My Blog

Címke: sziget

  • Ökológiai katasztrófát okozhat a világ legnagyobb jéghegye

    Az antarktiszi vizeket elhagyva az atlanti-óceáni Déli-Georgia sziget felé közelít a világ legnagyobb jéghegye.

    Az A68a a sziget körüli sekély vizek felé halad, és a tudósok attól tartanak, hogy ha a jégóriás megfeneklik a part közelében, az veszélybe sodorhatja a sziget állatvilágát, mert elzárja előlük a tengerre való kijutást.

    A három éve az Antarktiszról leszakadt jéghegy maga is akkora, mint a sziget. A 4200 négyzetkilométer területű jéghegy nyolcszor akkora, mint Budapest, vagy kb. akkora, mint Győr-Moson-Sporon megye.

    Nagy a veszélye annak, hogy a szigeten élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat. Az A68a megfeneklése a sziget melletti tengerfenék élővilágában is akkora kárt tenne, hogy hosszú időbe telne a helyreállása.

    Fagyott égbolt

    Az ökoszisztéma idővel helyreállna, de ha a jéghegy megreked a szigetnél, fennáll annak a veszélye, hogy akár tíz évre is ott ragad. És ennek már nemcsak Déli-Georgia ökoszisztémájára lenne nagy hatása, hanem a sziget gazdaságára is.

    A Brit Tengerentúli Területek (BOT) az Antarktisz legnagyobb jéghegyeinek afféle temetője. A fehér kontinensről leváló jéghegyeket az erős áramlatok a kontinentális alapzat sekély vizei felé terelik, a távoli sziget felé, ahol megfeneklenek.

     Az A68a, amely felülről úgy néz ki, mint egy ujjal mutató kéz, 2017 közepe óta, mikor leszakadt az Antarktiszról, szintén ezen az útvonalon sodródott, és most már csak néhány száz kilométerre van a Brit Tengerentúli Területektől.

    A jéghegy több száz milliárd tonna súlyú. Ám mivel viszonylag kis, 200 méter vagy annál is kisebb mélységre merül, ez azt jelenti, hogy mielőtt megfeneklene, egészen a sziget partjáig sodródhat.

    A szárazföldhöz ilyen közel került jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. A pingvineknél és a fókáknál ugyanis kulcsfontosságú, hogy mekkora távolságot kell megtenniük a táplálékért az alatt az időszak alatt, amíg utódaikról kell gondoskodniuk. Ha túl sokáig elmaradnak, az utódaik éhen halhatnak.

    Fagyott égbolt 2

    Mikor 2004-ben az A38 jéghegy megfeneklett Déli-Georgia partjainál, számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a partvidéken.

    A jéghegy megfeneklésének nem csak negatív hatásai lehetnek. Hatalmas mennyiségű port visz ugyanis magával, ami megtermékenyítheti maga körül az óceán planktonját, s ez kedvező hatással lehet a táplálékláncra.

    Bár a műholdas felvételek azt mutatják, hogy az A68a egyenesen Déli-Georgia felé halad, mégis lehetséges, hogy elkerüli az ütközést.

  • Mintha a szárazföldön hajóznál

    El tudsz képzelni furcsább látványt, mint amikor a kopár talaj úgy hullámzik, mint a víz? Milyen érzés lehet ezt átszelni egy hajóval?

    Nem, nem egy szürreális álom, nem is egy fantázia bolygó, és még csak nem is földrengésről van szó. Augusztus 7-án Tonga közelében víz alatti vulkánkitörés volt. A könnyű vulkanikus habkő felúszott a víz tetejére, és hatalmas úszó szigetként sodorják az áramlatok. Mérete körülbelül 150 négyzetkilométer.

    A habkő vagy horzsakő egy könnyű, buborékszerű üregekben gazdag kőzet, amely lebeg a vízen. A magma gyors lehűlésekor keletkezik. A kutatók szerint a vulkanikus kőzet nagy áramlatai akkor alakulnak ki, amikor egy vulkán viszonylag sekélyebb vízben helyezkedik el.

    A jelenség nem is ritka, átlagosan ötévente születnek ekkora úszó szigetek. Ez lehet a magyarázata az óceánon látott, majd eltűnt mitikus szigeteknek.

    Az úszó sziget, nem egyetlen nagy tömb, hanem trilliónyi horzsakő darab alkotja. Könnyedén át lehet szelni egy hajóval.

    A horzsakőáramlat nyugati irányba, Fidzsi felé tart, valószínűleg elhalad Új-Kaledónia és Vanuatu mellett, majd vélhetően egy év alatt éri el Ausztráliát.

     

  • Ahol nem kérnek az időből

    Egy norvég szigeten köszönik, de ők jól ellennének idő nélkül.

    Az SF egyik legismertebb visszatérő témája az idő és annak valamilyen befolyásolása. A legfejlettebb civilizációk visszatérő képessége, hogy tudják manipulálni az időt, vagy az időn kívül élnek. Gondoljunk csak a legendás magyar-francia rajzfilmre, az idő uraira.

    Egy kis norvég közösség úgy tűnik, hogy komolyan vette ezt az ötletet, ők nem kérnek az időből. A világ első időmentes zónája akar lenni egy norvég sziget, ahol nyáron hónapokon át nem nyugszik le a nap, így a helyiek nem látják értelmét az idő mérésének. A május 18. és július 26. között fehér éjszakák által „sújtott” Sommaröy (Nyár-sziget) petícióban kérte az oslói parlamenttől az „idő eltörlését” a szigeten.

    Mivel a Tromsőhöz közeli szigeten nyaranta egész nap világos van, nincs nagy jelentősége a pontos időnek, nincs túl sok értelme délutáni focizásról, vacsoraidőről vagy esti tévézésről beszélni. Legalábbis így gondolja Kjell Ove Hveding, az időmentes zónává nyilvánítás kezdeményezője.

    Hveding szerint Sommaröyön nincsenek időbeni korlátok, a gyerekek akár az éjszaka kellős közepén is focizhatnak a grundon, a felnőttek pedig akár éjfélkor is lefesthetik a spalettáikat. Az éjféli nap feleslegessé teszi nálunk az óra használatát. Még Hveding is elismeri, hogy eléggé őrült ötletről van szó, de a 350 lakosú szigeten egyre többet beszélnek arról, hogy náluk az óra inkább időt rabol, mint ajándékoz.

    Ennek ellenére a szigetlakók nem igazán reménykedhetnek benne, hogy az időn kívül élhetnek. A parlament nem igazán hoz meg egy ilyen határozatot. És mi van júliustól májusig, amikor lemegy a nap (Sőt télen fel se kell). Mi lesz ősszel az iskolakezdéssel, a bolt nyitva tartásával.

    350 lakos esetén ezek nem igazén kínzó problémák. Már a komp menetrenddel sem kell törődniük, mert híd köti őket a kontinenshez. Az ötlet inkább csat turistacsalogatónak jó.