My Blog

Címke: Szigetek az égben

  • Ma 101 éve született a sci-fi irodalom zsenije, Arthur C. Clarke

    Ma 101 éve, 1917.12.16-án született Arthur C. Clarke, a sci-fi irodalom egyik jelentős alakja. Az ünnepi alkalomra a Galaktika ünnepi csomagot is állított össze, amely kedvezményes áron megrendelhető. A csomag a mester három művét tartalmazza: Szigetek az égben, Földfény, A Mars titka. Megrendelhető itt.

    Születésnapja alkalmából összegyűjtöttünk az íróról néhány érdekességet:

    1) Gyerekként saját maga rakta össze a teleszkópjait.

    2) Clarke szenvedélye a búvárkodás volt, s ezért Ceylonba (ma Srí Lanka) is költözött, hogy élhessen hobbijának.

    3) Még az első évben, amikor odaköltözött, egy búvár expedíció alkalmával felfedezte a 2000 éves Koneswaram templom romjait.

    4) Néhány könyvet kiadott a búvárkodásról, s egy búváriskolát is nyitott.

    5) Idősebb korában kerekesszékbe kényszerült, de még ekkor is részt vett néhány kisebb merülésen.

    6) Megjósolta az otthoni számítógépeket, az e-mailt, a Skype-ot és az okos órát (még ha az űrliftre várnunk is kell még).

    7) A 2001: Űrodisszeia valamelyest egy 1948-as novellán, a The Sentinel címűn alapul. Az író párhuzamosan készítette a regényt és a forgatókönyvet.

    8) Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick együttműködésükért 1969-ben elnyerték az Oscar-díj a legjobb eredeti forgatókönyvnek díjat.

     

    Ahogy látjuk, az izgalmas regények mögött hasonlóan izgalmas élet rejtőzik. Emeljük kalapunk Arthur C. Clarke előtt.

  • Űrnyomozás Arthur C. Clarke-kal

    Nézzünk egy régi Arthur C. Clarke regényt, amely több mint hatvan éve keletkezett már. A könyv maga mindössze nagyjából 200 oldalnyi, a fejezetek rövidek, a történet viszont annál megindítóbb.  A Földfényről van szó.

    A könyvet 1955-ben adták ki először, s tulajdonképpen egy trilógia része. Előzményei A Mars titka és a Szigetek az égben. A három mű azonban nem kapcsolódik össze túlságosan, külön könyvként is teljes mértékben helyt állnak.

    A Földfényben a kiindulópont kétszáz évvel később, a jövőben játszódik. Már két évszázada béke honol, nincsenek háborúk. Az emberiség kiterjesztette határait, s már a bolygónkon túl is fejlődik: a Holdon, a Marson, a Vénuszon és a hideg Jupiteren.

    Hősünk Bertam Sadler, akit egy holdi obszervatóriumba küldenek. Titkos feladatot kap, mégpedig, hogy derítse ki, ki az, aki kémként dolgozik a Szövetségnek. Köztük és a Föld között ugyanis egyre inkább kiélesedett a feszültség az elmúlt időszakban. A vita a természeti erőforrások elosztása kapcsán robban ki. Ez talán megdönteni látszik a kétszáz éves békét?

    Clarke könnyűszerrel megidézi azt a hangulatot, amit egy sci-fi regényben keresünk. A keletkezés idejében az emberiség az első kísérleteit tette a Föld felszínének átlépésére, s az emiatti izgatottság szinte mondatról mondatra érződik. Az első fejezetben az író már-már poetikus, ahogyan főszereplőjéről ír, amint az bámulja a tájat – sziklákat, elterjeszkedő hegyeket, krátereket, tengert.

    Mindez egy olyan ember írásának tűnik, akit elkapott az álmodozás egy optimista jövőképről, ami az emberiségre várhat az űrben.