések során ugyanis ez szolgál mentőhajóként. A technika fintora, hogy pont a mentőhajó okozta a levegővesztést.

    Az a Szojuz MS-09 űrhajó sérült meg, amely júniusban érkezett az állomásra három asztronautával, és a terv szerint decemberben is ezzel térnek majd vissza a Földre.  A vizsgálatok és a végleges javítás dönti el, hogy alkalmas-e az űrhajó a visszatérésre.

    A mikrometeorit mikroszkopikus méretű meteorit. A felszínen is találkozhatunk velük, kis tömegük miatt még a légkör magasabb rétegeiben lelassulnak, ahonnan hosszú idő alatt lebegve ülepednek le a felszínre. De az űrben óriási sebességgel száguldanak, és a csekély tömegük ellenére egy ütközés során ez hatalmas mozgási energia okozza a kárt. 2006-ban a Discovery űrrepülőgép bal szárnyát találta el mikrometeorit, de szerencsére csak jelentéktelen sérüléseket okozott.

    (via)

  • Június 28-ig látogatható a Repüléstörténeti és űrhajózási kiállítás

    A lebontásra ítélt Petőfi Csarnokban utoljára ülhetünk be egy Szojuz űrhajó másolatba. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása 1985 októberében nyitotta meg kapuit, és idén június 28-án bezár.

    A három évtized alatt megduplázódott a bemutatott eredeti légijárművek száma. Mindösszesen 650 db repüléssel-űrhajózással kapcsolatos tárggyal mutatják be a „legfiatalabb” közlekedési ágazatokat az érdeklődőknek. A földszinti részen az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény csaknem teljes állománya is a látogatók elé került.

    A gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya egy valódi szkafander. Két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő „csempe”. A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései – például a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer.

    Kipróbálható a Farkas Bertalant a világűrbe juttató és épségben visszahozó Szojuz űrhajók parancsnoki egységének másolata is.

    A kiállítás keddtől-péntekig 10 és 17, szombat-vasárnap 10 és 18 óra között van nyitva.

    Fotó: HamPage